Válás, vagyonmegosztás

süty

Nem a bontás időpontja számít ebben a vonatkozásban, hanem az életközösség megszűnése.

Hát igen aratik, nem mondtad meg az ügyvédnek, hogy mit is szeretnél, vagy a feleség ügyvédjére bíztad magad.

Egyébként csak úgy mellesleg megemlítem, hogy vagyonmegosztás során, amikor több ingatlanon osztozkodnak a felek, és egymás között elcserélik a tulajdoni hányadukat, így egyik lakást az egyik, a másikat a másik kapja, azt az illetékhivatal úgy számolja, mintha adásvétel történt volna. Mindkettőjüknek kell illetéket fizetnie.

Tisztelt ObudaFan!
Az életközösség megszűnésének időpontja mit befolyásol egy válásnál azon túl hogy az innentől szerzett javak nem számítanak közös tulajdonnak? Ezt az időpontot mi határozza meg? Az érzelmi eltávolodás, az anyagiak szétválása mint pl. a rezsi egyenlő arányban történő fizetése..vagy a válóper beadásának időpontja?

Jobb esetben a két fél egy időpontot jelöl meg az életközösség megszűntetésére. Ha nem, akkor jöhet a bizonyítás minden téren. A keresetlevél beadása szinte sosem egyezik az életközösség megszűnésének időpontjával. A bírói gyakorlat azt mondja, hogy az életközösség megszakadásának időpontja: ágytól-asztaltól való elválás:) Talán így egyszerűbb értelmezni.

Köszönöm a válaszokat!

„Az életközösség megszűnésének időpontja mit befolyásol egy válásnál azon túl hogy az innentől szerzett javak nem számítanak közös tulajdonnak?”

Leginkább azt.

„ Ezt az időpontot mi határozza meg? Az érzelmi eltávolodás, az anyagiak szétválása mint pl. a rezsi egyenlő arányban történő fizetése..vagy a válóper beadásának időpontja?”

Ez így együtt, kivéve a legutóbbi.

hali
egy kis segítséget kérnék. válás van folyamatban, jelenleg a szüleimnél vagyunk, elköltöztem a közös lakásból a 3 gyerekekkel. az első tárgyaláson ideiglenes gyermekelhelyezésben döntött a bíró és nálam mint apánál helyezte el a gyerekeket, a feleségem maradt a lakásban. több kérdésem lenne, remélem kapok rá választ.

1. a lakás most kb 8 milliót ér, van rajta 1,6 m lakásvásárlási hitel, 1 m felújítási hitel, és 1,9 m félszocpol. ha nekem fogják ítélni a gyerekeket végleg, akkor ha kiakarom fizetni a feleségem, mennyi jár neki, van e valami szisztéma ami alapján számolni kell. a tulajdon 50-50 %
2. van egy autónk, amit hitelre vettünk, jelenleg talán ér annyit, mint amennyi hitel van rajta. a bíróság hogy tekint erre?
3. mivel a bíró most megítélte nekem a feleségem 50 % fizetését, így a lakáshitel és a rezsi felét már nem kérhetem? mivel ő él a közös lakásunkban.

előre is köszönöm, mailben is küldhet valaki választ,
butanbutan@freemail.hu

butan,

1. ha ki akarosd fizetni, akkor az összeg megállapodás kérdése. Vagyis a kérdés nem elsősorban az, hogy mi jár, hanem hogy mi az, amibe a másik is belemegy. Jellemzően a vagyont felezni kell, a hitelt szintén, a szocpol. pedig annál marad, akinél a gyermek. De ez nem szentírás, ettől bárhogyan eltérhettek.
2. autó fele, hitel fele. Érdemes lenne eladni, a hitelt visszafizetni, ami marad azt elosztani akár pozitív, akár negatív szám a maradék. Vagy akinél az autó marad, az vállalja a hitelt is, ha ebbe a bank is belemegy.
3. az 50% az tdíj, a gyermekek tartásához való hozzájárulás. Ezen felül kérheted, hogy a járuljon hozzá a saját tartásához is pl. rezsi egy részének formájában. A lakáshitel közös, a felét fizetnie kellene. Ugyanakkor a bank felé egyetemlegesen feleltek, vagyis ha ő nem fizet, akkor neked kell. Legfeljebb kérheted tőle a rá eső rész megtérítését a vagyonmegosztás során, vagy külön perben.

köszönöm szépen ez nagy segítség volt
az autó az én nevemen van, meg a hitele is
és én vállalnám a fizetését továbbra is

Egy jó barátomék válnak, sajnos úgy néz ki, hogy nem lesz problémamentes válás.
Kérdéseim a következők lennének, mert szeretnék nekik segíteni elkerülve a civódást:

1. Körülbelül 25 milliós családi házuk van, melyből, ha kifizetik a hitelt, szocpolt, egyéb visszatérítéseket 18-20 millió marad. A lány előző lakásának értéke is benne van, melyet már közös összeköltözésük során vettek meg a lány nevére (egyéb jogi dolgok miatt), de a hitelt együtt fizették. A családi házat hitelből építették, viszont a fiú dolgozott benne , ő csinált mindent. Hogyan áll így a tulajdonmegosztás?
2. Ha a férj felajánlja, hogy 10 millió kp. ad, hogy tudjon a felesége új lakást vásárolni, azt köteles-e elfogadni a feleség? Az asszony nem tudná kifizetni a férjét és a lakást sem tudná fenntartani.
3. A feleség munkabeosztása miatt közel a fele hónapot a gyermek az apukájánál töltené. Így szerintem , célszerű a közös felügyelet, mert ketten gondoskodnak a gyermekről.Ha közös felügyeletet kérnek , jár-e valakinek tartásdíj? Egyáltalán kérheti-e az apa a közös felügyeletet?

Köszönöm a segítséget!

„1.Körülbelül 25 milliós családi házuk van, melyből, ha kifizetik a hitelt, szocpolt, egyéb visszatérítéseket 18–20 millió marad. A lány előző lakásának értéke is benne van, melyet már közös összeköltözésük során vettek meg a lány nevére (egyéb jogi dolgok miatt), de a hitelt együtt fizették. A családi házat hitelből építették, viszont a fiú dolgozott benne , ő csinált mindent. Hogyan áll így a tulajdonmegosztás?”

A lány korábbi különvagyonának mai értékét különvagyonként kell figyelembe venni, a fiú munkáját nem, mert az az együttélés alatt történt, tehát annak a gyümölcse közös vagyon.

„2.Ha a férj felajánlja, hogy 10 millió kp. ad, hogy tudjon a felesége új lakást vásárolni, azt köteles-e elfogadni a feleség? Az asszony nem tudná kifizetni a férjét és a lakást sem tudná fenntartani.”

Elfogadni senki semmit nem köteles. Az más kérdés, hogy nem érdemes-e.

„3.A feleség munkabeosztása miatt közel a fele hónapot a gyermek az apukájánál töltené. Így szerintem , célszerű a közös felügyelet, mert ketten gondoskodnak a gyermekről.Ha közös felügyeletet kérnek , jár-e valakinek tartásdíj? Egyáltalán kérheti-e az apa a közös felügyeletet?”

Jár. Bárki kérheti, de csak akkor lesz belőle valami, ha mindkét fél úgy gondolja.

Sziasztok!

Szeretném megtudni valakitől az alábbi esetre a választ.
Egy abrátomnál 1 évvel ezelőtt lezajlott bontópernél osztott lakáshasználatot ítélt a bíróság. A gyermek az anyánál van. A férj a múlt héten beköltözött a lakásba az új csajával. A nő ott mos, tereget, használja a helyiségeket. Erről még fényképeket is csináltunk, tanukat is vittünk be a lakásba. Kérdésem: muszáj eltűrnie ezt a barátnőmnek? Az osztott lakáshasználat valóban ezt jelenti, hogy bárkit bármikor felvihet a másik? Lehet ez ellen valamit tenni?

Az én problémám az alábbi:
Lányom első házassági bontóperén már meg is egyezett a férjével a gyerektartásról, az ingóságok elosztásáról, és kijelentette ,hogy lemond a közös (50-50%-os) tulajdonban álló ingatlan tulajdonjogáról, ez a jegyzőkönyben is benne van.
A második tárgyalásról a bírónő 20 percet késett, lóhalálában sietett (mivel a következő per 10 perc múlva kezdődött), közben mindhárman rácsavarodtak a gyerekláthatásra (hogy legalább 2 nappal előtte telefonáljon az apa), majd gyorsan elhadarta az ítéletet.
A kipostázás után meglepdve tapasztaltuk, hogy az ítéletben nincs benne a tuljdonjogról való rendelkezés, hanem hogy a felek mindenben megállapodtak a vagyontárgyak tekintetében és a közös lakás haszánalata a lányomat illetti meg.
Szóval szerintem a használati jog nem egyenlő a tulajdonjoggal, éppen azért nem fogatunk ügyvédet, hogy a férj a havi kb. 60eFt-os törlesztőrészleteket nem fizeti és ezért cserébe "miénk2 lesz a lakás.
Úgy érzem, hogy most bajban vagyunk, szomaton lejár a 15 napos fellebbezési határidő, és nem tudom, hogy mit tegyek?
a.)Van-e ítéletkiegészítésre lehetőség?
b.) csak fellebezni lehet?
c.) vagy mindkettőt kell egyszerre
d.) vagy van-e bármi más megoldás?

A válaszokat előre is megköszönöm!

Kiegészítést érdemes kérni, de csak akkor, ha kértétek is, hogy a bíróság ezt foglalja egyezségbe.

tartok tőle, hogy a lányom az általad vázolt formában nem kérte...
:-(

Először mégis ezt lenne érdemes megpróbálni.

Kedves Fórumozók!

Ítélhet-e a bíró úgy kizárólagos lakáshasználatot az egyik félnek, hogy a másik semmilyen formában nem reagálhat, védekezhet, bizonyíthat?
Eddig a 2 év alatt nem tette, bár már korábban is kérte az alperes.
És mindezt tárgyaláson kívül lehetséges?

Köszi:
Tündér

Hogy mi van? Ki kinek mit?

Nos, adott egy válóper, mely egyenlőre 2 év után is annál a résznél tart, hogy miért romlott meg a kapcsolat, tehát ítélet még sehol.

A kérdésem elvi: az alperes írásban kér kizárólagos lakáshasználatot arra a lakásra, ahol a gyerekekkel lakik állítólagos felperesi zaklatásra hivatkozva.
Felperes nem lakik az ingatlanban.
Ebben a helyzetben a válóperes bíró adhat-e kizárólagos lakáshasználatot alperesnek úgy, hogy közben felperest nem hallgatja meg, nem bizonyíthatja ártatlanságát, stb. és mindezt az iratok alapján, tárgyaláson kívül?

CSak azért, mert most alperes azt állítja, még a héten megkapjuk a kizárólagos használatról az iratot.
(a felperes oldalán állok)

T.

Polgári perben tárgyalást kell tartani.

Ideiglenes intézkedésként esetleg elrendelhette tárgyaláson kívül is.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a választ.
Ezek szerint az alperes csak blöffölt.

T.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Ebben az esetben a döntés előtt a bíró nem szólítja fel a felperest, hogy reagáljon alperes kérelmére?
És a két irat beérkezte után mérlegel, hogy szükséges-e az ideiglenes intézkedés?

T.

Nem csak felszólítja, de főszabály szerint meghallgatást is tart előtte.

Kedves fórumozók!

A következő kérdésre szeretnék választ kapni:
A szüleim most fogják elindítani a válást. És a vagyonmegosztásnál vannak problémák...a ház teljes egészében egyedül édesanyám nevén van. Így is követelheti e édesapám a részét? Vagy mi van olyankor ha édesanyám nem tud fizetni? A házat nem akarja eladni, mert akkor nem tud hova menni.
Édesapám körülbelül 7 éve elköltözött otthonról az akkori élettársához. Ez nem olyan mintha ő lemondott volna a részéről?

Előre is köszönöm a választ!