Válás, vagyonmegosztás

Obudafan, ebben most nem értünk egyet, amennyiben kötöttek egy házastársi közös vagyon megosztási szerződést, aminek folytán megszerezte a másik házastárs tulajdonát, ez akárhány év után sem alakul át kötelmi jogi igénnyé. Legfeljebb az esetlegesen időközben ellenérték fejében az ingatlan-nyilvántartásban bízva jóhiszeműen tulajdont szerzettel szemben nem tudna hivatkozni a szerződésére.

Csakhogy ingatlan tulajdonjogát nem lehet a puszta szerződéssel megszerezni - kell hozá a bejegyzés. Amíg a bejegyzés nem történt meg, addig az bizony csak kötelmi igény. És elévül.

Tisztelt Ügyvéd Urak!
Nem akarok Önök között vitát szítani,ezért megpróbálom pontosabban leírni a tényeket.A válóper előtt lezajlott a kifizetés,és ez bekerült a váláskor meghozott határozatba is,hogy lemond a lakásról.Most mivel nincs munkahelye kevésnek találja az akkor kifizetett összeget.Tehát a tulajdonjogról való lemondást elismeri csak most követeli a mai lakáspiaci ár és az akkori közötti különbséget.Szerintem pedig csak az azóta a lakásba beruházott költség fele jár neki.Vagy nem?Sőt még a hitelt is egyedül fogom még fizetni 6évig.Ha levonnám belőle akkor nem is jár neki semmi a kamatok miatt.Még olyan költségeket is el akar velem számoltatni mint pl:festés.Akkor én számoljak neki amortációs költséget?Röviden így tudtam összefoglalni.

A te igényed elévült. Ebből adódóan jelenleg a jogi helyzet az, hogy fennmaradt a közös tulajdon, és legfeljebb neked lehet megtérítési igényed arra az összegre, amit te arányosan az ő tulajdoni hányadára fordítottál.

Kedves Aurora!

Ha nem született házastársi közös vagyon megosztási szerződés, és a közös vagyont a bíróság sem osztotta meg az ítéletével, akkor valójában a mai napig nem történt meg a közös vagyon megosztása, ergo eleve elévülnie sincs minek. Ha jól értem, valószínűleg csak lakáshasználati jog ellenértéket kapott az ítélet alapján, máskülönben a bíróság rendelkezett volna a vagyonmegosztás keretében a tulajdonváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről. A lakáshasználati jog ellenérték meg beszámít ugyan a közös vagyoni jutóba, de nem minősül a vagyon megosztásának. Ezért nem szeretem ezeket a dolgokat "levelező tagozaton" bonyolítani, mert tényleg csak bonyolítjuk őket, mert tényleg bonyolultak hozzá. Tipikusan ezek azok a dolgok, amik nagyon macerásak ügyvéd nélkül, talán most már Ön is kezdi sejteni. :-) Üdv:

Volt minek elévülnie, a leírás szerint Aurorának igénye volt arra, hogy a tulajdonjogát 1/1-ben bejegyezzék az ingatlan-nyilvántartásba. Ez évült el.

Köszönöm a hozzászólásokat.Mielőbb felkeresek egy ügyvédet a városban akihez elviszem az összes papírt.Gondolom hosszú menet lesz és költséges de csak így fogom tudni lezárni az ügyet.

Bocs Obudafan, de szerintem nagyon rákattantál erre az elévülés projektre. Szerinem a leírtakból éppenhogy az következik, hogy soha nem osztották meg a házastársi közös vagyont, legfeljebb lakáshasználati jog ellenértéket ítélt meg a bíróság. Másként automatikusan intézkedett volna a tulajdonjog bejegyzése felől, mivel ez kötelessége, ha elmulasztja, kiegészítő ítéletet kell hozzon. Évekig csináltam ilyeneket.

A leírtakból az jön le, hogy megegyezéssel megosztották közös vagyont, a bíróság az egyezséget végzéssel jóváhagyta. Mivel azonban nem hozott ítéletet a közös tulajdon megszüntetéséről, ezért nem is kellett hivatalból intézkednie a bejegyzésről.
Ugyanakkor a felek megállapodása kiterjedt a közös tulajdon megszüntetésére is, azonban ez kötelmi igény maradt - ami elévül.

Tudom, hogy évekig csináltál "ilyeneket", de ez esetben szerintem is rosszul állítod fel a tényállást.

Kedves Ildinnyó!

Az asszonytartás csak különlegesen indokolt esetben jár, ha van nyuugdíja, szinte biztos, hogy nem ítéli meg a bíróság. A gyermektartásdíj ját, de csak a jövedelme 20%-a erejéig. A házastársi közösvagyonnek meg kell kérni a megosztását, szó sincs arról, hogy a feleség kell egyedül élvezze a ház hasznait. A párja helyében én ügyvédet fogadnék, mert a vagyonjogi részhez szüksége lesz rá. Üdv:

KBS, sosem hittem magam csalhatatlannak, nekem ez jött le a leírtakból, de meggyőzhető vagyok, ha kiderül, hogy tévedtem. Egyébként közös vagyont ingatlan esetében szinte soha nem osztanak meg bírósági egyezségben, ilyenkor ugyanis illetékkímélési célzattal le szokták szüneteltetni a pert és peren kívül kötnek szerződést. Ha viszont mégis bírói egyezség lesz, akkor a bíró az egyezséget jóváhagyó végzésben keresi meg a földhivatalt. De szerintem már messze túlragoztuk ezt a témát, főleg hogy szerintem egyikünk se tudja biztosan, mi is történt. :-) Üdv:

Tisztelet Szakértők!
A volt férjem a válásunk előtt értékesített két kft-t.Ezekből engem kifizetetet. (Fogjuk rá, hogy kifizetett..) Most, hogy más okból kifolyólag keresgéltem a cégjegyzékben, jöttem rá, hogy a volt férjem, a kft-beli üzlettársa és maga a kft is tagja volt egy-egy betéti társaságnak. (Olyan kül-és beltagok szerepelnek a listán, akikről soha nem hallottam, valamint mindkét bt. később alakult, mint maga a két kft. A bt.-k önálló cégként is futnak, külön cégszámmal, külön adóazonosítóval.) Ebből a két bt.-ből a volt férj ugyanazzal a dátummal szállt ki, mint amivel értékesítette a két kft.-beli üzletrészét és a jogai most a volt üzlettárs feleségének a nevén vannak.
A mérleg -és eredménykimutatás alapján a bt.-kben irgalmatlan pénzek vannak.
A kérdésem csupán annyi: ebből nekem nem kellett volna kapni?
Köszönöm.
Vera

Kedves Vera11!

Azt gondolom, hogy ez tipikusan egy olyan kérdés, amire a cégek iratainak átnézése nélkül nem lehet jól válaszolni. Sokkal több információ kellene, pl. a taggyűlési jegyzőkönyvek ismerete stb. Szerintem keressen meg egy ügyvédet, aki cégjogban profi! Üdv:

vera11

Nem mindegy, hogy a férjed, vagy csak a férjed cége volt tag ezekben a társaságokban. Ez utóbbi esetben ugyanis nem.

ObudaFan, a férjem IS, a kft-beli üzlettársa IS, és a két kft IS tag volt. Két bt.van; a 2 kft külön-külön, és a 2 bt-n belül is futott. De - ismétlem - a kft két tulajdonosa is tag, mindkét bt-ben.
Más érdekes dolgok is kiderültek; érdemes lenne utánamenni?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2006. októbere óta éltem együtt a párommal, legalábbis ekkor vettünk közösen egy családi házat, 50-50% tulajdonjoggal. Néhány héttel ezelőtt a kedves apuka arra hivatkozva, hogy még élni akar, elhagyott minket, talált egy új barátnőt. Kérdéseim a következőek: nem voltunk házasok, ( vagyonszerződést sem kötöttünk ) csak együtt éltünk, ez változtat-e valamit a vagyonmegosztáson ha bíróság elé kerül az ügy? A házhoz a kezdő részletet az apuka és a szülei adták. Ebben az esetben is jár a ház értékének a fele? Ezen idő alatt az én fizetésemet teljesen feléltük, most itt maradtam pénz nélkül, egy 5 hós babával. Kérhetek asszonytartást? Az Ő számláján bizonyíthatóan 7 számjegyű összeg van. Mivel külön számlánk volt, tarthatok igényt ezen összeg bizonyos részére? Ő a házban maradt, ha oda hordja az új barátnőjét, törvényileg kérhetem, hogy ebben az esetben ne vigye oda a gyermekünket, csak ha egyedül van? Vagy nem szabhatok ilyen feltételt? Mikor szabhatja meg a törvény, hogy hol és kinél ( pl. nagyszülők ) lehet csak az apuka a lányával?
Ha időközben úgy dönt, hogy nem akarja eladni a házat és kifizetni sem tud ( lehet ilyenkor határidőt szabni? ) milyen törvényes lépéseket tehetek?
Köszönöm előre is a válaszait!

vera11

Lehet, hogy érdemes, lehet, hogy nem. Egy cég érhet sokat is, meg semmit is.

„Ebben az esetben is jár a ház értékének a fele? ”

Meg kell állapítani, hogy külön-külön mit szereztetek a kapcsolat ideje alatt, a szerzésnél a háztartásban végzett munkát is figyelembe kell venni. Minden dolgon - az ingatlanon is, meg az ő bankszámláján lévő pénzen is - ilyen arányban szereztetek tulajdont. Természetesen a szülei által adott részt az ő javára kell figyelembe venni.

„ Ő a házban maradt, ha oda hordja az új barátnőjét, törvényileg kérhetem, hogy ebben az esetben ne vigye oda a gyermekünket, csak ha egyedül van? Vagy nem szabhatok ilyen feltételt?”

Hacsaknem igazolható, hogy az új barátnő veszélyezteti a gyermek fejlődését, nem.

„Ha időközben úgy dönt, hogy nem akarja eladni a házat és kifizetni sem tud ( lehet ilyenkor határidőt szabni? ) milyen törvényes lépéseket tehetek?”

Pert indíthatsz a közös tulajdon megszüntetése iránt.

ObudaFan, a cég nagyon sokat ér.
A kérdés konkrétan: A bt. tagság átruházásából származó bevétel közös? Föl kellett volna tüntetni a vagyonjogi nyilatkozatban?
Ha igen, akkor keresek egy ügyvédet.

Valószínűleg, Keress.

Köszönöm:-)
Vera

Nincs mit.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Abban szereték tanácsot kérni, hogy a saját nevemen (nem közös) bankszámláról, hogyan lehetséges a vagyont "elmenteni"? Házassági szerződés nincs.
A számlára csak az én fizetésem került a házasság alatt, a párom készpénzben vette fel az ővét. Papíron külön lakcímen vagyunk, albérletben éltünk együtt, amire az én nevemmel szerződtünk.
Úgy tudom, hogy a bíróság az adott banktól évekre menőleg is kérhet információt, hogy a házasság alatt mennyivel gyarapodott a "közös" vagyon.
Lehet megoldás, ha a bankszámlát megszüntetem és készpénzben kiveszem az összeget?

Köszönöm a válasz(oka)t előre is!

Kedves Proba80!

A házassági együttélés alatt szerzett vagyon eleve közös, ha az Ön fizetése ment csak rá, a bankszámla tehát akkor is eleve közös tulajdon (legalábbis a megszakadás pillanatáig). Hiába veszi tehát ki a pénzt, a bíróság megkeresi a bankot, és azonnal kiderül, mennyi volt az egyenleg az életközösség megszakadása pillanatában, és Ön annak a felével tartozni fog az elszámoláskor. Vagyis nem érdemes ilyen rosszhiszeműen eljárnia, mert csak a saját rosszhiszeműségét bizonyítja vele, nyerni viszont semmit sem fog. Üdv:

SOS! hogy találom meg amit beírtam és pláne a választ??