Válás - Vagyonmegosztás - per

A házrészét a gyerekeknek ajándékozná, te meg a házadat ajándékoznéd neki, plusz szabadulna a közös hitel őt terhelő részéből.

Ekként az alant felhozott lakáshasználat esetleges problémája szóba se jönne.

jelszó

Esetleg az általad örökölt és nehezen eladható cs.házat kellene csereként felajánlani férjednek a jelenlegi tulajdoni része helyett.

Valamint ha a továbbaikban esetleg egymagad tudnád fizetni az 5 M Ft mindenkori teljes havi hiteltörlesztést, akkor a férjed 6 + 2,5 = 8,5 M Ft-ot kapni - mely közel van közös a cs.házatokból őt illető 10 M Ft vagyoni értékhez.

Aztán a bankban át kell ütemeztetni a kölcsönt hosszabb lejáratra, de a jelenleginél kedvezőbb havi törlesztőrészletre - amit könnyebben tudnál egymagad fizetni.

A férjednek ami megmaradna az őt terhelő fele hitelrészből, az "tisztán" mehetne neki piára...
Közben meg még saját háza is lenne...

Monalisa
laikus hozzászóló

A lakáshasználat joga azt fogja illetni, akinél a bíróság a gyermekeket elhelyezi. De hogy kinél helyezi el, azt innen megmondani nem lehet.

Más kérdés, hogy a használat a tulajdoni arányokon nem módosít, tehát valamilyen formában ezt a közös tulajdont előbb-utóbb meg kell szüntetni, és akkor vagy - lakott forgalmi értéken - a bentlakó kifizeti a másikat, vagy a bíróság/gyámhatóság hozzájárulásával a lakás tulajdona fejében a tartásdíjról egészben vagy részben lemond.

Tanácsotokat kérem!
Még mindig nem mertem belekezdeni a válásba, bár kb.10 éve megérett rá a helyezet. Az anyagi gondok azonban ezt eddig nem teték lehetővé. Van egy családi házunk 50-50 %-ban, ebben lakunk a két gyerekkel.

Mindekettőnk szülei meghaltak, nincs hová mennünk. Nekem még megvan a szülői ház- ami jelenleg eladó értéke kb.6 millió Ft. Az ő szülői öröksége már elfolyt (vagyis elitta) ez kb. 500 ezer volt.

A közös családi házunk értéke kb.20 millió kölcsön van még rajta 5 millió.
Én szeretném a férjemet kifizetni de mig nem tudom eladni a házat ami csak az enyém nincs miből. Van két kiskoru gyerekünk, azokat taníttatni kell.
Nem merek belefogni a válásba, mivel félek, hogy a lakáshasználatot esetleg nem nekem ítélik a két gyerekkel, mivel nekem még van egy eladásra kerülő házam. Megteheti -e a bíróság hogy egy komfort nélküli vidéki házba kényszerít a két gyerekkel és a városi családi ház jogát a férjemnek ítélik. Eladni nem szeretném ahol most lakunk. Milyen lehetőséget láttok?? Merjem végre beadni a válópert??

Kedves der Alte!

Köszönöm a részletes ismertetődet. Már én is tudom, hogy sok mindent máshogy csinálnék a bíróságon, mint akkor, de marad a késő bánat. Kis naívan gondoltam ne éljük fel tovább a gyerekek lelkét a volt feleségemmel, legyünk túl rajta minél hamarabb, hagy gyógyuljanak a sebek.

Most meg állok üres zsebbel, otthontalanul és próbálom újra felépíteni az életemet.

Köszönöm a segítséget, amint lehet kerítek egy ügyvédet. Most megpróbálok bemenni a bíróságra jogi tanácsért, hátha van nekik...

Zsuli

Zsuli,

keresned kellene (vagy inkább kellett volna) egy jó ügyvédet... Nem véletlen, hogy a hajléktalanok 60% elvált apa.

A lakáshasználat értéke a beköltözhető (üres) és a lakott forgalmi érték különbözete. Ennek 50%-ra lettél volna alapesetben jogosult, mint 50%-os tulajdonos. Ettől a bíróság eltérhet és általában el is tér, ha a kiskorú gyermek is az adott lakásban kerül elhelyezésre. Hogy mennyire, az a bíró mérlegelésétől és a gyermekek számától függ, de a különbözet 33%-nál csak különös méltánylás esetén lehet kevesebb. Tekintve a 2 gyermeket jó eséllyel olyan 40% körüli összeget kaptál volna. Ez egyösszegben, a lakás elhagyásakor lett volna esedékes.

ha az ítélet a lakáshasználatról jogerős, akkor szerintem már nem kérheted az ellenértéket. Különösen akkor nem, ha ezt korábban sem kérted.

Szerintem érdemes pereskedni a tulajdoni megosztás érdekében. Lehet, hogy kbs-nek van igaza, de szerintem akkor is meg kellene próbálni. Mit veszíthetsz?

Kedves der Alte!

„Nyilván a képet árnyalja, hogy ki kapta a lakáshasználati jogot. Ha a feleség, miközben ő csak 50%-ban tulajdonos, akkor jogszerűen neki ki kelett volna fizetnie a lakáshasználat ellenértékét a férjnek. Utobbi a lakott és beköltözhető forgalmi érték különbözete. Tudtommal a lakáshasználat ellenértékébe szokták „belekalkulálni“ a lakásban maradó gyermek is. Vagyis emiatt ítélhet meg a bíróság a különbözet 50%-nál kisebb összeget. 33%-nál kisebbet viszont csak különösen indokolt esetben.”

Lakáshasználati ellenértéket nem kértem a váláskor. Ez szerepel is a válási papírokon. Ezt kérhetem utólag is? Ekkor ítélheti meg a bíróság a min. 33%-ot? Ebben az esetben akkor a beköltözhető érték (mindkettőnk tulajdonrészét tekintve 100%) 33%-át kaphatnám meg, vagy a lakott érték (mindkettőnk tulajdonrészét tekintve 100%) és a beköltözhető érték (mindkettőnk tulajdonrészét tekintve 100%) közötti különbözet 33%-át?

Köszönöm válaszát!

Az attól függ, hogy szerezte.

Az eredeti témákban olvasgass BH-kat. Meg fogsz lepődni, milyen sok olyan van, amely hasonló esetben elutasította, joggal való visszaélésnek ítélte a közös tulajdon megosztására irányuló kérelmet.

A lakáshasználtaról szóló bírósági határozatot, használati jog megváltást meg ne keverjük már ide, az egy egészen más téma.

Kérdés:
házasság alatt egyik fél által szerzet haszonélvezeti jog közös vagyonnak minősül? hogyan történik a megosztása, értékbecslése, stb.

kbs,

biztos vagy benne, hogy ha nem működik a természetbeni megosztás, akkor más lehetőség nincs???

Szerintem nem sérti szükségképpen a kiskorú gyermek érdekét sem az, ha az egyik tulajdonos magához váltja az ingatlant, sem az, ha elárverezik. Szerintem ilyen indokkal nem lehet túl sokáig elhúzni a vagyonmegosztást. A kiskorú lakhatása sokféleképpen megoldható, nem csak és kizárólag a volt közös otthonban. Ennél komolyabb sérelem, hogy a tulajdonos nem férhet hozzá a tulajdonához.

Nyilván a képet árnyalja, hogy ki kapta a lakáshasználati jogot. Ha a feleség, miközben ő csak 50%-ban tulajdonos, akkor jogszerűen neki ki kelett volna fizetnie a lakáshasználat ellenértékét a férjnek. Utobbi a lakott és beköltözhető forgalmi érték különbözete. Tudtommal a lakáshasználat ellenértékébe szokták "belekalkulálni" a lakásban maradó gyermek is. Vagyis emiatt ítélhet meg a bíróság a különbözet 50%-nál kisebb összeget. 33%-nál kisebbet viszont csak különösen indokolt esetben.

Ha ilyen nem volt, akkor vélelmezhető a közös, megosztott használat. Szerintem sok lakás beosztása ezt lehetővé teszi. Nyilván lesznek közös használatú helységek.

Ha a lakáshasználatban egyszer már figyelembe vette a bíróság a gyermekeket, akkor újbóli figyelembe vétele a tulajdoni megosztás során nem indokolt. Ekkor a lakott forgalmi értéket kell megállapítani. Azt vagy egyik fél kifizeti a másiknak, vagy árverés jön.

Persze ez egy hosszú procedúra, saccperkábé min. 2 év.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Tehát akkor lehetőségem sincs, hogy a tulajdonomhoz hozzá jussak, míg ezt a volt feleségem nem szeretné, illetve a gyermekeim közül bármelyik is kiskorú vagy nappali tagozaton tanul. Ami mint tudjuk akár még egy évtizedig is eltarthat. Utána pedig vagy közös megegyezéssel adjuk el a lakást vagy gondolom pereskedhetek, amire szintén semmi esélyem sincs, ha még akkor is mind a két gyermek otthon lakik.

Ez tényleg ennyire reménytelen? Ez az élet válás után? Más hogy csinálja? Rögtön a váláskor ki kellett volna raknom a családot a lakásból? Elnézést, ez a keserűség volt.

Ha esetleg van valakinek tapasztalata ilyenben, szívesen olvasnám azt is!

Köszönöm segítségét!

Bárki mondta, rosszul mondta. A bíróság nem fogja ítélettel megváltoztatni a tulajdoni arányokat - ez a tulajdonjogba való, alkotmánysértően durva beavatkozás lenne.

A közös tulajdon bíróság általi megszüntetése nem is a tulajdoni hányadok megállapítását jelenti - hiszen azok adottak - hanem az osztatlan közös tulajdon tényleges megszüntetését.
Ennek lehetséges módjai:

• természetbeni megosztás
• egyik tulajdonos magához váltja a másik hányadát
• kényszerértékesítés (árverésen eladják az ingatlant, és az árát osztják el).

A természetbeni megosztás feltételei lakásoknál általában nincsenek meg. A másik két mód pedig - véleményem szerint - oly mértékben sérti a volt feleség (és a nála elhelyezett kiskorú illetve a háztartásában élő nagykorú gyermek) jogos érdekeit, hogy emiatt a bíróság nem adna helyt a kérelemnek.

Hangsúlyozom: szerintem.

U.i.: Nem lenne akadálya a közös tulajdon olyan megszüntetésének, hogy Ön váltsa magához a felesége tulajdon részét, de ez nem érintené a feleség használati jogát; vagyis az ÖN problémájára ez végképp nem lenne megoldás.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm gyors válaszát! Pontatlan volt a megfogalmazásom. Egy barátomnál lakom szívességből, mert nem volt hová költöznöm. Valahol régebben azt hallottam, hogy amíg mind a két gyermek kiskorú (mostmár ugyan az egyik nagykorú, de igaza van, tartásra jogosultak - ugye?), addig ha a bíróságtól kérem a megosztást, akkor 30%-ot ítélnek meg az 50% tulajdonrészem fejében. Nem tudom, ezt jól mondták-e nekem akkor, illetve, ha azóta már az egyik gyerek nagykorú, de még tartásra jogosult, akkor ez a százalék még mindig ugyanannyi, vagy esetleg több?

Az Ön megítélése szerint semmi lehetőség nincs a bíróságtól a "kényszerértékesítést" kérni? (Ennek ez a helyes megfogalmazása?)

Köszönöm válaszát!

1. Ha 1/2 arányban tiéd a lakás, akkor most is tulajdonos vagy.
2. Ha nem te laksz a közös tulajdonú lakásban, akkor nem vagy annak szívességi használója.
3. Ebben az esetben szerintem - amíg a gyermekek tartásra jogosultak - nem ítéli meg a bíróság a közös tulajdon olyan megosztását, hogy a feleséged váltsa magához a részedet, és a kényszerértékesítést sem.

U.i.: A házasság - pontosabban a válás - már csak ilyen...

Kedves Hozzáértők!

Válásunk után a volt feleségem és a gyermekek (19 és 13 évesek - mindketten nappalin tanulnak) a közös 50-50% arányban megosztott lakásunkban maradtak. Szeretnék a bíróságtól megosztást kérni, hogy eddigi "szivességi lakáshasználóból" lakástulajdonossá válhassak. A megosztás utáni összegből egy lakás kezdőrészletét talán ki tudnám fizetni, így nekem is lenne hol laknom, igaz, a gyerekeknek és a volt feleségemnek kisebb lakásban kellene élniük, mint most vagy hitellel költözhetnének hasonlóba.
Az a kérdésem, hogy milyen százalékban várható a bíróság megosztása? Az az utáni lépés a volt feleséggel való közös ármegegyezés után a lakás értékesítése? Ki határozza meg mennyit ér a lakás? Van hatósági értékbecslő? Van lehetőség arra, hogy a volt feleségem hitelt vegyen fel az én tulajdonrészemre, így megtartva a lakást, ahol laknak? Hogy zajlik ez?

Köszönöm válaszaikat!

Ok. Ezt értem. De igazából arra lettem volna kíváncsi, hogy mi alapján állapítják meg (forintosítják) a házimunkát?? Megnézik, hogy mennyit kap egy házvezetönő havonta??? Na és hogy mivel lehet védekezni a ha aránytalanúl magasnak találom a bíró által meghatározott összeget, mert szubjektíven ítélkezik a bíró. Sajnos erre a gyerekelhelyezésben volt már példa. Nagyon NEM objektív velem szemben a bíró. Azt is tudom már, hogy miért csak nem tudom bizonyítani...

Most hogy magyarázzam?
Közös háztartásban végzett házimunkáról beszélünk. Ha nincs közös háztartás - vagyis még csak nem is élettársak - akkor ilyen házimunka sincs. Ha viszont házasok, akkor megint csak nem számít a végzett házimunka.
Ergo: csak akkor van jelentősége, hogy ki mennyi házimunkát végzett, ha élettársak vitáznak.

(A közös háztartásban élő egyéb személyektől ezúttal azt hiszem, eltekinthetünk - de rájuk egyébként is az éllettársakra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.)

Kedves kbs!

Megkérnélek,hogy ezt fejtsd ki bővebben, mert nem értem !!!!!!!!!

„Különösen akkor ha élettársak voltak ”
Annyira különösen, hogy egyébként nem is számít.

Kedves Fórumozók!

Azt szeretném megtudni, hogy vagyonmegosztásnál a háztartási munka megállapításának a pénzbeni kifejezésére van e valamilyen szabály??? Tehát ha azzal védekezik a másik fél, hogy neki azért jár még pénz mert ő háztartási munkát végzett, akkor a bíró csak a hasára csap vagy van valami amihez tartani vagy viszonyítani kell? És mivel és hogyan lehet bizonyítani a háztartási munka végzésének a tényét? Kellenek tanuk vagy elhiszi a bíróság azt amit mond az illető hölgy? Na és a férfi által végzett házkörüli munkák minek számítanak? Különösen akkor ha élettársak voltak és a ház amiben laktak a nő tulajdona 1:1 arányban de a párja rengeteget dolgozott rajta, rendben tartotta, amit a nő el is ismert.. Valószínűleg ezt már bánja…

Várom a véleményeiteket!!!

Szerintem a bíróság által megítélt használati jogot nem érinti a tulajdonjog megszűnése.

"De azt mondod, van ügyvéded. Miért nem őt kérdezed?" Eddig őt kérdeztem, de elment szabira. Eddig simán ment a dolog, nem volt gond, de most kitalálta, hogy nem fogadja el a pénzt, hanem többet akar. Ezért estem pánikba.

Értem! És, ha én szeretném kifizetni az ő részét és ez sikerül is akár vagyoni per előtt akár után, akkor neki mennie kell? Amúgy eddig közös használatot ítélt meg a bíróság.

Célfotóval :)

Ha egy csepp esze van, akkor kéri, hogy ítéljék neki a lakáshasználatot. Erre a gyerekek miatt akkor is jú esélye van, ha egyébként a lakás a vagyonmegosztás során a te kizárólagos tulajdonodba kerül.

De azt mondod, van ügyvéded. Miért nem őt kérdezed?