Gyerektartás


Magdolna1 (törölt felhasználó) # 2007.11.24. 12:47

Lindia!

Szerintem jó esélyeitek vannak!

Bár én sem vagyok szakértő, vannak tapasztalataim.

Szerintem lényeges momentum, hogy pontosan mikor költözött el apád, utána kaptátok e meg a lakhatási engedélyt (mikortól nevezhető hivatalosan lakhatónak a ház)??
Ha a felújításokról is tudtok pár fizetésibizonylatot adni az csak valami plussz lenne, a saját védelmetekre!

Azt nem tudom, hogy ilyen messze multban megítélt, fél évre visszamenőleg behajtható pénz miatt be lehet e még adni pert! Vagy újabb ítéletet kell e kérni??
Az ingatlan milyen hányadban van a másik fél nevén??
Az ügyvéd (ha nektek nincs) eléggé megkavarhatja a dolgokat, de a törvény ellen tehetetlen.

Magdolna1 (törölt felhasználó) # 2007.11.24. 12:51

Lehet, hogy a bíróság ki sem mondta a válást??? Kellene lenni otthon a papirok közt egy végzésnek, amiben az áll, hogy a bíróság kimondta a válást, és egynek, amibenm az jogerőre emelkedik.

Mindenképpen bizonyítani kell, hogy csak ti lakjátok a házat, és mióta?? Állandó lakcíme ott van e édesapádnak??

ObudaFan # 2007.11.24. 12:58

A 22 éves gyermek akkor lenne jogosult gyermektartásra, ha ebben az életkorban már felsőoktatási intézmény hallgatója lenne.

XXIX. számú Polgári Elvi Döntés
a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásáról
Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha

  1. a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan;

A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerűen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a főiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelőzően megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.
A már említett általános művelődéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha főiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik. A magatartás okait, a gyermek körülményeit, a szülőknek vele szemben tanúsított magatartását természetesen igen behatóan vizsgálni kell. E vizsgálódás során a főiskola, egyetem véleményének a beszerzése is szükséges, mert csak valamennyi ok kellő ismeretében bírálható el, hogy a gyermek továbbtaníttatásának anyagi támogatása a társadalmi felfogás szerint a szülőktől elvárható-e.

lindia # 2007.11.24. 13:00

94 előtt már megvolt a lakhatási engedély, csak a felső szint nem volt befejezve. A lakásban akkoriban csak ő lakott, nem fűtötte ennek következménye volt, hogy a fűtés és vízvezetékek teljesen tönkrementek, melyet az akkor készített szakértői vélemény le is ír részletesen. Kb ettől a időszaktól már nem ide szól a lakcíme.

Mi 97-ben kezdtük újra lakható állapotba tenni a lakást, és erről meg is vannak a papírok, gázbekötés rajza, fényképek. És pechünkre kb. egy hónapja a tetőteret is rendbetettük.

A bíróság kimondta a válást, ezt a házassági anyakönyvi kivonatban is rögzítették.

Hétfőn megyünk ügyvédhez, de semmi esetre sem szeretnék éveken keresztül azért dolgozni, hogy őt hitelből ki tudjuk fizetni!

lindia # 2007.11.24. 13:04

A testvérem 22 éves, felsőoktatási intézmény hallgatója is. 3 évig nappalin tanult ott, majd beiratkozott kozmetikusnak középfokú intézménybe nappali tagozatra, és a főiskolát most levelezőn folytatja.

elin # 2007.11.24. 13:04

Sziasztok!
Már a múltkor írtam ide, azt kérdeztem, ha le akarnám tiltatni az apa fizetéséből a gy.tartást, de nem biztos, hogy már az a munkahelye, mit tehetek?
Nos, voltam bent a bíróságon, ahol elindították a végrehajtásit. De kérdetem, mi van, ha már nem ott dolgozik? És hát azt ők nem tudják kideríteni, hogy akkor miből él most. Viszont én kiderítettem, hogy munkanélküli, de tanfolyamra jár a Munkaügy támogatásával és kap havi 40.000 Ft-ot. Felhívtam az "apát" és megkérdeztem tőle, hogy a novemberi t.díj mennyi lesz és mikor küldi? (Mert az októberit novemberben küldte, és a minimum 10.000 helyett 9000-t kaptam). Mire közölte, hogy abból a 40-ből nem fog küldeni, ne is várjam, majd ha elhelyezkedik. De én azt sem hiszem el neki, amit kérdez, annyira szavahihetetlen. Meg egyébként is!
Szóval még a bíróságon mondták, ha megtudom, hol dolgozik, akkor küldjek erről egy levelet a Végrehajtói lajstromirodának. Igen ám, csak kérdésem az lenne, hogy ebből a jövedelempótlóból, vagy miből, letilthatják-e?


Elin

ObudaFan # 2007.11.24. 13:04

A felújítások értékét nektek kell bizonyítani tudni, és egy perben a bíróság szakértői bizonyítást fogad el ilyen helyzetben. Ha a lakás szerkezetét nem befolyásolták ezek a felújítási munkák, akkor csak kötelmi igényetek lehet (pénzt kérhettek), ha szerkezeti változás volt, akkor ti is tulajdonostársak lettetek ezáltal.

ObudaFan # 2007.11.24. 13:07

elin!
Tilthatják az álláskeresési járulékból is, de az nem lesz annyi, erre készülj fel. Ezzel együtt a tartásdíj minimumösszege - ami itt a %-osnál nyilván magasabb lesz - folytán itt más vagyonából is végrehajtást lehet kérni, így ha van ingó , vagy ingatlan vagyona, azt foglalhatják. Más kérdés, hogy ő meg egy leszállítási perrel próbálkozhat, ha önhibáján kívül jutott ebbe a helyzetbe.

elin # 2007.11.24. 13:40

Tehát akkor írhatok a Lajstromirodának....
A gy.tartás összegében úgy állapodtunk meg (közösen), hogy a keresete 15%-a, de minimum 10e Ft. Ezért is nem kérhetem a % emelését, csak 2 év elteltével, mert közösen egyeztünk meg.
Az is hozzátartozik egyébként, hogy a nyáron neki született mégegy gyereke. Ez mennyiben változtat a helyzeten?
Azt hogy érted, hogy "önhibáján kívül jutott ebbe a helyzetbe"? Hogy elbocsájtották, vagy maga lépett ki? Mert ezt is ki tudom deríteni.
Köszi!


Elin

ObudaFan # 2007.11.24. 14:02

A körülmények lényeges változása esetén 2 éven belül is lehet kérni a változtatást, így ő megpróbálkozhat egy leszállítási perrel az önhibán kívüli munkanélküliségre, és az újabb gyermekre hivatkozva.

Az önhiba hiánya azt jelenti, hogy nem tudna másik munkát találni valamiért.

elin # 2007.11.24. 15:00

Ezek szerint elvehetik a lányától azt a minimum 10e. Ft-ot is? Az szép lenne... De tegyük fel, hogy lecsökkentik. Visszaemeltetni úgy lehetne, hogy én is pert indítok?
És ha a tanfolyamnak vége, és lesz munkája, azt is nekem kell közölni a végrehajtóval?
Amúgy lenne mit foglalni, mert tudomásom szerint van a nevén kocsi is, ház is. De idáig nem akarok menni...egyenlőre.
Elég macerás ez....egy ismerősöm ugyanígy "szenvedett" a volt férjével 6 évig, mert az mindig munkahelyet változtatott, mire az anya kiderítette, hol dolgozik, elküldte a végrehajtónak, az kiment, már nem ott dolgozott. Feladta, azóta nem is kap 1 fillér gy.tartást sem. A gyerek meg 15 éves azóta. Szomorú ez, hogy ilyen emberek keserítik egy gyerek és az anyja életét...


Elin

ObudaFan # 2007.11.24. 15:09

Igen.
Igen.

Magdolna1 (törölt felhasználó) # 2007.11.24. 18:08

Indiana!
Eredményes ügyintézést kívánok nektek!

andi27 # 2007.11.26. 14:28

Sziasztok!

Szeretném a segítségeteket kérni.
A bíróság jogerősen megítélte részemre a gyerektartást, ezután a végrehajtóhoz fordultunk, mert továbbra sem volt hajalandó fizetni az apa.
Majd megkaptam szeptember végén a jegyzőkönyvet a végrehajtótl, miszerint kérhetem az állam általi megelőlegezést.
Bementem a gyámügyre és kértem nyomtatványt a megelőlegezéshez. Azon fel kellett tüntetni az utolsó gyermektartás fizetés időpontját, ami szeptember elején volt egy havi. (Előtte egy éve utalt utoljára)
Ekkor azt mondták nem kapok előlegezést, mert fél éven belül fizetett.
Kérdéseim: Ez valóban így helyes?
Ha ő fél évente utal egy kicsit, akkor ennyi? Ő jár jól és kész? Én nem tehetek semmit????
Indítható valamiéyen büntetőjogi eljárás?
Ha igen mi a módja?
Segítségetek köszönöm szépen előre is!
Andi

ObudaFan # 2007.11.26. 17:50

Indítható büntetőeljárás, tartás elmulasztása miatt a rendőrségen kell feljelentést tenni.

burnout # 2007.12.03. 07:21

Sziasztok. Úgy tudom, létezik az a megoldás, hogy a férjemnek nem fizetem ki a közös ingatlan felét, viszont lemondok a gyerektartásról. Működik-e ez akkor is, ha a
3 gyerekből kettő ugyan már nagykorú, de még tanul?
Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.12.03. 07:31

Működhet, de nem egészen úgy. Egyezséget kell kötni - tehát nem számíthatod be egyoldalúan a tartozást -, és nem a te javadra kell átengednie a tulajdonrészét, hanem a tartásra jogosult gyermekek számára. Gyámhatósági hozzájárulás is szükséges.

burnout # 2007.12.03. 07:40

Ajjaj, ez így meglehetősen bonyolult. És gondolom, olyan arányban kellene őket tulajdonosként beszámítani, amennyit kb. fizetne az apjuk, amíg ők tartásra jogosultak.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.12.03. 07:53

Körülbelül.

monalisa1 # 2007.12.03. 11:22

Az ajándékozás részedről a gyerekeid felé bár ingyenes, de nekik a szerzett tulajdonjog alapján illetéket kell fizetniük.

ObudaFan # 2007.12.03. 16:44

A teljes lemondáshoz nem nagyonn szokott a gyámhatóság/bíróság hozzájárulni, inkább a leszállításra van mód.

A tartásra kötelezett személy és a gyermeket tényleg eltartó, gondozó személy megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett a tartási kötelezettségnek kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad a jogosultnak. A bíróság azonban a tartásra kötelezettet ilyen megállapodás esetében is kötelezheti a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.
A Csjt. 65. §-a szerint a kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges, a leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.
A Csjt. 69/B. §-a úgy rendelkezik, hogy a gyermektartásdíjról a bíróság a szülők megegyezésének hiányában dönt. A Csjt. 69/C. §-a értelmében pedig a gyermektartásdíjat a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, továbbá a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekre és a gyermek saját jövedelmére is tekintettel általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani.
A jogszabályok tehát rendelkeznek a tartási kötelezettség mértékéről, ez azonban nem akadálya annak, hogy az érdekeltek e vonatkozásban a jogviszonyukat megállapodással rendezzék. Ez következik abból az előbb említett szabályból, amely szerint a bíróság a gyermektartásdíj összegét megegyezés hiányában állapítja meg, továbbá a Csjt. 69. §-ának (1) bekezdéséből is, amely szerint a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni, ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be.
A jogszabályok nem tiltják olyan tartalmú megállapodás létesítését sem, amely szerint a tartásra kötelezett a tartási kötelezettségének kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad át a gyermeket ténylegesen eltartó, gondozó személynek a gyermek részére. Az ilyen megállapodás bírósági egyezségbe foglalható, de létrejöhet peren kívül is.
Ha a felek a megállapodásukat bírósági egyezségbe foglalják, a Ptk. 19. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság bírálja el, hogy a megállapodás megfelel-e a gyermek érdekének.
Ha a megállapodás peren kívül jön létre, érvényességéhez a Ptk. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Ha a felek a megállapodásuk jóváhagyását a gyámhatóságtól nem kérték, per esetén a bíróság maga bírálja el, hogy a megállapodás a gyermek érdekének megfelel-e.
A bíróság érvényes megállapodás esetén is kötelezheti a tartásra kötelezett személyt a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.

Mazsula # 2007.12.19. 21:18

Remélem jó helyen járok…
Kérdések halmaza következik:

Ha az apa le akar mondani a gyermekről, akkor van valamiféle kötelezettsége még? (pl. gyerektartás)
Hol kell intézni a lemondást?
Ha bíróságon, akkor érdemesebb kész apasági vizsgálattal menni, vagy olcsóbb, ha rajtuk keresztül intézzük?
Igaz az, hogy a gyermek családi jogállását köteles 3 éves koráig rendezni?
Ha az apa nem mond le a gyermekről, de látni sem akarja, akkor is köteles fizetni a gyermektartás?
Milyen variációk léteznek a gyermektartás felmentése alól?
Ha az apa lemond a gyermekről, később meggondolhtja magát és fellebezhet?
A gyámhatóság ebbe beleszólhat?
És úgy általában mivel jár, ha az apa lemond a gyermekről?

Uccu # 2007.12.20. 06:44

Ha a gyermeket gondozó szülő nem pereli be az apát, elsumákolható a gyerektartás.

Egyébként, ha bizonyítható az apa kiléte, akkor a gyereknek jár a tartás.

Igazából a szlő nem mondhat le róla, ami a gyereknek jár.

De természetesen ettől el lehet térni, viszont feléled, ha kéri a gondozó szülő és igazolható, hogy ki az apa.

És visszamenőlegesen fél évig kérhető.

Egyébként ezzel családjogos ügyvédet ekll megkeresni, mert vannak olyan lehetőségek, hogy az egyik fél papíron megfizeti előre akárhányévre a tartást, amit jóváhagyatnak a bíróságon, s ezt akkor nem követeli senki újra.

ObudaFan # 2007.12.20. 17:38

Lemondani nem lehet egy gyermekről csak úgy. Az örökbefogadáshoz hozzájárulhat mindkét szülő, az egy másik helyzet. Így az apa, attól függetlenül, hogy látni sem kívánja esetleg a gyermeket, kötelezhető tartásdíj fizetésére.

A gyermektartás részbeni megváltása is egészen más helyzet, a teljes megváltást nem is nagyon hagyja jóvá bíróság, gyámhatóság, csak részlegeset. A tartásra kötelezett személy és a gyermeket tényleg eltartó, gondozó személy megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett a tartási kötelezettségnek kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad a jogosultnak. A bíróság azonban a tartásra kötelezettet ilyen megállapodás esetében is kötelezheti a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.
A Csjt. 65. §-a szerint a kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges, a leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.
A Csjt. 69/B. §-a úgy rendelkezik, hogy a gyermektartásdíjról a bíróság a szülők megegyezésének hiányában dönt. A Csjt. 69/C. §-a értelmében pedig a gyermektartásdíjat a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, továbbá a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekre és a gyermek saját jövedelmére is tekintettel általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani.
A jogszabályok tehát rendelkeznek a tartási kötelezettség mértékéről, ez azonban nem akadálya annak, hogy az érdekeltek e vonatkozásban a jogviszonyukat megállapodással rendezzék. Ez következik abból az előbb említett szabályból, amely szerint a bíróság a gyermektartásdíj összegét megegyezés hiányában állapítja meg, továbbá a Csjt. 69. §-ának (1) bekezdéséből is, amely szerint a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni, ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be.
A jogszabályok nem tiltják olyan tartalmú megállapodás létesítését sem, amely szerint a tartásra kötelezett a tartási kötelezettségének kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad át a gyermeket ténylegesen eltartó, gondozó személynek a gyermek részére. Az ilyen megállapodás bírósági egyezségbe foglalható, de létrejöhet peren kívül is.
Ha a felek a megállapodásukat bírósági egyezségbe foglalják, a Ptk. 19. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság bírálja el, hogy a megállapodás megfelel-e a gyermek érdekének.
Ha a megállapodás peren kívül jön létre, érvényességéhez a Ptk. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Ha a felek a megállapodásuk jóváhagyását a gyámhatóságtól nem kérték, per esetén a bíróság maga bírálja el, hogy a megállapodás a gyermek érdekének megfelel-e.
A bíróság érvényes megállapodás esetén is kötelezheti a tartásra kötelezett személyt a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.

sinai # 2007.12.28. 10:19

Elvált apaként a következő kérdésem lenne:

Meddig kell fizetnem gyerektartást?

Két gyermekem van. Az egyik 20 éves, érettségizett egy szakközépiskolában, felvételt nyert főiskolába, halasztást kért majd ottmaradt a szakközépben és 5. évfolyamon technikusi végzettséget szerzett Ezután elkezdte a főiskolát. A másik még középiskolás.

Nekem a jogszabályi leírás nem egyértelmű, aki tud segítsen.

Előre is köszönöm.