Válás - Vagyonmegosztás - per

Gyakorlatban viszont a nem túl hatékony eljárás elhúzódása esetére szóló kifogáson kívül sok mást tenni nem tudsz, ha nem tűzik ki időben a tárgyalást.

Tisztelt ObudaFan!

Nagyon köszönöm a válaszát. Ezek szerint, ha június utolsó hetében volt az első kanyar, akkor október utolsó hetéig kellene a következőt megejteni. Remélem, ezt a Bíróság alkalmazza majd a gyakorlatban.

A tárgyalást követő 30 nappal tisztában voltam, nem is probléma, csak az a 30 nap már kicsit elmúlt.. :-)

Köszönöm mégegyszer.

Pp. 142. § (2) Ha az ügy körülményei azt nem zárják ki, a folytatólagos tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az elhalasztott tárgyalás napját követően legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen.

Pp. 285. § (4) Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot.

Üdvözlöm Önöket!
Szeretném megtudni, hogy a válás első fordulójától számítva mennyi idő áll a bíróság rendelkezésére a második időpont kitűzésére ! jogszabály szerint !. Az első forduló június végén volt, melyen az alperes nem volt jelen. Meghatalmazottat küldött ugyan maga helyett, illetve a gyermekekre és egyebekre vonatkozóan már korábban, közjegyző előtt megállapodtunk, melyet a kereset beadásánál mellékeltünk. A kereset beadásánál én vagyok a felperes, de mindketten aláírtuk, tanúkkal, hogy megegyeztünk minden kérdésben. Az alperes távollétére hivatkozva , hogy "szeretné azért őt is meghallgatni", a Bírónő második fordulót határozott meg. Az első forduló utáni következő napon e-mailben, és tértivevényes levélben elküldtem a tárgyalás folytatásának kérését. Nyilván a nyár folyamán ítélkezési szünet van, nem is vártam, hogy lezavarjuk a második kört, de a mai napig időpontot sem tud mondani az illetékes Bíróság. Úgy gondolom, hogy mert bár nem tárgyalnak, azért meg tudnák határozni, hogy októberben-novemberben-sohanapján kiskedden lesz a következő menet - mivel nekünk szabadságot kell az adott napra intéznünk.

Kérdésemmel megkerestem a "magyarorszag.hu"-t, ahonnan válaszként az jött, hogy nem illetékesek. Ők a "jogpontok.hu"-ra irányítottak, akik szintén nem illetékesek az automatikus válaszuk szerint.
A Ptk 4:23 nem rendelkezik a tárgyalások közötti idő meghatározásáról.
Tehát ebben kérem szépen szíves segítségüket: bármilyen szabályozás alapján mennyi idő áll a Bíróság rendelkezésére a két tárgyalás között?
Mielőbbi válaszukat és segítségüket előre is köszönöm.

:P

Nem baj, legalább tényleg kaptál egy szép feladatot.

Egy konkrét ügyben 2003-as ítélettel lezárt pert akar megújítani az - amúgy pernyertes - felperes. Az igazságügyi szolgálat képes volt hozzá kirendelni pártfogó ügyvédként.

A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.

Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

Kérhetsz.

Mielőtt perújítást kérek, lehet-e a jogerős ítéletben megítélt összegre végrehajtást kérni?

T ObudaFan!
Kérdésem, hogy a jogerőre emelkedés után, mennyi időn belül lehet perújítást kezdeményezni?
Köszönettel

Perújítást akkor lehet kérni, ha az alapeljárásban azt a bizonyítékot, amire a perújításban hivatkozni szeretnél, objektív okból nem állt módodban benyújtani (pl. mert önhibádon kívül nem tudtál arról, hogy a bizonyíték létezik.)

Tisztelt KBS! Pontosan így van. Minden bizonyítékom megvan. Az a kérdés, kérhetek-e perújítást?
Tisztelettel

Ha jól vettem ki a szavaiból nem a jogalap hiányzott, hanem az összegszerűséget nem bizonyította.

„Természetesen nem vonatkozik arra a követelésre, amely az ítélet meghozatala után vált esedékessé, és így elő sem terjesztetted még.”

Azért ha ugyanabból a jogalapból származik, mint az elutasított követelés, akkor sok értelme nem sok van előterjeszteni.

Természetesen nem vonatkozik arra a követelésre, amely az ítélet meghozatala után vált esedékessé, és így elő sem terjesztetted még.
(Amúgy a leírásoddal valami nem stimmel. Ha első fokon marasztalják az alperest, és nem fellebbez a marasztalással szemben, akkor a másodfok a marasztaláson nem változtathat, mert csak a fellebbezés keretei között dönthet.)

T KBS!
Köszönöm az egyértelmű állásfoglalást.

Ha a perben előterjesztetted ezt a kereseti kérelmet, és azt a bíróság elutasította, az ítélt dolgot jelent. Azaz, ha még egyszer előterjeszted, akár fizetési meghagyásban, akár perben, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

T Elfmage 999! Úgy tudom az elévülés ebben az esetben 5 év. A bíróságon nem nyújtottam be a csekkeket, de minden tárgyaláson részletesen kimutattam a tartozását, erre szólított fel a bíróság. 2008-ban e tárgyban a bíróság felhívta a feleket, hogy a rezsi-típusú folyamatos elszámolási igényükkel kapcsolatban az összegszerűséget a tételszámra vonatkozó személyes meghallgatásra és azt követően minden tárgyalásra aktualizálva előkészítetten kell tartsák. Ennek alapján született az elsőfokú ítélet, mely a tartozást elszámolta. Ez ellen felperes nem fellebbezett. Alperesi fellebbezésre került másodfokra, de nem a tartozás miatt, hanem más okból. Ezután változtatta meg a tartozás összegszerűségét a II. fokú bíróság.
Ezért gondolom, hogy lenne lehetőség a fizetési meghagyásra, hiszen felperes nem mondott ellen tartozása mértékének, ami azóta rendszeresen nő, mert rezsit továbbra sem fizet.

Élni élhetsz, csak ha ellentmond és hivatkozik az elévülésre meg a bírósági ítéletre akkor nagyon valószínű hogy elveszted a pert.

Tisztelt Fórumozók!
2016. márciusában végződött vagyonmegosztási perünk. A bíróság azonban nem ismerte el az általam kért 2.678.000,- ft. tartozását az ellenérdekű félnek, ami abból eredt, hogy a közös tulajdonú lakás rezsijét kizárólag én fizettem. Kérdésem, hogy utólag, 5 évre visszamenően élhetek-e fizetési meghagyással, a befizetési csekkek birtokában?

A leírtak alapján úgy tűnik, hogy azoknak kevés jelentőségük lesz önmagukban, de igazság szerint ezt a kérdést megválaszolni azért nem lehet látatlanban.

Kedves ObudaFan,
köszönöm a választ, nem tudtam, hogy lehet ilyet, feltétlenül élni fogok vele.
A számlatömbről készített fotókat és az azoknak ellentmondó e-maileket vajon elfogadják bizonyítékként?

Köszönöm!

Latod, ezert volt a ferjednek ugyvedje.
Te megsporoltad azt a koltseget. Hiba volt.

Nem voltam tudatában mit írok alá. Nekem ügyvédem nem volt. Mikor kérdeztem a volt férjem ügyvédjét mit jelent ez a pont, annyit mondott, hogy ami pénzt kifizetett az ugyvedre a volt férjem illetve az illetéket, azt nem követelheti rajtam. Nem mondtuk az ügyvédnek, hogy van pénzünk. Szó nem volt róla. Szóban allapottunk meg, ha vége a questoros dolognak illetve meg lesz a biztosításos pénz, akkor fele. Csakhogy mostanra nem állja a szavat.