„miért kényszerítenek arra hogy vele éljek?”
Most mit drámázol? Ki kényszerít rá?
Válás - Vagyonmegosztás - per
„ Tehát amíg nem egyezünk meg, addig a férje maradok? ”
Azért előbb-utóbb akkor is kimondja a bíróság a bontást. De aligha a második tárgyaláson.
„Ha évekig húzódik a nem megegyezés miatt, akkor évekig így kell élnem, a férjeként, egy fedél alatt vele? Nem lehet külön kezelni ezt? Mikor szokott a bíróság úgy dönteni, hogy ha a szülők nem egyeznek meg, akkor majd ő dönt? Egy dolog a házasság felbontása, miért kényszerítenek arra hogy vele éljek?”
Nem kell. Lehet, hogy pertaktikailag hasznos, de kelleni nem kell.
HKrisz
Annaka bíróságnak kell eljárnia, amelyik a törvény szerint illetékes, nem igazán lehet onnan elvinni a pert, legalábbis az esetek többségében.
A testvérem meghalt. Az élettársa perli tőlem a testvérem lakását. A lakást az élettársi vagyonközösség ideje alatt vette a testvérem, úgy hogy az önerőt a saját különvagyonából tette bele,a különbözetre, pedig hitelt vett fel egyedül. A hitelt egyedül a számlájáról fizette. Halála után a biztosító a lakást tehermentesítette. Az élettárs a biztosító által kifizetett részre is igényt tart, mert állítása szerint a hitelt együtt fizették és a biztosítás a hitel feltételeként került megkötésre.Kérdésem , van-e az élettársnak bármi köze a biztosító által tehermentesített részhez. Jogot tarthat-e rá?Ennek alapjául az élettárs a PTK.578/G.§(1)bekezdést jelöli meg.
Vélelmezni mindenképpen azt fogja a bíróság, hogy van köze, az ellenbizonyítás téged terhel.
„Az élettárs a biztosító által kifizetett részre is igényt tart”
Szerintem alappal. Úgy értem, a biztosító által fizetett összeg rá eső részére.
" a biztosító által fizetett összeg rá eső részére." Ez pontosan mit jelent? 2,5 évig az élettársi vagyonközösség ideje alatt 1,6 millió forintot fizetett vissza a testvérem a biztosító pedig kifizetett 6,4 millió forintot.Ebből mi esik az élettársra.? És pontosan mit kell bizonyítanom? Hogyan és honnan történt a törlesztés?
Hány évig éltek együtt?
Mikor vették fel a hitelt?
,
Nem mindegy?
„A lakást az élettársi vagyonközösség ideje alatt vette a testvérem,”
7 évig éltek együtt. 2,5 évet fizette a testvérem a hitelt a saját számlájáról, utána sajnos meghalt.Ezt igazolni tudom bankszámla kivonatokkal.Mit kell még ilyenkor bizonyítanom?
Miért, mit szeretnél bizonyítani? Azt, hogy a különvagyona az ingatlan? Az általad előadott tényállás szerint is közös. Tehát először is más tényállás kellene - és aztán az még bizonyításra is szorul.
Kedves fórumozók!
Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy válás előtt álok a férjemmel. 3 kiskorú gyermekünk van. Én mindent megteszek, hogy ne váljunk el, de ő el akar mindenképpen, mert már nem szeret. Azt mondta, hogy vagy beleegyezek a közös megegyezéses válásba, és övé a családi adókedvezmény fele közös szülői felügyelettel (minden másban úgy tűnik meg tudnánk egyezni), vagy vagyonmegosztásos lesz a válás, és akkor jön a következő probléma. Házasság után vettünk egy közös lakást felesben. Azt eladtuk, vettünk egy telket felesben, és építkeztünk rajta felesben. A telek 6 millióba került, de a férjem szülei adtak ajándékba neki (nekünk?) 3 milliót, és így tudtuk megvenni a telket 1/2-1/2 arányban. Férjem azt mondja, ha nem megyek bele a közös megegyezésbe, és el kell adnunk a házat (amit különben használhatnék a 3 gyerekkel, ő költözne albérletbe), akkor pluszban igényt tartana arra a 3 millióra. Ez igaz? Közös megegyezéses válás mennyi ideig tart?
bodnarpetra
Nem feltétlenül a 3 millióra, lehet az több is, kevesebb is. A telek fele volt az ő különvagyona, de meg kell nézni, hogy a ráépítés mennyivel növelte az ingatlan értékét, vagyis a teljes ingatlan értékében milyen arányt képvisel ez a bizonyos fél telekhányad, ami a különvagyona. Az ingatlan jelenlegi értékéből ekkora hányadra tarthat igényt.
Közös megegyezéses bontást néhány hónap alatt be lehet fejezni, ha a második tárgyalásra legkésőbb valóban megegyeztek.
Telek 6 millió volt, most a házzal együtt kb 26 millió. Ebből 5 millió hitel tartozásunk van. Ő igényelne 13,5 milliót, nekem meg maradna 7,5. Most 1/2-1/2 a tulajdoni arány.
Ennyire nem egyszerű a dolog. A telek értékét meg kell határozni az építkezés időpontjában és meg kell nézni, hogy az építkezést követően mekkora hányada volt ez az érték a teljes ingatlannak.
A kölcsön pedig, mivel azt, gondolom az együttélés alatt vettétek fel, fele-fele arányban terhel titeket, az ingatlan értékétől, az abban meglévő tulajdoni hányadoktól függetlenül.
Kedves fórumozók!
Válókeresetben fel kell tüntetni a már nagykorú gyermekeket (20 és 23 évesek)? Megegyezés esetén a vagyonmegosztásnál fizetnem kell majd a feleségemnek, amihez hitelt kell felvennem. Ebben a megállapodásba hogyan írjam bele a fizetési határidőt, mert előre nem tudhatom, hogy mikorra tűzik ki a tárgyalást?
Előre is köszönöm a válaszokat.
Ákos
Nem art feltuntetni a nagykoru gyerekeket is. Ha valamelyikuk tanul, akkor meg jelentosege is van.
A hataridot az egyezseg jovahagyasatol szamitva is meg lehet hatarozni.
Üdvözletem!
Köszönöm a választ! Ha ezt írom, az megfelelő? ,”Jelen megállapodás aláírásával egyidőben megtérítési érték jogcímen a Férj ... Ft, azaz ... Forint megfizetésére vállal kötelezettséget.” Ebbe írjak bele határidőt? A hitelfelvétellel sem szeretnék előreszaladni, viszont nem tudom, mi a „szokásos” időtartam, amit meg szoktak határozni?
Ákos
Azért a megállapodás megfogalmazása így a fórumon keresztül nem fog menni, mert ahhoz igencsak részleteiben kell az ügyet ismerni. Mindenesetre határidőt mindenképpen kell minden kötelezettségvállaláshoz írni, különben a végrehajthatósággal problémák lesznek.
Határidőnek meg bármi jó, amiben meg tudtok állapodni. Mindenesetre egy hitelfelvétel 90 nap alatt mindenképpen megoldható.
Parommal egy haztartasban elunk kb harom es fel eve. Gyerek nincs, hazassag sincs, csak ugy egyutt elunk egy alberletben. Jol kovethetoen kulon kasszan, de a kozos dolgokat kb. felesben fizetve. En vennek egy lakast (parom semmit sem adna bele). Jol ertem, hogy ha ezutan hazassagra lepunk, az a lakas a megelozo eletkozosseg miatt 50-50 kozos vagyon lenne?
Ha hazassag nelkul szetvalunk, nincs semmifele kozos vagyon, ugye?
Koszonom
zzzzzzz
Házasság esetére jól érted, hacsak nem igazolható, hogy külön vagyonodból vetted. Viszont házasság nélkül is jelenleg élettársak vagytok, és így is keletkezhet közös tulajdon.
Ennek elkerülése végett ügyvéd előtt élettársi, illetve házasság esetén házastársi vagyonjogi szerződést köthettek, mégpedig még a nagyobb ügyletek előtt érdemes ezt megtenni.
Köszönöm a választ!
A lakás az enyém, az ingóságok elosztásában is megegyeztünk, gyakorlatilag azt nem tudom, hogy a fizetési határidőt a végzéstől, vagy más időponttól "szokták" datálni?
Ákos
Kedves forumozók!
Szüleim 25 éves házasok és sajnos odáig jutott a helyzet, hogy válás lesz, igyekeznek megegyezni peren kívül, de nem annyira sikerül. Az egyik fél el fog költözni másik országba, és majdhogynem mindent vinni akar.
Van egy családi házunk, ahol jelenleg élünk 6-an, 3-an vagyunk testvérek, illetve egy nagyszülő, aki gondozásra szorul. Korábban egy másik családi házban éltünk, amit eladtunk, amiért cserébe kaptunk 2 lakást és 2M forintot. Ebben a családi házban 2/11-ed külön vagyona volt egyik szülőmnek, a maradék közös vagyonból volt finanszírozva, tehát elméletileg a két lakás és a 2M forint kb. 60%-ban ezt a felet illeti, jól gondolom?
A jelenlegi családi házunk döntően egy öröklött vagyonból épült, ami ugye külön vagyon. Viszont a földhivatalnál (vagy az adásvételin, nem tudom itt pontosan melyik a helyt álló) 50-50% arányban vannak a szüleim feltüntetve, ami ugye azt jelenti, hogy ajándékozás történt. Ezek után jogos-e az eredeti külön vagyonra hivatkozni esetleg megtámadni ezt az ajándékozást, hiszen a házasságtörés főleg miatta történt! Jól gondolom, hogy ekkor nem tudná visszavonni az ajándékozást ezáltal a jelenlegi családi ház értéke 50-50%-ban lenne megállapítva a befektetett külön vagyon ellenére?
Az elhelyezésünk nyilvánvalóan a jelenlegi családi házban lenne megoldva, ha kizárólagos használati jogot ítél meg a biróság a másik fél igényelheti ennek a megtérítését?
Elnézést ha kicsit össze-vissza a leírásom és lehet hogy jogilag egyáltalán nem helytálló. Válaszukat előre is köszönöm!
Az, hogy 50-50% lett bejegyezve, nem jelent feltétlenül ajándékozást, mert a közös vagyona utalás csak kifejezett jognyilatkozattal valósul meg.
A lakásból távozni kényszerülő házastárs lakáshasználati jog ellenértékére igényt tarthat.
Tisztelt Szakértők!
Feleségemmel úgy döntöttünk hogy 16 év után elválunk. Két kiskorú gyermekünk van a nagyobbik 17 a kisebb 13 éves. Közös megegyezéssel válnánk a közös szülő felügyeletben egyeztünk meg. A probléma a lakás hitelünk amit 2007-ben vettünk fel a közös lakásra. 50-50% tulajdonjogunk van az ingatlanon melynek forgalmi értéke jelenleg 8 millió, a bankhitel tartozásunk 13,2 millió.
Nekem van egy másik lakásom amit ajándékozás útján kaptam 2003-ban.Ez tudomásom szerint különvagyon.
A nejem közel nyolc éve nem dolgozik amióta beköltöztünk, egyedül fizetem a családunk összes kiadását. A családi pótlékot a saját céljaira fordítja és nem a gyerekekre.
A vagyon megosztás terén nem jutunk dűlőre. Ki akar szállni az adósságból úgy hogy lemond a tulajdon részéről, tehát én vállaljam át a teljes tartozást. Én nem így gondolom. Szerintem neki a negatív különbözet felét kellene megfizetnie.
Ezen felül nem akarja elhagyni a lakást, de fizetni nem akar semmit. Jövedelme előreláthatólag nem lesz a közeljövőben sem.
Tehát a gyerekek eltartását sem tudja fedezni 50%-ban.
Kérdésem az mit tehetek ebben az esetben?
Ha vállalom a tartozást és ezzel a teljes tulajdonom lesz a lakás, kaphat-e lakáshasználati jogot?
Kötelezhető a gyermekek tartására, és ha marad a lakásban, akkor a számlák felének megfizetésére?
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02