Öröklés, végrendelet,köteles rész

Kolnok,

„Az lenne a kérdésem, hogy jól gondolom, hogy egy 30 millió forintot érő ingatlannál 10 millió forintra lenne jogosult? (ha kéri a köteles részt)”
Szerintem nem. Egy 30 milliós ingatlant (ha csak ezt nézzük, ez volt az ajándék, és nincs más a hagyatékban), akkor 15-15M arányban örököltetek volna. A köteles része a harmada annak, amit örökölt volna, vagyis 5 millió.

„Valamint az ajándékozás során egy sokkal kisebb összeg került feltüntetésre az ajándékozási szerződésre az ingatlan vonatkozásában, mint amennyit valóban ért az ingatlan. Gondolom ez nem befolyásol semmit ugye? Tehát az akkor valós érték számít és nem az ami az ajándékozási szerződésben szerepelt?”
Főszabály szerint a kötelesrész alapja a juttatáskori tiszta érték. De ha ez valamelyik félnek súlyosan méltánytalan, akkor kérheti a bíróságtól más érték megállapítását. Ptk. 7:80.§

„Lenne más is, amit örökölnénk, de azt most nem venném bele, mert arról hajlandó lennék lemondani, azonban az néhány millióval kevesebb, mint amennyi a köteles rész lenne, így ha követelné a köteles részt ( és a fent leírtam megállják a helyét, hogy 1/3-a járna neki), akkor még ki kellene fizetnem a maradékot/különbözetet? jól gondolom?”
A hagyatékot egyben kell nézni, a teljesre kell kiszámolni a kötelesrészt, és az alapján meghatározni ki kinek tartozik vagy sem még.

„Az lenne a kérdésem, hogy jól gondolom, hogy egy 30 millió forintot érő ingatlannál 10 millió forintra lenne jogosult? (ha kéri a köteles részt)”
Nem. A kötelesrész alapja (!) felének a harmada. Törvényes örökösként ugyanis az örökség fele jár neki. Ptk. 7:82. § (1)

„Lenne más is, amit örökölnénk, de azt most nem venném bele”
Pedig kellene. Mert a kötelesrészt nem egyes vagyontárgyakra kell kiszámolni. Veszed az egész hagyatékot és hozzáadod az ajándék értékét. Ez az összeg az lesz a kötelesrész alapja. Annak veszed a hatodát. Ezt csökkented azzal, amit öcséd a hagyatékból örököl. Csak a maradék a testvérednek járó kötelesrész. Ptk. 7:83. § (1)

„Tehát az akkor valós érték számít és nem az ami az ajándékozási szerződésben szerepelt?”
Főszabály szerint a juttatáskori érték (valós érték), de az öcséd kérheti, hogy a mai értéket vegyék figyelembe. A helyében kérném, tekintve, hogy az ingatlanárak hét év alatt nagyon felmentek. Ptk. 7:80. § (1)-(2)
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Üdv!

Szeretnék egy kis segítséget kérni, mert nem vagyok benne biztos hogy jól értem mi a helyzet a köteles résszel.

Ajándékba kaptam egy ingatlant az apámtól 7 évvel ezelőtt. Apám idén elhunyt.

Van egy öcsém, aki jogosult lenne a köteles részre. (mi ketten vagyunk az egyetlen rokonok, akik élnek)

Az lenne a kérdésem, hogy jól gondolom, hogy egy 30 millió forintot érő ingatlannál 10 millió forintra lenne jogosult? (ha kéri a köteles részt)

Valamint az ajándékozás során egy sokkal kisebb összeg került feltüntetésre az ajándékozási szerződésre az ingatlan vonatkozásában, mint amennyit valóban ért az ingatlan. Gondolom ez nem befolyásol semmit ugye? Tehát az akkor valós érték számít és nem az ami az ajándékozási szerződésben szerepelt?

Lenne más is, amit örökölnénk, de azt most nem venném bele, mert arról hajlandó lennék lemondani, azonban az néhány millióval kevesebb, mint amennyi a köteles rész lenne, így ha követelné a köteles részt ( és a fent leírtam megállják a helyét, hogy 1/3-a járna neki), akkor még ki kellene fizetnem a maradékot/különbözetet? jól gondolom?

köszönöm a segítséget!

(már eleve beleálmodni a nagymamát, csak mert nem volt szó arról, ki konkrétan a kiskorúak törvényes képviselője, már az... hát, mondjuk sajnálatra méltó állapot.)

Nem, itt nem az olvasással van gond egyikünknél.

„Ráadásul ha kiskoruak akkor a nagymama gondozza őket.”
...
„A nagymamama kérheti a pénzt a törvényes képviselőtől.”

Valamelyikünk nem tud olvasni.
A nagymamama kérheti a pénzt a törvényes képviselőtől.

Az unokatestvér édesanyja pont a nagymamája az unokatestvér gyermekeinek. Szerinted azt szeretné tudni a kérdező, hogy hogyan követelhetne valaki saját magától pénzt?
Gondolkozz, csak néha. Nem kell mindig, az nehéz. Csak néha.

Annyit csak örököltek...
Ráadásul ha kiskoruak akkor a nagymama gondozza őket.

(feleségről/férjről nem esett szó)

bogyoka,

Természetesen.
A temetés költsége a törvény szerint az első a sorrendben a hagyatéki hitelezői igények kielégítésekor. (A helyben szokásos mértékig, szóval a tízlovas díszhintót nem fizetik ki).
Ugyanakkor az örökösök ezt megtéríteni csak az örökségük erejéig kötelesek, ha az kevesebb, vagy nincs is, akkor a temetést kifizető elbukja ezt az összeget, nincs kin behajtani.

Szép napot!
Kérdésem az lenne,hogy unokatestvérem elhunyt,két kiskorú örökös maradt utána.A temetést az édesanyja fizette.Benyújthat-e hagyatéki hitelezői igényt a kiskorú örökösök törvényes képviselőjével szemben?

„Amíg nincs kitől követelni, örökösnevezés híján, addig nem nyugszik?”
Szerintem, aki nem utasítja vissza az örökséget, az elfogadja azt is, hogy a kötelesrészt és annak kamatait is meg kell fizetnie.
BH-k vannak rá, lap végén: https://birosag.hu/…7_lap10.html

„Arról mi a véleményetek, hogy a kötelesrész pénzbeli kifizetésére kérhet-e a kötelezett örökös fizetési határidőt. ”
Kérni nem tilos. Hogy a jogosult miben hajlandó megállapodni, és milyen feltételekkel, az meg a jogosult dolga.

„Lehet a kötelesrész kifizetést egy jövő beli olyan ingatlan értékesítéséhez kötni, ami jelenleg még az örökhagyó nevére van bejegyezve? ”
Megállapodás kérdése. Biztosítékként szóba jöhet pl. jelzálog, esetleg megtámogatva elidegenítési és terhelési tilalommal.

„Vagy esetleg az örökös miután bejegyzik az örökséget a nevére hirtelen "nincstelenné" válhat? ”
Ha fedezetelvonó szerződést köt (elajándékozza, stb.),2 az a Ptk. 6:120. § szerint a követelés jogosultjával szemben hatálytalan. Érdemes erre már előre felhívni a kötelezett figyelmét. Meg lehet vele előzni számos meglepetést és pert is.
Egyébként pedig a kötelesrészre is lehet a normál szabályok szerint fizetési meghagyást kérni, utána pedig végrehajtatni. Ha van egy jogerős FMH, és a jogosult gondoskodik róla, hogy ne évüljön el, az holta napjáig elkíséri a kötelezettet (ad absurdum, nyugdíjából vonható, stb.).

„A hagyaték megnyíltától.”

Amíg nincs kitől követelni, örökösnevezés híján, addig nem nyugszik?

„ a hagyatéki tárgyalástól kezdődően a ki nem fizetett köteles rész kamatozik.”

A hagyaték megnyíltától.

Kedves osztap, Majordomus, drbjozsef, Kovács_Béla_Sándor!
Köszönöm a válaszokat. Sikerült eligazodnom. Arról mi a véleményetek, hogy a kötelesrész pénzbeli kifizetésére kérhet-e a kötelezett örökös fizetési határidőt. Valahol azt olvastam, hogy a hagyatéki tárgyalástól kezdődően a ki nem fizetett köteles rész kamatozik. Ez szerintetek igaz? Lehet a kötelesrész kifizetést egy jövő beli olyan ingatlan értékesítéséhez kötni, ami jelenleg még az örökhagyó nevére van bejegyezve? Azaz csak a hagyatéki tárgyalás után történhet meg a bejegyzés az örökös részére. Az "igéreten" kívül van valami biztosíték? Vagy esetleg az örökös miután bejegyzik az örökséget a nevére hirtelen "nincstelenné" válhat? (kb 13 éve már ez megtörtént a tulajdoni lapok tanúsága szerint)

Az 1 millió ft arányos ríszéhez semmi közöd nincs. Az az örőkösé...

„ A bérlő az elhalálozás óta több ízben utalt bérleti díjat ”

A halál beálltakor az örökös lépett a bérbeadó helyébe mint jogutód. Amit a haláleset után teljesített a bérlő a jogutódnak, az főszabály szerint nem hagyaték. HA a földhaszonbérleti díjat utólag kell fizetni (Ptk. 6:352. §, HA a felek másként nem állapodtak meg), esetleg időbeli elhatárolásokkal lehet játszani (mert a elhunytakor az örökhagyónak volt egy jövőbeni követelése a bérlővel szemben a már "lelakott", de még ki nem fizetett földhaszonbérleti díjra - ennek a törtidőszaki bérleti díjra vonatkozó követelésnek van értéke, és része lehet a hagyatéknak).
Attól függően, hogy éven belül mikor halt meg az örökhagyó, és a bérlőnek mikor kellett bérleti díjat fizetnie, ezt lehet számszerűsíteni. A kötelesrész ezután várhatóan akkora, hogy nem érdemes sokat foglalkozni vele.

Az eddigi "nyomozásom" szerint a bérleti szerződés -amihez még nemsikerült hozzájutni- egy hosszú távra szóló szerződés volt az elhunyt anyám és a bérlő között. A bérlő az elhalálozás óta több ízben utalt bérleti díjat a szerződésben közreműködő rokonnak aki tovább utalta a végrendeleti örökösnek. Az egész abból derült ki, hogy az temetést finanszírozó unoka kijelentette, hogy abból fizette a temetési kölségeket és az majdnem az egészet fedezte. Ez a "majdnem" szó keltette fel a figyelmemet és próbáltam utána járni. Amit eddig sikerült kideríteni, hogy az eddig megkapott összeg közel 1 millió Ft volt. Tehát ezért mem mindegy, hogy része e a hagyatéknak vagy nem mivel ennek az 1/6 részesem kevés. De ha a temetési költség ebből lett fizetve akkor a hagyatéki tárgyaláson sem elhanyagolható tétel. Ráadásul jelenleg is van egy esedékes részlet ami még nincs kifizetve.

„Ami nincs a hagyatéki leltárban, azt inkább ne számold.”
Ez kétségkívül megelőzi a vitát. :)

A készpénzben felvett nyugdíj szerintem a hagyaték része, mert az elhalálozás hónapjának első napján az akkor még élő örökhagyónak követelése keletkezett az állammal szemben, amit aztán az állam megfizetett a hónap folyamán, de az elhunyt halála után. Ezért azt be kellene venni a leltárba. Konkrétan, a kérdező jelezheti a közjegyzőnek, hogy a készpénz hiányzik a leltárból. Bizonyítani szerintem könnyű, hiszen a testvéred aláírta, hogy felvette a pénzt, tehát ha máshol nem, a postán/Nyufigban ismert az átvevő, a közjegyző keresse meg. Ha a testvér elköltötte hagyatéki tartozásokra (pl. temetés), akkor nyilván el tud vele számolni.

A bérleti díj szerintem nem a hagyaték része, mert bérbe csak az adhat, aki él. A halál beálltakor az örökösök az elhunyt jogutódai lesznek mint bérbeadó, tehát a pénz egyből az övék. Ha a testvér a pénzt átvette, el kell vele számolnia, amint az örökösök ismertek, azaz van jogerős hagyatékátadó végzés. Ha tagadja hogy megkapta, akkor a bérlőnek meg kell tudnia mondani, hogy kinek fizetett és mennyit - ha másként nem megy, egy, a testvér ellen indított perben tanúként idézhetik.

Bármi is a kérdés, én ennél rosszabbul nem tudnám leírni, csak jobban. De hát nem vagyunk egyformák.

„egy másik oldalon megértette a jogász hölgy”

A jogász hölgy gondolatolvasó. Vagy válaszolt valamire, ami nem biztos, hogy a kérdésed.

Ami nincs a hagyatéki leltárban, azt inkább ne számold.

Tisztelt drbjozsef!
A kötelesrész =(hagyatéki leltár + kapott ajándék - temetkezési költség) x1/2x1/3 . Így számoltam. Ennek kb fele a kapott ajándék.
A hagyatéki leltárba beletartozik-e a halál bekövetkezte után felvett nyugdij illetve termőföld bérleti díj, amit a végrendeleti örökös átvett készpénzben? Ezeket a befolyt összegeket nekem kell bizonyítanom,? Mivel úgy tudom, hogy aki felvette a pénzt nem akar róla beszélni?

T.válaszadók! Azért írtam hogy BOCSÁNAT ez van,mert ennél jobban nem tudtam leírni a helyzetet.És igen magyarul beszélek, és nem tudtam hogy itt efféle "válaszokat" lehet kapni. Szerencsére egy másik oldalon megértette a jogász hölgy és nem okozott gondot számára válaszolni sőt! És mielőtt az lenne a következő,hogy akkor ezentúl kérdezzek ott,azt fogom tenni!

Akkor ez van.
Azt gondolná az ember, azért kérdezel, mert választ szeretnél.

Napsugar05,

„ Ha zavaros bocsánat de ez van.”
Tényleg? Nem magyar az anyanyelved?
Erre akkor azt mondanám : "A tulajdonos unokája örököl a testvér mostoha nagyapja mellett vagy nem, ha zavaros bocs, de ez van"

Értelmesebb válaszhoz gyúrni kellene még ezen a "tényálláson".

Van a (leendő) örökhagyó. Ő a szóban forgó öröklakásnak 1/1 tulajdonosa? Házastársa van most?
A (leendő) örökhagyónak él egy testvére, és egy unokája, aki vér szerinti rokona.

Főszabályként a leszármazó (és a házastárs) örököl, ha van élő vérszerinti unokája, akkor ő. Ekkor a testvér nem.