Öröklési illeték eltörlése

köszönöm.

Úgy látszik, ez is olyan, mint a lottó. Valakinek bejön, másnak meg soha. Mi a felülértékelt, lepusztult házunkra fizetünk pár tízezer forintot, másnak meg a több tízmilliós után sem kell egy vasat sem. Úgy látszik, még a halálhoz is szerencse kell.

„Ha apos a hasznonélvező, akkor semmit nem kell most fizetnünk?”

De igen, kell fizetni, mert az örökösök, mint tulajdonosok lesznek bejegyezve. A birtokbalépés ettől független.

nalctasiemih!

Az irigy ember mindig csak a másét veszi észre, a magáéra nincs ideje.

Lehet, hogy úgy tűnik, az irigység szól belőlem, de ez nem így van, hanem az elkeseredés. Nyilván sokaknak az nagy megkönnyebbülés, hogy ezt a kiadást megspórolhatják, úgyhogy teljes mértékig egyetértek a részleges eltörléssel.
Mert nem is az idő, hanem a pénz hiányzott nálunk eddig is. A következő fél évben nettó 55 ezer forintból kell kijönni. A házra sajnos ezután sem fog telni.
Nekem pusztán az a bajom, hogy ezt a már nem létező illetéket, amit én még megfizettem, mégsem tudom a gázár-kompenzációnál figyelembe venni.

Kérem, mondja meg valaki, hogy a mi a jogszabály száma?

Illetéktörvény néven könnyen megtalálod. (Itv.)

Kedves Hozzászólók!

Kell örökösödési illetéket fizetni abban az esetben, ha a közjegyzői határozaton a dátum 2008. dec. 19. (tehát ő akkor lezárta az ügyet), de az APEH az illeték nagyságát még nem állapította meg, még egyszer kijönnek felmérni a lakást.

Segítségüket előre is köszönöm!

20M Ft-ig nem.

Múlt év novemberében fizetés meghagyást kaptam az APEH-től örökösödési illetékre vonatkozóan. A 15-napos határidő letelte előtt megszünt az illetékfizetési kötelezettség a december 9-i törvény miatt. Ezen túlmenően fellebezést is benyújtottam, egyzrészt hivatkozva a törvényi változásokra, másrészt pedig az ingatlanra megállapitott értéket kifogásolva.

Fellebezésemre még nem kaptam irásbeli választ, december 9 óta. Az APEH ügyfélszolgálaton azonban az (indulatos) ügyintéző szerint mindenképpen be kellett volna fizetnem az illetéket, függetlenül a törvény hatályba lépésétől és a fellebbezéstől (egy meglehetősen nagy, több százezer forintnyi összegről van szó). Álláspontja szerint a fizetési meghagyáshoz ők mellékeltek egy csekket amit nekem mindenképpen ki kellett volna egyenlitenem, mindentől - fellebezéstől, törvényváltozástól- függetlenül.

Igaza van?

Az ügyet folyamatban levőnek gondoltam, az gondolva, hogy a törvény szerint már nem kellett volna örökösödési illetéket fizetnem, másrészt pedig fellebeztem...

Az öröklési summát már egész biztosan nem kell befizetni, legfeljebb egy újabb határozattal némi késedelmi kamatot szabnak ki.

(Persze, befizetni a százezreket, aztán majd valamikor kegyeskednek visszajuttatni - kamattérítés nélkül...

Monalisa
laikus hozzászóló

Ha az a határozat jogerős volt, és a befizetésre kaptál 15 napos határidőt, akkor már nem volt lehetőséged a fellebbezésre. Az már egy lezárt ügynek számít. Szerintem...?

"... Az ügyet folyamatban lévőnek gondoltam" - írta utolsó sorában. Tehát ha a határozat már jogerőre emelkedett, sőt már fizetési meghagyást is kapot, akkor hiába reménykededett a várható módosuló rendeletben - az nem minden esetben visszamenőleges csak a még folyamatban lévő ügyekre.

Így nemhogy a kiszabott öröklési összeget de még késedelmi kamatot is kell fizetni...

Legjobb ha kézbeveszi a papírjait és a dátumokot ellenőrzi...

Köszönöm az eddigi válaszokat.

Immaculata: A fizetési meghagyás lehetőséget adott a fellebzésre mert tartalmazott egy "E határozat ellen a közléstől számitott 15 napon belül az APEH ..bla-bla-bla -hoz előterjesztett fellebezéssel lehet élni" mondatot.

Ezért is nem értem, hogy ha fellebez az ember, akkor miért kellene fizetni is egyúttal (a fellebezési illetéket kifizettem, 15 napon belül). A hölgy az APEH-nél viszont nagyon határozottan állitotta, hogy fizetnem kellett volna mindeképpen, a végén már teljesen indulatos is volt és udvariatlan (mintha hirtelen neki kellene előteremtenie százezreket...)

Az APEH-nál úgy van, hogy MINDENKÉPPEN be kell fizetni a kiszabott összeget, a fellebbezést majd kivizsgálják és ha eredménnyel jár a csökkentés különbözetét visszautalják. (Úgy is lehet, hogy egy nagyobb összeget fizet be az illető, ezzel is csökkenti a késedelmi kamatterhet.)

monalisa1:

Mikor emelekedik jogerőre egy határozat? Én csak a fizetési meghagyást láttam az APEH-től, benne a fellebezés lehetőségével.

Külön írom: valamelyik topicban itt a Fórumon előzőekről elégé kivesézett már az adóhivatal által kivetett összeg "azonnalisága" és a csökkenétés iránti kérelem okán jelentkező késedelmi kamat témája.

Volt aki azt írta: mindaddig nem kell (be)fizetni amíg a csökkentés iránti kérelmet el nem bírálták - ez lehet akár 6-8 hónap is -, másvalaki a fentiek szerinti eljárást tartotta helyesnek.

Valahogy az ügyfélszolgálatos hölgy is ezt mondotta volt...

Fizetési meghagyást már akkor bocsájtanak ki ha az illető egy jogerős határozatnak előzőekről nem tett eleget.

Én még nem láttam ilyesmi adóhatározatot, így az esetedről laikusként érdemben többet nem tudok mondani.

Én még az APEH-től semmilyen más határozatot nem kaptam, csak a fizetési meghagyást, benne a fellebezés lehetőségével.

Ha jól értem, legjobb esetben az várhat rám, hogy nem kell befizetnem az örökösödési illetéket, csak a késedelmi pótlékát egy, a hirtelen jogszabálymódositás miatt megszűnt illetékfizetési kötelezettségnek...

Ezen logika alapján az APEH tetszőlegesen hozhat határozatokat, az azokban szereplő összegeket azonnal befizetteti, aztán a polgár majd visszakapja valamikor (vagy nem), fizeti az illetéket közben..

Ez tényleg igy megy???

Szerintem várd meg amíg nandy válaszol, ő itt a Fórumon az adó- illetékek dolgában az egyik hozzáértő.

Sőt ha jobbnak látod tedd át (= röviden írd át) a kérdést a jelzett rovatba - hátha előbb felfigyel rá.

Én neked szurkolok...

„A 15-napos határidő letelte előtt megszünt az illetékfizetési kötelezettség a december 9-i törvény miatt. ”

Mivel dec. 9-én még nem volt jogerős a határozat, így az folyamatban lévő ügynek számít... vonatkozik rá az új szabály, miszerint illetékmentes 20 MFt-ig (...)

Válasz global részére.

1. A törvényi rendelkezés alkalmazása

Ez a legfontosabb, mert az egész ügy ezen áll vagy bukik.

Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 67. § (1) bekezdése szerint:
Az Itv. 16. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(1) Mentes az öröklési illeték alól:]

3. a 12. § szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint;

A 2008. évi LXXXI. törvény 204. § utolsó fordulata alapján az Itv. 2008. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 16. (1) bekezdését az állami adóhatóság által e törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.

A 2008. évi LXXXI. törvény a Magyar Közlöny 2008. évi 174. számában jelent meg 2008. december 9-én, tehát ez a kihirdetés napja.

Ha a 2008. novemberében kézbesített fizetési meghagyás 2008. december 9. napján még nem emelkedett jogerőre, akkor az illetékügyedben a törvénymódosítást alkalmazni kell.

Hogy jogerős-e a fizetési meghagyás vagy sem, azt úgy tudod megállapítani, hogy a fizetési meghagyás kézbesítése napjára rászámolod a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló 15 napot, és a 16. napon áll be a jogerő.

Ha a fizetési meghagyás ellen a 15 napos határidőn belül fellebbezést nyújtottál be, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésére az általános szabályok alapján nem kerülhet sor, hanem csakis a jogorvoslati szakaszt követően. Márpedig a jogorvoslati szakasz 2008. december 9. napjáig nem fejeződött, be mivel választ a fellebbezésedre nem kaptál. Egyébként ez utóbbit 30 napon belül kell elintézni. Esetleg határidő hosszabbítás lehetséges, bár arról is értesítést kell küldeni.

Ha a törvénymódosítás kihirdetése a kézbesítést követő 15 napos határidőn belülre esett – és a bejegyzésedből erre következtetek – akkor a törvény kihirdetésekor az illetékügyed – mivel a fizetési meghagyás nem emelkedett jogerőre – nem volt még jogerősen elbírálva.

2. Az illetékmentesség

Az Itv. 4. § (1) bekezdése szerint: Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket fizetni.
Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.

Ha az illetékügyedben alkalmazni kell a törvénymódosítást, akkor az illeték tárgyára az illetékmentesség vonatkozik, tehát nem kell illetéket fizetni. (Követelni persze követelhetik. Én is követelhetek tízszeres béremelést.)

3. Az illeték esedékessége

Az Itv. 78. § (3) bekezdése szerint: A fizetési meghagyás (határozat) alapján fizetendő illeték a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel, a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. A megállapított illeték - ha e törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt nem állapít meg - a fizetési meghagyás (határozat) jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül késedelmi pótlékmentesen fizethető meg.

Ha a fizetési meghagyás nem emelkedett jogerőre, akkor a fizetendő illeték sem lehet esedékes, mivel az szorosan a jogerőhöz kötődik.

(Az esedékesség azt az utolsó napot jelenti, amikor még jogkövetkezmény – késedelmi pótlék fizetése – nélkül be lehet fizetni az illetéket, tehát az esedékesség napján még nem vagy késedelemben.)

4. Az illetékelőleg

Az Itv. 77/A. § (1) bekezdése szerint: Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Ha a törvény külön szabályt nem állapít meg, az illetékelőlegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az illetékelőleg fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja.
(2) Az illetékelőleg összegét (ideértve a mulasztási bírságot is) az állami adóhatóság a fizetési meghagyásban közli. A fizetési meghagyás az illetékelőleg összege erejéig fellebbezésre való tekintet nélkül, végrehajtható okiratnak minősül.

Az Itv. 78. § (4) bekezdése szerint: A fizetési meghagyásban megállapított illetékből az illetékelőleg - ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határidőt nem állapít meg - a határozat kézbesítésétől számított 15. napon válik esedékessé. Az esedékesség napját követő 15 napon belül az illetékelőleg késedelmi pótlék mentesen fizethető meg.

Csak az illetékelőleg esetén áll elő, hogy az – a benyújtott fellebbezéstől függetlenül – a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése előtt esedékessé válik, azonban a fent idézett Itv. 77/A. § alapján az öröklési illeték esetén az adóhatóság illetékelőleget nem szabhat ki, így arra az illetékelőleg szabályai a te esetedben nem alkalmazhatóak.

5. Késedelmi pótlék

Az Itv. 87. § (1) bekezdése szerint: A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetről kibocsátott, valamint a bíróság határozata alapján az állami adóhatóság által kiadott fizetési felhívásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.

Ha az illeték nem esedékes, akkor az után késedelmi pótlékot nem lehet felszámítani.

6. Summa summárum

Ha a 2008. novemberében kézbesített fizetési meghagyásod 2008. december 9. napján még nem emelkedett jogerőre, akkor az illetékügyedben a törvénymódosítást alkalmazni kell.

Ha az illetékügyedben alkalmazni kell a törvénymódosítást, akkor az illeték tárgyára az illetékmentesség vonatkozik, tehát nem kell illetéket fizetni.

Ha a fizetési meghagyás nem emelkedett jogerőre, akkor a fizetendő illeték sem lehet esedékes.

Ha az illeték nem esedékes, akkor az után késedelmi pótlékot nem lehet felszámítani.

7. Tanács

Az ilyen esetekben jó lenne megkérdezni, hogy az ügyintéző milyen jogszabályi rendelkezésre alapozza az állítását, és esetleg mutassa is meg. Ja, és a jogszabályi rendelkezés alatt a teljes mélységben megjelölt jogszabályt értem, úgymint jogszabály száma, jogszabály elnevezése, paragrafusszám, bekezdésszám, esetleg alpont, francia bekezdés és természetesen a szó szerinti szöveg. Bár biztos azt hinné, hogy kötekedsz:)

8. Egyéb

Remélem fenti levelemmel eleget tettem az ügyintéző tájékoztatási kötelezettségének is:)

Bocs, ha kicsit terjengős voltam.

nandy egy perccel megelőzött:)

Pontosítás a válaszomban: Az Itv. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt jelenti.

aszinak:

Nem terjengős voltál, hanem fantasztikusan segitőkész és tájékozott!

Biztos vagyok benne, hogy másoknak is sokat segitettél a szakszerű hozzászólással.

Magam is valahogy igy gondoltam a dolog lényegét nagyjából. Sajnos az APEH-el szemben még eddig semilyen pozitiv tapasztalatom nem volt, ennélfogva némi szkepticizmussal tekintek a további fejlemények elé...Minden logika és törvény ellenére arra számitok, hogy be akarják majd fizettetni velem az illetéket a késedelmi pótlékkal együtt, azon egyszerű oknál fogva, hogy pénzre van szükségük. Asszem a következő lépésben megkérdezem öket, miért nem tetszettek válaszolni a fellebezésemre (mielőtt mondjuk 16 hónapnyi késedelemi pótlékot terveznek majd felszámolni...)

Bocsáss meg Global, nem szoktam senkit félbehagyni, egyszerűen lemerült az egerem. Nem tudtam az elemet kicserélni.

Valóban, ha lehetőséged volt a fellebbezésre és fellebbeztél, akkor nyugodt lehetsz, nem kell illetéket fizetned, mentesülsz a tv.módosítás alapján.

A telefonos információra nem szabad hagyatkozni.

Egyszer volt egy személyes banki tapasztalatom, ahol kézbesítőt ültették be a telefonos információba, aki megfelelő habitussal ugyan rendelkezett, de semmi mással nem.

Sziasztok!

Egy illeték-jog-tudor állásfoglalására lenne szükségem.
Öröklési illeték (visszterhes vagyonátruházási) kiszabási határozatában foglalt illetékalap MEGEMELÉSÉRE lehet-e fellebzést benyújtani? Ugyanis az illetékalap nem a hagyaték forgalmi értéke, hanem a "lakott" ár. (Amúgy én laktam benne, tehát nekem nem lakott, de ez nem is lényeges) A "lakott" ár tetemes összeggel alacsonyabb az ingatlan valós értékétől, és miután az örökölt ingatlanomat értékesítettem ugyanazon évben, óóóriási összegkülönbözet adódik az ingatlan eladásból származó jövedelem, és a szerzéskori illetékalapból. Remélem érthetően fogalmaztam. Tehát, van-e jogalapom fellebezni továbbértékesítés miatt az illetékalap megemeltetésére? Persze nem titok, adófizetési kötelezettséget szeretnék így csökkenteni, inkább fizetnék 6% illetéket, mint 25% adót... A fellebzési időben még benne vagyok.