Gyermek külföldön

Kedves Fruzsina!

Hát nem akarok én sem megszólni senkit, főként megbántani, de Monalisa stilusa már csak ilyen. Ítélkezik. De nem baj, egyszer majd Ő is megítéltetik.

Konkrétan az ügyedben ezt a megoldást látom a legkézenfekvőbbnek:
Sürgtősen keress egy magyar ismerőst, add meg neki az apa adatait, és Ő adjon be adatszolgáltatási kérelmet a lakhelye szerint illetékes Okmányirodába.
A kérelem feltétlenül tartalmazza az apa személyes adatait, az adatkérés jogalapját (ezt megmondja az Okmányiroda) és célját ( szülői hozzájárulás kiskorú külföldre történő utazásához). Sajnos ezért fizetni kell, 2.800 Ft. adatszolgáltatási díjat, de ha szerencséd van az apa a bejelentett címen megtalálható.
Hogy rendőrséggel kerestetheted-e ezt nem tudom, de talán érdemes lenne telefonon vagy egyéb módon sörgősen megkeresni Őket, mert a napok nagyon gyorsan telnek. Hátha sikerül apukát gyorsan megtalálni.

Hat igen, nalatok mas, mint itten pl. Es az, hogy itt egesz pontosan talan nem ertjuk meg egymast, meg nem ok arra, hogy megszoljuk egymast. Amint irtam, nem utlevelet, es fokent nem ottanit akarunk kerni. De kosz.

Ha az apat ismeretlen helyen tartózkodik, és erről megvan a bírósági igazolás, akkor kérhettél volna az államtól a fiad részére un. tartásdíj megelőlegezést: 3 évig havi 12 ezer forint összeget folyósítottak volna.

Végül is a semminél azért csak több...

Hm...
Hosszú évek óta nem tudjátok hol az apa...

Már évekkel ezelőtt bármelyik magyar rendőri szervnek be lehetett volna jelenteni az eltünését., a rendőrség vizsgálatot/keresést indít el, majd annak esetleges eredménytelensége esetén, pár hónap múlva lezárja az ügyet és a bejelentést tevőt hivatalos levélben értesíti erről. Annak alapján a bíróság egy egyszerű eljárással eltüntnek és/vagy (kérésre)holtnak is nyílváníthatja az illetőt. Onnantól pedig már semmi akadály nem lenne a fiad számára utlevelet kérni.

Tehát már régesrég lehetnek a fiunak magyar útlevele, ha az anyukája nem üldögél tétlen nagy kényelmében...

Koszonom a valaszokat. Mi nem utlevelet akarunk kerni. Mi most Romaniabol szemelyazonossagi igazolvannyal lepjuk at a hatart, vagy amennyiben a gyerek 14 ev alatti, kell az utlevel. Mivel a fiam mar 17 van neki szemelyazonossagija. Na, de meg ervenyes ra a rendelet, hogy amig a 18 at nem tolti be, kell a masik szulo engedelye. Tehat ezzel a ket irattal johetne velem. Dehat az apa hol leterol nem tudunk hosszu evek ota. Igy ugrik a nyaralasunk. Irtunk hivataloknak, es voltunk sokfele erdeklodni, a valasz mindig az, nem lehet tenni semmit. De erdekes az eset, mert az apa Magyar allampolgar, ott szeretnenk tolteni par napot, de nem tudunk, mert kene az engedelye. Ez van. Egyebkent meg volna egy kerdesem mostmar, ezt biztos tudjatok. Nalatok milyen esetben lehet kerni a rendorseget, hogy segitsenek megtalalni valakit? Es itt konkretan gondolok a mi esetunkre....

Fruzsina!

Mi a gyerek állampolgársága? Előbb ezt kell tisztázni.

Van-e magyar személyazonosító igazolványa? Ha nem magyar állampolgár magyar útiokmányt csak akkor kaphat ha Mo-on éltek és a külföldi Mo.-n élő állampolgárok esetében a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adhat ki utiokmányt.

Az hogy van magyar születési anyakönyvi kivaonata semmit sem jelent, azzal állampolgárságot igazolni nem lehet. Ha kettős állampolgár akkor pedig a magyar külképviseleten kaphat magyar útlevelet vagy kérjetek román útlevelet, de román jogot nem ismerem ebben nem tudok segíteni.

Ha a gyerek magyar áp. kell az apa hozzájárulása de kizárólag jogerős bírósági végzéssel kérhetsz neki útlevelet, gyámhatóság igazolása vagy engedélye nem elég.

fruzsinaa

Az ismeretlen helyen tartózkodó apa jóváhagyó aláírásának hiányában, a másik szülő (= törvényes képviselő) egymaga is kérhet a 18. életév alatti gyermek részére magyar utlevelet.

http://www.magyarorszag.hu
honlap bal felső sarkában megjelenő "Keresés a Portálon" ablakba be kell írni a "Magánútlevelek fajtái, igénylése" kifejezést, és aztán az ott leírtak szerint eljárni.

Külön még annyit, hogy vélem a román közigazgatásban is van gyámhatóság - vagy ahhoz hosonló gyermekvédelmi hatósági intézmény., be kell menni és előadni: az apa tartózkodási helye ismeretlen, t.díjat nem is fizet stb. Kérni, hogy adjanak ki egy hivatalos igazolást/engedélyt, miszerint az anya (= törvényes képviselő) egymaga is kérhesse a gyermek részére az útlevelet.

Gyorsan eljárni, mert az útlevél elkészülte és postai megküldése így főszezonban akár több hétig is eltarhat.

Zárójelben: a srácnak román útlevele nem lehet? Lehet, hogy az idő rövidségére tekintettel az most gyorsabban meglenne...

Nandy!

Nagykorúnál igen.

Erdeklodnek....van egy 17 eves fiam, Budapesten szuletett. 1993 ota en nevelem Erdelyben, iskolaba is itt jar. Van magyar es roman szuletesi igazolvanya es roman szemelyi igazolvanya. Az apja sosem erdeklodott iranta, nem tudjuk azota sem a hol letet ... de a fiam az o nevet viseli. Augusztusban szerettunk volna 7 napra Magyarorszagra utazni, de ugy nez ki lehetetlen. Mert kellene az apa engedelye. Egy ilyen esetben semmi lehetseges megoldas nem letezik?

Úgy tudom (konzulátus tájékozatása), hogy alapesetben személyi igazolvány/jogosítvány kell a határátlépéshez. Ha az nincs, akkor kell útlevél.

Meg ha van, akkor is.

Ha nincs még személyi igazolványa a gyereknek, akkor csak útlevéllel mehet.

Életkortól függően a gyerekeknek is személyi igazolvány és/vagy saját útlevél, kiváltásához a te jóváhagyó aláírásod is szükséges.

Egy gyereknek előnyére válik ha egy kicsit világot lát, a lehetőségtől való esetleges megfosztás nagy hiba lenne.

A hozzájárulásod nem árt.

SOS segítsetek!

Elváltam férjemtől, a gyermekek nálam kerültek elhelyezésre, férjemnek a szokásos 2 heti és szünidei láthatása van.
Férjem el kívánja vinni a gyerekeket külföldre (Horvátország) és nem tudom, hogy mik szükségesek a gyerekeknek, illetve, hogy kell-e bármi, ahhoz hogy kimehessenek (én hozzájárulásom, gyerekek személyes iratai???).
Segítsetek, mert sos a dolog!!!

Előre is köszi

bocsánat, helyesen 15-25 %-át.

bocsánat, helyesen 15-25 %-át.

lehet kérni..igaz, hogy a gyermek szükségletei és körülményei is hozzájárulnsk annak mértékének megállapításához, ám főként az apa kereste annak alapja..................ennek függvényében kell gondlkodni megéri-e. A hivatalos keresetének max 20%nál többet úgy sem valószínű, hogy megállapítanak.
A másik dolog miatt, mi szerint Te GYH- és bírósági megállapodás nélkül élsz gyermekeddel külföldön, én a helyedben komolyan aggódnék..................... az apa bármikor kérheti a láthatása módosítását, a gyermeke akár hazahozatalát is.........ennek mérlegelésével kezdj el harcoskodni..............

Mindez csak egy jó tanács........

Sziasztok!

Segitenetek egy par kerdes erejeig............

Egy eve kulfoldon elek a gyermekkel.4 eve nem volt a t.dij modositva.
A t.dij modositasat lehet kerni a gyermek kora,eletkorulmenyeinek (kulfoldi tartozkodas)megvaltozasa,miatt?
Hivatalosan nincs bejelentve a gyermek kulfoldi tartozkodasa,de az apa teljeskoruen tamogatja. Lehetnek ennek jogi kovetkezmenyei?
(ha igen mit kell tennem?)
Kosz a hozzaszolast.....
Kata

köszönöm lajoska23

I. A magyar jog szerint jogellenes a gyermek Magyarországról való elvitele vagy külföldön történő elrejtése, ha:

1. együtt élő szülők esetében a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorló szülők közül az egyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre a gyermeket, kivéve, ha a gyámhatóság döntése ezt lehetővé tette;
2. különélő szülők esetében a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre;
3. különélő szülők esetében a szülő a nem nála elhelyezett gyermekkel tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad, holott a másik szülő csak a kiutazáshoz járult hozzá, a kinn maradáshoz nem;
4. különélő szülők esetében a szülő a nála elhelyezett gyermeket a másik szülő beleegyezése nélkül tartósan vagy végeleges letelepedés szándékával viszi külföldre, kivéve, ha bírósági döntés ezt lehetővé tette;
5. olyan szülő viszi külföldre a gyermeket, akinek szülői felügyeleti jogát megszüntették, vagy akinek a szülői felügyeleti joga szünetel; a jogellenességet a szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő hozzájárulása nem szünteti meg;
6. harmadik személy a szülői felügyeletet gyakorló szülők bármelyikének hozzájárulása nélkül, illetőleg - a kiutazáshoz történt hozzájárulás esetében - tartósan vagy végleges letelepedés szándékával viszi a gyermeket külföldre, kivéve, ha bírósági döntés ezt lehetővé tette;
7. a szülő a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájárult, ezt a nyilatkozatát azonban a gyámhatóság nem hagyta jóvá.

II. Az eljárás kezdeményezésére a szülői felügyeletet gyakorló vagy a felügyeleti jog egyes jogosítványaival rendelkező szülő jogosult.
Ha a gyermek nem áll felügyelet alatt, ez a jog a gyámot (intézeti gyámot) illeti meg.
Ha a felügyeleti joggal rendelkező szülő a felügyeleti jogot ténylegesen nem gyakorolta, vagy jogellenesen hozzájárult a gyermek külföldre viteléhez, illetőleg a szülőnek a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság nem hagyta jóvá, az eljárás megindítására a gyámhatóság jogosult.
A Gyermek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló hágai szerződést (a továbbiakban: Egyezmény) az 1986. évi 14. törvényerejű rendelet hirdette ki. Az Egyezmény értelmében a Magyarországról jogellenesen elvitt vagy külföldön elrejtett gyermek visszajuttatása kérdésében annak a külföldi államnak a hatósága hoz döntést, amelynek területére a gyermeket vitték. Döntésénél a magyar anyagi jogot kell alkalmazni annak eldöntésében, hogy a külföldre vitel illetőleg a külföldön tartás jogellenes-e.
A magyar jogszabályok egységes és helyes értelmezése érdekében ezért a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Polgári Kollégiuma szükségesnek tartotta állásfoglalás kiadását.

I. A jogellenesség meghatározásánál a szülői felügyeleti jog tartalmából kell kiindulni.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) VIII. fejezete szabályozza a szülői felügyeleti jogot.
A Csjt. 72. §-a (1) bekezdésének fő szabálya, hogy a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják. A szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével -, a gyámhatóság dönt [Csjt. 73. § (1) bekezdése]. Ha viszont a gyermek szülei nem élnek együtt, és a gyermek valamelyiküknél van elhelyezve, a felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermek el van helyezve [Csjt. 72. § (2) bekezdése]. Ilyen esetben is megilletik azonban a különélő szülőt a szülői felügyeleti jog bizonyos jogosítványai: a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben ugyanis a jogszabály a különélő szülőknek együttes döntési jogot biztosít [Csjt. 72. § (3) bekezdése]. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés - egyebek mellett - a kiskorú gyermek tartózkodási helyének kijelölése [Csjt. 72. § (4) bekezdése]. Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése [Csjt. 77. § (2) bekezdése] kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik [Csjt. 73. § (2) bekezdése]. A 4/1987. (VI. 14.) IM-rendelet 34. §-a értelmében a gyermek tartózkodási helyének kijelölése kérdésében - a különélő szülők közötti vita esetén - a bíróság akkor dönt, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő a kiskorút - egyéb esetek mellett - tartósan (egy évet meghaladóan) külföldön kívánja elhelyezni.
A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetőleg a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál [Csjt. 76. § (4) bekezdése]. A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges [Csjt. 77. § (3) bekezdése].
Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik (Csjt. 93. §). A gyámság alá tartozó kiskorú részére - intézeti gyámság esetét kivéve - a gyámhatóság gyámot rendel [Csjt. 94. § (1) bekezdése]. Intézeti gyámság alá tartozik az a kiskorú, akit intézeti nevelésbe vagy állami nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal intézetbe utaltak, és a szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban [Csjt. 98. § (1) bekezdése]. A gyám személyét e jogszabályhely további rendelkezései határozzák meg. Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadóak a gyám jogaira és kötelességeire is (Csjt. 102. §).
A fenti rendelkezésekből következik, hogy együtt élő szülők esetében, amikor a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják, jogellenes a gyermek külföldre vitele, ha az egyik szülő a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre a gyermeket. A szülők egyetértésének hiányában lehetőség van azonban arra, hogy a gyermek külföldre vitelének, illetőleg külföldön tartásának kérdésében a gyámhatóság döntését kérjék. Ha a gyámhatóság ezt megengedi, a gyermek külföldre vitele vagy külföldön tartása a másik szülő hozzájárulásának hiányában sem lesz jogellenes.
Különélő szülők esetében már különböztetni kell aszerint, hogy a gyermeket melyik szülő és milyen időtartamra viszi magával külföldre.
Minden esetben jogellenes a külföldre vitel, ha a szülő a nem nála elhelyezett gyermeket a másik szülő hozzájárulása nélkül viszi külföldre, vagy a másik szülő a külföldre utazáshoz hozzájárult ugyan, de a kinn maradáshoz nem, és ennek ellenére a gyermekkel tartósan vagy végleges letelepedés szándékával külföldön marad.
A gyermeknek valamelyik szülőnél történt elhelyezése azonban nem jelenti azt, hogy ennek a szülőnek a felügyeleti joga kizárólagos és teljes körű - kivéve természetesen, ha a másik szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.
Ha a szülő felügyeleti joga fennáll, és a gyermek nem nála, hanem a másik szülőnél van elhelyezve, a gyermek külföldre vitele miatti eljárás kezdeményezésére való jog a kinn tartózkodás időtartamától függ.
Abban az esetben, ha a szülő a nála elhelyezett gyermekkel egy évnél rövidebb időre távozik külföldre, a gyermek elvitele nem jogellenes, és a belföldön maradt szülő a gyermek visszaadását csak abban az esetben kérheti, ha előbb a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indít, és a bíróság a gyermeket a belföldön élő szülőnél helyezi el.
Ha viszont az a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, egy évnél hosszabb ideig kívánja a gyermeket külföldön tartani, ehhez már vagy a belföldön maradt szülő hozzájárulása vagy a tartózkodási hely kijelölése kérdésében ezt megengedő bírósági döntés szükséges. A szülő hozzájárulása vagy a bíróság döntése nélkül a gyermek külföldön tartása tehát ez utóbbi esetben jogellenes lesz.
A jogellenességhez nem szükséges, hogy a gyermek egy évet meghaladó időtartamú külföldi tartózkodása meg is valósuljon: elegendő, ha a szülő ilyen szándékkal viszi külföldre a gyermeket. A szülő szándékát mindig az adott eset összes körülményeinek értékelése alapján kell megállapítani.
Mindenképpen jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha a gyermeket az a szülő viszi külföldre, akinek a szülői felügyeleti jogát megszüntették, vagy akinek a szülői felügyeleti joga szünetel. Ilyen esetben a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő hozzájárulása sem szünteti meg a külföldre vitel jogellenességét.
Harmadik személy részéről jogellenes a gyermek külföldre vitele és külföldön tartása, ha ehhez a szülői felügyeletet gyakorló szülők bármelyike nem járult hozzá, vagy bírósági döntés ezt nem teszi lehetővé. A gyermek tartós vagy végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitelénél a jogellenesség megállapításához ebben az esetben sem szükséges, hogy a gyermek egy évet meghaladó időtartamú külföldi tartózkodása meg is valósuljon; elegendő, ha a harmadik személy ilyen szándékkal viszi külföldre a gyermeket.
Végül jogellenes a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitele, ha a másik szülő ehhez hozzájárult ugyan, de a hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhatóság nem hagyta jóvá.
Valamennyi esetben a jogellenesség megállapításának további feltétele, hogy a szülő (a gyám) a felügyeleti jogát ténylegesen gyakorolta, vagy annak gyakorlásában az elvitel vagy elrejtés akadályozta meg. Ennek megállapítása viszont az egyes ügyekben már a tényállásra tartozó kérdés lesz.
A gyámhatóság tekintetében a felügyeleti jog tényleges gyakorlását a jogszabályban hatáskörébe utalt feladatok teljesítése során tett intézkedések jelentik.
II. A gyermeknek az előbbiek szerint jogellenesnek minősülő külföldre vitele és külföldön tartása esetében a belföldön maradt szülő a szülői felügyeleti joga (a felügyeleti jog egyes jogosítványai) folytán jogosult a gyermek visszahozatala iránt az eljárás megindítására.
Ha a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt (szülei nem élnek, illetőleg a szülő felügyeleti jogát megszüntették vagy szülői felügyeleti joga szünetel), gyámja (intézeti gyámság esetében az intézeti gyám) gyakorolja azokat a felügyeleti jogokat, amelyek egyébként a szülőt illetik meg. Mindazokban az esetekben tehát, amikor a gyermek külföldre vitele az előbb kifejtettek szerint jogellenesnek minősül, a gyám (intézeti gyám) jogosult a gyermek visszahozatala iránt az eljárás megindítására.
A Csjt. a gyámhatóságot közvetlenül is feljogosítja arra, hogy a gyermek kiadását követelje attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. A gyermek végleges külföldre távozásához pedig a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Ezek a rendelkezések a gyámhatóságot olyan jogokkal ruházták fel, amelyek - tartalmukat tekintve - az Egyezmény 3. cikke a) pontjában a meghatározott intézmény részére biztosított felügyeleti jellegű jognak minősülnek, amelyeknek gyakorlásában a gyermek elvitele vagy elrejtése akadályozta meg a gyámhatóságot. E jogosultság folytán tehát a gyámhatóság akkor indíthatja meg a gyermek visszahozatala iránti eljárást, ha a felügyeleti joggal rendelkező szülő a felügyeleti jogot ténylegesen nem gyakorolta, vagy jogellenesen hozzájárult a gyermek külföldre viteléhez, illetőleg a szülőnek a gyermek végleges letelepedés szándékával történő külföldre távozásához hozzájáruló nyilatkozatát a gyámhatóság nem hagyta jóvá.
(PK 284.)

Kedves Boszi!
Ha jól számolom minimum 15 éves a lányod.Tehát ha menni akar,menjen.A nyaralás alatt ne hívogasd,még dühösebb lesz,hogy elrontod a "nyavalygásoddal".Ellenben Apukának megmondani,ha hazaérnek egyből összeülni megbeszélni a részleteket.
Egy kicsit(csak egy kicsit!)meg lehet sértődni,miért utólag tudtad meg mi van.Ezen a 15 éves már képes elgondolkodni.Mond el neki szereted,ezért elengeded,szívesen látod,amikor csak jönni akar-szóljon elötte,a kulcsot adja le-érezze van következménye a tettének.A cuccait felesleges elvinnie,ha Apuka nem szállt be eddig az eltartásába,úgyis kell az neki láthatáskor-nálad.Apuka meg etesse,öltöztesse,tanítassa stb a tini lányt-meg persze bírjon is vele.Lehet neki előre gratulálni!
Családi pótlékot utald át Apukának,de ha nagyobb a fizetése,kérd a különbözetet(a kisebb lány ne járjon rosszabbul).
Iskolába elmondani,közös megegyezésen alapul a változás,nehogy eljátsza a szegény elhagyott gyermeket.
Ha együtt tudsz müködni,talán nem veszted el a lányod,de hülyét ne engedj magadból csinálni!
És a legnehezebb:megmagyarázni a kicsinek mi történt!Ne feledkezz meg Róla!
Tudod egyszer vége lesz a nyárnak,szabadságnak,és Apánál se biztos,hogy kolbászból van a kerítés!

Sziasztok!
Légyszi aki tud segitsen nekem.
9 éve váltam el két lányunk nálam lettek elhelyezve,az apának láthatási joga van.az évek során a gyerektartásért is pereskednem kellett néha.Most,hogy a nagyobbik lányom gimis lett kollegista az apja hivja,hogy költözzön oda hozzájuk.Eddig sem ruhában sem iskoláztatásban...semmiben nem segitett se szülinap,semmi.
Most elvitte a lányomat vasárnapig de nem hozta haza sőt tegnap nyaralni mentek.A lányom telcsije ki van kapcsolva és mikor tudtam vele beszélni akkor meg nem ismertem rá.Gyülölettel beszél velem.
Mi tehetek?Én neveltem fel én dtam neki meg mindent és most csak úgy elveheti tőlem?
Segitsetek

Hát ne így összegezzük. Az ő hozzájárulása nélkül is rövidebb időre, gyámhatósági hozzájárulással, a kapcsolattartás módosításával, egy évnél hosszabb időre pedig bírósági jóváhagyással külföldre viheti.

Összegezve: ha nem járulsz hozzá a kisfiú végleges külföldre viteléhez, akkor nem viheti magával, ergó hatóságilag visszahozathatod a srácot. Az anyával kapcsolatos aggályaidat pedig mielőbb add elő a gyámhatóságnál és a bírósági keresetlevélben is legyen leírva.

A kapcsolattartás módosítása pedig akként ahogy lentebb is a javaslat.

Magánmegjegyzésem: vélem az ex nem tud egy kukkot se románul, és ha így van, akkor hogyan fog tudni érvényesülni odaát?! (Az eltartottság hosszú távon nem szokott bejönni...)