Öröklés, végrendelet,köteles rész

Nem valószinű hogy megtámadja az adásvételt....

Maga a szabály egyszerű : ha törvényes örökös lenne, de nem örököl, akkor a hagyaték+10 éven belüli ingyenes juttatások a köteles rész alapja, ennek harmada jár, ha pedig örököl (vagy kapott ajándékot ő is), akkor csak a különbözet jár. Ha többet kapott (örökölt/ajándék), mint a fenti alap harmada, akkor nem jár már több.

Kiszámolni nem mindig egyszerű, főleg sok örökösnél, főleg házastársnál, satöbbi, satöbbi, minden eset egyedi, és sok mindent kell számbavenni.

Kedves Osztap!

Köszönöm a részletes válaszát! Sokkal bonyolultabb a szabály, mint amire számítottam, de jó tisztába lenni vele.

HelenD,

A számoktól függ. Ha nincs más vagyon, akkor az özvegy mint törvényes örökös örökli a haszonélvezeti jogot a közösen lakott lakáson. Annak van egy forintértéke, nagyságrendileg a tehermentes piaci érték 20-30%-a. Ez az első szám.

Aztán ki kell számolni, hogy mennyi lett volna a kötelesrész alapja, és abból mennyi lenne az ő örökrésze mint törvényes örökös. Ez az ajándék értékének (ami a lakás piaci értékének és az általad fizetett vételárnak a különbsége) a fele (ha egyedüli gyerek vagy), plusz a közösen lakott lakáson a haszonélvezeti jog értéke. Ennek a harmada a kötelesrész, ami a második szám.

Kötelesrész iránti igénye akkor lehet, ha a második szám nagyobb, mint az első. Akkor a kettő különbségét követelheti, amit főszabály szerint pénzben kell megfizetned (nem tulajdoni hányadot kap az ingatlanon).

Ebbe az zavarhat bele, ha bármelyik lakást az életközösség fennállása alatt (2008 óta) vették, és nem igazolható, hogy anyád a saját különvagyonából vette (felteszem, nincs házassági vagyonjogi megállapodás köztük). Mert akkor az özvegy mondhatja, hogy abban a lakásban ő ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos, azaz a fele az övé, és csak a másik fele a hagyaték.

Üdvözlöm!

Édesanyám elhunyt 2 hónappal ezelőtt. Még nem volt hagyatéki. Azt a lakást, amiben lakom 2019ben megvásároltam tőle de piaci ár alatt (ajándékozassal vegyes adásvételi ez áll a szerződésben). A kérdésem az, hogy a férje követelhet-e ebből kötelesrészt? Ők másik lakásban élnek, ami anyum nevén van. 2008 óta élnek együtt, 2020-ban házasodtak össze, én 2019-ben vásároltam meg az ingatlant. Köszönöm!

oligaliga
Köszönöm!

zolibp17

Nem mindegy. A tartási megállapodás alapján a megállapodás megkötésekor édesapád tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak (különösen ha azok a szerződésben nevesítve vannak), a volt feleségedé lettek, azok a hagyatékba már nem számítanak bele. Ettől azonban a volt feleséged nem lett örökös. Ha a tartási szerződés megkötése óta szerzett édesapád vagyont (takarékbetétet, gépjárművet, lakást, stb.) ÉS azt nem adta át a tartás fejében a volt feleségednek, akkor az a te örökséged, ahhoz a volt feleségednek nem lehet köze. Ugyanez igaz édesapád nyugdíjára is.

Ha a közös bankszámlán édesapád halálakor volt bármilyen összeg, annak fele téged, másik fele édesanyádat illette meg, a volt feleségednek ahhoz már 2019-ben sem volt köze, és ugyanígy most sincs, függetlenül attól, hogy a számlaszerződésben mindkét szülőd benne volt.

oligaliga
Tartási megállapodás(rögzítették benne,hogy apukám a tartásért cserébe mit ad/fizet,illetve.a volt feleségem ezért mire köteles(ennek ellenére én temetettem el apukámat)+hogy a halála után.....
.....de nem hiszem,hogy ez változtat a tényen.....sajnos.

zolibp17

Tartási, öröklési szerződés vagy végrendelet? Nem mindegy, mert csak akkor kapsz jó választ, ha jó kérdést teszel fel.

osztap
Tegnap megkaptam a tartási szerződés másolatát.Apukám halála után minden ingó és ingatlan vagyonának tulajdonjoga a volt feleségemé lett.
Nem értem hogyan,miért???

katalinkiss82,

Megmondom őszintén, hogy nem vagyok teljesen biztos benne, de tekintve, hogy az elhunyt végrendeleti örököst nem helyettesíti senki, és nem volt különválasztva kettejükre külön-külön az öröklendő vagyon, így az előbbi simán kiesik, és így igen, az ingatlant mint egyedül élő kizárólagos örökös teljes egészében megörökli a férj.

Nem, nincs ugy a vegrendeletben , hogy nehai. A korabbi hozzaszolasban leirtam, hogy van benne, neven van nevezve a ferj es a feleseg is. A vegrendeletet ugyved keszitette 2003-ban. Akkor, ha jol ertelmezem laikuskent, mivel nincs a vegrendeletben, hogy 1/2 es 1/2, akkor a ferj fog orokolni 100%-ban? Teljesen elvesztem, mar annyi mindent olvastam. Koszonom, aki tud esetleg segiteni.

„akkor nincs hagyatéki eljárás.”
Az eljárás megindul, mert a halálesetkor még nem lehet tudni, hogy nincs vagyon. Viszont a közjegyző hagyatéki eljárást megszüntető végzéssel zárja le, nem hagyatékátadóval, a Hetv. 78. paragrafus bb) alapján.

„egy régi számla még ilyen.”
Igazad van. Érdemes elolvasni az OTP tájékoztatóját a többtulajdonosú számlákról.
https://www.otpbank.hu/…20211227.pdf
A haláleset bejelentésekor a számlaegyenleg felét zárolják. A kérdező leírásából apja halála nem lett a banknak bejelentve, ezért nem zárolták az egyenleg felét, és a számla kimaradt a leltárból is. Most póthagyatékit kéne indítania apja utolsó lakóhelye szerinti jegyzőnél. Az anyja elhunytát pedig külön be kell jelentenie a banknak, és mint hagyatéki vagyont bevetetnie a hagyatéki leltárba. Ha nincs végrendelet, sem más örökös, ő örököl egyedül.

Ha a volt feleség szerint valami mégis járna neki, hát álljon elő az igényével meg a bizonyítékaival a hagyatéki eljárásban. Meglepne, ha a tartási szerződés alapján járna neki valami az apa hagyatékâból, az anyáéból meg pláne.

A bankszámla stimmel,nekem sem engedték pár éve csak meghatalmazottat jelölhettem meg.

Feltételezem hogy hozzáférésed volt a számlához ha te gondoztad anyukádat?

„Annak pedig kellett volna lennie, esetleg hagyatéki tárgyalásnak nem. ”

Ha - akár a tartási szerződés miatt - nem nagyon volt vagyona, a hagyatéki leltár üres, akkor nincs hagyatéki eljárás. Ilyenkor öröklési bizonyítványt kérhet az, akinek szüksége van rá valamilyen okból.

osztap

Köszönöm a választ!!
A tartási szerződésről ma szereztem tudomást,nem tudom mi áll benne.
A számlát 2001- ben nyitották,tul1 és tul2- ként szerepelnek rajta.

„Szerintem ilyen bankszámla Magyarországon nincs. ”
Újat már sok éve nem lehet ilyet kötni, de el tudom képzelni, hogy egy régi számla még ilyen.

zolibp17,

Tartási szerződésnél a tipikus az, hogy a tartott a szerződéskötéskor, egyösszegben teljesít, a tartó pedig folyamatosan, a tartott haláláig. Ez áll benne? Ha ez volt a helyzet, akkor apád vagyona halálakor a hagyaték része, és ha nincs végrendelet, és nincs más örökös sem, akkor a Tied.

„hagyatéki eljárás nem volt”
Annak pedig kellett volna lennie, esetleg hagyatéki tárgyalásnak nem. Hagyatékátadó vagy hagyatéki eljárást megszüntető végzést csak kaptál a közjegyzőtől? Az lehet, hogy nem találtak meg minden vagyont. Ha ez a helyzet, de most valami előkerült, arra póthagyatéki eljárást lehet kérni.

„közös néven szereplő bankszámla ”
Szerintem ilyen bankszámla Magyarországon nincs. Olyan van, hogy egy tulajdonos van, egy másik személy pedig rendelkező (de nem tulajdonos) és/vagy haláleseti kedvezményezett. Bejelentettétek apád elhunytát a banknak, halotti anyakönyvi kivonattal? Utána anyád hozzáfért a számlához? Ha igen (azaz a számlát nem zárolták), akkor ő volt a haláleseti kedvezményezett, apád halála után pedig anyád lett az egyedüli számlatulajdonos, a pénz pedig a hagyatéka része (már ha nem nevezett meg ő is egy újabb haláleseti kedvezményezettet, mert akkor egyből azé lesz).

Jó napot kívánok.
Azt szeretném megkérdezni,hogy tartási szerződés esetén,( a volt feleségem kötötte az édesapámmal),nekem,mint egyedüli gyermeknek,jár-e valami örökség apukám után?
Az előzmény:a szüleim 2017-ben szétköltöztek.Pesti lakásukat eladták,ennek árát megfelezték köztem és a volt feleségem között.
Anyukám velem maradt,apukám a volt feleségemhez került.Apukám 2019-ben halt meg,hagyatéki eljárás nem volt.Anyukám idén halt meg.A problémát a közös néven szereplő bankszámla okozza,amire csak anyukám nyugdíja ment.
A volt feleségem igényt tarthat a teljes összegre?
Köszönöm a választ.

„A másik álláspont szerint csak részben korlátozható vegrendelettel de teljesen nem zárható ki…”
Ott a pont. Miért:
„Ptk. 7:82. § (2) Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat. ”

A leírásod alapján az egyik cél, hogy a férjet törvényes örökösként ne illesse meg haszonélvezeti jog. Mikor nem illeti meg? Ha nincs ingatlan a hagyatékban. A másik cél, hogy a férj minél kevesebbet örököljön, lehetőleg csak a kötelesrészt. (Gondolom, annyira nem rossz a viszonyuk, hogy kitagadás szóbajönne, nem tört az életére, stb.)
Szerintem ezeket azzal lehet elérni, ha anyád még életében neked ajándékozza az ingatlant, ÉS utána végrendeletet készít, melyben a férjét az öröklésből kizárja. Ekkor a férj kötelesrészre tarthat csak igényt, haszonélvezetre nem.

A kötelesrész alapja a hagyaték értéke elhalálozáskor plusz az ingatlan értéke (főszabály szerint) ajándékozáskor. A mértéke pedig a törvényes öröklés rendje szerint járó örökség harmada, ami, ha nincs testvéred, és nincs más a hagyatékban, akkor az ingatlan hatoda (felének a harmada). Ezt főszabály szerint pénzben kell kiadni, tehát nem tulajdoni hányadot kap, hanem Neked mint végrendeleti örökösnek kell kifizetni. Ptk. 7:80-7:86. § https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Illetve lehet, hogy nem is lenne szükséges, hogy most átírjuk, csak a tekintetben, hogy végrendeletben érvényesen kizárható-e az özvegyi jog, nem kaptunk egyértelmű választ azoktól akiknél tanácsadáson jártunk. Egyik álláspont szerint mivel a törvényes öröklés körébe tartozik, így végrendelettel kizarhato. A másik álláspont szerint csak részben korlátozható vegrendelettel de teljesen nem zárható ki…

Kedves Majordomus,

ha nekem ajándékozza, akkor elvileg a férj majd perelhet és jár neki egy gyerekrésznyi, ha jól értelmeztem amit a neten találtam.

Illetve én úgy olvastam, hogy hiába tesz rám haszonélvezetet (ami működne, mert vegrendeletben a gyerekemre hagyta az ingatlant és rám a haszonélvezetet) de az özvegyi jog erősebb ez esetben egy “sima” haszonélvezetnél, nem?

2 ügyvédnél voltunk, 2 különböző álláspontot hallottunk.

Részemről amúgy az adás-vétel nem lenne gond, de kb az ingatlan felére van pénzem (25 millió) ezért gondoltuk hogy mivel a telek biztosan különvagyon az legyen az ajándék része, a felépítmény az adasvetel része és akkor a Nav sem kötekedhet. Csak nem tudom, “megbontható”-e az ingatlan telekre és felépítményre a szerződésben?

Nem kell bonyolitani.
.
Aándékozza neked az ingatlant az ő holtig tartó haszonélvezeti jogával és pont.

Ez 3 db aláirás ügyvéd előtt.
B. Változat.
Alaoítson számodra 100 % haszonélvezeti jogot.
Ha édesanyád meghal simán kirakod a férjet a házból és pont

Tisztelt Csoporttagok!

Házastárs végrendeletében kizárhatja-e a túlélő házastárs özvegyi haszonélvezeti jogát végrendeletben? Ezen utolsó közösen lakott ingatlan anyukám tulajdonában van már 50 éve, 4 éve ment újra férjhez, előtte jelentős bővítést hajtott végre az ingatlanon (de akkor már együtt éltek, viszont a férjnek jövedelme nem volt egy átlagos összegű bérleti díjat leszámítva).

Másik kerdes (amennyiben a fentire nemleges a válasz), amennyiben én kötök vele egy ajándékozással egybekötött adásvételi szerződést, azt lehetséges-e úgy megírni, hogy a telek az ajándék, és a felépítmény az ami a vételár tárgya? Nincs pénzem az ingatlan értékének megfelelő vételárra, csak a felére kb.

Anyum egészsége egy baleset után rohamosan romlik, közben házassága is megromlott és szeretne biztos lenni benne, hogy férje nem kap majd haszonélvezeti jogot. A válóperhez már gyenge és lehet ideje sincs már hozzá… köszönöm!

Nem, nincs ugy a vegrendeletben , hogy nehai. A korabbi hozzaszolasban leirtam, hogy pontosan hogy van benne, a vegrendeletet ugyved keszitette 2003-ban pontosan. Akkor, ha jol ertelmezem laikuskent, mivel nincs a vegrendeletben, hogy 1/2 es 1/2, akkor a ferj fog orokolni 100%-ban.