Válás, vagyonmegosztás

Tisztelt Szakemberek!
Férjemmel házasságban élünk 5 éve, nincs házassági szerződésünk, tehát a jól értem vagyonközösségben élünk, azaz mindenünk közös. Nyaralót szeretnénk vásárolni, de mivel már van a nevemen két ingatlan (mégha résztulajdonban is) a férjem a saját nevére akarja íratni a megvásárolandó nyaralót (ingatlan adóoptimalizálás céljából). Óvatos ember vagyok, ezért már most szeretném tudni, hogy attól, hogy az ő nevén van 100%-ban az ingatlan, az közös vagyonnak számít-e, vagy az ő saját vagyonának. Két jogászt kérdeztem, de egyikük azt mondta, hogy a tulajdoni lapon szereplő hányad felülírja a házasságon belül szerzett közös vagyon intézményét, a másik jogász azt mondta, hogy attól hogy nem vagyok a tulajdoni lapon, attól még ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonosnak számítok, mivel a házasságkötés után vásároltuk (ha netán egyszer vagyonmegosztásra kerülne sor). Egyébként a ház amiben lakunk 4 éve, az sem 50-50%, hanem 70-30%, mert akkor a házasságba bevitt vagyonunk arányában írattuk a nevünkre a házat, s azt mondtuk, innentől minden közös, persze csak szóban, egymás között. Ilyen esetben más a helyzet mint a nyaraló esetében lenne?
előre is köszönöm válaszukat

Kedves házvásárló!

Elérkezett az idő egy házassági vagyonjogi szerződés megkötésére, és ezt nem csak házasságkötés előtt lehet ill. célszerű meglépni hanem bármikor a későbbiekben is.

És ez a tervezett jelen nyaralóvásárlástól független, mert egy esetleges válás esetén (...) nem bonyolítaná a vagyoni dolgokat Önök közt. (De az egyikőjük-másikójuk esetleges időelőtti elhalálozása esetén az öröklés dolga/mértéke is vitamentes lenne.)

Ami a nyaraló tulajdonjogi kérdését illeti, én a második ügyvéd véleményét osztom, vagyis a bejegyzéstől függetlenül a házastársak közt vagyonközösség van. (Aki ezt tagadja őneki kell az ellenkezőjét bizonyítania.)

Külön írom: az adóoptimálással kapcsolatban kérdezze egy adószakembert - ne csak a férje bemondására hagyatkozzon...

"Lisa"
laikus hozzászóló

Kedves Lisa!
köszönöm gyors válaszát. Anélkül hogy megbántanám, érdeklődnék hogy mennyire laikus, vagy mennyire hozzáértő a témában, mert örülök a válaszának a közös tulajdont illetően, de akkor ezt vehetem biztosra?

Veheted. De azért a valóságot nem fedő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés okozhat gondokat. Ha például a férjed mint 1/1 bejegyzett tulajdonos eladja valakinek azt az ingatlant, akkor az megszerzi a kizárólagos tulajdonjogot - tehát te elveszíted.

Kedve Házvásárló!

Monalisa ugyan laikus, de teljesen jól válaszolt, az a kolléga viszont, aki olyan szamárságot állít, hogy a házastársi közös vagyon vélelmét az ingatlan-nyilvántartás felülírja, jobb, ha valami kapa, sarló, vagy más hasonló eszköz után nyúl, ha már a joghoz nem ért. Szóval a házassági együttélés alatt a férje nevére vett ingatlan is közös vgyonnak fog minősülni, de valóban nem lenne felesleges egy házassági vagyonjogi szerződés. Üdv:

Bocs KBS, de nem "elveszíti", hanem az eladási ár 50%-a erejéig megtérítési igénye keletkezik a férjjel szemben, ami a házastársi közös vagyon megosztása körében kerül elszámolásra. Mindenesetre még az ilyen problémákat is megelőzendő a legegyszerűbb megoldás a házassági vagyonjogi szerződés, ezért javasoltam.

Kedves Peanut!

Valóban nem lesz könnyű ezt jogi képviselet nélkül végigvinni! Ezek tipikusan olyan ügyek, amire szoktuk mondani, hogy ügyvédhez fordulni pénzbe kerül, nem fordulni pár nagyságrenddel többe. Itt is "megtakarít" párszázezret, és el fog veszíteni 50-100 nilliót, de ez már az Ön dolga. Ha csinálja, az illetékfeljegyzési jogot minimum kérni kell, de a költségmentesség sem teljesen reménytelen, hacsak nincs mégiscsak több pénze, de akkor meg lásd fent. A céggel a fő gond, hogy nagyon könnyű kiüresíteni, ennek kb. 300 módja van, de nekik egy is elég, ellenjátszmák persze azért léteznek. Viszont gondolom van ingatlan is, ott már jobb a helyzet. Az ügyvédet csak mert ő készítette a céges iratokat is, nem biztos, hogy ki tudja golyózni, de tehet bejelentést az ügyvédi kamaránál. A gond, hogy ha foramilag meghtalmazza egy másik kollégáját, attól a háttérből még viheti ő érdemben az ügyet, tehát ez se old meg mindent. Üdv:

Kedves Peanut!

Valóban nem lesz könnyű ezt jogi képviselet nélkül végigvinni! Ezek tipikusan olyan ügyek, amire szoktuk mondani, hogy ügyvédhez fordulni pénzbe kerül, nem fordulni pár nagyságrenddel többe. Itt is "megtakarít" párszázezret, és el fog veszíteni 50-100 nilliót, de ez már az Ön dolga. Ha csinálja, az illetékfeljegyzési jogot minimum kérni kell, de a költségmentesség sem teljesen reménytelen, hacsak nincs mégiscsak több pénze, de akkor meg lásd fent. A céggel a fő gond, hogy nagyon könnyű kiüresíteni, ennek kb. 300 módja van, de nekik egy is elég, ellenjátszmák persze azért léteznek. Viszont gondolom van ingatlan is, ott már jobb a helyzet. Az ügyvédet csak mert ő készítette a céges iratokat is, nem biztos, hogy ki tudja golyózni, de tehet bejelentést az ügyvédi kamaránál. A gond, hogy ha foramilag meghtalmazza egy másik kollégáját, attól a háttérből még viheti ő érdemben az ügyet, tehát ez se old meg mindent. Üdv:

Kedves Peanut!

Valóban nem lesz könnyű ezt jogi képviselet nélkül végigvinni! Ezek tipikusan olyan ügyek, amire szoktuk mondani, hogy ügyvédhez fordulni pénzbe kerül, nem fordulni pár nagyságrenddel többe. Itt is "megtakarít" párszázezret, és el fog veszíteni 50-100 nilliót, de ez már az Ön dolga. Ha csinálja, az illetékfeljegyzési jogot minimum kérni kell, de a költségmentesség sem teljesen reménytelen, hacsak nincs mégiscsak több pénze, de akkor meg lásd fent. A céggel a fő gond, hogy nagyon könnyű kiüresíteni, ennek kb. 300 módja van, de nekik egy is elég, ellenjátszmák persze azért léteznek. Viszont gondolom van ingatlan is, ott már jobb a helyzet. Az ügyvédet csak mert ő készítette a céges iratokat is, nem biztos, hogy ki tudja golyózni, de tehet bejelentést az ügyvédi kamaránál. A gond, hogy ha foramilag meghtalmazza egy másik kollégáját, attól a háttérből még viheti ő érdemben az ügyet, tehát ez se old meg mindent. Üdv:

Bocs! Nem szoktam háromszor leírni a választ, de a net látszólag kétszer is megszakította a kapcsolatot.

„Bocs KBS, de nem „elveszíti“, hanem az eladási ár 50%-a erejéig megtérítési igénye keletkezik a férjjel szemben, ami a házastársi közös vagyon megosztása körében kerül elszámolásra.”

Minden tiszteletem mellett, Tanár úr, határozottan fenntartom az álláspontomat: az ingatlan tulajdonjogát kifejezetten elveszíti.

Szia KBS!

Világos, hogy a szó szoros értlemében "elveszti", de ha csak ezt írod le a kérdezőnek, és nem magyarázod el neki, halálra rémül, miközben igazából semmit sem veszít el, hiszen a megtérítési igénye változatlan, és van is miből elszámolni, hiszem van másik, közös intatlan is. Én erre utaltam, de biztos nem fogalmaztam elég egyértelműen, úgyhogy akkor pontosítom: Nem éri semmilyen anyagi veszteség! Így szent a béke? :-) Üdv:

Kedves Urak!
nagyon köszönöm a választ.

Nos, ha úgy véled, a válaszom kiegészítésre szorul, akkor egészítsd ki. De ne javítsd ki azt, amiben nincs hiba.

De, sajnálatomra abban sem tudunk egyetérteni, hogy nem éri semmilyen anyagi veszteség. Nem lehet ugyanis kizárni, hogy érheti.
Egyrészt a tulajdonjoggal szemben a fél vételárra vonatkozó igény kötelmi jellegű, el is évülhet. Másrészt - nem tudom, te hogy vagy vele - számomra egy ingatlan tulajdonjoga, és az, hogy X. tartozik egy bizonyos összeggel, nem ugyanolyan biztonságot jelent.

(Ha halálra ijesztettem a kérdezőt, akkor elértem a célt. El akarom ugyanis tántorítani attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba valótlan adatot jegyeztessenek be, egyúttal attól, hogy számára kockázatokat rejtő ügylethez adja a hozzájárulását valamiféle adómegkerülő szándékkal.)

Kedves KBS?
hogy kell érteni,hogy "a tulajdonjoggal szemben a fél vételárra vonatkozó igény kötelmi jellegű, el is évülhet"? Ha mondjuk két év múlva a férjem eladja az ingatlant, a befolyt pénz közös, a közös vagyon része. Ez a követelésem elévül ugyan, mondjuk 5 év alatt. Tegyük fel hogy 10 év múlva válunk (ne legyen így!!!), akkor ugyan ingatlan nincs, de a pénz a közös vagyon része.

Az válaszuk óta azon gondolkodom, hogy akkor hiába szerepel a ház (amiben jelenleg lakunk) tulajdoni lapján, hogy a férjemé 70% enyém 30%, mivel ezt is a házasságkötés után vettük (több mint egy évvel), tehát ez is közös vagyon? hiszen honnan tudná szegény férjem bizonyítani, hogy abba ő többet rakott bele (pedig így volt), hiszem mondjuk évtizedek után nem lehet banki igazolást elővarázsolni. Egyáltalán akkor minek megadni a tulajdonrészt?

Kedves Házvásárló!

Sajnlom, ha akaratomon kívül kicsit összekeveredett. A lényeg: A házastársak együttélése alatt szerzett minden vagyon közös, akkor is, ha csak valamelyiküket tünteti fel az ingatlan-nyilvántartás tulajdonosként. Ellenbizonyításnak helye van, de a bizonyítási teher azon van, aki a közös vagyonnal szemben különvagyont állít. Ha valamelyikük nevén van csak az ingatlan, és a másik az életközösség alatt adja el, a befolyt pénz is eleve közös vagyon, nincs mit rragozni rajta. Ha az életközösség megszakadása után adja el, a vételár felére keletkezik megtérítési igénye. Ez valóban elévül 5 év alatt, de elég életszerűtlen feltételezés, hogy a másik fél ezt 5 évig ne követelné. Ami meg a KBS által felvetett "tartozik egy összeggel" állítólagos kockázatot illeti, ez itt eleve elő sem jöhet, minthogy van egy másik ingatlanuk is, amiben Önnek is van tulajdona az ingatlan-nyilvántartás szerint, tehát nem adható el az Ön tudta nélkül, ugyanakkor a másik fél tulajdoni hányada fedezetet jelent erre a megtérítési igényre. Vagyis nem vállal különösebb kockázatot, ha nincs a nevén az új ingatlan, de változatlanul az a kezdettől fogva hangoztatott nézetem, hogy érdemes lenne házassági vagyonjogi szerződést csinálniuk. Azt pl., hogy a férje mit miként szerzett, nehezen tudná bizonyítani sok év után, ez eléggé kérdéses, ezért is kellene pl. a szerződés. Üdv:

Kedves Grád András!
köszönöm válaszát
(csak zárójelben jegyzem meg, hogy most már többedszer hangzott el a házassági szerződés javaslat. Nos, amíg ez jogász fejjel egyértelmű, s talán, nekem mint közgazdásznak sem olyan idegen, addig ez Magyarországon még mindig kicsit idegen, esetlegesen felesleges sértődésre, haragra adhat okot. Ezért igyekszem elkerülni ennek javasolását, amíg a törvény e nélkül is megvéd. Ezért fontos mit ír elő a jog.)
üdvözlettel
házvásárló

Kedves Peanut!

Remélem nem feltételezi rólam, hogy a jogi fórumos tanácsokért pénzt kérek. :-) (Álszentnek sem szeretnék látszani, az irodai munkámat én sem ingyen végzem, hiszen abból élek, de ez más.) Ami az érdemi kérdést illeti, a szakértői díjaktól szerintem kissé eltúlzottan fél. Belekerülhet egy igazságügyi könyszakértő kb. 100-200 ezerbe, de azért ez mégsem 50-100 millió. Az ingatlanforgalmi szakértő meg kijön kb. 70-100 ezerből. Más szakértőre nem látom, hogy mi szükség lenne, de persze nem ismerem mélységében az ügyet. Az Ön dolga, de ha az én 50-100 milliómról lenne szó, én nem hagynám párszázererért veszni. Többe meg összesen sem kerül. Üdvözlettel:

Habár én már megkérdeztem Őnőktöl,hogy miként kérhetem a volt feleségemtől azt az összeget amit én fizettem vissza az Otp felé. Ugyanis 1989-ben lakás építésre hitelt vettünk fel ugyanekkor a telek is hitelből lett véve és ennek tetejére 70000 ft-ot adott a helyi önkormányzat azzal a kikötéssel,hogy 3 éven belül be kell építeni. Ami persze nem történt meg.Mivel megromlott a házasságunk ezért elváltunk. 1992-ben válás után derült ki,hogy az ex-em egyetlen fillért sem fizetett vissza. Ezután én elkezdtem azzal az összeggel fizetni ami a szerződésben volt ,mind a hármat. Mert mit ne mondjak az önkormányzat is vissza követelte a pénzét. De mind nem volt élég a házra felvett hitel nem csökkent hanem meg háromszorozódott. Ekkor1999-ben adódott az a lehetőség,hogy átütemezzék a hitelt. Meg is tettük az ex-emmel.De ez után sem nyitogatta a pénztárcáját.Én eddig ő helyette is fizettem ,9.hónapban letelik az adósság és szeretnék hozzá jutni a pénzemhez.Voltam ügyvédnél de azt a választ kaptam hogy csak az utolsó 5 év befizetésének a felét kérhetem vissza.680000ft-ot ér a telek és az alap .Én a három hitelre 3,5 millát fizettem ki .az ügyvéd azt mondta,hogy majd nekem ítéli a T.Bíróság a megmaradt romhalmazt és eladhatom valamikor, de ez megsem fogja közelíteni az én kiadásaimat .Jó hiszemű örök vesztes vagyok? Megköszönném ha kapnák valami jó tanácsot.

Kedves Káreset!

Az iratok ismerete nélkül nem tudok teljes bizonyossággal állást foglalni, de kétségtelen, hogy az általános elévülési idő az 5 év, és hogy az intatlanból, aminek a részleteit fizette, a legtöbb Önnek fog járni. Üdv:

köszönöm a válaszát

Kedves Fórumozók!!

Újból a segítségeteket kérném.
Házassági vagyoni szerződést kötöttünk a férjemmel,miután 2 hónap különélés után visszajöttünk a gyerekekkel.
Ebben vállaltuk,hogy a bankszámláink közösek.
Készült is egy társkártya.Aztán ő megbolondult,és levtte apénz egy részét,a tudtom,beleegyezésem nélkül.
Ha később érek a bankba,az összeset leveszi.
Ezután ,emiatt én letiltattam a hozzáférését.
Nagy hibát,jogsértést követtem el?
A másik.: a férjem ellopta a telefonomat,személyes tárgyaimból pár dolgot( a pénz mellett).Folyamatosan követ,számkikapcsolással hívogat engem,és az ismerőseimet,családtagjaimat név nélkül.
Még együtt élünk.Mit lehetne tenni?
Köszönöm a választ!

Akár a bontás nélkül is lehet ilyen helyzetben kérni a vagyonközösség megszüntetését a bíróságtól, de igazából a bontópernek lenne értelme, ha itt tartotok.
Sajnos.

Kedves Mindenki!

Arra szeretnék választ kapni, hogy válófélben lévő párommal mikor köthetnénk élettársi szerződést? Amikor beérkezik a bírósághoz a keresete, vagy csak és kizárólag azután, hogy kimondták a válást?

előre is köszönöm