Válás, vagyonmegosztás

A férjem tavaly nyáron vált el előző nejétől,egy három szobás társasházi lakást kellett megosztani,amit a bíróság fele-fele arányban meg is tett.Az exnek ki kellene fizetnie a páromat,miután ő maradt a lakásban,de ez még nem történt meg. Azóta emiatt perújrafelvétel is volt,ahol ugyanez hangzott el,kötelezték a kifizetésre,határidőt viszont nem jelöltek meg.
Ezek szerint ha akar fizet,ha akar nem?Mit lehet tenni?1-2,vagy 10 év múlva jut a közösen szerzett ingatlan felének árához?

Végrehajtási eljárást lehet indítani az elsőfokon eljárt bíróságon.

Végrehajtási eljárást lehet indítani az elsőfokon eljárt bíróságon.

Kösz,megtesszük.Mikortól van ítélkezési szünet?

Elvileg július 15-től, de a végrehajtásokat ez nem érinti.

Kedves Fórumozók!

Egy válási procedúra vagyoni megosztásánál tartunk, amit szeretnék megoldani peren kívül. Levélváltás után leültünk egyezkedni...ahol a két ügyvéd és én voltam jelen. Ajánlottam egy összeget, amit hajlandó lennék a volt páromnak kifizetni. Ez a megbeszélés kb. februárban volt, és azóta nem kapok hírt. Ügyvédem próbál a másik fél ügyvédjével egyeztetni a továbbiakról, de a volt párom mindig gondolkodásra hivatkozva ódázza el a lezárást.
Szeretnék érdeklődni, hogy ilyen esetben nincs egy időkorlát megszabva arra, hogy pl.: ha bizonyos időn belül ha nem válaszol, az ajánlatot elfogadottnak lehet tekinteni. Vagy mi a teendő ilyen esetben?
Leginkább azért lenne fontos nekem minél előbb lezárni, mivel a vagyoni érték egy ingatlan értéke, és ameddig nem zárul le teljesen a vagyoni megosztás, nem szeretném a házat bővíteni, ezzel az értékét növelni.

Ilyen esetben mi a teendő?

Előre is köszönöm a segítségeket!

„ilyen esetben nincs egy időkorlát megszabva”
Nincs. Addig egyezkedtek, amíg meg nem állapodtok, vagy a bíróság nem dönt.
Nincs tiltva az időhúzás... rajtad múlik, hogy meddig vagy türelmes és meddig hiszel abban, hogy meg tudtok állapodni, és mikor döntesz úgy, hogy a bíróságtól kéred a a döntést.

Nyilván ő tudja, hogy neked fontosabb a megállapodás, ezért húzza az időt, hátha többet is hajlandó leszel adni azért, hogy végre lezárhasd az ügyet.

Tisztelt Fórumozók!

Lehet, hogy nem jó helyre írom ezen sorokat. Ha nem jó akkor kérem mondjátok meg hova is írjam. Szóval....Már 2 éve válófélben vagyok.A bíró most hirtelen közölte, hogy a vagyont is egyben tárgyalja (?).erre mi akkor és ott nem voltunk felkészülve és úgy néz ki hogy évekig pereskedünk majd és így a válást se fogják kimondani. Az lenne a kérdésem, hogyha a párommal babát szeretnénk az hogyan oldható meg, hogy a baba ne a leendő volt férjem nevét kapja születésekor?

A vagyonjogi vitától függetlenül a bíróság a válást már "rég" kimondhatta volna - ha annak feltételei egyébként adottak. (Gyermekelhelyezés, t.díj, lakhatás stb.) Az végül is számotokra előnyös, hogy a bíróság a vagyonjogi dolgokat is bevonná a válóperbe, mert míg a költség most még csak 12.000 Ft illeték, ezzel szemben egy esetleges megállapítási és az azt követő megosztási per hosszú és költséges "mulatság".

Jó lenne ha a vagyonmegosztásban meg tudnátok egyezni és azt a bírósággal jogerőre emeltetni - még ennek a pernek ideje alatt, különben lásd az előző mondat...

Ameddig a bíróság a válást nem mondta ki + 9 hónap még, addig az újabb párkapcsolatból születendő gyermeket mindenképp a férj (= xy) nevére anyakönyveztetik - ezt ellen nincs mit tenni.

Persze lehet majd apaságot elismerő nyílatkozatot tenni stb., de a gyermek csak később és nem kevés jogi huzavona után veheti fel a biológiai apa nevét.

Tehát siettesd a válás kimondását, a vagyonjogi vitát is célszerű lenne lenne még ezen válóperben lerendezni, az új pároddal meg lehetőleg várjátok meg a gyermekvállalást ama fenti 9 hónap utáni időszakra.

"Lisa"
laikus hozzászóló

„A vagyonjogi vitától függetlenül a bíróság a válást már „rég“ kimondhatta volna – ha annak feltételei egyébként adottak”

Az ingó vagyon eldöntése nélkül nem.

„Persze lehet majd apaságot elismerő nyílatkozatot tenni stb.,”

Az apasági vélelem megdöntése iránti per után.

Kedves Lisa.

A vagyoni per megindítására a leendő volt férjem majd 200 000 ft illetéket fizetett be. Egyezkedni próbáltam. de mivel a férjem tudja, hogy elég jó körülmények közé kerültem a lányommal, úgy gondolja, hogy akkor nyugodtan fizessek pár milliót még neki (úgy, hogy az ingóság 4/5 részét ő vitte el), kölcsönt felvéve a jelenlegi párom házára. A válást meg nem tudom siettetni, mert a bír átlag 1/2 évente ad időpontot. A következő szeptember közepén lesz.De viszont babát szeretnénk már,egyikünk se lesz fiatalabb.pereskedni meg nem akarunk ezért, főleg, hogy 2 éve már nem is élünk együtt.És a terhesség kiderülésénél ha a párom nyilatkozatot tesz, hogy Ő az apa?Komolyan nem szeretnénk, hogy az exem nevét viselje az a kicsi........

Tisztelt fórumozók! A vállásom új stádiumba ért,sajnos a tulajdonunkban lévö házon nem jutunk zöld-ágra.Lányom az exem lakik benne/és egy"barátja"/.A ház nem megosztható,én el is költöztem már régen.Azt ajánlottam fel hogy amig nagykorú lessz a gyermek lakjanak benne.Aztán adjuk el.De az exem viszont görcsösen a "mondjak le a részemröl a gyermek javára"verziót fujja újra+újra.Mostanság adja be a bíróságra és mostani verzióban azt akarja adjam be az autó forgalmi másolatokat is?!Pedig abban már megállapodtunk egyszer! A kérdésem az volna hogy a megosztásnak a menete az-e hogy mindenünket be kell e adni ? Vagy ez csak egy új verzió amit kigondolt? Vagy ha csak a házon nem egyezünk akkor az amiben dönthetnek? A másik dolog a gyermektartás. Megegyeztünk hogy a házra szóló törlesztöt fizetem és azt számoljuk annak be,de most azt akarja fizessem ki a megállapított gyerektartásokat decembertöl.Ezzel kapcsolatban mit lehetne tenni?

Nekem van egy olyan problémám, hogy apám alkoholista. Vállalkozóként felhalmozott sok adósságot az apehnél, egyik részére jelzáloghitel lett felvéve, a másik részére kaptunk törlesztést. De ez nekünk nem megoldás, mert mivel apám alkoholista, kiidegel mindenkit a családban, anyut már tönkretette egészségügyileg, már kórházba is volt többször is a betegsége miatt. Voltunk ügyvédnél, de nem mondott semmi bíztatót, nekünk meg olyan megoldás kellene amivel rövid időn belül el tudnánk távolítani a lakásból. Hogyha tudjuk bizonyítani, hogy a törlesztőrészleteket nem apám fizeti, akkor el lehetne rendezni hogy a ház a gyerekekre (rám, és 2 testvéremre) legyen iratva?

szia GoldFishGirl!Szerintem anyukádnak birósághoz kellene fordulnia!És perelje be apukádat!

Sziszi, nincsen pénzünk bíróságra.

Stonehenge

A házasság ideje ill. válás kimondása + 9 hónapon belül megszületendő gyermek mindenképp a férj nevére lesz anyakönyvezve még akkor is ha a szüléskor az apa "ismeretlen" nyílatkozatot teszed. A Társad apaság-vállalási nyílatkozata egy későbbi peres eljárásban lesz hasznos.

Én csak egy laikus olvasó/válaszoló vagyok, ha jogász nem bírál felül (...) kérj előzetes tájékoztatást az anyakönyvi hivatalban.

A vagyonmegosztási per illetéke a követelt érték 6%-a - továbbá az ügyvédi költség. (Azt hogy a bíróság végül is miként fog dönteni legfeljebb egy javasasszony tudná előre megmondani...)

Az ingóságok is fele-fele alapon mint házassági vagyonközösség, azt hogy a férjed előre többet vitt el mint ténylegesen megilletné, utóbb levonásba helyezhető a vagyonmegosztásnál.

A hitelfelvétel ill. annak rendezése dolgában a bankot kell kérdezni, abban az ő szava dönt.

Hát nem egy könnyű helyzet, leginkább idegekkel kell tudni bírni.

Minden jót!

K ZS

A hiteltörlesztés nem számítható be a t.díjba, vagyis a kettő egymástól teljesen külön valami.

Én a helyedben nem mondanék le a házon lévő tulajdoni részről - később az jól jöhet neked még. Egyben előfordulhat, hogy a későbbeikben mégis t.díjat kelljen fizetned ha a részedet most a gyermekednek ajándékoznád, pl. a nejed elveszti a munkáját ill. súlyosan megbetegszik/megrokkan és emiatt nem lesz elegendő saját jövedelme - amiből a gyermeket is el tudná tartani. (Sok előre nem látható cifraságot képes produkálni az Élet.)

Abban hogy előzetesen miben állapodtatok meg, azt vagy tartja vagy nem...

Amúgy az autó is közös tulajdon - ha csak bizonyítani nem tudod, hogy valamiféle különvagyonodból történt a vásárlás.

A gyermek nagykorúsága után kérheted a bíróságtól a jelenlegi közös tulajdon megszüntetését, vagyis a nejed végtelen időkig nem ülhet a vagyoni értékeden.

"Lisa"
laikus hozzászóló

GolfFichGirl

Egy válóper 12.000 Ft illeték, ennyi és nem több. A vagyonmegosztás dolgában ha a házastársak meg tudnak egyezni az okos és bölcs dolog, mert akkor ez is benne van ezen összegben. Ellenkező esetben megosztási per lesz mely a kezdeményezőnek elsőre 6% pertárgy-érték illeték befizetését jelenti, később esetleges pernyertességkor a másiktól az összeg visszakövetelhető ill. a tulajdoni részébe betudható.

Anyukád menjen be a városi bíróság un. panasznapjára - heti egy nap tartják, tessék megérdeklődni -, és ott jegyzőkönyvbe mondhatja a válást, ami egyben a válókereset is lesz. (A megfogalmazásban segítenek.) Vinni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, valamint a gyermekek születési anyakönyvi kivonatát.

A vagyonjogi perhez az igazolt anyagi helyzetre tekintettel lehet kérni költségmentességet ill. illetékfeljegyzést: a 6% illetéket utólag kell majd rendezni.

Lehet kérni a bíróságtól hogy hivatalból rendeljen ki anyukáéd mellé ügyvédet, ez sem kerül pénzbe - igaz sokat ne várjon a valamelyik ügyvédi iroda ügyvédjelöltjétől... De azért a semminél több, valamint esetleg kifoghat egy lelkes fiatal jogászt aki tényleg segítőleg lesz a per során végig.

Ami hitelt a papád felhalmozott azt sajnos akár anyukádtól egymagától is követelhetik, lévén egy házasságban anyagi közösség áll fent. (Legfeljebb a mamád később egy külön perben megpróbálhatja a papádtól a helyette kifizetett fént valahogy bevasalni - ha egyáltalán lesz miből...)

Anyukád mielőbb adja be a válópert: egy alkoholistával pokol az élet, és lám az egészsége már megsínylette ezt.

A válóper ideje alatt nem lesz "rózsás" otthon a helyzet, de kérheti a bíróságot, hogy előzetes intézkedésként kötelezzék az aput kiköltözni a házból, ergo a további lakhatásáról saját magának kell gondoskodnia.

A házzal kapcsolatos rezsiköltség stb. innentől a mamádat egymagát terheli.

A t.díjat is követelje - legalábbis legyen róla jogerős bírósági itélet a kezében. Annak alapján valamiként végrehajtást lehet eszközölni apud fizetéséből letiltatva - ha van egyáltalán legális munkája...

Mielőbbi jobb, békésebb körülményeket kívánok!

"Lisa"
laikus hozzászóló

Kedves Fórumozók!
Elköltöztem otthonról és be akarom adni a válópert. A feleségem két, még iskolába járó nagykorú gyermekemmel lakik a lakásunkban. Azt szeretném megtudni, hogy ha a bíróság nekem ítéli teljes egészében a lakás tulajdonjogát, de a feleségemnek a lakáshasználatot, ez a lakáshasználati jog mennyi ideig él? Amíg tanulnak a gyermekeim, vagy valami mástól függ?

Amennyiben a lakás nem a különvagyonod, akkor mindegy hogy melyikőtök pénzéből, de mint házassági közös vagyon a tulajdonjog fele-fele - akár a földhivatali bejegyzéstől függetlenül is.

Természetesen, ha módodban áll kivásárolhatod a feleséged tulajdonrészét, de ez teljesen más téma.

A nagykorú gyermekekre tekintettel nem valószínű, hogy a feleség már kizárólagos lakáshasználatot kapjon, bár ha még középiskolai ill. efféle tanulmányokat folytatnak, akkor a tanulmányok elvégzéséig valószínűleg mégis.

Aztán ha egyikőjük másikójuk továbtanul, nos lakni lehet albérletben, kollégiumban stb., szóval egy nagykorú gyermek lakhatásáról a szülő már nem minden esetben köteles gondoskodni.

És ha így, akkor a további lakáshasználatra a válóperben érintett másik fél nem biztos hogy jogosultságot szerez.

Valamint végső soron végtelen időkig senki sem ülhet a másik tulajdoni/vagyoni hányadán, vagyis ha nem tudnak megegyezni a lakás közös értékesítésén - és mindenki megy amerre tud-, akkor bírósághoz lehet fordulni a közös tulajdon megszüntetése végett. (Egy ilyen perről tudni kell, hogy időbelileg elhozódó valamint elég költséges.)

"Lisa"
laikus hozzászóló

Ezzel kapcsolatban mindenki figyelmébe:

PK 279. szám
A házasság felbontását követően az egyik volt házastárs különvagyonában vagy közös tulajdonában levő ingatlannak (lakásnak) a másik volt házastárs által történő használata

1. Ha a nem tulajdonos házastárs a házasság felbontását követően - a felek megállapodása vagy a bíróság határozata alapján - a másik fél különvagyonában levő ingatlant használja, a lakás használatával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a lakásbérlet szabályai csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt a jogviszony sajátos természete nem zárja ki.
2. Használati díjra az a volt házastárs is igényt tarthat, aki a közös tulajdonban vagy a kizárólagos tulajdonában levő lakásból elköltözött, és a lakáshasználati jog ellenértékének ráeső részét felvette.
3. Ha a volt házastársak közös vagy egyikük kizárólagos tulajdonában levő lakás használatának rendezését követően beállott körülmények folytán a rendezés szerinti használat fenntartása sérti valamelyik fél lényeges jogos érdekét, a bíróság a használatot a korábbitól eltérően rendezheti.
4. A házasság felbontása egymagában nem szünteti meg egyik házastársnak sem a közös lakás használatára vonatkozó jogát. A Csjt. 31/A. §-nak (1) bekezdése, illetőleg 31/B. §-nak (1) bekezdése értelmében a házastársak megállapodása, illetve - ennek hiányában - a bíróság döntése irányadó a közös lakás további használata kérdésében.

Jogszabály nem rendelkezik arról, hogy miként alakul a felek jogviszonya, ha a házasság felbontását követően megállapodásuk vagy a bíróság a nem tulajdonos házastársat jogosítja fel a másik házastárs különvagyonát képező lakás kizárólagos vagy megosztott használatára.
A jogviszony minősítésénél abból kell kiindulni, hogy a nem tulajdonos házastárs a lakás használatára a fennállott házasságra tekintettel, a bíróság döntése esetén ezen felül a Csjt. 31/B. §-nak (3) bekezdésében rögzített családvédelmi szempont alapján szerzett jogot. A használat jogcíme, terjedelme, tartalma ezért ennek megfelelően kerülhet meghatározásra. Ez pedig azt jelenti, hogy a használat személyhez kapcsolódó speciális jogosultságon alapszik. Ennek megfelelően a felek között lakásbérleti jogviszony - külön ilyen irányú megállapodás hiányában - nem jön létre. A lakásbérlet szabályait csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben azt a jogviszony sajátos természete nem zárja ki. Így a használat személyhez kötött jellegéből következően nem kerülhet szóba a lakáscsere, a bérleti jogviszony folytatása, lemondás a lakásbérleti jogról a hozzátartozók javára stb. Ugyanakkor az önálló jogcímes használat kizárja, hogy a tulajdonos kellő indok nélkül megszüntesse a lakáshasználati jogot. Ezzel szemben nincs akadálya annak, hogy cserelakás felajánlása mellett a lakás kiürítését kérhesse, és megfelelően alkalmazásra kerülhetnek a lakásbérletnek a lakás rendeltetésszerű használatának biztosítására, a karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettségre vonatkozó szabályai is.
A nem tulajdonos házastárs, illetve a nem tulajdonos kiskorú gyermek a lakást csak a saját, valamint az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja. A lakáshasználat jogának gyakorlását nem engedheti át másnak, a tulajdonos hozzájárulása nélkül nem adhatja bérbe, albérletbe, egyéb módon sem hasznosíthatja.
II. A birtoklás, a tényleges használat jogának átadása, a másik fél részére biztosítása - ilyen tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányában nem jelenti a tulajdonjogból eredő egyéb jogosítványok megszűnését. A Ptk. 99. §-a - a dologgal járó terhek és a másra nem hárítható kár viselésének a kötelezettsége mellett - a tulajdonost a dologból folyó hasznok szedésére is feljogosítja. Ez a jogosultság közös tulajdon esetén - a tulajdoni hányada arányában - a társtulajdonost is megilleti, mint ahogy ebben az arányban öt is terhelik a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek és viseli a kárveszélyt (Ptk. 141. §-a).
A lakásból távozó házastárs használati jogának a megszűnése tehát a hasznokban való részesedésen, illetve a részesedés arányán nem változtat, és ezért elköltözését követően a lakásban maradó házastársától a kizárólagos - illetőleg a tulajdoni hányadot meghaladó - használatért pénzbeni ellenértékét (használati díjat, többlethasználati díjat, a továbbiakban együtt: használati díj) követelhet.
A távozó házastársnak ezt az igényét nem zárja ki az, hogy a lakáshasználati jog ellenértékének a ráeső részét - a felek megállapodása vagy a bíróság határozata alapján - felvette. A lakáshasználati jog ellenértéke ugyanis - társadalmi rendeltetését tekintve - a lakás elhagyásáért járó (a másik fél oldaláról: a lakás kizárólagos használatáért fizetendő) térítés, amely mind az összegszerűségének megállapításánál irányadó szempontokat (forgalmi érték, kiskorú gyermekek száma, vagyoni helyzet stb.), mind esedékességét illetően a távozó házastárs elköltözésének az időpontjához kötődik. Ezzel szemben a használati díj a birtoklási és használati jogától megfosztott volt házastárs hasznosítási jogán alapuló időszakos pénzbeli kiegyenlítés, amely öt tulajdonjogának fennállása alatt folyamatosan illeti meg.
A használati díjra való jogosultság mellett szól a vagyoni egyenértékűség szempontja is: a lakáshasználati jog ellenértéke ugyanis a házastársi közös vagyon megosztásánál (a megváltási árban vagy egyéb módon) megfelelően elszámolható. Ilyen esetekben a használat rendezése és a közös tulajdon megszüntetése közötti időben használati díj fizetésének hiányában a bennlakó házastársnak a kizárólagos - illetve a tulajdoni hányadát meghaladó - használata ellenszolgáltatás nélkül maradna. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az a házastárs, akit a különvagyoni lakásából való kiköltözésre köteleztek, is csak a lakáshasználati jog ellenértékének arányos részét kapja meg, emiatt tehát nem eshet el az egész lakás után járó használati díjtól.
III. A Csjt. 31/A. §-a és azt követő szakaszain alapuló lakáshasználati rendezést követően a rendezés alapjául szolgáló körülményekben utóbb olyan lényeges változások következhetnek be, amelyek mellett az eredetileg helyesnek és célszerűnek látszó megoldás már sérti az okszerű lakáshasználat követelményeit, illetőleg már nem felel meg valamelyik fél lényeges jogos érdekeinek. Igy például előfordulhat, hogy a kizárólagos használatra feljogosított házastárs más önálló lakhatási lehetőséghez jut, vagy a használat korábbi rendezésekor számításba vett kiskorú gyermekek felnőttek, az ingatlanból elköltöztek.
A korábbi jogerős ítélet nem lehet akadálya annak, hogy a bíróság a megváltozott körülményekre figyelemmel - a Legfelsőbb Bíróság PK 8. számú állásfoglalásában foglalt szempontok szem előtt tartásával utóbb eltérő módon szabályozza a közös, illetőleg valamelyik házastárs kizárólagos tulajdonában levő lakás használatát. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a lakás kiürítésére kötelezett nem tulajdonos házastárs a lakáshasználat újrarendezését igényelje.
A használat rendezésének alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás (pl. a kiskorú gyermeknek a másik félnél történő elhelyezése, az egyik volt házastárs önálló elhelyezést igénylő megbetegedése stb.) eredményezheti azt, hogy a bíróság - a felek méltányos érdekeinek mérlegelésével - a használat megosztásának a korábbitól eltérő módját rendeli el, de - kivételesen, a következőkben kifejtendők szerint - oda is vezethet, hogy a bíróság valamelyik házastársat az addig megosztva használt lakás elhagyására kötelezi.
Az újraszabályozás során nem hagyható ugyanis figyelmen kívül az, hogy a használat rendezése a családjogi törvény rendelkezése alapján, a családvédelmi szempontok szem előtt tartásával történt. Ehhez képest az újraszabályozás alapjául szolgálhat az is, hogy a rendezést követően az egyik fél a szocialista együttélés szabályait súlyosan sértő, olyan magatartást tanúsít, amelyre figyelemmel az eredeti rendezés idején az osztott használat mellőzésére került volna sor. Mindazok a felróható magatartások tehát, amelyek eredetileg is akadályozták volna az osztott használat elrendelését, az újraszabályozás során is lehetőséget adnak arra, hogy a bíróság - kérelemre - az ilyen magatartást tanúsító felet a lakás kiürítésére kötelezze.
(1989. V. 15.; Bírósági Határozatok 1989. évi 7. szám)

Ezzel kapcsolatban mindenki figyelmébe:

PK 279. szám
A házasság felbontását követően az egyik volt házastárs különvagyonában vagy közös tulajdonában levő ingatlannak (lakásnak) a másik volt házastárs által történő használata

1. Ha a nem tulajdonos házastárs a házasság felbontását követően - a felek megállapodása vagy a bíróság határozata alapján - a másik fél különvagyonában levő ingatlant használja, a lakás használatával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a lakásbérlet szabályai csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt a jogviszony sajátos természete nem zárja ki.
2. Használati díjra az a volt házastárs is igényt tarthat, aki a közös tulajdonban vagy a kizárólagos tulajdonában levő lakásból elköltözött, és a lakáshasználati jog ellenértékének ráeső részét felvette.
3. Ha a volt házastársak közös vagy egyikük kizárólagos tulajdonában levő lakás használatának rendezését követően beállott körülmények folytán a rendezés szerinti használat fenntartása sérti valamelyik fél lényeges jogos érdekét, a bíróság a használatot a korábbitól eltérően rendezheti.
4. A házasság felbontása egymagában nem szünteti meg egyik házastársnak sem a közös lakás használatára vonatkozó jogát. A Csjt. 31/A. §-nak (1) bekezdése, illetőleg 31/B. §-nak (1) bekezdése értelmében a házastársak megállapodása, illetve - ennek hiányában - a bíróság döntése irányadó a közös lakás további használata kérdésében.

Jogszabály nem rendelkezik arról, hogy miként alakul a felek jogviszonya, ha a házasság felbontását követően megállapodásuk vagy a bíróság a nem tulajdonos házastársat jogosítja fel a másik házastárs különvagyonát képező lakás kizárólagos vagy megosztott használatára.
A jogviszony minősítésénél abból kell kiindulni, hogy a nem tulajdonos házastárs a lakás használatára a fennállott házasságra tekintettel, a bíróság döntése esetén ezen felül a Csjt. 31/B. §-nak (3) bekezdésében rögzített családvédelmi szempont alapján szerzett jogot. A használat jogcíme, terjedelme, tartalma ezért ennek megfelelően kerülhet meghatározásra. Ez pedig azt jelenti, hogy a használat személyhez kapcsolódó speciális jogosultságon alapszik. Ennek megfelelően a felek között lakásbérleti jogviszony - külön ilyen irányú megállapodás hiányában - nem jön létre. A lakásbérlet szabályait csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben azt a jogviszony sajátos természete nem zárja ki. Így a használat személyhez kötött jellegéből következően nem kerülhet szóba a lakáscsere, a bérleti jogviszony folytatása, lemondás a lakásbérleti jogról a hozzátartozók javára stb. Ugyanakkor az önálló jogcímes használat kizárja, hogy a tulajdonos kellő indok nélkül megszüntesse a lakáshasználati jogot. Ezzel szemben nincs akadálya annak, hogy cserelakás felajánlása mellett a lakás kiürítését kérhesse, és megfelelően alkalmazásra kerülhetnek a lakásbérletnek a lakás rendeltetésszerű használatának biztosítására, a karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettségre vonatkozó szabályai is.
A nem tulajdonos házastárs, illetve a nem tulajdonos kiskorú gyermek a lakást csak a saját, valamint az együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja. A lakáshasználat jogának gyakorlását nem engedheti át másnak, a tulajdonos hozzájárulása nélkül nem adhatja bérbe, albérletbe, egyéb módon sem hasznosíthatja.
II. A birtoklás, a tényleges használat jogának átadása, a másik fél részére biztosítása - ilyen tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányában nem jelenti a tulajdonjogból eredő egyéb jogosítványok megszűnését. A Ptk. 99. §-a - a dologgal járó terhek és a másra nem hárítható kár viselésének a kötelezettsége mellett - a tulajdonost a dologból folyó hasznok szedésére is feljogosítja. Ez a jogosultság közös tulajdon esetén - a tulajdoni hányada arányában - a társtulajdonost is megilleti, mint ahogy ebben az arányban öt is terhelik a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek és viseli a kárveszélyt (Ptk. 141. §-a).
A lakásból távozó házastárs használati jogának a megszűnése tehát a hasznokban való részesedésen, illetve a részesedés arányán nem változtat, és ezért elköltözését követően a lakásban maradó házastársától a kizárólagos - illetőleg a tulajdoni hányadot meghaladó - használatért pénzbeni ellenértékét (használati díjat, többlethasználati díjat, a továbbiakban együtt: használati díj) követelhet.
A távozó házastársnak ezt az igényét nem zárja ki az, hogy a lakáshasználati jog ellenértékének a ráeső részét - a felek megállapodása vagy a bíróság határozata alapján - felvette. A lakáshasználati jog ellenértéke ugyanis - társadalmi rendeltetését tekintve - a lakás elhagyásáért járó (a másik fél oldaláról: a lakás kizárólagos használatáért fizetendő) térítés, amely mind az összegszerűségének megállapításánál irányadó szempontokat (forgalmi érték, kiskorú gyermekek száma, vagyoni helyzet stb.), mind esedékességét illetően a távozó házastárs elköltözésének az időpontjához kötődik. Ezzel szemben a használati díj a birtoklási és használati jogától megfosztott volt házastárs hasznosítási jogán alapuló időszakos pénzbeli kiegyenlítés, amely öt tulajdonjogának fennállása alatt folyamatosan illeti meg.
A használati díjra való jogosultság mellett szól a vagyoni egyenértékűség szempontja is: a lakáshasználati jog ellenértéke ugyanis a házastársi közös vagyon megosztásánál (a megváltási árban vagy egyéb módon) megfelelően elszámolható. Ilyen esetekben a használat rendezése és a közös tulajdon megszüntetése közötti időben használati díj fizetésének hiányában a bennlakó házastársnak a kizárólagos - illetve a tulajdoni hányadát meghaladó - használata ellenszolgáltatás nélkül maradna. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az a házastárs, akit a különvagyoni lakásából való kiköltözésre köteleztek, is csak a lakáshasználati jog ellenértékének arányos részét kapja meg, emiatt tehát nem eshet el az egész lakás után járó használati díjtól.
III. A Csjt. 31/A. §-a és azt követő szakaszain alapuló lakáshasználati rendezést követően a rendezés alapjául szolgáló körülményekben utóbb olyan lényeges változások következhetnek be, amelyek mellett az eredetileg helyesnek és célszerűnek látszó megoldás már sérti az okszerű lakáshasználat követelményeit, illetőleg már nem felel meg valamelyik fél lényeges jogos érdekeinek. Igy például előfordulhat, hogy a kizárólagos használatra feljogosított házastárs más önálló lakhatási lehetőséghez jut, vagy a használat korábbi rendezésekor számításba vett kiskorú gyermekek felnőttek, az ingatlanból elköltöztek.
A korábbi jogerős ítélet nem lehet akadálya annak, hogy a bíróság a megváltozott körülményekre figyelemmel - a Legfelsőbb Bíróság PK 8. számú állásfoglalásában foglalt szempontok szem előtt tartásával utóbb eltérő módon szabályozza a közös, illetőleg valamelyik házastárs kizárólagos tulajdonában levő lakás használatát. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a lakás kiürítésére kötelezett nem tulajdonos házastárs a lakáshasználat újrarendezését igényelje.
A használat rendezésének alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás (pl. a kiskorú gyermeknek a másik félnél történő elhelyezése, az egyik volt házastárs önálló elhelyezést igénylő megbetegedése stb.) eredményezheti azt, hogy a bíróság - a felek méltányos érdekeinek mérlegelésével - a használat megosztásának a korábbitól eltérő módját rendeli el, de - kivételesen, a következőkben kifejtendők szerint - oda is vezethet, hogy a bíróság valamelyik házastársat az addig megosztva használt lakás elhagyására kötelezi.
Az újraszabályozás során nem hagyható ugyanis figyelmen kívül az, hogy a használat rendezése a családjogi törvény rendelkezése alapján, a családvédelmi szempontok szem előtt tartásával történt. Ehhez képest az újraszabályozás alapjául szolgálhat az is, hogy a rendezést követően az egyik fél a szocialista együttélés szabályait súlyosan sértő, olyan magatartást tanúsít, amelyre figyelemmel az eredeti rendezés idején az osztott használat mellőzésére került volna sor. Mindazok a felróható magatartások tehát, amelyek eredetileg is akadályozták volna az osztott használat elrendelését, az újraszabályozás során is lehetőséget adnak arra, hogy a bíróság - kérelemre - az ilyen magatartást tanúsító felet a lakás kiürítésére kötelezze.
(1989. V. 15.; Bírósági Határozatok 1989. évi 7. szám)

Sziasztok leírnám pár sorban a történetem arra vagyok kíváncsi hogy van kiút?Ha igen kérlek írjátok meg.2009 januárjában váltam el akkor még mindkét gyermekem tanult most már a fiam dolgozik.A volt férjem kérte a gyermekaratás leszállítását amit meg is kapott de nem is ez a lényeg én munkanélküli vagyok akkor amikor a válást elkezdtük vettem fel egy nagyobb összegű jelzáloghitelt az ex az adóstárs mivel sok apró kölcsönünk volt így egyet csináltunk belőle és azt fele fele alapon fizetjük.Most mivel munkanélküli lettem és a gyermektartás is kevés nem fogom tudni fizetni a hitelt.A lakhatási jog az enyém de itt lakik a volt apósom is a beteg feleségével az apósomnak egy szoba használati joga van így a lakás nem eladható.Kértem a volt férjem vállalja át a hitelt és én lemondok a tulajdon jogomról de ez sem megoldható.19 év házasság 19 év munkája és egy 6 milliós kölcsön.van kiút?
mindkét gyermekem velem van mivel itt lakik a volt apósom is így nem tudom elkerülni azt sem hogy ne találkozzak az exel és az élet társával folyamatosak a viták amik lassan felőrölnek.a gyerektartásra visszatérve hozott az exem egy olyan kereseti igazolást amiben az volt hogy ő 75ezer forintot keres de ebből lemegy 10ezer az útiköltségre így 65 ezer a keresete holott tudom,csak bizonyítani nem tudom hogy többet keres.Az állandó lakcíme itt van ahol mi lakunk de ott elmondta azt is hogy van élet társa az volt az érdekes hogy sokkal több kiadást sorolt fel mint kettejük jövedelme.Semmi nincs a nevén.Mivel én nem voltam tisztában a jogaimmal így a bíró közös megegyezést ajánlott fogadjam el a havi 15ezret minimumnak ill. a 20% kértem a letiltás útján való fizetést a bíró ezt sem találta indokoltnak,így kézbe kapom de honnan fogom tudni mennyi a keresetének a 20% az nettó vagy bruttó bérből számolandó?Ezt jogerőre emelték fellebbezni nem lehet,utána tudtam meg hogy két évig nem lehetett volna változtatni sem.Röviden ennyi várom válaszotok.

szerintem ha nem csak a tulajdonjogodról mondanál le, hanem a lakáshasználati jogodról is, akkor lehet, hogy ennek fejében átvenné a tartozást.

Megállapodhatnátok arról, hogy az apához átkerüljenek a gyermekek, hiszen te most nem tudsz róluk gondoskodni, és ha összeszedted magad ismét, akkor a gyermekek elhelyezését ismét megbeszélhetnétek.

így most a legrosszabb forgatókönyv felé haladtok, a végrehajtó visz majd mindent.

köszi a választ de a gyerekekről nem mondok le!nem véletlenül maradtak velem nekik már volt választási lehetőségük.A fiam már befejezte az iskolát dolgozik.Nem az eltartás a gond hanem az hogy szeretnék megszabadulni ettől az egésztől mert addig amíg ebben a házban lakok esélyem sincs új életre egy volt apóssal meg azzal hogy az exem folyton idemászkál.Nagyon sok a veszekedés és én szeretnék elmenni innen de addig amíg van hitelem amit most per pillanat nem is fogok tudni fizetni addig nem tudok lépni semerre.