Válás, vagyonmegosztás

Sokaknak!

Sajnos előfordult már velem tárgyalóteremben, hogy még a kedves kollegina sem tudta, aki az ellenfelet képviselte, hogy mi a különbség a házassági vagyonközösség megszűnése és a házastársi közös vagyon megosztása között, pedig ég és föld, és még csak nem is olyan bonyolult. Tehát:

A házassági vagyonközösség az együttélés végéig tart. Attól a pillanattól kezdve, hogy a felek külön gazdálkodnak (a gyengébbek kedvéért: külön vásárolnak maguknak vacsorát, nem folyik többé bele a fizetésük a közösbe stb.), a házassági vagyonközösség véget ér. Elvben persze ez visszaállítható, és ilyenkor az addig szerzett vagyontárgyak a megszakadástól függetlenül közös lesz. De ha végleg megszakadt, onnantól már nem érvényesül a házassági vagyonközösség vélelme, mindketten saját maguknak szereznek mindent.

A házastársi közös vagyon megosztása a fentiekkel még értelemszerűen nem kell, hogy automatikusan bekövetkezzen. Ez egy attól független aktus, és elvben előfordulhat, hogy a felek soha nem teszik meg. A megosztás lényege, hogy mindazt, amit a házassági együttélés ideje alatt szereztek, kettéosztják egymás között. Ez történhet peren kívül, ha ingatlan is van a vagyonban, akkor csak ügyvéd vagy közjegyző előtt, ha pedig békésen nem megy, akkor a bíróság által egy házassági vagyonjogi perben.

A két fenti dolognak tehát jogi értelemben semmi köze egymáshoz. Remélem sikerült megvilágítani ezt az egyébként nem olyan nagyon bonyolult problémát. Üdv:

Tisztelt Fórumozók!

A következő problémám van. Feleségemmel 12 éve ismerjük egymást, 3 éve élünk házasokként. Házasságkötésünkkör szüleimtől kaptunk egy nagyobb összeget amivel lakásvásárlásba fogtunk. Feleségem itthoni (magyarországi) munkahelye megszűnt, de cégétől olyan ajánlatot kapott, hogy itthoni munkáját az anyacégnél külföldön (külföldi fizetésért) folytathatja. Ebben a döntésben teljes mértékben támogattam, lévén (milyen buta gondolat...)az embernek általában egyszer adódik ilyen lehetősége az életében, azt ki kell használni. A szerződéses időszakra otthon maradtam és próbáltam egyedül intézni a dolgaimat. Megegyeztünk, hogy ha lejár a szerződéses időszak utána meglátjuk hogy végleges lesz-e ez a pozíció, ha igen akkor követem én is. Idén áprilisban megtörtént a véglegesítés, minden ingóságunkkal felpakolva megérkeztünk az 'új lakóhelyre - munkahelyre'. Ezután derült ki 1-2 hét ittartózkodás után, hogy feleségem közben megismerkedett egy helyi fiatalemberrel akinek állítólag meglehetősen komoly 'szándékai' vannak vele. Házasságunk emiatt tönkrement. Most itt vagyok külföldön, minden ingóságommal és az otthoni adósságaimmal. Az otthoni lakásra felvett kölcsön a feleségem nevén van és még 12 évig kellene fizetni. Erre sajnos visszatérésem esetén sincs semmilyen esélyem. A kérdésem a lakással kapcsolatos, milyen lehetőségeim vannak, hogy legalább a szüleim által adott összeget visszakapjam egy válás esetén. (Megjegyzem sajnos nem igazán látok más lehetőséget.) Sajnos szoc.pol. támogatást is felvettünk. A szüleim 10 M Ft-l járultak hozzá a vásárláshoz.
A hosszú leírásért elnézést kérek, nem vagyok profi fórumozó...

Előző bejegyzésemet kiegészítendő: a lakás mindkettőnk nevén fele/fele arányban van.

„Amugy meg én atól az idöpontol állapitotta meg a biróság visszamenöleg amikor bedtam a vűlókerestett ,visszamnöleg hat hónapig.Vagy én nem jól kaptam OBUDAFAN?”

Ha a bontókereseben kérsz gyermektartást, akkor igen.

„De ha nem irják meg a papirt nem fog megszüni,nekünk is az ügyvédünk mondta!”

Semmi baj, vagy rosszul mondta, vagy rosszul értetted meg.

karhu

A szüleidtől kapott összeg a különvagyonod. Ha ebben nem sikerül megállapodni, akkor ezt az igényedet perben érvényesítheted. Vagy beszámíthatod a feleséged igényébe, mert ő meg az általa kifizetett kölcsön felét fogja tőled követelni.

ObudaFan

Köszönöm az információt...

Nincs mit.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Feleségemmel 2 évvel ezelőtt vásároltunk 50-50%-ban egy ingatlant, egyrészről az én családom által kapott 4,5 M Ft-ból, másrészról a két közös gyermek után felvett szocpolból (2,4 M Ft). A hiányzó összeget hitelből fedeztük (8 M Ft), ami mostanra 10 M Ft-ra kerekedett.
Ezen kívül közös bankszámlán volt 2 M Ft-unk, amit az ingatlan berendezésére használtunk fel.
A feleségem válni szeretne, önszántából a gyerekekkel együtt elköltözött otthonról.
A feleségem most követel rajtam egyrészt gyerektartást (ezzel természetesen semmi probléma), a fizetésem 33%-át, 3 éven belül a lakás piaci! (kb. 17-18 M-nak) értékének 20%-át, és nem hajlandó tovább fizetni a lakás törlesztőrészletének felét, mivel ő azt nem használja.
Hosszútávon egyenlőre nem tudom megjósolni, hogy tudom-e fizetni a gyerektertást és a teljes hiteltörlesztést. Amennyiben nem, akkor a lakás értékesítése esetén minden hitel visszafizetése (a szocpol egésze is) után kell megosztani a maradék összeget úgy, hogy az én különvagyonomat még le kell az összegből vonni.
Azonban mennyi összegre tarthat igényt a feleségem, abban az esetben, ha nem kerül eladásra az ingatlan. Én a 20%-ot erősen tulzónak tartom. Véleményem szerint maximum a közös számlánkon lévő összeg fele és az eddigi hiteltörlesztések fele járna neki.
Ha csak az én nevemre kerül a lakás, akkor a szocpol felét, vagy teljes egészét kell visszafizetni?(gyerekek nem laknak már a lakásban) Ezt milyen módon szokták a felek maguk között felosztani?
Van-e jogom kérni a hiteltörlesztés felét akkor, ha már nem lakik az ingatlanban és azt egyedül használom?
Válaszát előre is köszönöm.

Balrog

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Feleségemmel 2 évvel ezelőtt vásároltunk 50-50%-ban egy ingatlant, egyrészről az én családom által kapott 4,5 M Ft-ból, másrészról a két közös gyermek után felvett szocpolból (2,4 M Ft). A hiányzó összeget hitelből fedeztük (8 M Ft), ami mostanra 10 M Ft-ra kerekedett.
Ezen kívül közös bankszámlán volt 2 M Ft-unk, amit az ingatlan berendezésére használtunk fel.
A feleségem válni szeretne, önszántából a gyerekekkel együtt elköltözött otthonról.
A feleségem most követel rajtam egyrészt gyerektartást (ezzel természetesen semmi probléma), a fizetésem 33%-át, 3 éven belül a lakás piaci! (kb. 17-18 M-nak) értékének 20%-át, és nem hajlandó tovább fizetni a lakás törlesztőrészletének felét, mivel ő azt nem használja.
Hosszútávon egyenlőre nem tudom megjósolni, hogy tudom-e fizetni a gyerektertást és a teljes hiteltörlesztést. Amennyiben nem, akkor a lakás értékesítése esetén minden hitel visszafizetése (a szocpol egésze is) után kell megosztani a maradék összeget úgy, hogy az én különvagyonomat még le kell az összegből vonni.
Azonban mennyi összegre tarthat igényt a feleségem, abban az esetben, ha nem kerül eladásra az ingatlan. Én a 20%-ot erősen tulzónak tartom. Véleményem szerint maximum a közös számlánkon lévő összeg fele és az eddigi hiteltörlesztések fele járna neki.
Ha csak az én nevemre kerül a lakás, akkor a szocpol felét, vagy teljes egészét kell visszafizetni?(gyerekek nem laknak már a lakásban) Ezt milyen módon szokták a felek maguk között felosztani?
Van-e jogom kérni a hiteltörlesztés felét akkor, ha már nem lakik az ingatlanban és azt egyedül használom?
Válaszát előre is köszönöm.

Balrog

Valóban soknak tűnik.

A kölcsön törlesztés természetesen a feleséget is terheli, hiszen adóstárs. Ugyanakkor őt illeti az ingatlan osztatlan közös tulajdonának 1/2 eszmei hányada is.
A felek megállapodhatnak úgy, hogy a férj megszerzi az ingatlan kizárólagos tulajdonjogát egy bizonyos összeg és a kölcsön magára vállalása ellenében. Azt azonban tudni kell, hogy egy ilyen megállapodás a kölcsönt folyósító bankkal szemben nem hatályos, ő továbbra is követelheti a kölcsön törlesztését az asszonytól is. Ezt a hátrányt csak úgy lehet kiküszöbölni, ha a bank beleegyezik a kölcsönszerződés módosításába, és úgymond "elengedi" a feleséget a kötelemből. Nem biztos, hogy erre feltételek nélkül hajlandó, de ha mégis, a költségekkel akkor is számolni kell. (Hat számjegy.)

Ha minden úgy van, ahogy mondod, akkor kb. 1,5-2 millió forint az, ami még elfogadható ajánlat. Ez a piaci érték illetve a teher és a különvagyonod értékének a különbözete.
Remélhetőleg az ellenérdekelt fél is tudja, hogy a közös tulajdon olyan megszüntetésével, amikor az ingatlant árverésen adják el, ennél jóval kisebb összeghez juthat csak. Amíg pedig meg nem szűnik a közös tulajdon, egy fillért se lát, és még a kölcsönrészletek felét is követelheted tőle.

U.i.: Jobb lenne, ha egy ügyvéd tárgyalna helyetted. Meg helyette is.

Köszönöm a gyors választ!
A pontosítás kedvéért, csak hogy jól értem-e:
"Ez a piaci érték illetve a teher és a különvagyonod értékének a különbözete"-ének a fele. Gondolom az ingatlan értékének növekménye a megvásárlása óta nem kizárólag a feleségemet illeti.
A szocpol visszafizetésének mértékében, amennyiben a gyerekek nélkül élő egyedüli tulajdonos lennék, van valami információjuk (fele v. egész)?

Köszönettel
Balrog

Az értéknövekmény is ugyanolyan arányban oszlik meg, mint az érték többi része.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A helyzetem a következő tényeken alapul.12 éve elváltam a férjemtől.Kifizettem a közös lakásból amiről papír is készült.Sajnos rövid időn belül(amikor a pénze elfogyott)visszafogadtam a gyerekek miatt.Élettársi kapcsolatban éltünk és közben vettünk fel közös hitelt lakásfelújításra amit az én jövedelmemből vesz le a bank a számlánkról,mivel a volt férjemnek nem megy rá semmilyen utalás.A kapcsolat megint megromlott köztünk.Megint kérné a lakás értékének a felét mert szerinte elévült a válóper idején kifizetett összeg.Sajnos elkövettem azt a hibát,hogy annak idején nem írattam át a Földhivatalban a változást.Tényleg megint ki kell fizetnem vagy csak elég a korszerűsítés összegének a felét?Vagy még azt sem,mert tőlem vonják?Ráadásul egyedül fizetem a közüzemi számlákat is.Kérem adjon valami megnyugtató választ.

Obudafan!Ha valaki nem ír házassági vagyoni szerződést ügyvéddel akkor is megszünik?Ez egy nagy marhaság ,mert ha nem irtunk volna akkor a ház amit eladnák(valószinüleg elfogom),ez közös vagyonból van,na ha ezt nem irtuk volna meg akkor sose szünt volna meg a közös vagyon-Nekünk ezt igy mondták.Lehet bocsi te értetél valamit fére!

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A gyermekem apjával bár két éve különélünk csak most megyünk gyermektartási és elhelyezési perre(eddig viszonylagosan megegyeztünk szóban)Három kérdésem is lenne.(A gyermekem apjával szeptember elején megyünk a gyemekelhelyezési és gyermektartás perre.)Az egyik az,hogy öt évi együttélés után tarthat-e igényt az én szüleim által ,az én nevemen futó lakás felére,a másik az,hogy (bár évek óta van bejelentett munkahelye)ha az apukának nincs bejelentett munkahelye és vagyona akkor hogyan tudják a gyrektartást behajtani rajta.Mert az a kijelentés is elhangzott a szájából,hogyha beadom a gyermektartás pert is ,lehet hogy majd csak feketén fog dolgozni.a harmaik kérdésem pedig az,hogy Az általa felvett és fizetett személyi kölcsön törlesztő részletét átírathatja -e az én nevemre csak azért,mert annak egy kis hányadát az én lakásomra költötte.(abból lett megvéve az én pinduri fürdőszobámra a csepe megvéve)

sziszi77

Akkor még egyszer: a vagyonközösség megszűnik bármilyen megállapodás megkötése nélkül is, ha az életközösség megszűnik. Az más kérdés, hogy ezzel nincs megosztva a házassági közös vagyon, de ennek nem sok köze van a vagyonközösség megszűntéhez. Ezt a kettőt konzekvensen kevered, viszont akinek a kérdésére válaszoltál, az előbbire és nem az utóbbira volt kínáncsi, ezért volt téves a válaszod.

aurora41

A 12 évvel ezelőtti kötelmi igény valóban elévült. Sajos csak 5 évre vissza tudod követelni annak a felét, amivel a felújítással nőtt az ingatlan értéke.

katka27

„Az egyik az,hogy öt évi együttélés után tarthat-e igényt az én szüleim által ,az én nevemen futó lakás felére,”

Nem.

„a másik az,hogy (bár évek óta van bejelentett munkahelye)ha az apukának nincs bejelentett munkahelye és vagyona akkor hogyan tudják a gyrektartást behajtani rajta.Mert az a kijelentés is elhangzott a szájából,hogyha beadom a gyermektartás pert is ,lehet hogy majd csak feketén fog dolgozni.”

Pl. ingatlanból, ingóból.

„a harmaik kérdésem pedig az,hogy Az általa felvett és fizetett személyi kölcsön törlesztő részletét átírathatja -e az én nevemre csak azért,mert annak egy kis hányadát az én lakásomra költötte”

A ráköltött részt követelheti.

Kedves Aurora41!

Ha annak idején a válásukkor megosztották a házastársi közös vagyont (pl. egy érvényes, ügyvéd által ellenjegyzett szerződéssel, csak mert azt írja, van róla papírja), akkor az azt követő élettársi kapcsolattal egy új, immár élettársi közös vagyon keletkezése indult. Ha tehát ezen időszak alatt közös hitelt vettek fel, felújítottak stb., ezt egymás között el kell számolni, de a 12 évvel ezelőtti megállapodás és ekként a kifizetések sem "évültek el". Látni kellene azt a bizonyos papírt, amiről írt. Üdv:

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

A feleségem válni akar. Van egy gyermekünk, és van egy lakásunk, ami hiteles. Áprilisban hazaköltöztünk, én a szüleimhez, ő is a szüleihez. Sajnos munkanélküli lettem, nem tudtam neki fizetni a lakás felét. Most már dolgozok, tudom már fizetni a hitel felét.
Kérdésem a következők:

1. Számít, hogy még házasságban élünk, követelheti a lakástörlesztés felét?
2. Számít, hogy mind a ketten nem lakunk a lakásunkban?Jobban járok, ha visszamegyek?
3. Gondolom, neki is kell a lakás, a az ő számlájáról vonják le a törlesztést. Számít, hogy az én bankszámlámról vagy az övéről vonják?

Több kérdés talán majd később.
Köszönöm.

attix

Attix,

1. Az az időpont számít, amikor az életközösség, röviden a köztetek lévő érzelmi-gazdasági közösség megszakadt. Vagyis ha ez azelőtt következett be, hogy nem fizetted a részed a törlesztésből, akkor igen, követelheti a hiányzó részt.
2. Annyiban, hogy aki önként, a visszatérés szándéka nélkül hagyja el a közös otthont, az nem jogosult a lakáshasználati díjra. Szintén nincs alapja megosztott lakáshasználatot kérni. Ezek pedig fontos apróságok. Ha szeretnéd, h bármi közöd legyen a lakáshoz a válás után is, akkor költözz vissza.
3. A banknak nem, neki gondolom igen. A felét követelheti tőled.

Köszönöm.

Megvan a szándék arra, hogy visszamegyek, még úgy volt, együtt maradunk. Lakáshasználás téren ő is elköltözött... Ez ugyanaz, nem?

attix

„Ha annak idején a válásukkor megosztották a házastársi közös vagyont (pl. egy érvényes, ügyvéd által ellenjegyzett szerződéssel, csak mert azt írja, van róla papírja), akkor az azt követő élettársi kapcsolattal egy új, immár élettársi közös vagyon keletkezése indult. Ha tehát ezen időszak alatt közös hitelt vettek fel, felújítottak stb., ezt egymás között el kell számolni, de a 12 évvel ezelőtti megállapodás és ekként a kifizetések sem „évültek el“.”

Ha a földhivatalhoz nem lett benyújtva ez a megállapodás, akkor ez kötelmi igény maradt, az meg valószínűleg elévült.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Vagyonmegosztásnál megosztandó-e a közös gyermek nevén lévő ingatlanrész? Vagy az már nem a házastársak közös vagyona?