Válás - Vagyonmegosztás - per

Köszönöm!

Ne fáradj, megtaláltam. Szerintem ez blöff. A kollégák nem hogy több ilyen értelmű határozatot nem tudnak felmutatni - hiszen az jelenthetné a gyakorlat változását - hanem egyetlen jogerőset sem.

A földhivatal nem jegyezhet be tulajdonjogot bemondásra, bizonyítás lefolytatására pedig nincs hatásköre. A hivatkozott jogszabályhely nem a földhivatallal szembeni jogot deklarálja, hanem a bejegyzett tulajdonossal szembeni igényt.

KBS innen
http://jogado.hu/…aly-alapjan/

Ezt honnan idézted?

Nyilván 1/2 tulajdonrész erejéig.

Üdv.
Picit összetett a kérdés, idézek előtte 1 cikket.

„A földhivatalok főszabály szerint abban az esetben jegyzik be a jogosult tulajdonjogát, amennyiben az a tulajdonjog-bejegyzésre irányuló kérelme mellett csatolja a tulajdonos bejegyzést engedő nyilatkozatát is.

Ezen gyakorlat nyilvánvalóan az Inytv. 29. §-ának rendelkezésein alapult, amely – egyebek mellett – előírja, hogy a kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is.

Az ingatlanügyi hatóságok ennek hiányában a tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelmet jellemzően elutasították, és arra hívták fel a kérelmezőt, hogy a tulajdonjogának bejegyzése érdekében indítson polgári peres eljárást – amennyiben a tulajdonos tulajdonjogbejegyzési engedélyét egyébként beszerezni nem tudja.

Ez a gyakorlat súlyosan sértette azon jogosultak érdekeit, akik jellemzően nem szerződéses úton szerezték, illetve szerzik meg az ingatlan tulajdonjogát, hanem a jogszabály erejénél fogva minősülnek tulajdonosnak.

Tapasztalataink szerint a földhivatali gyakorlat az utóbbi időben változni látszik, és az ingatlanügyi hatóságok olyan döntéseket hoznak, amelyek alapján a jogosult – önmagában – a megfelelő jogszabályra történő hivatkozással kérheti a tulajdonjoga bejegyzését – természetesen, ha ennek egyéb feltételei is fennállnak.

A Ptk. 5:37. §-a szerint ugyanis, amennyiben az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.

Ha a jogosult jogszabály alapján szerzi meg az adott ingatlan tulajdonjogát, akkor a tulajdonjog törvény erejénél fogva (ex lege) keletkező jog, amelynek bejegyzéséhez okirat nem szükséges; ilyenkor a tulajdonszerzést nem az Inytv. 29. §-a szerinti bejegyzés alapjául szolgáló okirat, hanem a törvény konkrét rendelkezése igazolja.

Ilyen esetben tehát a földhivatalnak nem a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok meglétét, illetve az okirati kellékek megfelelőségét kell vizsgálnia, hanem azt, hogy a bejegyezni kért jog keletkezésének az adott törvényi rendelkezésben meghatározott feltételei fennállnak-e vagy sem.

Vagyis abban az esetben, amennyiben a jogosult az ingatlan-nyilvántartáson kívül, azonban jogszabályi rendelkezések alapján szerezte meg a tulajdonjogot, nem szükséges pert indítani a bíróság előtt a tulajdonjogának megállapítása érdekében, hanem a Ptk. fent hivatkozott rendelkezése alapján – a megfelelő jogszabályi hivatkozással – közvetlenül kérheti az ingatlanügyi hatóságot, hogy a tulajdonjogát jegyezze be. ”

Ezek alapján ha egy válás során (még nincs beadva a válóper) ha a feleség behivatkozza kérelmében a földhivatal felé a PTK
4:37. § . (3)-t A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg

Van esély a közösen szerzett külterületi ingatlanok tulajdonjogának megszerzésére?
Köszönöm

Ok, így értem. Gondolom még nem eszméltek fel, de jobb lenne ha ti kérnétek, mert szeretnek büntit is kiszabni.

tudom,hogy így kellett vonla,de akkor még fizettük a részleteket,és itt is valamennyi adót rá,így maradhatott magyar rendszámos. Még mindig az,ezt viszont nem tudom miért,mert már ki van fizetve.

(a gépjárművet fél év után honosíttatni kellett volna, azaz német rendszámot és forgalmit kellett volna kérnetek. Biztos nem szólított fel benneteket erre a német hatóság?)

Igen,minden magyarországi

Ezek a vagyontárgyak Magyarországon vannak nyilvántartva?

Üdv,
Idén kimondták a válásomat 17 év együttélés,illetve 12 év házasság után. Mivel külföldön dolgozunk mindketten,ezért itt mondták ki. A gyerekelhelyezés,illetve a vagyonelosztás,még elöttünk van,de a volt férjem részéről már elindult a harc.
Kérdésem,hogy van-e értelme,illetve esélyem elindítani a magyarországi vagyonelosztást is. A férjem nevén van egy kocsi,telek,illeteve miután különköltöztünk(de még nem mondták ki a válást) vett egy motort is.
A kocsit hitelre vette,de nagy részét együtt fizettük(tavaly lett végleg kifizetve).

Parlagon hagyja? Gazdaságos.

Később értékesíteni.

Ha az asszony nem akarja bérbeadni a földeket, akkor bizonyítható módon közölje a potenciális bérlővel, hogy a föld házassági közös vagyon, és ő nem járul hozzá a bérbe adáshoz. (Halkan kérdezem: de akkor mit csinál vele? Megműveli saját maga?)

Üdv!

Adott pár külterületi szántó amiben a feleség "ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos".. a férj a válás előtt bérbe adhatja e a földeket? Ha igen, és a feleség válás után értékesteni szeretné lesz joga "kitenni a bérlőt" a földről?

Köszönöm

ucandoit,

"felróhatja"?

A bíró nem ró fel semmit. Mindkét fél bemutatja a bizonyítékait meg igényeit, és majd az alapján eldönti, hogy kinek mi jár.

Ha arra gondolsz : minden közös vagyonnak számító értéket meg kell osztani, és be kell számítani az osztozkodásba.

Ha az egyik házastárs a közös vagyonba tartozó külterületi ingatlant értékesíti úgy abban az esetben azon kívül hogy követelheti a vételárat a másik fél - vagyonmegosztás esetén a bíró ezt felróhatja a félnek?

(A másik fél (aki nem az értékesítő lenne) jelentős többletvagyonnal rendelkezik a közös vagyonból (papíron) tehát válás esetén az eladott ingatlan értékének felével kevesebbet kéne "adnia" )

Sőt, a kisemmizést se jelenti, úgyhogy igen, a kérdés úgy volt rossz ahogy van, de szerintem valami ilyesmire gondolhatott a kérdező.

A kérdés eleve rossz volt, hiszen a végrendelkezéssel semminek a tulajdonjoga nem száll át; de nem jelenti a vagyon "lekötését" sem.

drbjozsef

köszönöm!:)

ucandoit,

Vannak vagyontárgyak, amelyek gyakran csak az egyik fél nevén vannak. Házastársak esetén ez nem számít, ha nem dedikáltan különvagyona volt az elhunytnak, akkor az közös vagyonnak számít. (Egyébként öröklődni a különvagyona is öröklődik persze).

Vagyis : akár végrendelet esetén, akár törvényes öröklés esetén csak az elhunyt vagyona lehet az öröklés tárgya. Ami a közösből a házastársat illeti, az nem.

Akár törvényes öröklés alapján, akár végrendeleti juttatásként rendelkezik róla az örökhagyó, ha a túlélő házastárs úgy gondolja, hogy a hagyatékba bekerült közös tulajdon is, amelyiknek egy része őt illeti, akkor azt teheti, hogy ezt jelzi a közjegyzőnek. Ha az örökös(ök) elismerik ezt, akkor megegyezés esetén kikerül a hagyatékból, és a közjegyző csak ténylegesen azt a részt adja át az örökösöknek, amelyik ténylegesen is csak az elhunyt része.

Ha nincs megegyezés, a közjegyző fel fogja hívni a túlélő házastársat, hogy indítson pert (eközben vagy felfüggeszti a hagyatéki eljárást, vagy ideiglenes jelleggel adja át a hagyatékot az örökösöknek, amelyben megtiltja az elidegenítést, és véglegesen a bíróság döntésétől függően változtatja meg az átadandó hagyatékot). Ha nem indít határidőben (általában 8 nap), akkor átadja véglegesen a hagyatékot.

Természetesen az elhunyt végrendelkezhet a saját vagyonáról. De a közösből a másik felet illető részről elvileg nem, ha mégis megtette, lásd a fentieket.

Ha a férj elhalálozik (válás előtt) végrendelettel "kisemmizheti" a feleségét - vagy a feleség kérheti a "házassági vagyonközösségi igényét" a közjegyző előtt?

Valahogy így.

„tulajdoni igényt nem, de elszámolási igényt keletkeztet.”
Akkor ha jól értelmezem, a volt feleségem felé fizetendő összegből levonhatom a 3 millió Ft örökségemet. Viszont az ingatlanba % formájában, mint tulajdoni hányad nem tudom érvényesíteni.

Köszönöm