Válás, vagyonmegosztás

A 40 m2-es lakás kérdése: mível közös tulajdonú a lakás - melyből önként távozott a férj -, addig maradhatsz benne ameddig a két gyermek közül a kisebbik be nem tölti a 18. életévét, illetve ha felsőfokú tanintézet nappali tagozatán továbbtanul akkor annak befejezéséig. Azt követően a férj kérheti, hogy váltsd meg az ő 50% tulajdonrészét, ha nem tudod akkor bírósághoz fordulhat közös tulajdon megszüntetése iránti kérelemmel. (Ha egyikőtök sem tudja a másikat kifizetni akkor sajnos árverezés lesz a dologból, de első körben a bíróság által meghatározandó x összeg alatt a lakás nem adható el - legfeljebb csak majd egy második árverezéskor...) Sajnos ez van.

A 60 m2-es lakás kérdése: ha a férj azt a szüleitől ajándékba kapta - és ezt hitelt érdemlően bizonyítani is tudja - akkor az az ő különvagyona, tehát abból neked tulajdoni részed nincs - legalább is az én olvasatom szerint.

Egy válóper csak akkor közös megegyezéses ha a gyermekelhelyezésen és a t.díjon kívül a közös ingatlanvagyon - és az ingóságok dolgában is előre megegyezésre tudnak jutni, és ezt le is írják és a bíróságnak jóváhagyásra beadják.

Ha esetleg az ingatlan dolgában nem tudnak közös nevezőre jutni attól a válást még kimondja a bíróság, de akkor egy közös tulajdon megszüntetési perre lesz szükség ami költséges és elhuzódó.

Tudnám javasolni, hogy próbálj beszélni jogásszal, ha semmi más de van ingyenes jogsegélyszolgálat, tessék meg- ill. felkeresni. És lehetőleg mielőbb, lévé a keresetlevél már be van adva, azt valószínűleg mindenképp módosítani kell majd, mégpedig az első tárgyalásig legkésőbb.

Monalisa
laikus hozzászóló

Jó reggelt kívánok!

Felperesként beadtam a válókeresetet. Néhány nap múlva jön az első bírósági megjelenésünk. Szinte teljesen biztos vagyok abban, hogy a feleségem nem fog belemenni a közös megegyezésbe.
Az lenne a kérdésem, hogy kinek kell fizetni a vagyon megosztás miatti illetéket illetve a perköltséget abban az esetben, ha én vagyok a felperes?
A közös gyermekünk 1 év múlva betölti a 18-ik életévét - valószínű, hogy addig a feleségem fogja használni a 50-50 %-tulajdonú közös lakásunkat.
Kérhetem azt a bíróságon, hogy a gyermek nagykorúvá válása után kötelezze a bíróság a feleségemet arra, hogy fizessen ki engem vagy közösen értékesítsük a lakást?
Köszönöm előre is a válaszotokat,

MevsYou

„kinek kell fizetni a vagyon megosztás miatti illetéket illetve a perköltséget ”
Az illetéket a felperesnek, míg a perben felmerült egyéb költségeket a felek jellemzően maguk viselik. Kivéve, ha a bíróság helyt ad a a megtérítési igénynek.

„addig a feleségem fogja használni a 50–50 %-tulajdonú közös lakásunkat.”
Erre jó esélye van, ha nála kerül elhelyezésre a kiskorú gyermek. Ugyanakkor nem szükségszerű.

„Kérhetem azt a bíróságon, hogy a gyermek nagykorúvá válása után kötelezze a bíróság a feleségemet arra, hogy fizessen ki engem vagy közösen értékesítsük a lakást?”
A bíróság az aktuális helyzet alapján dönt, nem hozhat olyan döntést, hogyha "ez és ez történik a jövőben, akkor ez és ez legyen". Ki kell várni a bekövetkezést, aztán lehet kérni a bíróságot, hogy a tények alapján döntsön. Ugyanakkor nincs akadálya, hogy így állapodjatok meg a volt pároddal.

A testvérem ügyében kérek segítséget.
A bátyám igen nehéz helyzetbe került valamelyik nap a volt élettársa felelőtlensége miatt.Az élettársi kapcsolata 10 évig tartott és ez alatt lett egy közös ingatlanuk és egy közös gyermekük is a volt párjával. 1 éve elköltözött a közös ingatlanból. Gyermek elhelyezési és vagyon megosztási per nem volt, a lakáshasználat az anya és a kislányé lett minden ellenérték nélkül mert a bátyám nem tartott igényt erre.Az anya kérésére a bátyám ráhagyta a felügyeleti jogot , a megállapodás szerinti 14000 Ft-os gyerek tartást rendesen fizeti ezen felül ruhákat és sok egyebet is vesz a kislánynak és rendszeresen tarja a kapcsolatot vele. Ha jelenlegi párjával és annak 2 gyermekével elmennek valahova viszik a kislányt is. A költözéskor abban állapodtak meg volt kedvesével, hogy az innentől felmerülő közüzemi számlákat a hölgy fizeti, mivel ő használja a lakást. De nagyot hibázott mikor azokat nem íratta át a volt párja nevére. Egy hete egy véletlen jelenlegi párja (aki a postán dolgozik) kezébe került felszólítás kapcsán derült ki hogy több hónapja nem fizeti a számlákat már körülbelül 200000 forint tartozást halmozott fel. Mikor kérdőre vonta a bátyám hogy mire költi a fizetését ha még az ennivalóval is az anyu látja el őket ( tekintettel az egyetlen unokájára) a válasz az volt mi közöd hozzá. Mikor megkérte, hogy rendezze az elmaradt tartozásokat, mert már olyan levél is érkezett amelyben bíróságra való adással fenyegette a szolgáltató azt mondta őt nem érdekli.A felszólító levelek közül amit át is vett elfelejtett szólni róluk a bátyámnak. A kislánnyal sem igazán törődik, ruhákat sem vesz neki, mert tudja az apja és jelenlegi párja úgyis megveszi mert nem tudnák elviselni ha a kislánynak nélkülöznie kellene.A bátyám most nagyon elvesztette a türelmét, mert többszöri felszólításra sem hajlandó a számlákat rendesen fizetni , és nem azért mert nincs rá elég pénze, hanem mert fontosabb a fodrász és hasonlók és ezek közzé sem tartozik a kislány. A bátyám péntekig adott neki haladékot, hogy kifizessen minden elmaradást ellenkező esetben kéri a bíróságon a gyermek nála való elhelyezését, mert az anya veszélyezteti azzal a lányukat, hogy a végén a tehermentes ingatlant elárverezik a fejük felől és akkor nem lesz hova menniük.Kérte továbbá a volt párját, hogy ha nem hajlandó a számlákat kifizetni, akkor vagy fizesse ki őt a lakásból, vagy kifizeti ő a lakásból, vagy adják el, de egyikre sem hajlandó.Kérdésem mit lehet tenni ha a dolgok nem rendeződnek és ő tényleg megakadályozza az ingatlan akár eladását akár annak megvételét? Nem az a cél, hogy a lakhatásért fizessen , mert erre továbbra sem tart igényt a bátyám, anyagilag nincs is rászorulva arra a pénzre hisz akkor még ennyi sem jutna a kislánynak, de azt már nem akarja, hogy az ingatlan rá eső része is behajtás alá kerüljön, mert nem azért dogozott éveken át, hogy most egy felelőtlen nő kockára tegye.
Előre is köszönöm a választ.

sziszi12,

pontosan mi lenne az a kérdés, amire választ vársz?

Az, hogy mivel lehet meggyőzni, hogy mégis eladhatóvá váljon a lakás árverezés nélkül, vagy valamelyik fél fizesse ki a másikat, amennyiben a probléma továbbra is fennáll. Mennyi esélye van a bátyámnak, hogy nála helyezze el a bíróság a kislányt ha eddig az anyjánál volt? Tisztában vagyok azzal is ha ma este érte megy és elhozza a kislányt az anyja nem tehet semmit, mert nem volt gyermek elhelyezési per. De valami békésebb módszert mindenre ha valaki tudna, akár saját tapasztalatból. Bár gondolom elég ritka az hogy az egyik fél mindenről lemond a másiknak még az is kevés.Mert nem csak a lakást hanem mindent ott hagyott egy kávés kanalat sem hozott el.A kislány szereti az anyját és az apját is és bármelyiknél lakna.

Sziszi,

Jól értem, hogy a felek között csupán szóbeli megállapodás volt? Nem írtak alá semmilyen dokumentumot a megállapodásukról?

alapvetően a közüzemi tartozás kifizetését követeli a bátyád, és ezzel elégedett lenne, ha mellette a korábbi megállapodás működne, vagy már többet akar (vagyonmegosztás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás szabályozása stb.)? Előbbire könnyebb rászorítani, akár peres úton kártérítést követelni, és egyúttal lemondani a közműveket.

A gyermekelhelyezésre nagyon rossz az esélyea a bátyádnak, mivel már 1 éve a gyermek az anyával él, ráadásul eddig ezt nem is vitatta (most is csak a közüzemi tartozás miatt jött elő a dolog). Az, hogy anyagi gondjai vannak, nem elég indok arra, hogy elvegyék az anyától a gyermeket. Ha a gyermek az anyánál marad, akkor jó eséllyel a kizárólagos lakáshasználatot is az anya kapja. Mivel az apa saját elhatározásból, a vissztérés szándéka nélkül költözött el, így a lakáshasználat ellenértékére sem jogosult. 2:0 az anyának.

Az apa kérheti a közös tulajdon megosztását, amelyet azonban a bíróság a kiskorú gyermek lakáshasználatára tekintettel rendezhet. Innentől nincs igazán jó megoldás. Ajánlanám kbs néhány oldallal korábban írt hozzászólását arról, hogy milyen lehetőségei maradnak az apának ebben a helyzetben. Egyik sem ideális... (3:0)

Le kell ülni vele megállapodni és ezúttal le is kell írni a megállapodást. Rászorítani senkti sem lehet a megegyezésre. Olyat kellene ígérni, amely neki is előnyös.

Költözzön haza a bátyád a saját lakásába...

Kedves Sziszi12!

Egy kérdést egy helyen érdemes feltenni, mert így nem többet tud majd, hanem csak kavarodás lesz belőle, Ön ugyanis ugyanezt tette fel az élettársi viszony topikhoz is, ott Obudafan meg én válaszoltunk! Üdv:

Az anya alkalmatlanságát már többször is szóvá tette, de hitt az ígéreteknek, hogy jobban odafigyel a dolgokra. Azt hiszem félre értés történt abban is, hogy az anya nehéz anyagi helyzetben van mert ez sem felel meg a valóságnak, csupán az értékrendjével vannak problémák.És vérszemet kapott amikor a kislánynak alapvető szüksége volt valamire és ő nem vette meg az apja megvette.Megoldást jelenthetne-e a problémára ha az apa, akinek jelenleg jogában áll nevelni a lányát (gyermek elhelyezés iránt senki nem adott be kérelmet eddig) elhozza a kislányt és maga neveli ezzel is bizonyítva azt, hogy alkalmas a feladatra? És a gyermek elhelyezéskor még gyerektartás igényéről is lemond?

A vagyon megosztás csak végső eset lenne, de a gyerek elhelyezés már komolyan foglalkoztatja, mert egyértelműen kimondható felelőtlenül viselkedik az anya.

Kedves Sziszi12!

Biztosan talál majd olyan ügyvédet, aki bevállaja ezt, de jobb, ha tudja, hogy a gyermek lopkodása nagyon-nagyon rossz ötlet. És nem csak azért, mert a bíróság 10 perc alatt ideiglenes intézkedéssel vissza fogja vitetni a gyereket az anyához, még csak nem is mert az illető a saját gyemknevelési alkalmatlanságát bizonyítja, hanem mert a gyereknek nagyon rosszat tesz. Ha rám hallgat, ezt nagyon gyorsan elfeljti, mellesleg innentől a pert mint bukottat kb. 95% valószínűséggel akár el is könyvelheti. Üdv:

Kedves András, tényleg érdekelne a véleményed, mi van ilyenkor, ha "hazaköltözik" az illető? Láttál már ilyen ügyet?

Kedves Wasp!

Te egy már évek óta nem működŐ kapcsolatba visszaköltöznél, ha jelenleg egy nagyon jó kapcsolatban élsz? Kockára téve ezzel a mostani életed?

Szia Wasp!

Itt nem erre készült, nem is erre reagáltam,hanem a gyerke ellopására. Ami a Te kérdésedet illeti, sajnos nem egyet, nem kettőt láttam, általában komoly gondokat szokott eredményezni. Legtöbbször pár héten belül büntetőügy kreálódik belőle, néha nem is alaptalanul. Ritkán eredményes, olyankor a felek emberi intelligenciája segít. Az utolsó ilyen esetemnél a feleség 10 napot bírt, utána lecserélte a zárat, mire a férj hazament este, az egész estémet 8-tól csaknek éjfélig telefonálással töltöttem, mert a rendőrség közreműködését kellett kérni az ügyben, közben mindenki feljelentett mindenkit, szóval zajlott az élet. Úgyhogy az ilyesmi is megfontolandó. :-) Barátsággal:

Kedves András!
Ezek szerint én félreértelmeztem valamit a törvényben?
Én úgy értelmeztem bármelyik félnek jogában áll a gyereket nevelni amíg a bíróság meg nem állapítja kinél legyen elhelyezve? Miért lopkodás ez, főleg ha a gyerek is szívesen marad, és még gyermek elhelyezés iránti kérelmet senki nem adott be.

Még valami az előzőhöz.
Írásban sem lett lefektetve ki neveli a gyereket.

Kedves Sziszi12!

Gondolom Ön sem vitatja, hogy a gyermek évek óta ebben a környezetben él, ott jár iskolába/óvodába stb. Hiába nincs elhelyezve egyik félnél sem, hiába tartja jogszerűen magánál elvben bármelyik fél, a bíróság - teljes joggal - nem honorálja az elhelyezés önkényes, a másik féllel való megállapodás nélküli megváltoztatását, mert ez kivételeket leszámítva (legindkább a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények, súlyos alkoholizmus) ellentétes a gyermek érdekével. És szankcionálja is, egyebek mellett nagy valószanűséggel nem helyezi el majd nála a gyermeket. De nagykorú, csekevőképes magyar állampolgáként azt tesz, amit akar, párszáz ilyen esetet látam már, én szóltam! Üdv:

Tehát ha valaki élettársi kapcsolatból ki lép és az anya kérésére a gyermeket ott hagyja, de így is megfelelően gondoskodik a gyerekről, azon felül is amit a törvény szerint teljesíteni kell, nem áll módjában elhozni a gyereket ha rájön ha az ő nevelése alatt állna a közös gyerek legalább olyan körülmények közt nevelkedne , vagy jobbak között mint eddig nincs lehetősége ezen változtatni úgy, hogy elhozza a gyereket az anyától akinek meg sem ítélték a felügyeleti jogot, mert nem is kérte , és az akkori szóbeli megállapodásoknak sem tesz eleget? És nem szakítódna ki a környezetből, mert két lépcsőházzal arrébb lakna csak. Én tökéletesen értem amit ír, de mit lehet tenni akkor ilyenkor, mert az anya ezzel tartja sakkban a bátyám és a bátyám anyukáját is (az apukánk közös). Mivel ő neveli a kislányt szinte bármit megtehet?
A közös ingatlannal szinte kedvére tesz amit akar. A múltkor a testvérééket költöztette be minden megkérdezés nélkül például.És nem az a probléma hogy megtesz ilyen dolgokat, hanem úgy is érzi jogában áll, mert a bátyám tehetetlen. És úgy kell látnom ez így is van. Ha a bíróságon vagyon megosztást kérne is ő lenne a hibás mert lehetetlen helyzetbe hozta a volt párját. Akkor már tényleg semmi esélye nem lenne a felügyeleti jogra.Vagy tévedek?

Köszönöm az eddigi tanácsát és továbbítom a bátyámnak az elérhetőségét ha a helyzetre nem találnak közös megegyezéses megoldást.

Tisztelt Ügyvéd Asszony/Úr!

28 év házasság után adta be férjem a válópert. A vagyonmegosztásnál nem 50-50 százalékban szeretne osztozni, hanem az alábbiakra hivatkozik:

• házasságkötésünkkkor kb. 100 ezer forint megtakarított pénze volt, ebből fizettük ki a házasságkötésünk után vásárolt lakásunk beugró összegét (jelenleg is ebben a lakásban élünk)

A kölcsön további összegét házasságunk alatt fizettük ki közös keresetünkből

• házasságkötésünk után az én családomnál laktunk 3,5 évig teljes ellátással - nem kellett "hozzányúlni" a megtakartott pénzéhez. Mert nem kellett semmit fizetnünk, így tudtuk megvenni a fenti pénzből első gépkocsinkat is.
• férjem ügyvédje arra hivatkozik, ha nem megyek bele egy méltatlanul alacsony összegű "osztozkodásba", akkor a férjem érvényesíteni fogja a házasság előtt meglévő magánvagyonát. Mert a csjt szerint a 15 év csupán a személyes tárgyakra, stb. vonatkozik, konkrétan a mi esetünkre nem alkalmazható.

Ha nem a családomnál lakunk, nem lett volna magánvagyona. A lakás vételárának több mint 90%-át már közös keresetből rendeztük.
Valóban érvényesíteni tudja azt, amit az ügyvé állít? Ha igen, akkor az mit jelent?
Tisztelettel köszönöm válaszát: Zsuzsanna

Ha már együtt éltetek, amikor az ingatlan tulajdonjogát megszereztétek, akkor maga az ingatlan közös vagyon, neki meg lesz egy 100e Ft-os igénye.

Tisztelt Ügyvéd úr!

Közös megegyezéssel történő válásunk esetén a vagyon megosztásunk értéke nagy különbséget mutat az egyik fél javára, de ezt mindkét fél igazságosnak tartja és elfogadná. Hogyan kell a vagyonmegosztási nyilatkozat minta szövegét módosítani (forrás: magyarorszag.hu), elég felsorolni, hogy melyik vagyontárgy kihez kerül (7. - 8. pont) és elhagyni a minta 9-es pontját, melyben az egyik fél a különbözet pénzbeli kiegyenlítéséről nyilatkozik, vagy jogilag fontos, hogy az a fél, aki kevesebbet kap a vagyonból nyilatkozzon, hogy lemond a különbözetről? Válaszát előre is köszönöm,
Tisztelettel: Backin

Eleve az a minta nem kötelező. Másrészt ha kifejezetten úgy nyilatkoztok, hogy az ingó vagyon megosztása nem felel meg az 50-50% értéknek, az felvethet ajándékozási illetékkötelezettséget. Ezért szerintem ne azt írjátok bele, hogy az egyik fél a pénzbeli kiegyenlítésről lemond, hanem csak annyit, hogy nem jár.

Kedves Zsuzsa2009!

Obudafan általában jókat szokott írni, de most téved, valószínűleg nem élt még 28 évvel ezelőtt, amikor 4 forint volt egy liter benzin, ezért nem gondol arra, hogy 100.000 forint akkor nem egy fél m2 lakás értéke volt, hanem akár egy fél lakásé. (Miként 25.000 liter benzin értéke ma is akár egy fél lakás.) Ekként a férje az együttélés alatt vásárolt ingatlanból lehet, hogy 50% erejéig különvagyont tud bizonyítani, és akkor nem "neki meg lesz egy 100e Ft-os igénye", hanem a fél lakás a különvagyona lesz, a másik fele meg fele-fele arányban az Önöké. Vagyis az övé 3/4 rész lesz a példánál maradva, az Öné meg 1/4. Amit Obudafan írt, az az ingatlan értékéhez viszonyítva kisösszegű követelések esetében igaz, és ott is csak kamatokkal. Nem akarok itt hosszan jogászkodni, hogy mi a különbség a dologi jogi igény és a kötelmi jogi igény között, maradjunk annyiban, hogy itt igen nagy valószínűséggel az általam jelzett verzió fog bejönni, hacsak a lakás vételára 28 évvel ezelőtt nem haladta meg a minimum kb. 500.000 forintot, ami persze elvben nem kizárt, Ön tudja. A 15 év meg eleve csak ingók esetén játszik, akkor is csak a különvagyoni ingók helyébe lépő másik ingó esetén, ingatlan 3000 évi együttélés alatt sem válik közös vagyonná, ha egyébként különvagyon volt. Üdvözlettel:

Kedves Backin!

Bocs, de ez tipikusan az a probléma, amit fölösleges itt felvetni, hacsak nem kizárólag ingókból áll a vagyon. Ha ugyanis ingatlan is van benne, eleve ügyvéd közreműködése szükséges a házastársi közös vagyon megosztásáról szóló szerződéshez, ő meg - remélhetőleg - úgyis mindezt tudni fogja és el is magyarázza, hiszen ezért fizetik. Ráadásul a szerződés (akár ingatlan nélkül is) egy éven belül megtámadható pl. megtévesztésre hivatkozással, úgyhogy bár fontos dolog az adózás, óva szokam inteni az ügyfeleimet attól, hogy csak ezt tartsák szem előtt, ennél fontosabb, hogy maga a megállapodás szabályos, jogilag támadhatatlan legyen. Lehet, hogy kicsit több lesz az adó, viszont garantáltan megtakarítanak egy esetleges évekig tartó pert. Egyikünk sem lát a jövőbe. Üdvözlettel: