Válás - Vagyonmegosztás - per

Lakáshasználatnál a közös vagyon megszüntetése pontosan mit jelent?
Az egyik tulajdonostárs a másiknak a lakás jelenlegi értékének a felét (ha 50-50% a tul.rész),vagy 2/3-át,(ha 1/3,2/3 a tulajdoni arány)megfizeti és ezáltal a fizető,benntmaradó tulajdonos nevére "íródik" az ingatlan? Innentől a másik félnek semmi köze nincs az ingatlanhoz,semmilyen követelést nem támaszthat?
Ha a lakás ára nagyon fel,vagy le ment az idők folyamán,akkor is a jelenlegi értékét veszik alapul?
Válaszukat előre is köszönöm!

6manócska6

Bármikor lehet megállapodással rendezni ezeket az igényeket. Más kérdés, hogy az nem lesz házassági vagyonjogi szerződés.

Hogy bemehet-e, az a lakáshasználat bírói rendezésétől függ, aminek már meg kellett lennie ezek szerint. De a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, így előbb-utóbb úgyis a hányad megváltása lesz belőle.

Segítséget szeretnék kérni.
Szüleim elválnak, és anyukám nem akarja, hogy apukám kifizesse a részét, azt kéri, hogy apukám írassa rá az ingatlan egy bizonyos hányadát.
Kérdésem az, hogy ezzel nem árt-e majd apukámnak, nem fogja-e zaklatni különféle dolgokkal.
Mi illeti meg, ha pl. ráírják az ingatlan 10 %-át. Jöhet-mehet, mintha még mindig ott lakna? Az ingatlan egyébként apukám különvagyona, csak voltak közös beruházások, melyek alapján jár anyukámnak belőle.
Szerintem tisztább lenne, ha a pénzt kérné. Mit tud kezdeni azzal a 10 %-kal???
Köszönöm a választ: Blanka

A konkrét kérdést tedd fel, ne dogmatikai finomságok iránt tudakozódj!

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy közös megegyezéses válás esetén, (már be van adva, és az válóper időpontja is ismert) mely közös megegyező papíron az lett feltüntetve és a két fél által aláírva, hogy az ingatlan esetében külön szerződést kötnek az ingatlan megosztására vonatkozóan, lehetséges-e az életközösség megszakadása után két évvel egy házassági vagyoni szerződést kötni?
Én úgy tudom, hogy a házassági vagyonközösség attól a pillanattól megszűnik, amikor a házassági életközösség (érzelmi-gazdasági kapcsolat) felbomlik. Milyen szerződéssel, megállapodással lehet az ingatlanmegosztásra vonatkozó kérdést rendezni ebben az esetben, mert nekem kétségeim vannak afelől, hogy ezt házassági szerződéssel kellene, amikor már házassági életközösségről szó sincs. Várom megtisztelő válaszukat.

Tünde1993

Honnan tudod, hogy nem foglalkozik vele? Megvan már az elsőfokú ítélet?

bsa0218

1. A kamat az közös vagyon.
2. Gondolom, visszterhes illetéket kérdezel. Főszabály szerint csak ingatlanra kell fizetni, kivételek: kell visszterhes illetéket fizetni a következőkre:

1. az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;
2. az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;
3. ingónak hatósági árverésen történő megszerzése;

d)gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;

e)közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;

f)az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése;

g)az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése;

h)belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakó épület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

3. Az attól függ, hogy különvagyon, vagy közös vagyon.

4. Nem két vagyontárgy, hanem a teljes vagyon vonatkozásában kell megnézni, hogy az egyikőtöknek juttatott rész értékesebb-e, mint a másik, és azt az értékkülönbözetet kell kiegyenlíteni.

5. Amit az évek alatt befizetett, azzal szerintem el kell számolni.

6. Lásd 5.

Tisztelt Ügyvéd Urak!
Sajnos válás előtt állok. Szeretnénk közös megegyezéssel intézni. Gyakorlatilag csak az anyagi javakban kell megegyeznünk. Gyerekeink nagykorúak.
A házunkban én maradnék és kifizetném a feleségemet 1/2-1/2 tulajdonnal rendelkezünk ez idáig rendben is van. Ez után illetéket kell fizetnem ez is OK.
Viszont a következőkben kérném a válaszukat:

1. 6 éve örököltem készpénzt. Ez saját vagyonom és nem osztható. Mivel befektettem ezért a kamatai is csak engem illetne vagy azt már meg kell osztani?
2. Ingó vagyon szerzése esetén milyen mértékű illetéket kell fizetni.
3. Feleségemnek van egy Kft-je. Abból illet-e meg engem valamilyen rész.
4. Van két különböző értékű autó. Egyik a feleségemnél marad a másik nálam. Hogyan tudjuk megoldani az értékkülönbözetet vagy ezt is bele kell venni az ingó vagyonba?
5. Feleségemnek vannak életbiztosításai. Azok külön vagyonnak számítanak?
6. Önkéntes nyugdíjpénztári vagyon külön vagyonnak számít?

Előre is köszönöm a válaszukat

Köszönöm a választ.
A garázs miatt folyik a per, mert azt együtt építettük a különvagyonomat képező ingatlanra.
Nem terv szerint lett felépítve, ezért vagy le kellett volna bontani, vagy bírságot fizetni a fennmaradási engedély fejében.
Nekem nem kellett, ezért azt mondtam, hogy bontsuk le. Ekkor volt férjem, aki már ekkor elköltözött tőlem, a tudtom nélkül intézte a fennmaradási engedélyhez szükséges dolgokat, az aláírásomat is aláhamisította, amit később tudtam csak meg egy az általa a bíróságra eljuttatott beadvány mellékletéből, melyen szerepelt a nem tőlem származó aláírás.
Még egy kérdés: a tanúi elég ellenmondásosan tanúskodtak a bíróságon, ezeket összegyűjtöttük, benyújtottuk a bíróságra. A bíró jegyzőkönyvben felszólította még 2009-ben, hogy reagáljon, oldja fel a tanúi ellentmondásait, de ennek azóta sem tett eleget. Mi a teendő ilyenkor? Az új bíró nem foglalkozik vele. Másodfokon érveljünk vele?
Köszönöm a segítséget: Tünde

„Nem értem, hogy ennek az új szakértőnek a díját miért velem akarja kifizettetni a bíró, amikor én csak jóindulatból jeleztem, hogy ne dobják majd ez miatt vissza másodfokról az anyagot.”

Mert te indítványoztad a szakértő kirendelését.

„ Jár neki a lakáshasználat, többlethasználat??? Tőlem az anyjához költözött vissza, aztán a mostani feleségéhez.”

HA nem sikerül bizonyítania, hogy kizártad, nem fog járni.

„ Tényleg ki kell fizetnem a szakértőt? Az első szakértőt az alperes, vagyis a volt férjem fizette, mert Ő kérte.”

Előlegezned kell, ha szeretnéd, hogy legyen új szakvélemény. A végén a költségeket úgyis megosztva viselitek.

„ Számít, hogy nem dolgozott és nem járult hozzá a költségekhez?”

Mikor, miben?

„ A bíróságon dolgozó feleséget hogy lehetne kiiktatni? Az elnöknek már szóltam, de semmi nem történt.”

Ő ott dolgozik. Azért, mert van a férjének ott egy pere, még nem fogják onnan kirúgni. Ha tudod igazolni, hogy ilyesmiket mond neked, akkor persze egy fegyelmi eljárásnak lehet helye. De annak az esélye, hogy egy irodavezető komolyabban befolyásolni tudjon egy bírói ítéletet, nem túl nagy.

„ Ha visszamenőleg tulajdonjogot állapít meg a bíróság, akkor az addigi ráeső (fenntartási és rezsi) költségeket meg kell térítenie nekem?”

Te laksz ott, a fogyasztással arányos díjakat te viseled. (Persze a gyerekre tekintettel ő meg gyerektartást fizet, aminek a mértékének a meghatározásánál a rezsi mértékét figyelembe kell venni.) Az ingatlannal járó, nem a fogyasztással függő terheket a tulajdoni aránya mértékéig meg lehet vele téríttetni.

„ Számít, hogy aláhamisította az aláírásomat, és így kapta meg a garázsra a fennmaradási engedélyt? A bíróság ezzel sem foglalkozik, pedig a rendőrségen azt mondták, hogy ez „adu ász” lehet a bíró kezében.”

Mi köze van ennek a peretekhez? A leírás alapján nem sok. De majd biztos leírod, mit szeretnél ebből kihozni, aztán akkor meg lehet válaszolni, hogy azt ki lehet-e.

Tisztelt Fórumozók!

Próbálom röviden leírni a történetet.
2004 óta folyik a válóperem, 3. bíró tárgyalja, időközben sajnos az ügyvédem is meghalt.
Sajnos a volt férjem mostani felesége a bírósági dolgozó,irodavezető, be is tart nekem, megígérte, hogy tönkre fog tenni.
Volt férjemmel 1991-ben házasodtunk össze, az ingatlan, ahol éltünk a külön vagyonom, 1987-ben íratták nevemre a szüleim. 2002-ben építettünk közösen egy garázst, Ő kb. 700.000,- Ft-ot tett bele a különvagyonából, én kb. a kétszeresét, szintén a különvagyonomból. Volt férjem lakáshasználati díjat, többlethasználati díjat valamint az ingatlanom 20 %-át követeli tőlem, összesen 5 Millió Ft-ot. Az ingatlanom nem egy luxus palota, kb. 12 Millió Ft-ért lehetne eladni. A szakértő lakottan 12.950.000,- Ft-ra becsülte, nem lakottan 18,5 Millió Ft-ra. Az első, bíróság által kirendelt szakértő nem jelezte, hogy nincs kompetenciája, ezért nem fogadtuk el a szakvéleményét, és új szakértőt kértünk. Nem értem, hogy ennek az új szakértőnek a díját miért velem akarja kifizettetni a bíró, amikor én csak jóindulatból jeleztem, hogy ne dobják majd ez miatt vissza másodfokról az anyagot.
2003 karácsonyán költözött el tőlem önként, de a bíróságon azt hazudja, hogy én kizártam. 1998 óta nincs munkahelye, törvényes jövedelme, ezért teljes költségmentességet kapott. Én nem tehetem meg, hogy ne dolgozzak, mivel van egy közös gyermekünk, akiért felelősséggel tartozom.

Kérdéseim:

• Jár neki a lakáshasználat, többlethasználat??? Tőlem az anyjához költözött vissza, aztán a mostani feleségéhez.
• Tényleg ki kell fizetnem a szakértőt? Az első szakértőt az alperes, vagyis a volt férjem fizette, mert Ő kérte.
• Számít, hogy nem dolgozott és nem járult hozzá a költségekhez?
• A bíróságon dolgozó feleséget hogy lehetne kiiktatni? Az elnöknek már szóltam, de semmi nem történt.
• Ha visszamenőleg tulajdonjogot állapít meg a bíróság, akkor az addigi ráeső (fenntartási és rezsi) költségeket meg kell térítenie nekem?
• Számít, hogy aláhamisította az aláírásomat, és így kapta meg a garázsra a fennmaradási engedélyt? A bíróság ezzel sem foglalkozik, pedig a rendőrségen azt mondták, hogy ez „adu ász” lehet a bíró kezében.

Még 2004-ben felajánlottam neki 1,5 Millió Ft-ot, vagy hogy mindketten írassuk rá közös gyermekünkre amink van, de neki semelyik variáció nem volt jó. Azóta ezt az összeget többször is felajánlottam, de nem fogadta el.

Köszönöm

Tünde

Bocs, alighanem a topiknyitóra válaszoltam.

Közösek lesznek azok a cuccok. Az egyedül törlesztett kölcsönök keletkeztetnek elszámolási igényt.
Házasságban nem számít, ki mennyit keres.

Nem kell várni.
Nincs jelentősége.

Köszönöm, ObudaFan!

De ugye már most is beadhatják, ahhoz nem kell 30 napot várni, vagy igen? (egyébként most vettem észre, hogy rosszul írtam, a felperesnek - aki jó ismerősöm - nincs a perben ügyvédje, az alperes vett részt jogi képviselővel a tárgyaláson - bár ennek, gondolom nincs jelentősége.)

csepike

A leírtak szerint a ház kétharmada illet, de valójában az lesz itt a kérdés, mit tudsz bizonyítani, már ha ebből ő vitat valamit.
Ha önként mentél el, akkor teljesen rendben van, hogy visszavonták a lakcímkártyádat.

Közösen kell majd megjelenni a tárgyaláson, hogy egyezséget kössenek.
A 30 napot ki kell várni.
Szabályos így.

Tisztelt Szakértők!
Segítséget, tanácsot kérek a következőkhöz:
Felperes - ügyvéd nélkül - beadta a válókeresetet, megvolt az első tárgyalás, ahol felperes jogi képviselővel (ügyvéd) vett részt.
A tárgyaláson nem jutottak közös nevezőre, de azt követően mégis megegyeztek a gyerekelhelyezésről és a vagyonmegosztásról. Gond-e az, hogy ezt az egyezséget az alperesi jogi képviselő szerkesztette meg és jegyezte ellen, illetve ő terjeszti be a bíróságra? Szabályos-e ez így? Ki kell-e várni ilyenkor is a 3 hónapot, vagy ki fogja tűzni ez alapján a bíróság 30 napon a tárgyalást? Nem gond az, ha nem közösen nyújtják be a felek az egyezséget? Felperesnek ugyanis vissza kellett menni külföldi munkahelyére, csak kb. 3 hét múlva jön haza ismét.
Várom a segítő válaszokat.

Köszönöm a választ !

Nagyon hálás lennék, ha az előző, pár napja megjelent kérdéseimre szakértői választ kaphatnék. Köszönettel.

b007

A leírtak alapján valószínűleg a felújítás mai értékének egészére igényt tarthatsz.

Tisztelt Szakértők !
Házasságom előtt párom 600eft értéket/a 600ezer hiteles részét apósomék fizették 10 évig./ képviselő lakatlan és teljesen lepusztult lakását teljes mértékben felújítottam és bebútoroztam .A felújításnak és bútoroknak az akkori értéke 350 ezer ft volt, nagy részét számlákkal tudom bizonyítani .Rá 1 évre házasodtunk és költöztünk össze a lakásba.19 éve élünk együtt azóta közösen fizetjük a rezsit ,a lakásfelújításokat stb .Sajnos ama bizonyos 7. évben nejem félrelépett /1,5 éves kapcsolata volt / de próbálta /tuk/ menteni azt amit ...Gyermek nincs ,az autó ami közös a lakás,garázs az Ő tulajdona .A lakás értéke a felújítás és az évek alatt 5-6M ft -ra nőtt .Válás esetén mire tarthatok igényt az elmúlt 19 évből vagy egy bőrönddel kell eljönnöm ?Várom válaszukat !

Kedves Ügyvédúr!
Véleményét kérem az alábbiakkal kapcsolatban: 15 éve ismertem meg élettársamat akinek a nevén egy 2M forintot érő ingatlan volt.(a négy fal állt a házból és rajta a tető, lakhatási engedély sem volt a házon)Én eladtam a 4M forintot érő lakásomat és felépítettük belőle a házat, amit az adás-vételin kívül mással nem tudok bizonyítani, hiszen az akkor vett dolgokról a számlákat már nem őrzöm, és sok munkát saját kezűleg csináltam. Talán annyival, hogy élettársam két gyermekemmel 7 évig otthon volt, én szépen kerestem, most 15M forintot ér a ház. Sajnos a nevemre nem került a földhivatalnál. Az első kérdésem az lenne, hogy mivel élettársam hűtlensége miatt tönkrement a kapcsolat, én elköltöztem a gyermekeim békéje érdekében, a vagyonmegosztási perben a ház mekkora része illet?
És mivel azóta az új élettárs beköltözött, megtehetik e, hogy teljesen kitúrnak a házból. Az önkormányzatnál másodfokon egy olyan döntés született az élettársam kérésére, hogy a lakcímkártyámat is visszavonták. Fellebbezésnek helye nincs. Pedig az ingóságaimat volt élettársam önhatalmúan egy ismeretlen albérletbe költöztette,és megfenyegetett menjek érte mert mindenem elveszik, az önkormányzatnál pedig azt hazudta semmilyen személyes dolgom nincs már a házban, mert én elköltöztem.Ezért vonták vissza a kártyámat. Nem lesz ez miatt hátrányom a vagyonmegosztási perben? Rendesen fizetem a havi 100.000 Ft gyermektartást, és a hölgy még hazugságokkal a házból is kisemmiz? Engedi ezt a jog? Mit tegyek a hazugságaik ellen?Próbáltam rendőrségre menni, de azt mondták nem lehet egyértelműen megállapítani ki mond igazat, megszüntették...Az Önkormányzat a volt élettársam hazugságaira, visszadátumozott leveleire építve visszavonhatja a lakcímkártyám??? Ott meg tudták állapítani ki mond igazat? Mire alapozva???

1. Eléggé formális a dolog, és éppen ezért olyan tanú is megteszi, aki csak a felek elmondásából, tehát hallomásból tud beszámolni a viszonyuk alakulásáról.
2. Az 50% a letiltás maximuma. (A nagyon magas jövedelem kivételével.)

(A házasság alatt vállalt kötelezettségek közösek, tehát a - közös vagyonból ráeső rész erejéig - az alperest is terhelhetik. Azt pedig, hogy a vagyontárgyak az ő különvagyonába tartoznak, vita esetén neki kell bizonyítania. A hitelezőkkel szemben is.)