Bankszámla öröklése...

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

berke # 2020.04.28. 10:13

Kedves József és Sándor!

Az eset több mint 5 éves. Jóhiszeműségből történt, papír nem született, az ember az egyenesági felmenőitől nem vár ilyet.
Az összeg az elhalálozás előtt lett közvetlenül leemelve. Magam amit tudok a jogi oldalról, hogy az állítást kell igazolni, tehát bankszámlakivonattal igazolni tudom, hogy a 2 nap alatt fel nem élhető összeget a házastárs vette fel közvetlenül a halál előtt így a hagyatéki eljárásnak nem képezte összegét.
Segítettem valamit az eset vizsgálatában ezzele setleg?

Üdv: berke

Kovács_Béla_Sándor # 2020.04.28. 06:19

Csak ha az örökös bizonyítani tudja, hogy az összeg a hagyaték megnyíltakor még megvolt.

drbjozsef # 2020.04.28. 05:56

berke,

Elvileg igen. A házastársnak is elszámolási kötelezettsége lehet. De ez sokmindentől függ, nem csak attól, hogy rendelkezési joga volt-e csak, vagy számlatulajdonos volt.

Mit jelent a "nagyobb időtáv"?

Mert ez pénzkövetelés, szerintem 5 éves elévülési idővel.

berke # 2020.04.27. 21:41

pontosítok:
elhalálozott számlatulajdonos
házastárs felhatalmazott
gyerek: örökös.

berke # 2020.04.27. 21:39

Sziasztok!

Kicsit nagyobb időtávból kellene orvosolni jogilag az alábbi esetett:
Ha az elhalálozott és házastársának közös számlája volt, melyről a rendelkezésre álló összeget a házastárs a számlatulajdonos halála előtt pár nappal megkopasztott így az egyenesági örökös egy üres számlát talált, bár mindkét fél tudott az esetről, az összeg visszakövetelhető jogi úton utólag?
köszi: berke

drbjozsef # 2020.01.03. 17:51

Több lépcsőben is próbált neki segíteni KBS (ami ritka eset), mégis képes volt idehányni vagy 30 sornyi frecsegést két egyszerű válasz helyett. Menthetetlen. Ezért ámen.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.03. 17:21

Úgy, úgy. Ahogy az egyszeri fogorvos mondta: "úgy állítom be a széket..."

gerbera317 # 2020.01.03. 17:05

Szerintem ezt nem lehet egy ámennel annyiban hagyni.
„semmi közötök, mert az amúgy személyes jellegű”
Már megbocsáss, de szerintem rajtad kívül senki nem tudja, ki a hétszencséges búbánat az az NKlara, legfeljebb csak sejthető, hogy valami hisztis fehércseléd a klimax és a halál között. De hogy mindez hol történik, Győrben-e vagy inkább Bivalyfarkaszentiszaposon, soha senki nem fogja tudni (rajtad kívül).
Tehát nyugdotan beavathattad volna KBS-t, hogy mit akarsz az összeggel, mert utána senki nem mutogatott volna rád, hogy "nahát ez az NKlara, hát ez hallatlan". Egyrészt.
Másrészt KBS nem azt kérdezte, hogy mire akarod eltapsolni a pénzt. A kérdése csak arra irányult, hogy mit akarsz, mi legyen vele; hogy meg akarod-e szerezni, vagy pedig ott rohadjon meg, ahol eddig is volt. Vágod?
És azért érdeklődött, hogy te ki vagy, mert ha esetleg mégis inkább megszerezni akarnád a pénzt, azt akárki nem szerezheti meg, illetve a közjegyzőt sem kérheti akárki, hogy vegye figyelembe a tárgybéli összeget. Nnna.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.03. 16:58

„képtelenek vagytok egyszerű kérdésekre válaszolni!”
Az összes kérdésedre válaszoltam, amennyire lehetett. Te viszont az én két kérdésemből csak egyre. Mert azt hiszed, puszta kíváncsiságból tettem fel őket.

drbjozsef # 2020.01.03. 16:24

Ámen.

NKara # 2020.01.03. 15:02

Köszönöm, hogy még tovább rugóztok a kérdésfeltevésen és nem annak tartalmán.

Mindig tudtam, hogy a jogásztársadalom jó része szeret ködösíteni, nehogy az átlagpolgár bármit is megértsen a jogi nyelven, csűrcsavarosan megfogalmazott szövegekből.

Csak azért írtam ide, mert erre a helyzetre nem találtam korrekt választ sehol, és tapasztalatom nem lévén, gondoltam hozzátok fordulok.
Reméltem itt vannak okos, tanult, tapasztalt, a hagyatéki eljárásban némileg jártas, komoly jogászok.

Tévedtem!

Kérem, ne fáradjatok tovább a szövegezésemből kiragadott mondatok, szavak egyéni értelmezésével, ha már - ki tudja miért - képtelenek vagytok egyszerű kérdésekre válaszolni!

A kérdések ezek voltak:
A jegyző a hagyatéki eljárásban figyelembe veszi, veheti az értékpapírban lekötött, közös tulajdonú ingatlanból származó vételár maradványt?
Ha igen, azt milyen arányban osztja fel az örökösök között?

Ahhoz pedig, hogy mi az okom a kérdés feltevésére vagy ahhoz, hogy mit szeretnék, mi legyen a szóban forgó összeggel, semmi közötök, mert az amúgy személyes jellegű, nyilvánvalóan!

Ennek a fórumnak véleményem szerint pedig nem az a célja, hogy az okokat derítse fel, vagy tanácstalan emberek személyes indíttatásait boncolgassa!

Tehát kérem, tekintsétek tárgytalannak, okafogyottnak az előzőleg feltett kérdéseimet! Láthatóan fogalmatok sincs a megfelelő korrekt válaszokról!
Két hét és megtudom úgyis a tárgyaláson!

Nem okoztatok csalódást nekem jogászként, de emberileg annál inkább!

Azért végszóként engedjétek meg a BUÉK mellett ezt a kis pikírt megjegyzést!

"Mit jelent 1000 ügyvéd az óceán fenekén?
Jó kezdetet!!!!"

Szevasztok!!!!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.03. 08:37

De megpróbálhatjuk mégegyszer. Te vagy az örökhagyó egyik leszármazója. Mit szeretnél, mi legyen a szóban forgó összeggel?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.03. 08:35

„Köszönöm a választ, sokra nem megyek vele ugyan”
Na ugye. Szóltam előre, csak nem hitted el.

NKara # 2020.01.03. 07:12

Kedves KBS!

Köszönöm a választ, sokra nem megyek vele ugyan, de legalább vetted a fáradságot! Bár a második hivatkozásra írt "ha" válaszodat nem egészen tudom értelmezni, de ez az én hibám valószínűleg!

Amúgy akár lehetnék a szomszéd is, aki segítő szándékkal tette fel a kérdéseit, úgyhogy tök mindegy az ügyben mi a szerepem!

Ne keress hátsó szándékot a kérdésfeltevésben, nem mindenkiben van rossz szándék. Amúgy pedig a részleteket nem ismervén kicsit elrugaszkodott a feltételezés, hogy nem jószándékkal, a hagyatéki eljárást nem ismerve, szerettem volna némi információt szerezni.

A gyász mellett nem egyszerű a rideg jogi procedurákra felkészülni főleg, mivel a családunkban ez az első!
A "következőnél" már biztosan tapasztaltabb leszek, már, ha nem én leszek az!

Végül is néhány héten belül úgyis megtudom a tárgyaláson,további szép napot!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.02. 15:27

„és csak választ a feltett kérdésre!”
Jó, ha csak ez kell:

„A hagyatéki eljárásban ezt a lekötött pénzt is figyelembe veszi a jegyző?”
Ha.

„Tekintve, hogy az a túlélő házastárs nevén van lekötve?”
Ez nem kérdés, ez állítás.

„Ha igen, milyen arányban kerül felosztásra az örökösök között?”
Ha, akkor egyenlő arányban.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.02. 15:23

Igen. Gondolod, kíváncsiságból tettem fel?

NKara # 2020.01.02. 09:17

Az egyik örökös, és csak választ a feltett kérdésre!

Az, hogy ki vagyok az ügyben, amúgy releváns a válaszadás szempontjából?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.02. 09:01

Te ki vagy az ügyben, és mit szeretnél?

NKara # 2020.01.01. 20:23

Tisztelt Szakértők!

Szeretnék információt az alábbi kérdésben kérni:

Házastársaknak közös bankszámlája van.
3 évvel ezelőtt eladott közös tulajdonú ingatlan vételárából (18 mFt) megmaradt összeget (7 mFt) az egyik fél értékpapír befektetésben leköti a másik fél beleegyezésével.
A másik fél tavaly szeptemberben elhunyt.
Az értékpapírok a túlélő házastárs nevén vannak nyilvántartva.
A házastárson kívül két leszármazó örökös van.

A hagyatéki eljárásban ezt a lekötött pénzt is figyelembe veszi a jegyző? Tekintve, hogy az a túlélő házastárs nevén van lekötve?
Ha igen, milyen arányban kerül felosztásra az örökösök között? (Gondolom, ha az ingatlan közös volt, akkor a vételár is az, tehát a befektetett pénz fele a túlélő házastársé, a másik fele harmadolódik, mivel a házastárs is örökös?)

Hagyatéki számlára átvezetésre került a közös bankszámlán az elhalálozás pillanatában szabadon hagyott összeg fele.

Előre is köszönöm a segítő válaszokat.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.01. 18:54

Ha más jogcím nem maradt, akkor jogalap nélküli gazdagodás címén még mindig tartozott azzal az összeggel a nagymama. Az örököse meg a jogutódjaként tartozik. Legkésőbb a bíróságnak csak el fogja hinni.

Lyonee # 2020.01.01. 17:40

Nincs tárgyi tévedés a válaszban, hisz nem írtad le a legfontosabb tudnivalót, hogy volt haláleseti rendelkezés.

megoldom # 2020.01.01. 17:00

Köszönöm a választ, vannak benne tévedések. Például az, hogy a bankszámla a hagyaték része. A bankszámla nem a hagyaték része, ha a számla tulajdonosa életében rendelkezett arról a bankban, hogy ki örökölje azt. Nincs is benne a hagyatéki eljárás listájában, nem is lesz.
Igen, kellett volna szerződést kötnie a nagymamámnak a számlával kapcsolatban, de nem tette. Így, mive a halála időpontjában ne volt a BIRTOKÁBAN, nem lehet örökség tárgyaa. Épp ezért a lenti válasz nem elfogadható a tévedések miatt - azért köszönöm a fáradozását.

drbjozsef # 2020.01.01. 16:43

mogoldom,

Szerintem rosszul gondolod sajnos. A nagymama örököse(i) jobban tennék, ha kifizetnék azt az egy havi nyugdíjat a nyufignek.

„Ptk. 7:87.§ (1) Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.
(2) Az örökös az öröklés megnyílásával a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát - elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül - megszerzi.”

Vagyis ha a nagymamád - vagy cselekvőképtelensége esetén a gondnoka a gyámhivatallal egyetértésben - KIFEJEZETTEN visszautasította volna a hagyatékot, akkor nem szerezte volna meg azt a számlát. A NEM elfogadáshoz kell nyilatkozatot tenni, az elfogadáshoz nem kell semmi, elég ha nem tesz ellenkező tartalmút. Az a bizonyos barát hagyatéki végzése nyilván jogerőssé vált, tehát a nagymamád örököse lett, akinek halálával az ő örökösei lettek a jogutódjai.

Én a helyedben kifizetném azt a nyugdíjat, eztán beszerezném azt a hagyatéki végzést, ami a barát halálakor készült, és azzal, és majd a mostani, nagymamád jogerős végzésével mennék el az otpbe, és venném fel a pénzt a számláról. Ha fedezi a kiadást, jó, ha nem, akkor buksz valamennyit (vagy tovább jársz utána, miért nem fedezi, ki vett fel a barát halála után pénzt róla, visszaperled tőle, satöbbi).

Egyébként, a bankszámlát örökléskor nem "írathatod" a nevedre. Fel kell venni, vagy el kell utalni róla a pénzt, mert a PÉNZT öröklöd meg róla, nem magát a számlát. A számla személyhez kötődik.

megoldom # 2020.01.01. 16:28

Tisztelt Fórumozók!

Bankszámla öröklés kapcsán van egy kérdésem - bár az előzetes körülmények összetettek.

Nagymamám elhalálozott nemrég.
Egy barátja szintén elhalálozott - őt megelőzően pár hónappal.

Tudtam, hogy a barát a nagymamámat jelölte meg a bankszámlája örököseként. A nagymamám utóbbi egy éve teljes demenciával, öregek otthonában telt, EZÉRT NEM tudott besétálni az OTP bankba és átirattati a számlát a nevére. Nem aggódtam, hisz tudtam, nem csíptük meg a lottó főnyereményt.

Azonban - és ekkor jött a fordulat - érkezett a Nyugdíjfolyósítótól egy levél a nagyinak, miszerint a barát halála után plusz egy hónapot jogalap nélkül utaltak el és azt a nagyim azonnal fizesse vissza. Írtam nekik, kértem, hogy azonnal forduljanak az OTP-hez és kérjék vissza, hisz a pénz ott KELL legyen a számlán, a nagymamám nam tudta és már teljesen biztos, hogy nem is tudja érvényesíteni a jogát az örökségre.

Akárhonnan nézem, a nagyim - mivel nem érvényesítette a jogát, hogy hozzá jusson az örökséghez -, gyakorlatlag le is mondott arról a bankszámláról a halálával legalábbis végérvényesen.

Az OTP Bank jogi osztálya szerint SEM terheli a nagymamámat - így pedig most már az örökösöket felelősség -, hiszen nem lett a számla tulajdonosa. A csavar annyi, hogy közben a barát halála óta eltelt 8 hnap, a különféle költségek miatt a Nyugdíjfolyósító nem tudta visszaszerezni a plusz egyhavi járadék teljes összegét és a különbözetet továbbra is a már elhalálozott nagymamámon akarják behajtani.

Van erre valamilyen passzus, miszerint ha valaki nem érvényesíti egy bankszámlára az örökségi jogát, akkor a bankszámlával kapcsolatos bármilyen behajtás, igény, stb.-ra nem tarthat igényt a Nyugdíjfolyósító (vagy bárki)?

Köszönöm a figyelmet!

Kovács_Béla_Sándor # 2019.12.17. 21:27

„A közjegyző nem nyomoz”
Azt nem is kell neki. Viszont - mivel az örökösök azt nyilatkozzák, hogy tudomásuk szerint az örökhagyónak volt bankszámlája - legalább a nagyobb (vagy az örökhagyó lakóhelyén fiókot működtető) bankokat nyilatkoztathatja.

(Halkan teszem hozzá, hogy ha tényleg volt bankszámlája az örökhagyónak, annak valami nyomának csak kellene lennie a hagyatékában: egy cédulára feljegyzett számlaszám; egy bankkártya; egy befizetési vagy átutalási bizonylat; egy számlakivonat; egy szerződés; egy levél...)