Válás, vagyonmegosztás

„Viszont a válóperes iratokban az szerepel, hogy életközösségünk a házasságkötéskor kezdődött. ”
Úgy érted az ítélet indoklásában? Akkor azt eléggé elrontotta. De nem minősül ítélt dolognak, mondhatja, hogy tévedett vagy hazudott, és tanúkkal bizonyíthatja is, mikortól voltatok élettársak.

Kedves KBS, köszönöm a válaszát. (Nem hazudott, csak valószínűleg nem tulajdonított jelentőséget a megfogalmazásnak. Ez inkább számomra kedvezőbb, legalábbis úgy hiszem.) Meg tudná mondani, törvény szerint milyen arányban kell osztoznunk? Mi az a minimum, hány százalék, amire jog szerint igényt tarthat az ingatlan értékéből? (Más kérdés persze, hogy ha ettől eltérően egyeznénk meg.)

Szerintem a ház a különvagyionod abból nem jár a férjednek.

Amit közösen szereztetek abból kell elszámolnotok egymással.

Főszabályként fele-fele.

Majordomus és KBS, köszönöm, de mivel ketten teljesen mást mondotok (, egyikőtök, hogy különvagyonom az ingatlan, másikótok, hogy 50-50%-ban osztoznunk kel), így sajnos továbbra sem tudom, mit követelhet tőlem jogosan a volt férjem. Kérlek segítsetek!

(Talán kérdezd meg, melyikünknek mi a foglalkozása.)

A válófélben lévő férjemmel 2019 óta kisebb nagyobb megszakításokkal éllettársként, majd 2022.augusztusától házastársként éltünk. Házasságunkból kislányunk született. 2022.08.13-án. A férjem a szülei által örökölt egy házat, ami az állandó lakcímem. Viszont 2021 ben vásárolt egy másik házat, hogy a szüleitől külön lakjunk. Erre a házra, 2021-ben kötöttünk egy megállapodást kizárólagos lakáshasználatra, melyet közjegyző hitelesített. Ebben az szerepel, hogy a közös, és az előző kapcsolatból született két gyermekemmel kizárólagos lakhatási jogom van, a közös gyermek 18 éves koráig.Ebbe az ingatlanba át is költöztünk. A válókereset beadása után a férjem mindkét ingatlant eladta az értesítésem nélkül.
Mit tehetek, milyen jogaim vannak?

„ A férjem a szülei által örökölt egy házat, ami az állandó lakcímem. Viszont 2021 ben vásárolt egy másik házat, hogy a szüleitől külön lakjunk. ”
Ha a férjed szülei meghaltak, miért kellett különköltözni tőlük?

„Erre a házra, 2021-ben kötöttünk egy megállapodást kizárólagos lakáshasználatra, melyet közjegyző hitelesített. ”
Ez a lakáshasználati jog az ingatlannyilvántartásba is be lett jegyezve?

Tisztelt drbjozsef!
Köszönöm gyors reagálását.
Akkor még éltek a szülők, azért költöztünk át a másik házba. Sajnos az ingatlannyilvántartásba nem lett bejegyezve a lakáshasználati jog. Így a 3 gyermekkel úgymond "lógunk a levegőben".

Katyusa16,

Láttad azt az adásvételi szerződést? Per- teher- és igénymentesen adta el azt az ingatlant, amelyre veletek lakáshasználati szerződést kötött?

Lehet keresnivalód, mert ha a fenti kérdésre igen a válasz, akkor becsapta a vevőjét, hiszen ez nem igaz, közjegyző előtt kötött az ingatlanra lakáshasználati szerződést (amit jobb lett volna pont az ilyen félreértések miatt bejegyeztetni a földhivatalba, de mivel ő volt az egyik szerződő fél, nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott róla, szóval nem annyira fontos az). Ha nem a válasz, akkor meg nincs mitől tartanod, megváltozott a tulajdonos, de a te használati jogodat ez nem érinti.

Nem is keresett titeket az új tulajdonos? Nem akar kiköltöztetni titeket?

Neked a földhivatal nem adja ki a szerződést, amin az adásvétel bejegyzése alapult, de a tulajdoni lapból láthatod az új tulajdonos nevét és címét, fel tudod venni vele a kapcsolatot, ha akarod, és megkérdezheted, ugyan tud-e arról, hogy a megvásárolt ingatlant lakáshasználati jog terheli.

Tisztelt drbjozsef!
Az adásvételi szerződést nem láttam, csak az új tulajdoni lapot ,amin a vevő neve szerepel. Fel is vettük vele a kapcsolatot, tudtak róla, hogy van lakáshasználati jogom még 15 évig. Kitenni egyenlőre nem akar minket, de kér albérleti díjat. Kérhet-e tőlünk? Kitehet-e a házból? Válóperes tárgyalásunknál kérhetem-e a lakáshasználat pénzbeni megváltását, vagy az új tulajdoni lapon a lakáshasználat rögzítését?

Katyusa
Nem lehetsz ennyire naiv.
A lakáshasználati jog nem ingyenes lakhatást jelent.
.
Természetes hogy nem fogja 15 évig nézni hogy ingyen laktok a lakásában.
.
Fontold meg amit drb. írt.
Egyenlőre örülj annak hogy földhivatali bejegyzés nélkül is maradhattok a lakásban.
Gondolom a használati jog miatt olcsóbban vette meg a lakást.
Kérni kérheted a használati jog megváltását,de nem biztos hogy meg is kapod. Az új tulaj jobban jár a használati dijjal.

Nem tudom mire számítottál a válás után.
A férjed ingatlanában laktál eddig. Jogában állt eladni.

Van hová költöznöd a gyerekekkel?
.

T. Majordomus!
Nem gondoltam, hogy ingyen lakhatunk a lakásban. Naiv akkor voltam, amikor nem jegyeztettük be a lakáshasználati jogot a tulajdoni lapra,akkor nyugodtan lakhatnánk a közös és az előző kapcsolatomból született két gyerekkel. Még válófélben vagyunk,ezért szeretném tudni milyen lehetőségeim vannak, hogy ne kerüljek a gyerekekkel az utcára, vagy vegye el őket a hatóság. Valószínűleg olcsóbban vette meg az ingatlant, mert a férjem a szülői házat és azt amire lakhatási jogom van, valamint földeket is neki adta el bosszúból, hogy ne legyen hol laknunk, és a kislánya se örököljön. Ami végtelenül szomorú.

Katyusa16,

Majordomus olvtársunknak természetesen nincs igaza.

Ha szerződésben kötöttétek ki közös megegyezéssel a használati jogotokat, akkor az egy vagyoni értékű jog. Illetéket is kell fizetni utána - esetetekben, házastársak között ez illetékmentes volt. Jogi szempontból ezt az "összeget" (a lakáshasználat vagyoni értékű jogát) neked ajándékozta a férjed természetben.

Ezért a használati díj követelése az új tulajdonos részéről teljesen megalapozatlan.

Annak tudatában vásárolta meg az ingatlant, hogy azt használati jog terheli, a szerződésetek szerinti időre te birtokolhatod, használhatod, lakhattok benne, és ő majd csak annak letelte után teheti ugyanezeket. Nyilván, ha nem tök hülye ésvagy nem csapták be, akkor ennek megfelelően csökkentett áron vásárolta meg a tulajdonjogot.

Hogy kinek milyen jogosultsága van, azt a Ptk. haszonélvezetről szóló fejezetében olvasd el alaposan, értően : 5:146.§ - 5:155.§
A tulajdonos ellenőrizheti az ingatlanát, nem zaklató jelleggel, évente néhányszor mondjuk. Egyéb jogosultsága nem nagyon van, sőt, a nem a használatból eredő rendkívüli javítási, helyreállítási munkálatokat is neki kell fizetnie (ezért neki (is) érdemes biztosítást kötnie az ingatlanra).

A használati jogod egy helyen tér el a haszonélvezettől : a Ptk. 5:148.§ szerinti átengedés nem illet meg. A haszonélvező bárkinek odaadhatja a beköltözés jogát, akár bérbe is adhatja az ingatlant, de a használati jog csak a használatra jogosít fel téged, a szerződésetek szerint, másnak nem engedheted át ezt a jogot.

Ha írásban használati díjat követel a tulajdonos, akkor írásban válaszolj neki a fentiek alapján, utasítsd el az igényét, és hívd fel a figyelmét a fentiekre, például az ő kötelezettségeire a használati jog fennállása alatt.

„Naiv akkor voltam, amikor nem jegyeztettük be a lakáshasználati jogot a tulajdoni lapra,akkor nyugodtan lakhatnánk a közös és az előző kapcsolatomból született két gyerekkel. ”

Ez önmagában nem változtat semmin. A megkötött szerződésetek érvényes. Ha a vevő ennek tudatában vette, akkor nincs kérdés, ha meg nem tudott volna róla, akkor az eladó becsapta, vagyis megint nem a te gondod, hanem az övék.

„Annak tudatában vásárolta meg az ingatlant, hogy azt használati jog terheli”
Ezzel nem értek egyet. A Ptk. 5:159. § (2) és 5:146. § (1) szerint a használat joga a földhivatali bejegyzéssel jön létre, nem pedig a szerződéskötéssel. Az nem történt meg, a használat joga nem létezik.

Ami szerintem létezik, az Katyusa16 szerződésen alapuló igénye a férjével szemben, a 2021-es megállapodásuk alapján, az ingatlan használatára. Ha ezt Katyusa16 az új tulajjal szemben érvényesíteni akarja, akkor neki kell bizonyítania, hogy a vevő mit tudott. Azt, hogy "most Katyusa16 ott lakik", vagy azt, hogy "most Katyusa16 és a gyerekek ott laknak, ingyen, és a legkisebb gyerek 18 éves koráig nem tehető ki a következő megállapodás alapján". Ehhez nyilván el kellene olvani az adásvételit a férj és a vevő között, amit a földhivatal kiad, ha nem magától, akkor a bíróság felhívására. Ha Katyusa16 csak az előbbit tudja bizonyítani, vagy még azt sem, azzal nem sokra megy, mert a vevő azt mondja, hogy ő az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bízva, jóhiszeműen, ellenérték fejében szerezte a tulajdonát, ezért védi a Ptk. 5:174. § (1). Szerintem ekkor Katyusa16-nak és a gyerekeknek lehet szerződésszegés miatt kártérítési igénye a férjével szemben, de a vevővel szemben nem lehet igényük.

Tisztelt drbjozsef!
Nagyon köszönöm a felvilágosítást. Remélhetőleg a válóper során rendeződnek a dolgok.

(A bontóperben a bíróság nem foglalkozik, nem foglalkozhat vagyonjogi vitával.)

Mindenesetre több információd lesz. De az hogy már most az öröklésre gondolsz eléggé érdekes.

Továbbra is fenntartom hogy fizetned kell a lakhatásért. Nem szerezted meg a használati jogot.

Mivel a lakás elkelt erre már nincs is lehetőséged.

Egyezz meg az új tulajdonossal.

osztap,

Igazad van, ha ebből vita lesz, akkor a kérdezőnek a férjével lehet vitája, az új tulajdonostól nem nagyon lehet így igénye.
Mégsem annyira rózsás a helyzet. De, ha jól értem, a vevő tudott a használati jogról. Az már talán valami.

Üdv! Válóper folyamatban, következő tárgyaláson már csak a lakáshasználat kérdéséről dönt a bíróság. A férj 4 éve elhagyta a feleséggel közös tulajdonú ingatlant, a feleség két gyermekkel (16, 19 évesek) lakik abban, az élettársával.

1. Amennyiben a bíróság kizárólagos lakáshasználati jogot ítél (sanszos, mert önként hagyta el a férj a lakást), hogyan tudja a férj a tulajdonjogát érvényesíteni?
2. A lakáskulcsot a feleség évekkel ezelőtt elvette. Hogyan tudja a férj esetleg (mélyen áron alul) a saját részét eladni, ha nem tud bemenni a lakásba?
3. Ha a férj ellenzi a tárgyaláson a lakáshasználati jog kizárólagosak a feleség részére való megítélését, a bíróság ennek ellenére hozhat-e ilyen tartalmú dötést?
4. Ha a bíróság nem dönt a lakáshasználatról, a válást kimondják-e?

Köszönöm előre is a válaszokat!

kisstamara

„Amennyiben a bíróság kizárólagos lakáshasználati jogot ítél (sanszos, mert önként hagyta el a férj a lakást),
hogyan tudja a férj a tulajdonjogát érvényesíteni?”

Szerintem annyira nem kicsi már az a két gyerek, hogy gyakorlatilag bírósági úton kizárják mindenből a férfit.
Az, hogy önként hagyta el a lakást, nem jelenti azt, hogy korlátozhatják életük végéig a tulajdonjogában. De ki tudja...

„A lakáskulcsot a feleség évekkel ezelőtt elvette.
Hogyan tudja a férj esetleg (mélyen áron alul) a saját részét eladni, ha nem tud bemenni a lakásba?”

Inkább indítson egy közös tulajdon megszüntetése pert a bíróságon.

A kisstamara problematikához :
„ 01Amennyiben a bíróság kizárólagos lakáshasználati jogot ítél (sanszos, mert önként hagyta el a férj a lakást), hogyan tudja a férj a tulajdonjogát érvényesíteni?”
Azért,hogy valaki el hagyta lakást a tulajdonjoga még nem veszik el.
Pl. el lehet adni. Hogy mennyiért az más kérdés.

„02 A lakáskulcsot a feleség évekkel ezelőtt elvette. Hogyan tudja a férj esetleg (mélyen áron alul) a saját részét eladni, ha nem tud bemenni a lakásba?”
Lehet annak a kisemmizésre gondolt férjnek egy pót kulcsa is, de ha nincs meglátogatja a már majd felnőtt gyerekeit,hozza a vevőjelöltet mustrára és minden megy a maga útján.
03„Ha a férj ellenzi a tárgyaláson a lakáshasználati jog kizárólagosak a feleség részére való megítélését, a bíróság ennek ellenére hozhat-e ilyen tartalmú dötést?”
Egy biró bármilyen döntést hozhat.kicsi a valószínűsége, hogy az alperes ( vagy felperes )nyomása befolyásolhatná.

Ha bár ha én lennék döntési helyzetben 5 évre (amig a kisebb gyertek is bőven nagykorú lesz ) a most előnyért érdeklődő asszonynak ítélném,majd azután mindenkinek a jogos jussához való hozzáférésre adnék lehetőséget. A számtalan plusz 1 variációból azt rendelném el, hogy űrítsék ki a lakást és adják el a majd akkori piaci áron. De hát engem a kutya sem kérdez meg.
Na még e 4.re is valami
04 „ Ha a bíróság nem dönt a lakáshasználatról, a válást kimondják-e?”
A válás és a lakáshasználat egy mástól független valami...ügy.

Állásfoglalást szeretnék kérni a következő témában: CSOK támogatás visszafizetése válás esetén.

2018-ban meglévő 3 gyermek után vettük fel a 10+10 milliós CSOK támogatást új ház vásárlására, melynek 50-50%-ban lettünk a tulajdonosai. Sajnos az életünk úgy alakult, hogy válni fogunk, viszont a közös ingatlant az elidegenítési tilalom (10 év) lejártát követően értékesítenénk közösen és a vagyonmegosztásban is ez szerepelne.

A CSOK rendelet 51-e paragrafus 3 bekezdés szerint, akkor nem kell visszafizetni a CSOK-ot, ha a vagyonmegosztási szerződés alapján az egyik fél a másik féltől megszerzi a CSOK-kal vásárolt ingatlan tulajdonjogát, valamint a gyerekek lakcíme is ez az ingatlan marad.

Kérdésem az lenne, hogy muszáj megszereznie az egyik félnek a ingatlan 100%-os tualjdonjogát, ahhoz, hogy ne kelljen visszafizetni a támogatást, vagy elég ha továbbra is 50-50%-ban maradunk tulajdonosok és ebben az esetben se kell egyik félnek se a rá eső részt visszafizetnie?

Màsik kèrdèsem kapcsolòdik az elôzôhöz:
Kell-e vagyonmegosztás válás esetén minden esetben. Vagy elég ha csak az un. érzelmi közösség szünik meg,de a gazdasági megmarad.

Tehát megmaradjon mindkét félnek a 50-50%-os tulajdonjoga, úgy hogy senkinek ne kelljen visszafizetni a rá eső támogatást. Lehet-e a bíróságon egy olyan döntés, hogy bár elválunk, az érzelmi közösség megszűnik, de továbbra is együtt élünk és a gazdasági közösség fennmarad?

Elôre is köszönöm a segítsèget!

„a bíróság kizárólagos lakáshasználati jogot ítél (sanszos, mert önként hagyta el a férj a lakást)”
Ez így egy tipikus logikai hiba. Amikor a premisszából olyan konklúziót vonsz le, amely abból nem következik. (Legalábbis nem szükségszerűen.)
V.ö.: "Ma gulyásleves lesz ebédre, mert kedd van."