Póthagyatéki eljárás

Hát azért Sam bácsit csak nyilvántartják Karakószörcsögön hátha leesik valami...

Ha az "érdekelt" tud róla. Az amerikás nagybácsinak sokszor a létéről sem tudnak az örökösök, nem hogy a pontos vagyonáról.

Az érdekelt megírja neki....

Mik vannak!

Arra azért kíváncsi lennék, honnan tudja meg a magyar közjegyző, hogy az örökhagyónak van egy görög szigete. Vagy az ír közjegyző azt, hogy van egy magyar tanyája Kecskemét mellett...
(A konkrét eset is azt mutatja, hogy nagyjából sehonnan.)

https://mokk.hu/…rendelet.php

EU öröklési rendelet?

Irodakukac20,

Ha az elhunytnak a szokásos tartózkodási helye is külföld volt (nemcsak a halál helye), akkor szerintem az EU öröklési rendelet szerint az ingatlant is a külföldi hatóságnak kell átadnia. Nem kérhetsz rá itthon se alap, se pót eljárást.
Az ottani hatóságnak, az ottani szabályok alapján kell döntenie.

Szerződés sajnos nem született csak e-mail váltások, amelyek az akaratnyilvánítást és a vételi összeget is tartalmazták.
A kinti hagyatékot intéző bíróság már nem reagál... külföldi ügyvédet meg azt hiszem nem érne meg az ingatlan értéke...
Nem volt itthon alaphagyatéki eljárás (vagy legalábbis nem tudok róla, meghát külföldön halt meg), ennek ellenére próbálkozzam azért a póthagyatékival?

Irodakukac20,

„Hetv. 103. § (1) Ha a hagyatéki eljárás (jelen §-ban a továbbiakban: alaphagyatéki eljárás) befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

Szerintem igen, nincs benne, hogy csak érdekelt kérheti - de a leendő vevőt lehet annak hívni.
De ha jól értelek, itt nem is igen lehet szó póthagyatékról, hiszen Magyarországon nem is volt alapeljárás.

Keresd meg a mokk.hu oldalon ki a közjegyző, és jelentsd be neki az ingatlant. Bár ha külföldön halt meg, akkor valszeg nincs kijelölt közjegyző. Érdeklődj mi a teendő ilyenkor esetleg ott a mokknál. Az EU szabályok miatt azt mondanám, hogy a német hatóságoknak kellene eljárniuk. Egy ottani ügyvéd lenne a megoldás, csak kérdés, érdemes-e...

„Halála előtt a magyarországi ingatlan eladásában egyezett meg magyar magánszeméllyel.”
Erről esetleg született szerződés is?

Kérni kérheti

Szóval azt szeretném megtudni, hogy a vásárló jelölt kérheti-e póthagyaték felvételét, hogy Magyarországon is látótérbe kerüljön ez az ügy?

Azért, hogy valaki nevére átkerüljön az ingatlan, ha másra nem, legalább szükségképpen a Magyar Államra, mert így még mindig az elhunyt nevén van, megvásárolni nem lehet, a német állam nem intézkedik vele kapcsolatban. Az állaga meg romlik. A vevő meg szeretné megvenni.

Miért kérné?

Elhunyt egy magyar állampolgár külföldön (Németország). A külföldi bíróság intézte a hagyatéki eljárást. Az örökhagyónak nincs örököse, a magyar ingatlanját nem kezelik, mert azon adósság van. Halála előtt a magyarországi ingatlan eladásában egyezett meg magyar magánszeméllyel. Kérheti-e a magyar magánszemély (vevő) hogy póthagyatéki eljárás keretében itthon a Magyar Államra szálljon az ingatlan? "Akiknek jogi érdeke fűződik az eljárás lefolytatásához bejelentést tehetnek az eljárás megindítása céljából" jelentheti-e ezt?

Majd kiderül holnap. Vagy nem.

Megyei Vilmosne,

Nem nagyon látom a tényállásodat, hova írtál? Miről van szó.

Abban igaza van az ügyvédnőnek (meg mindenkinek aki ezt állítja), hogy az unokatestvérek nem egyenesági rokonok. Ez tény. Mi a probléma vele?

Hogy jön ki a matek?
1/5-öd rész +90%?
Az nem 110 %?

Lemenőági öröklés jogcimén történt közbenső öröklés történt.10 unokatestvér és egyunokatestvér gyermekei.Most azt mondja az ügyvédnő hogy ,nem egyenes ági rokononok igy a föld 1/5 része az övék ĺesz.Igy most osztatlan közös lesz a föld ami 200 négyzetméter.90 százaléka enyém at többi az a két gyereké! ÖN SZERINT EZ IGY IGAZSÁGOS.?

„Mindenki egy ember javára lemondott ki a helyszinen ki irásban.”

Ilyen biztosan nem történt, mert ez nem lehetséges.
Vagy visszautasította mindenki a hagyatékot (de azt nem lehet senki "javára"), vagy nekiajándékozták (az meg illetékköteles).

Mert ne legyen a föld osztatlan közös! Mert igy két ember is örökli és én fizettem a költségeket !

"Igazság nincs,csak jog van"
.de miért neked kell fellebbezni?
mire fellebbezel?

A pénzkövetelés nem tulajdonjogi igény.

„elévülési időn belül ”-> sőt, attól függetlenül, mert a tulajdonjogi igények nem évülnek el.

drbjozsef,

Szerintem a fizetés bizonyításának terhe a férjen van. Ha a bíróság elfogadja, hogy az életközösség megszűnésekor a számlán lévő pénz házastársi közös vagyon volt, és ezért ebből x Ft jár a néhai feleségnek, akkor a férjnek van egy tartozása. Ez független attól, hogy a feleség fellépett-e ezzel az igénnyel abban a néhány hónapban, ami az életközösség megszűnése és az ő halála között volt - az elévülési időn belül bármikor megtehette volna. Ha a férj azt állítja, hogy ennek a tartozásnak egy részét már kifizette (akár a számláról leemelt pénzből, akár máshogy), ennek a bizonyítása az ő feladata. Pl. átvételi elismervény, terhelési értesítő... Az ő érdekében áll, ő bizonyít.

Ez ugyanolyan, mint amikor egy ügyfél kap egy számlát egy szerelőtől. Ha a szerelő rendben szolgáltatott (az ügyfél elismerte, vagy bíróság kimondta), akkor az ügyfélnek van egy tartozása. Ha az ügyfél azt állítja, hogy az már ki van fizetve, nem a szerelőnek kell bizonyítani, hogy ő bizony még nem kapta meg a pénzt. Hanem az ügyfélnek, hogy már fizetett.

Egyébként lehet, hogy a pénz azóta is a számlán van, akkor nincs ez a probléma. De ezt ma csak a férj meg a bank tudja, a kérdező nem.

„nem tartanék életszerűnek egy olyan állítást, hogy ugyan a férj vett fel pénzeket, de azt a feleségére költötte. ”

Azt én sem. Kérdés, egyrészt, hogy kell-e állítani, hiszen a követelőnek kellene bizonyítania. De hajlok rá, hogy ilyen állítás esetén a bizonyítási teher az állítón lenne.

De az elég életszerű, ha azt mondja, hogy kérem az ítéletnek tettem eleget, ahogy kell, a pénzt felvettem és a felét odaadtam az exnejemnek. Közvetlenül erre nem kötelezte senki (a válást kimondó ítélet nyilván még nem vagyonmegosztás nélkül), de az ítéletből ez életszerűen következik. Hiszen akkor miért nem indított valamilyen eljárást az elhunyt, hogy megkapja a neki jogosan járó összeget? Na, egy ilyen esetben szerintem rögtön visszafordulna a bizonyítási teher, és bizonyítsa a kérdező, hogy édesanyja NEM kapta meg azt a pénzt. Ami, ugye, lényegében lehetetlen.