A távoltartás intézménye okt. 1-gyel jelentősen változik, már nem csak büntetőeljárás keretében lehet elrendelni majd.
Viszont a meghatalmazott ügyvéded jobban ismeri az ügyet, mint itt bárki fogja.
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
Röviden leírom a problémánkat, remélem tudnak segítséget adni hogy merre induljunk el, ill. melyek a lehetőségeink.
Édesanyám pár napja nem első alkalommal elköltözött otthonról, mivel édesapám agresszív,(italos) viselkedése miatt nem volt más választása. A házba azóta apám be sem enged senkit,amihez ugy gondolnám semmi joga mivel a ház közös tulajdonuk fele fele arányban. Semmire nem hajlandó, sem válásra, vagy vagyonmegosztásra sem. Mit lehet ilyenkor tenni, hogy lehet mégis megosztani a közös vagyont hisz mindegyiküknek ugyanannyi joga van ott lakni, egyikük mégsem tud lévén édesanyám a gyengébb fél, nem nagyon tud szembeszállni, nincs hova mennie.
Mit lehet tenni? Ügyvédet fogadni nem tudunk.
Köszönettel
A jegyzőtől lehet birtokvédelmet kérni, de végleges eredmény aligha várható tőle.
A hosszabb távú, ám lassabb megoldás pedig a vagyonközösség megszüntetése iránti per.
Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
Annyit szeretnék megtudni, hogy 1992. augusztusban kapott szolgálati lakás elszámolható e külön vagyonként!
Ezt a lakást 1998.-ban megvásárolásra került.
Válaszokat előre is köszönöm!
a szolgálati lakás feltehetően a külön vagyon része, de ha később közös pénzből lett megvásárolva, akkor ott közös vagyon keletkezik.
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Tisztelt Wasp!
A lakást meg vásárlására hitelt vettünk fel. Ha jól emlékszem 190 000 Ft.-ot és a hitelszerződés az én nevemre szólt. Egyedüli tulajdonosa voltam mivel a munkáltatóm csak nekem kínálta fel megvételre.
a hitel is közös volt, meg a törlesztés is - tehát közös tulajdon keletkezett, bár tekintettel a megvásárlás körülményeire, elképzelhető, hogy az arányok korántsem fele-fele lesznek
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Ha a vásárlás a házassági életközösség ideje alatt történt, akkor az közös vagyon. Ha a szerzés korábban történt, akkor különvagyon, de a másik félnek megalapozottan kérheti, hogy a házasság alatt megfizetett kölcsönrészletek felét térítse meg neki.
Emiatt kérdeztem.
Ugyanis a 190 000 Ft.-os lakásból 10 Millió Ft-os lakás lett. Számít-e a különbözet?
Értem Kovács Béla Sándor.
A lakást 1992. 08. 15.-vel kaptam.
Házasság kötésünk ideje pedig 1992. 09. 01.
Ez még így kevés információ. Ha ugyanis a szerzéskor már együtt éltek, csak még nem voltak összeházasodva, akkor is közös vagyon lesz.
Az öcsém válóperi tárgyalását ókt.06-ra tűzték ki,ügyvéd előtt mindenben megegyeztek.Volt egy közös tulajdonban lévő ingatlanuk,amit most Júliusban eladtak.Az öcsém ebből megkapta a ráeső részt ami bizonyíthatóan az ő külön vagyona volt.Visszafizették a kölcsönt,a fenmaradó összeg feleződött.Nem voltak még 15 éves házasok a feleség nem hozott semmit a házasságba.1 kiskorú gyermekük van.A feleség azt állítja, hogy a kiskorú gyermeknek jár 10% a vételárból,amit bíróság utján fog érvényesíteni.Nem értem milyen jogcímen jár a vételárból 10%,ha annak nagyobb része a kölcsön vissza fizetése és az öcsém külön vagyona volt.
Tisztelt ObudaFan!
Nem éltünk még együtt, csak udvarolgattam. Amikor a lakást megkaptuk akkor költöztünk össze.
Ugyan, dömi! Miért járna egy gyereknek valami azon címen, hogy elválnak a szülei.
Másrészt azt mondtad, mindenben megegyeztek. Akkor mégse?
Tisztelt Szakértők!
Kérem segítsen valaki a tanácsával! Párommal mintegy 6 és fél éve vagyunk együtt, ebből olyan 5 év az, ami együttélésnek is mondható. Jelenleg a párom harmadszorra is elindított válóperét szenvedjük. (előzményeket a két sikertelenségre vonatkozóan most nem, mert nem ez a kérdés tárgya és hosszú lenne, de a feleség fellebbezései miatt agyrém volt már). Egy pici szobát bérlek-bérlünk már 6 éve egy úgynevezett átmeneti szállón, (konyha-fürdő-wc közös a többi lakóval) ami jellegéből adódóan sem egy leányálom. Közben a párom felesége és az időközben már nagykorúvá vált, 21 éves, dolgozó gyermeke az ő közös tulajdonú, új ( 6-7 éves, 86 m2-es, sacc 23 M Ft az értékű) lakásukban maradt, amit szándékunk szerint meg is kapnának teljes berendezéssel együtt, ha a hölgy belemegy a közös megegyezéssel lezajló válásba. Feltételünk: a fennálló kb. 3 M Ft-os hitelt ettől fogva nekik kéne átvállalniuk, mert annak a felét még a mai napig is a párom fizeti havonta. Valamint a lakás rezsijét is nekik kéne fizetniük, természetesen. A párom nem is lakik ott!
Jön a gond!
A feleség nem elégszik meg a lakással, garázzsal, berendezéssel, és az újabb válóper beadása során közölte, hogy igényt tart a megtakarított pénz felére is. Azt el is ismerem, hogy annak egy része az ő közös vagyonuk, az külön számlán is van. Bár ha összeadom az ingatlan és az ingóságok értékét, amit kap, a pénzből nem is járna neki. Ha igen, akkor sem az összesnek a fele!!! Az együtt töltött évek alatt mi arra spóroltunk, hogy otthont teremthessünk magunknak. Erre a számlára az én pénzemből is került, többször is, nagyobb összegek is. Pl. amikor örököltem a sajnos elhunyt bátyám után, vagy a lejárt életbiztosításom összege, stb. Anno pár éve kölcsönt is adtam a páromnak, amit azután szintén erre a számlára tettünk vissza, hogy együtt gyűjtsünk a lakásra. (kölcsönszerződést is írtunk anno) Kérdésem: mivel a párom valóban nős még, a felesége a jog szerint az ezidő alatt összerakott pénzünk felére is igényt tarthat? Az nem a párom különvagyona? Illetve a „Mi” vagyonunk? És amit én kölcsönként tettem be, az minek számít? Mit tehetünk?
Köszönöm a választ!
bocs, egy fontos kérdés lemaradt.
A feleség zároltathatja a bíróság által, saját kérésére a férje számláját (közte a mi közös számlánkat is akár) ameddig a per le nem zárul? annak ellenére, hogy az nem az övé? minden egyebet ő használ, a lakást, a berendezést, és még a pénzt is akarja. megteheti?
Szerintem zároltathatja, mert leírásod szerint az az ők közös számlája. (Nagy hiba volt részedről arra a számlára befizetéseket eszközölni...)
A párod mint a számla egyik tulajdonosa kérheti a bankot, hogy némi külön díj ellenében a számla teljes kivét- betét pénzmozgásról adjanak kimutatást.
Neked meg össze kell szedned a papírjaidat: mikor milyen címen mennyi pénzre tettél szert, és abból mennyit is fizettél be az ők számlájára...
Mert amíg hitelt érdemlően nem tudod bizonyítani, hogy neked is van ott pénzed, addig a summa fele-fele az övék.
Tehát előbb ez, és csak azt követően az ingatlanvagyon stb. megosztása a válófelek közt.
Külön írom: egy válóper a másik megkopasztásáról IS szól - jó ennek tudatában lenni.
"Lisa"
laikus hozzászóló
Köszönöm a választ!
Nem közös a számla feleséggel, csak a párom nevén van. Azért volt ez a célszerű, mert együtt élünk, egy kasszán vagyunk, soha nem volt ebből gond. Most, hogy a feleség megtudta, hogy mi közös lakást szeretnénk vásárolni, egyből rákattant és mindent akar, így lett problémás.
Pedig így sem kevés az, amit kap!!!!
Nem lesz kis munka bizonyítani a bíróság előtt, hogy a számlához a feleségnek semmi köze...
Mondod: te betetted a számlára a saját pénzedet, oké. A párod (= a házaspár egyik fele) mondja: ő is betette oda a pénzét, oké. Azonban ennek a fele a feleséget illeti (!) mert egy házasság alatt vagyonközösség van.
Hármasban jól elvitatkozgattok majd a bíróság előtt, ki - ki próbálva bizonyítani a magáét.
Annyiban tévedhetek, hogy a különélés esetén külön a kassza már, de ezt is bizonyítani kell.
Köszönöm, Lisa, sokat segítettél.
És talán a megoldás is megvan.
Valszeg az lesz, hogy vissza a babaruhát a feleségtől - nem kapja meg az egész lakást, minden legyen fele-fele, a tulajdon arányában és a vége az, hogy rosszabbul jár. Ha a lakásban maradni akar, berendezést akar, ok, akkor mindent összeadni és felezni, a végén úgysem jön ki olyan pénz, amit kaphatna, sőt a számok alapján még neki kéne fizetnie. jól gondolkodom?
Úgy helyes: fifti fifti, aztán mindenik megy amerre lát.
Külön írom: az évekig eltartható - és nagyon költséges vagyonmegosztási pert elkerülendő, valamiféle ésszerű komnpromisszumra kellene a két ügyvédnek rábírnia a ki - ki saját ügyfelét.
Annyit tennék még hozzá, hogy a közös gyermek jövőjét megalapozandó a saját részéből mindenik egyenlően jutasson majd.
Nektek meg további sok boldogságot!
"Lisa"
Az életközösség megszakadásával a házassági vagyonközösség is megszűnik, az ezt követően szerzett vagyon nem közös vagyon.