Üdvözlök mindenkit!
Közös vagyon megosztásával kapcsolatban lenne szükségem segítségre. A volt feleségemmel 26 év házasság után elváltunk.
Az első otthonunkat - egy lakást - az én takarékkönyvemből és egy közösen felvett hitelből vettük. Majd ezt eladtuk és 2009-ben építkezni kezdtünk, melyre közös jelzálog hitel került. A hitelt a kezdetek óta egyedül fizetem.
Először 2018. januárjában költözött el tőlem, majd 2018. augusztusában visszajött. A külön töltött idő alatt vásároltam egy autót. Majd mivel a házasságunk az újrakezdés ellenére sem működött 2019. októberében végleg úgy döntöttünk, hogy elválunk. Szóban az alábbiakban egyeztünk meg: A családi ház fejében és a 20 évre felvett, de akkor még 10 évig fizetendő jelzáloghitel ellenében vásárolok részére egy lakást (felújítva, berendezve, ami még 2 millió Ft-ba került) és adok mellé egy 10 éves kocsit (akkori értéken számolva kb. 1 millió Ft értékben).
A házban és a lakásban is 50%-50%-os a tulajdoni hányadunk. A lakást azért vettem így, mert az akkori ügyvédünk szerint egyszerűbb lett volna a közös vagyon megszüntetése (a ház ellenében megkapja a lakást). A kocsit simán átírattuk volna a nevére.
Amikor még együtt voltunk, a testvére kivásárolta az exfeleségemet az édesapja házából, hogy egyedül ő örököljön. Az édesapja ekkor még élt. Ezt az összeget a házunk szépítésére költötte (színezés, kerítés építése, kb. 2,5 millió Ft). Ezen felül a ház építésébe és annak fenntartásába, valamint a jelzáloghitel fizetésébe sosem szállt be anyagilag.
A volt feleségem szóban elfogadta a megállapodást és 2020. áprilisában beköltözött a berendezett, felújított lakásba. Azóta is ott lakik az új férjével. Az autót (ami még mindig az én nevemen van) azóta is használja. A hivatalos válást 2021. június 22-én mondták ki. Utána elmentünk az én ügyvédemhez, hogy megszüntessük a közös vagyont. Ekkor a volt feleségem visszalépett és azt monda, hogy ő úgy gondolja nem jók a számok. Jogi tanácsot az én ügyvédem adott neki. Szerintem ez etikátlan volt.
Ezután kértünk egy ingatlanost (Ő hozta), hogy mérje fel az ingatlanok értékét. A lakást 11 millióra értékelte, a házat 32 millióra. Ezt az összeget az ingatlanos nem adta írásba. Mivel ismerem a helyi viszonylatot tisztában voltam azzal, hogy a lakást alulbecsülte a házat pedig felülértékelte. Ezért én is megbíztam egy hivatalos értékbecslőt, hogy legalább a házat értékelje fel. Ő 26 millióra becsülte, írásba is adta. Amikor ezt a papírt átküldtem a volt feleségemnek, ezt ő nem volt hajlandó elfogadni. Mondtam, hogy oké, akkor legyen 29 millió a ház értéke, hisz az egy középérték. Annak a fele 14,5 millió. A lakás legalább 12 milliót ért berendezve és felújítva plusz kapott egy akkor 1 millió Ft értékű autót. Nekem pedig marad a ház + a hitel fizetése, aminek akkor a még hátra lévő összege kamatokkal kb. 4 millió Ft.
Az exfeleségem ennek ellenére az alábbiak kéri tőlem: Szerinte a ház értéke 32 millió, annak a fele 16 millió + kéri még a 2,5 milliót, amit a házba fektetett (szerinte ez visszajár, mert örökség. Mondtam neki, hogy az nem örökség, hanem egy adás-vétel volt a tesója és közte, amit a saját belátása alapján elköltött, nem vásárolt belőle ingatlant). Az ő számításai szerint ez: 18,5 MFt. Ebből levonta a 11 millió Ft lakásértéket és a szerinte 500.000 Ft értékű autót. Így még tőlem követel 7 millió Ft-ot + annak az autónak a felét, amit akkor vettem, amikor külön költözött.
Jó lenne már végre lezárni ezt az ügyet. Szeretném megtudni, hogy van-e elévülési ideje a bírósághoz fordulásnak? A külön töltött idő alatt vásárolt vagyontárgy beleszámít-e a közös vagyonba? Ha bíróságra kerül az ügy érvelhetek-e azzal, hogy szóbeli megállapodást kötöttünk és ráutaló magatartással ő ezt elfogadta? Illetve, hogy tényleg visszajár-e neki a 2,5 millió Ft? Mi történik akkor, ha nem tudok megegyezni vele és a hitelt időközben visszafizetem? Ez akkor már nem számít? A megtisztelő válaszokat nagyon köszönöm!
Válás, vagyonmegosztás
noire
2024.03.21. 14:00

kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02
Címkék
adatvédelem
adózás
alapjogok
Alkotmánybíróság
alkotmányjog
bíróság
büntetés-végrehajtás
büntetőeljárás
büntetőjog
egészségügy
Európai Bizottság
Európai Parlament
Európai Unió
Európai Unió Bírósága
Európai Unió joga
fogyasztóvédelem
GVH
igazságszolgáltatás
Internet
jogalkotás
kereskedelem
kormányzat
környezetvédelem
közigazgatás
közlekedés
munkajog
médiajog
NAV
OBH - Országos Bírósági Hivatal
oktatásügy
ombudsman
Országház
polgári eljárásjog
polgári jog
pr
pénzügyi jog
rendőrség
Románia
szerzői jog
törvényhozás
versenyjog
választás
önkormányzatok
ügyvédség
ügyészség