Gyermektartás fizetése

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

Kataklizma # 2022.11.24. 06:53

Tisztelt Jogászok!
Kérdésem az lenne, hogy nagykorú gyermekem után fizetett gyermektartásdíjat felemelhetik a megélhetésem rovására, vagy ez csak kiskorú gyermek esetén érvényes? Válásunk 5 éve volt, azóta percre pontosan fizetem a havi 40000 Ft-ot. Gyermekem idő közben nagykorúvá vált, jövőre fog érettségizni. Természetesen továbbtanulása esetén is továbbra fizetem a gyermektartást, de jelen helyzetben ha felemelik duplájára akkor teljesen ellehetetlenítenek.

Köszönöm a válaszokat!

drbjozsef # 2022.11.24. 07:51

Kataklizma,

Véleményem szerint nem vagy köteles.

A Ptk. 4:215.§(1) szerint a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles.

A Ptk. 4:219. § szerint a nagykorú gyermek tartására a rokontartás közös szabályait és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

És itt van egy eltérő rendelkezés a 4:215.§-hoz képest :

4:220.§ (3) A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha
...

  1. ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

Erre lehet hivatkozni, és arra is, hogy a Ptk. 4:205. § (1) szerint a bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg, valamint hogy a (6) szerint a kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme felét nem haladhatja meg. E keretek között persze a 40.000.- felemelhető, ez a bíróság mérlegelési jogköre.

Kataklizma # 2022.11.24. 08:11

Köszönöm!

szekelyv # 2022.12.13. 10:23

Üdvözlöm!

Segítséget szeretnék kérni, gyermektartás, illetve gyermektartás emelés ügyben. 2016 évben váltam el a férjemtől, a gyermektartás havi fix 50ezer ft-ban állapították meg. Akkor nekem azt mondták, hogy a bér %-ában nincs megállapítás, csak fix összegű lehet, akkor a kisfiam 2,5 éves volt. Azóta eltelt 6 év, és brutális az infláció, a havi 50 ezer forint ma már semmire sem elég. Havi 100 ezer forint csak a lakáshitelünk, a rezsiköltségek és az iskola, ruházkodás, sok ennivalóra sem marad az én fizetésemből. A gyermeket az apja évi 3 alkalommal (születésnap, húsvét és karácsony látogatja, ezeken kívül semmilyen hozzájárulása nincs a gyermek kiadásaihoz, csak a havi béréből levont fix összeg). Az lenne a kérdésem, hogy kérhetem-e a bíróságon, hogy ne havi fix összeg legyen a gyermektartás, hanem az apa fizetésének X %-a? Vagy mi a módja annak, hogy a 9 éves gyermek szükségleteit fedezze a fizetett összeg? Illetve kérdésem még, hogy ha nem lehet %-os formában kérni a gyermektartást, és eltelnek az évek, a gyermek sportolna például (amit jelenleg én finanszírozni nem tudok neki), vagy középiskolás lesz, és megnövekednek a szükségletei, akkor újra és újra kérnem kell az emelést? Előre is nagyon köszönöm a segítséget: Viki

Kovács_Béla_Sándor # 2022.12.13. 11:47

„Kérhetem-e a bíróságon, hogy ne havi fix összeg legyen a gyermektartás, hanem az apa fizetésének X %-a? ”
Kérni lehet - de elutasítják. Nincs ugyanis erre lehetősége a bíróságnak. A korábban megállapított összeg megemelését kérheted; illetve azt, hogy a bíróság előre rendelje el, hogy az összeg évente emelkedjen a KSH által közölt infláció mértékével.

(A havi 50 ezer forint nem kirívóan alacsony, ha a törvényi ajánlást nézzük, egy 200-300 ezer forintos nettó jövedelemhez mérve arányos.)

szekelyv # 2022.12.13. 12:56

Kovács Béla Sándor nagyon szépen köszönöm a válaszait! Tisztelettel: Viki

Andras33 # 2022.12.24. 09:49

Kedves fórumozók!

A bíróság másodfokon jogerősen csökkentette a gyerektartásdíjat 3 évre visszamenően, így túlfizetésem keletkezett. Beszámíthatom-e önkényesen a túlfizetés összegét a fizetendő gyerektartásdíjba, vagy pert kell indítanom a jogalap nélküli gazdagodás miatt? A jogosult nem ismeri el a túlfizetést ill. nem hajlandó megegyezni a beszámításról. Mennyi lehet a beszámítás mértéke, hogy eleget is tegyek a gyerektartástdij fizetési kötelezettségnek? Mi a jogszerű eljárás ilyen esetben?

gerbera317 # 2022.12.24. 10:08

Gyerektartásnál nem létezik olyan, hogy túlfizetés. Persze a matek hozhat olyan eredményt, de az erkölcsi érzék már nemigen. Mi volna, ha elengednéd a dolgot?

Andras33 # 2022.12.24. 12:20

Kedves gerbera! Mi lenne, ha a kérdésemre válaszolnál? Jogi tanácsot kértem, nem pedig erkölcsi kioktatást! Milyen alapon bírálsz főként, hogy fogalmad sincs a körülményekről!? És ezt nem is kívánom veled megvitatni. Erkölcsi vonatkozása a dolognak az, hogy másokért is tartozom anyagi felelősséggel, de ez nem tartozik rád. Gondolhatod, hogy nem véletlenül csökkentette a bíróság a gyerektartásdijat három évre visszamenő hatállyal. Az erkölcsi részével majdcsak megbírkózom valahogy. Maradjunk a tárgynál.
A kérdésem tehát az, mi a célszerű módja a beszámításnak, hogy elkerüljem az esetleges végrehajtási eljárást nem fizetés miatt.

gerbera317 # 2022.12.24. 13:29

Wow, te aztán tudod, hogyan kell szívességet kérni...
Rémlik, hogy gyerektartás esetén nincs helye sem beszámításnak, sem visszatérítésnek. A bíróság jól befogta a szádat egy végrehajthatatlan ítélettel. Mármint számodra végrehajthatatlannal. A másik fél viszont azonnal végrehajtást kérhet ellened, mihelyst elmulasztasz teljesíteni, és senkit nem fog érdekelni, miért nem fizettél.
Majd ha jobban ráérek, meg fogom nézni, honnan rémlik így. Hacsak valaki meg nem előz benne.

Andras33 # 2022.12.24. 14:02

Jól mondod hogy rémlik. Az a baj, hogy neked ez csak rémlik. Rém likas az érvelésed. Segítek. Kúria 34.-es számú állásfoglalása. PK. 34.
Megvan? A túlfizetés beszámításának nincs akadálya a fennálló követelésbe. A jogi hivatkozásokat az állásfoglalás tartalmazza. Örülök ha segíthettem.

gerbera317 # 2022.12.24. 14:56

„Kúria 34.-es számú állásfoglalása. PK. 34.
Megvan?”
Fölényeskedés helyett inkább olvasd el azt is, amivel az állásfoglalás folytatódik. Vedd észre, hogy egyébként a régi Ptk-ra hivatkozik, ugyanezeket javasolt az új Ptk-val is összevetni.
Ja, és amit majd még a többi hozzászólótól kapsz, próbáld meg valahogyan feldolgozni.

Andras33 # 2022.12.24. 16:09

Fölényeskedés helyett olvasd végig! Az utolsó mondatot is.

* Nem csak a régi hanem az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó : v.ö. 1/2014 PJE. határozat 1.pont

Én kérek elnézést!

Szomorú örökös # 2022.12.24. 16:18

Andras33

„Nehogy azonban az egy összegben vagy nagyobb összegben történő beszámítás a jogosult elől létfenntartásának az alapját elvonja, célszerű, ha a bíróság a túlfizetésnek a kötelezettség később esedékes részleteibe való beszámítását maga rendezi, vagyis a feleknek Pp. 3. §-a szerinti figyelmeztetés mellett történt meghallgatása után maga állapítja meg, hogy a beszámítás milyen részletekben történhet.”

Azonban ahogy a fentieket elolvasom, nem valószínű, hogy te döntöd el, milyen mértékű legyen a beszámítás.

Andras33 # 2022.12.24. 16:38

Szomorú örökös

Ezen már túl vagyunk. Célszerű ha a bíróság maga rendezi. A bíróság azonban kérésem ellenére mellőzte a rendezést. A jogosult pedig nem kérte a rendezést. Nincs akadálya tehát hogy magam rendezem. Szeretnék azonban megfelelő jogi keretet adni a rendezésnek. A jogalap nélküli gazdagodás esete fennáll, ezért úgy gondolom a per indítás ezirányban megfelelő lenne.

gerbera317 # 2022.12.24. 17:04

„a per indítás ezirányban megfelelő lenne.”
Milyen per? Ez ítélt dolog.
„Én kérek elnézést!”
Elfogadva.

Andras33 # 2022.12.24. 17:22

Gerbera

Ptk 6.könyv 6:579 [Jogalap nélküli gazdagodás ]

6:581 Az amire te hivatkoztál. Az életfenntartás céljára adott juttatást visszakövetelni nem lehet. A beszámítást azonban nem tiltja és a kúria rendelkezése alapján pedig lehetséges.

gerbera317 # 2022.12.24. 17:51

Nem érted, megismétlem: ítélt dolog, amit te vitatnál.

Andras33 # 2022.12.24. 18:40

Nem vitatom a jogerős ítéletet. Sőt mi több, érvényt akarok szerezni a jogerős ítéletben foglaltaknak azaz a túlfizetésnek. Vagyis a túlfizetés beszámításának. A jogosult vitatja a túlfizetés tényét vagyis a jogerős ítéletet. De az nem vitatható. Ebben egyetértünk. Az hogy a bíróság mellőzte a beszámítás rendezését, nem jelenti azt, hogy elutasította. Csak nem rendelkezett a beszámításra vonatkozóan.

Andras33 # 2022.12.24. 18:45

A gyt. csökkentése perben kértem a túlfizetés beszámítását.

Szomorú örökös # 2022.12.24. 18:48

Andras33

„Az hogy a bíróság mellőzte a beszámítás rendezését, nem jelenti azt, hogy elutasította. Csak nem rendelkezett a beszámításra vonatkozóan......érvényt akarok szerezni a jogerős ítéletben foglaltaknak azaz a túlfizetésnek. Vagyis a túlfizetés beszámításának.”

Az a baj, hogy ha rajtad múlna, akkor egy összegben simán beszámítanád. Ezért van ez is ott a kúria állásfoglalásában (már idéztem egyszer):

„Nehogy azonban az egy összegben vagy nagyobb összegben történő beszámítás a jogosult elől létfenntartásának az alapját elvonja”

Andras33 # 2022.12.24. 19:10

Szomorú örökös

És hogyan tudnék egyösszegben beszámítani egymillió forintot havi egyszázezer forint gyerektartásdíjba? Csak részletekben tudom beszámítani. Nem is értem. A mértéke pedig nincs maximalizálva. Akár 100 százalékban is beszámíthatom. (?) Ha végrehajtón keresztül fizetném, a végrehajtó ezt tenné.

Szomorú örökös # 2022.12.24. 19:12

Andras33

„ A mértéke pedig nincs maximalizálva. Akár 100 százalékban is beszámíthatom. (?)”

Pontosan ez az, amit nem tehetsz meg. A kúria állásfoglalásában is benne van. Esetleg idézzem még egyszer? ;-)

Szomorú örökös # 2022.12.24. 19:13

Andras33

„Ha végrehajtón keresztül fizetném, a végrehajtó ezt tenné.”

A végrehajtó sem veheti el a teljes jövedelmedet.

Andras33 # 2022.12.24. 19:50

Szomorú örökös

Rendben, de mi az ami ezt megtiltja nekem? Milyen jogszabály vagy rendelet? Mert az idézett kúria állásfoglalás célszerűségről beszél nem kötelezettségről. Az is benne van, hogy nem kell hogy a bíróság ezt megengedje vagy rendelkezzen erről. Célszerű, hogy rendelkezzen, hogy nehogy... De nem kötelező rendelkeznie. Ha nem rendelkezett és megállapodás sincs akkor rám van bízva. Én pedig úgy számítom be ahogy jónak látom. Ezért írja, hogy (idézem) :

Ha a bíróság ítélete ilyen irányban nem rendelkezett, annak sincs akadálya, hogy a tartásdíj, életjáradék vagy baleseti járadék jogosultja a kötelezettnek visszajáró túlfizetés részletekben történő beszámítását a Pp. 217. §-ának (3) bekezdése alapján utólag kérhesse.

De nem kérte, sőt elutasítja. Ezért kell a per. Vagyis nem kell, csak célszerű szerintem a végrehajtási eljárás elkerülése érdekében.