gyerektartás 18 év után

Tisztelt Forumozok!
Velemenyeteket kernem az alabbi ugyben. A gyermek 21 eves, erettsegi utan nem vettek fel a valasztott foiskolara, ezert 2 eves OKJ-s kepzesre kezdett el jarni. Arrol volt szo, hogy csak egy evig huzza ezzel az idot, es ismet felvetelizik, de nem igy lett. Ezutan koltsegteriteses foiskolara felvetelizett, egy eve jar oda. Korabban szoban abban egyeztek meg a szulok, hogy nem megy fizetos iskolaba. Az apa 16 eves kora ota fizet tartasdijat, 20%-ot, ennek kozos megegyezes volt az alapja. A lany nem keresi az apaval a kapcsolatot, csak akkor talalkozik vele, ha kap valamit, erre is csak unnepekkor van esetleg ideje. Ezen kivul az apa uj felesegevel sem beszelni sem talalkozni nem hajlando, az apa uj otthonaba sem teszi be a labat, az uj hazassagbol szarmazo kiskoru gyermek sem erdekli, az anya gyeden van. Kerdesem az, hogy erdemes-e a 20% csokkentesere iranyulo kerelmet benyujtani, mire lehet szamitani? Koszonom a segiteget!

A mérsékléssel kapcsolatban pont ezeknek a tényeknek nincs semmilyen jelentősége.

Tisztelt Fórumozók!
Fiam 21 éves, nappali tagozaton tanul, első szakmát.Az apja kérte a tartásdíj megszüntetését, melyet 20 ezerről nem megszüntetett, hanem csökkentett a bíróság havi 7000 Ft-ra, de 2012. december 1. napjától. Az ítélet jogerős mai nappal. Kérdésem: az apa munkáltatója decemberre, januárra és februárra is utalta a 20 ezer forintot, de a mai ítélet már márciusi és az ítéletben ez a mondat szerepel: "munkavállaló munkabéréből a tartásdíjat az ítélet kézbesítését követően a fentiek szerint vonják le és fizessék ki".
Itt amit nem tudok értelmezni, már márciusra kellene utalni a 7000 Ft-ot, vagy a dec-jan-február hónapokban utalt pénzből visszamenőlegesen ez levonhatja a munkáltató, mivel a 3 hónapra 13 ezer különbözet van havi szinten. Kérdésem, ezt a különbözetet vissza kell fizetni, vagyis amíg a túlfizetett 39 ezer forint nem telik le addig nem kapok tartásdíjat, vagy ezt nem lehet visszakövetelni már, mert életszerű dolgokra fel lett használva?
Köszönöm, ha válaszol valaki

Az elkövetkező részletekből elvileg levonható a túlfizetés. Ezt nem tartalmazza a határozat?

Nem tartalmazza, átnéztem, csak az, hogy "a tartásdíjat az ítélet kézbesítését követően a fentiek szerint vonják le és fizessék ki".
De ha a Ptk.362 §-át nézem akkor nem vonhatnák vissza. A munkáltató dönthet úgy határozat nélkül, hogy a túlfizetést addig görgeti a tartásdíj nemfizetésével amíg az le nem telik? Erre nem tudom jogosult-e, de nekem kicsit zavaros, hogy március 20.-i ítélet visszamenőlegesen decembertől csökkenti, de a már átutalt gyerektartásról nem rendelkezik..

Tisztelt Ügyvéd Urak!
Az "érdemtelenség" fogalomra szeretnék konkrét,gyakorlati példákat kérni.Olvasgatva a fórumot,az derült ki számomra,hogy attól még nem érdemtelen a nagykorú diák,hogy semmilyen módon nem akarja tartani az apjával a kapcsolatot.Esetünkben egyetlen indoka az,hogy az apja elköltözött otthonról,mással él.Addig őszinte szeretetkapcsolatban élt az apjával,de azóta ezzel segít az elhagyott,sértett anyjának haragudni.Apja hívná,nem veszi fel,ír neki,nem válaszol,jár a bíróság által megállapított kapcsolattartás időpontjában zárt kapuajtót nézni...És mindezért havi 60ezret fizet az apja...
Tényleg nem érdemtelen az ilyen ember a tartásdíjra??
Köszönöm!

Van rá közzétett kúriai eseti döntés, hogy érdemtelen. Más kérdés, hogy az alsóbb bíróságok ezt azért nem egyöntetűen alkalmazzák.

Tiszelt ObudaFan!
A közzétett kúria-döntést az érdemtelenségről hol lehet megtalálni? Hol van közzétéve laikusok számára?
Köszönöm!

Parancsolj:

EBH 2007.1609

A nagykorú gyermek tartásra való érdemtelensége a különélő szülővel való kapcsolattartástól kellő indok nélkül elzárkózó, passzív magatartással is megvalósulhat (Csjt. 60. §).

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes tartásdíj fizetési kötelezettségét az 1986. május 8-án született K. utónevű gyermeke tekintetében 2004. augusztus 1-jétől kezdődően megszüntette.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a bíróság a 2000. október 27-én jogerős ítéletével a korábbi elhelyezést megváltoztatta, a felek 1986. május 8-án született K. utónevű gyermekét az édesanyjánál, tehát jelen per alperesénél helyezte el és a felperest tartásdíj fizetésére kötelezte. A felek gyermeke 2004. május 8-án nagykorúvá vált, 2004. szeptemberétől az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának biológus szakán, nappali tagozaton tanul.

A felek gyermeke a felperestől 1996. óta fokozatosan eltávolodott, részben ez vezetett a gyermekelhelyezés megváltoztatásához is. A felperes és K. között a kapcsolat szinte teljesen megszűnt, a felperes ugyan igyekezett kapcsolattartási jogával élni, azt kikényszeríteni, azonban törekvései nem vezettek eredményre. Ebben a gyermek nagykorúvá válása sem jelentett érdemi változást, a gyermek egyáltalán nem keresi a kapcsolatot édesapjával, illetve a felperes közeledési kísérleteit elutasítja. A felperes nem kapott meghívást gyermeke ballagására és a felperest a 18. születésnapján is csak úgy sikerült felköszönteni, hogy egy virágcsokrot hagyott az alperesi ingatlanon. A gyermek eltávolodásában nagymértékben közrehatott édesanyjának magatartása, az, hogy gyermekét a felperes ellen nevelte.

A felperes nagykorú gyermeke érdemtelenségére történő hivatkozással kérte tartási kötelezettségének megszüntetését, ugyanis álláspontja szerint nincs elfogadható indok arra, hogy az immár két és fél éve nagykorú gyermeke nem hajlandó vele szóba állni, kapcsolatot kialakítani.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozott, hogy a tartásdíj az utolsó kapcsolati láncszem a felperes és gyermeke között.

A másodfokú bíróság megállapította, hogy a gyermek már közel két és fél éve nagykorú, elegendő idő állt tehát rendelkezésre ahhoz, hogy korábbi elutasító magatartásán változtasson, erre azonban nem került sor. Rámutatott arra is, hogy a családi kapcsolat felbomlása nem indok a különélő szülő teljes elutasítására és ellentétes a társadalmilag elvárható gyermeki magatartással. A nagykorú gyermektől elvárható, hogy azzal a szülőjével, akitől nagykorúsága idején tartásdíjat igényel, megfelelő családi kapcsolatot tartson fenn. Az a körülmény, hogy a gyermek a szülők közötti viták során az édesanyjával azonosult, nem teszi menthetővé, hogy az édesapjával nem hajlandó szóba állni, őt csak "genetikai apjának" nevezi, akihez semmifajta érzés, érzelem nem fűzi. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a K. utónevű gyermek a tartásra érdemtelen, ugyanis az érdemtelenség nemcsak cselekvésben, tevőleges magatartásban nyilvánulhat meg, hanem passzív viselkedésben is, nevezetesen abban, hogy K. a felperes közeledését, kapcsolatfelvételi kísérleteit folyamatosan elutasítja.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az alperes álláspontja szerint a jogerős ítélet súlyosan sérti a már nagykorú, de továbbtanuló gyermeknek a tartáshoz való törvényben biztosított jogát. Iratellenes a másodfokú bíróság ítéletének azon megállapítása, hogy a gyermek nagykorúságát követően nem közeledett a felpereshez, illetve annak közeledését elutasította és a felperes kapcsolatfelvételi kísérletei elől folyamatosan elzárkózott. A kapcsolat megromlásában a felperes magatartása is közrejátszott, aki korábban a kapcsolattartást hivatalos eljárásokkal, hatósági kényszerrel próbálta elérni. Nem várható el a gyermektől, hogy a nagykorúsága betöltését követően "egy csapásra" megváltoztassa a magatartását, keresse a kapcsolatot a felperessel, tevőlegesen pedig nem tanúsított olyan magatartást, ami az érdemtelenséget megalapozná. A másodfokú bíróság a felperes tartásdíj fizetési kötelezettségének megszüntetésével az utolsó szálat is elvágta az apa és gyermeke között.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős határozat hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Csjt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását vagy a tartás megszüntetését lehet kérni. A Csjt. 60. §-ának (1) bekezdése értelmében a rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhető házastársa nincs. A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul, ugyanakkor a Csjt. 60. §-ának (3) bekezdése szerint nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált.

A tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartása esetén a figyelembe veendő szempontokat a XXIX. PED határozza meg, mely az érdemtelenséggel összefüggésben kimondja, hogy a nagykorú gyermektől fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelő magatartást tanúsítson, mert e tekintetben már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellően értékelni tudja. A törvényen alapuló tartásra ezért nem méltó az a továbbtanuló nagykorú gyermek, aki neki felróhatóan a szülőjével szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít. Ezzel összefüggésben azonban gondosan vizsgálni kell azt, hogy a magatartást milyen ok és körülmény váltotta ki.

A jogerős ítélet helyesen mutat rá arra, hogy a nagykorú gyermek édesapjával szembeni teljes közömbössége, végleges eltávolodása alapvetően kiskorúságának időszakára vezethető vissza, okozója döntően a szülők konfliktusa, ezen belül elsődlegesen az alperes magatartása, nevelési metódusa.

Nem róható a felperes terhére, hogy gyermekének kiskorúsága alatt igyekezett kapcsolattartási jogát gyakorolni, lányával szoros kapcsolatban maradni, és ennek érdekében a törvény által biztosított eszközöket is igénybe vette. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a perben bizonyítást nyert, hogy a felperes a gyermeke távolságtartó magatartása ellenére K. nagykorúvá válását követően is több alkalommal megkísérelte a kapcsolatfelvételt, vállalva az újabb elutasítást is. Ezt nemcsak a felperes személyes előadása támasztotta alá, hanem a felek nagykorú gyermekének tanúvallomása is, aki a 2005. május 10-ei tárgyaláson elmondta, hogy utoljára januárban vagy februárban kereste őt telefonon a felperes, azonban nem tudott az édesapjával hosszabban beszélni, mert éppen autót vezetett. A gyermek azt is elmondta, hogy az apai nagyanyjával szeretne találkozni, azonban mégsem tart kapcsolatot vele, mert ez csak úgy lenne lehetséges, ha nagyanyját a felperes lakásán keresné fel, ő ugyanis ott él, erre pedig nem hajlandó.

A felek nagykorú gyermeke tehát a felperes közeledését, kapcsolattartás iránti kísérleteit jelenleg is folyamatosan elutasítja. Ugyanakkor - nagykorú személyként - már rendelkezik olyan belátási képességgel, melynek birtokában fel kell hogy ismerje, hogy róla a nagykorúsága idején anyagilag gondoskodó alpereshez - a szülők konfliktusától függetlenül - a legközelebbi rokoni kapcsolat fűzi, hiszen éppen erre alapítja a további gondoskodás iránti követelését. A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a felperes közeledését következetesen elutasító, a kapcsolatfelvétel elől folyamatosan elzárkózó passzív gyermeki magatartás is tekinthető olyan súlyos megítélés alá eső viselkedésnek, amely a rokoni kapcsolatból eredő gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége alól a felperesi apát mentesíti. A Csjt. 60. § (3) bekezdésében meghatározott tartásra való érdemtelenség tehát passzív viselkedésben is megnyilvánulhat.

A felperes felülvizsgálati érvelésével szemben a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a szülő és gyermeke között - amennyiben a szülő a gyermekével szemben súlyosan felróható magatartást nem tanúsított - nem lehet a tartásdíj az egyetlen összekötő elem. Ellenkezőleg: a szülővel szemben társadalmilag is elvárható pozitív gyermeki magatartás az, amely olyan kapcsot jelenthet apa és lánya között, amely a nagykorú gyermek tartási igényét megalapozhatja.

A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy a jogerős határozat a jogszabálynak megfelel, ezért azt a Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint irányadó 254. §-ának (3) bekezdése alapján - annak helyes indokaira utalással - hatályában fenntartotta.

(Legf. Bír. Pfv. II. 20.160/2007.)

A következő kérdéssel fordulnék a szakértőkhöz:
Páromnak van egy 1992-ben született lánya,aki most betöltötte már a 21 évet,most fejezi be a tanulmányait, az iskola igazolása szerint 2013 jun. 30-ával. A gyerekkel semmiféle kapcsolata nincs, a gyerektartást fizeti rendesen. A kérdésem az volna, hogy ha ezek után még tovább tanul, akkor is kell fizetni gyerektartást?

Az attól függ, hogy milyen iskolát fejez be és hol folytatja.

pl. ha főiskolára vagy egyetemre megy, hisz szakmája már lesz.

Akkor valószínűleg fizetni kell tovább.

Tisztelt fórumozók!
Kisebbik fiam 20 éves,tavaly érettségizett egy gépészeti szakközépiskolában (érettségi 4 év + szakma 2 év). Nem folytatta, mivel már jelentkezett főiskolára (anglisztika szak) de nem vették fel. Szeptemberben beiratkozott egy OKJ-s tanfolyamra (logisztika) amit remélhetőleg 10 hónap után elvégez. Viszont újból megpróbálja a főiskolát. Anyja és élettársa jól él évente nyaralás Párizs, Horváthország, Tunézia stb. Egy háztartásban élnek.
Egyik kérdésem az lenne, meddig húzhatják még a gyerektartást (első szakma kb június), mivel a fiam évente ha kétszer felhív, egész nap a számítógép előtt, külön munkát még csak véletlenül sem vállal. A másik kérdés, hogy ha az OKJ-s szakma meglesz, elindíthatom-e a keresetet a bíróság felé, mivel én úgy tudom, hogy a gyt. (rokontartás) az első szakma utáni főiskola idejére
csak hasonló szakterület esetén jogos. Bár már a gépészeti sulit is otthagyta.
Azért írtam ide, hátha más is jár hasonló cipőben.
Válaszokat előre is köszönöm

A főiskola idejére megszüntetni azért nem valószínű, hogy megszünteti a bíróság, de mérséklést a leírtak alapján lehet, hogy el lehet érni.

„Egyik kérdésem az lenne, meddig húzhatják még a gyerektartást ”
Szvsz már most sem feltétlenül járna.

Sziasztok!
Kérdeznék, mint mások is.
Gyerekem most 19 éves és most fejezi be az 5 éves gimit. Ha továbbtanul, vagy szakmát tanul, akkor is fizetnem kell tovább, de nem gyerektartást, hanem rokontartást. - Ezt jól tudom?
Elméletileg ez az összeg lehet kevesebb is mint most, ugye?
A csavar, hogy még nem volt 18 éves, mikor "megszakította" velem a kapcsolatot. Nem jön, nem veszi fel a telefont, sms-re nem válaszol.
Ez lehet érdemtelenség a rokontartásra? Vagy ez még kevés.
Van egy kiskorú gyermekem is (velem és párommal él).
Hol segítenek megírni a gyerektartás átvezetését rokontartásra, összegének csökkentését, esetleg megszüntetését?
Válaszokat előre is köszönöm. Péter.

Átvezetni nem kell rokontartásra, ennek ebben a formában nincs értelme. A mérséklést, megszüntetést a bíróságon lehet kérni, panasznapon még segítenek is megfogalmazni, de csak megfogalmazni, a konkrét jogi segítséget ügyvédtől lehet kérni.
Érdemtelenség megállapítására akkor van esély, ha te igazolhatóan mindent megteszel, hogy a kapcsolat helyreálljon.

A gyermek idén érettségizik, ha jól tudom a tanulói jogviszonya június hónappal véget ér. Szeptember hótól technikusképzésben vesz részt nappali tagozaton. Kérdéseim:
1.) Július-augusztus hónapokra köteles vagyok-e tartásdíjat fizetni?
2.) Kb. 290.000 nettóból kb. 100 marad élelemre, ruhára ez érdekel-e bárkit? A másik szülő vállalkozó ("természetesen" minimálbérrel!). Vajon maximum mekkora tartásdíjat fizettethetnek velem a 18. évét betöltött gyermek után?
...sajnos, hogy itt tartunk..

1. Igen.
2. Nem.

Salsa

Valószínűleg fizetsz valamilyen hiteltörlesztést, ezt a t.díj megállapításánál nem veszik figyelembe mert ahhoz a különélő gyermeknek semmi köze.

Salsa:
Második kérdésem bővebben (érthetőbben?):
A gyermek válás után 6,5 évig velem élt. Korrekt akartam lenni, több éven keresztül a nyári hónapokban eltekintettem a tartásdíj fizetésétől, merthogy kb. azonos időt töltött a gyermek mindkettőnknél. A másik szülőt mégis folyamatosan noszogatni kellett (egyszer végrehajtóhoz is kellett fordulnom) az 5 éven át érvényes 20.000 ft tartásdíj fizetésére. Az extra kiadásokhoz soha nem járult hozzá. A gyermekre a tartásdíj mellett némi zsebpénzen kívül nem költött, 6 év alatt, ha 4-szer vitte magával kirándulni. Zsebpénzt a gyermek tőlem is kapott. 2012.-ben kértem emelést a bíróságnál (egymás között erre nem volt esély), megítélték a kért 25.000-t.
A gyermek novemberben átköltözött a másik szülőhöz, aki (mint írtam minimálbéres! vállalkozó).
Kérdéseim:
1.) ha esetleg az én viszonylag magas igazolt fizetésem okán kedvet kap a másik szülő a tartásdíj felemeltetésére, vajon mekkora összeget ítélhet meg a bíróság a gyermek jogos szükségleteként?
2.) Mindent "elsöprő" kiindulási alap-e a fizum 15-25 %-a?
3.) Az előzmények befolyásolhatják-e a bíróság döntését?

• Kezdetben nem kértem a tartásdíj számlára utalását és hajlandó voltam (és szerencsére tudtam) várni. Amikor azonban a jószándékkal, együttműködéssel való visszaélés nyilvánvalóvá vált, ragaszkodtam a tartásdíj számlámra való befizetéséhez/utalásához.

5.) Kérdés: ha elmérgesedik a viszony módomban áll-e a nem a számlámra érkezett tartásdíjakat (mint nem bizonyítottat) utólag követelni? (Elnézést rosszul vagyok magamtól..)
Ez nyilvánvalóan nem korrekt, de ha a másik fél nem tatja be a játékszabályokat és méltánytalanul akar előnyhöz jutni, nem fogom már többé akarni "kaláccsal visszadobni".
A válaszokat előre is köszönöm!

Tisztelt Fórumozók!
Megszeretném szüntetni a gyt-t, mivel 22 éves lányom a második OKJ-s tanfolyamot szeretné nappali tagozaton elvégezni..(elsőt télen fejezte be, ez majd ősszel indul) Kérdéseim:
1, jogos-e, h kérem a megszüntetést? (vagy hivatkozhat valamire, ami alapján a 2. nappalis tanfolyamát is köteles vagyok szponzorálni?? Ez most állítólag érdekli és ilyen irányban szeretne továbbtanulni egyetemen.)
2,ilyen eseteknél is kérik 1 évre visszamenőleg a fizetési kimutatást? Előző mhelyem megszűnt,most örülök, hogy van helyem, keresetem sokkal kevesebb..(viszont 1 éves átlag magas a régi mhely miatt)
Köszönöm segítségüket és válaszukat!

velence

1. Valószínűleg jogos. Vannak azért kivételek.
2. Kérni kérik, mert amikor a bíróság elkezdi a pert, még nem tudhatja, hogy hogyan is fog dönteni, ha lefolytatta a bizonyítási eljárást.

Salsa

1-2.: A 15-25%-ból való kiindulás elég általános, igen jelentős jövedelem az, aminek úgy a 20%-ára már minden gond nélkül ki lehet mondani, hogy a gyerek szükségleteihez felesleges.

3. Nem befolyásolják.

5. 6 hónapnál régebbi részleteket főszabály szerint nem lehet érvényesíteni.