Öröklés

Hárman vagyunk testvérek. Édesanyánkat 15 éve elvesztettük. Édesapánknak talált egy élettársat, akit 8 éve egyház előtt elvett. Az élettársával nem volt jó kapcsolatunk, mert nem bírta elviselni, ha apánk velünk volt, ő ezekre a találkozásokra el sem jött.
Sajnos elvesztettük az édesapánkat is.

A kérdésem az örökléssel kapcsolatban az alábbi. A szüleim nevén levő ingatlan felét már örököltük édesanyánk után. Az édesapánk tulajdonrészéből az élettársa fog e örökölni?
Nem vagyunk ebben tájékozottak, nem tudjuk, hogy az egyházi esküvő hogyan befolyásolja az öröklést. Válaszukat előre is köszönöm.
Továbbá az érdekel, hogy az élettársa özvegyi nyugdíjra jogosult-e?

Nem, és lehet. De az utóbbi téged miért érdekel?

Köszönöm a választ, akkor ha jól értem: nem örökölhet és lehet hogy kap özvegységi nyugdíjat, ami csak azért érdekel, mert egy csomó papírt kért tőlem és, hogy csináltassak róluk hiteles másolatot. (ehhez nincs sok kedvem)

Köszönöm válaszát. de akkor nem értem ezt a törvényt amit most ide beillesztek. Maga ezt hogy értelmezné.

Mivel apám kieset az öröklésböl ez ránk vonatkozik.

Kiesés az öröklésből
Az érintett személyt a törvény rendelése folytán örökösként / hagyományosként és – meghatározott esetekben – kötelesrészre jogosultként figyelmen kívül kell hagyni. 600.§
Kiesik az öröklésből

1. aki az örökhagyó előtt meghal;
2. aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg;
3. aki az öröklésre érdemtelen
4. aki lemondott az öröklésről;
5. akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott;
6. aki az örökséget visszautasította.

A kiesés általában RELATÍV hatású – a kiesett személy rokonait nem kell kihagyni.
A kiesés következtében öröklő személyt:
(1) TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS ESETÉN a törvény határozza meg
(2) VÉGINTÉZKEDÉSen alapuló öröklés esetében

1. HELYETTES ÖRÖKÖS – Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, mást nevezhet örökössé (helyettes örökös). [640.§ (1)] Ilyen hiányában:
2. TÖRVÉNYES HELYETTES ÖRÖKÖS – Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját – ellenkező végrendeleti intézkedés hiányában – helyettes örökösnek kell tekinteni. [640.§ (2)] Ilyen hiányában:
3. NÖVEDÉKJOG, ilyen hiányában:
4. TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS

várom válaszát

ismét én vagyok.. A 2.b pontra gondoltam

Édesapád a testvérének törvényes örököse lenne?

Üdv. ezt egy kicsit nem értem. ugy tudtam hogy a törvényes helyettes örökös , az a leszármazo ( a gyerek )Tehát ha az apa kiesett az öröklésböl a leszármazolya viszont nem. A 2. b pont ezt jelenti nem ? ( törvényes helyetes örökös) És ha nincs leszármazolya a kiesett örökösnek . csak legutolso sorban következik be a törvényes öröklési rend,.Nagyon örülnék ha valaki tudna érdemleges választ adni, mivel sajnos ez csupán csak kb 250-millio forintos kérdés. Köszönöm

Tisztelt Válaszadó!

Augusztus 6.-án elhunyt a párom, akit 12 éves ismerek, és 9 évig éltünk élettársi kapcsolatban. Nem volt bejegyezve hivatalosan az élettársi kapcsolat.
2006-ban vettünk egy lakást, én adóstársként vagyok feltüntetve, a tulajdoni lapon fele-fele arányban van a lakás. Ezenkivül van még 2 autó, és 1 motor, az egyik autóra visszavan 6 év lizing, a motorra 1,5 év.
A kérdésem az, hogy ki örökli a lakást, és ezeket a gépjárműveket, illetve, én öröklek-e a lakásból egyálatlán valamit, ha nem voltam a felesége.
Igényt nem tartok a lakásra, mert egyedül nem tudnám fizetni, ha jogosult lennék is rá, mivel 32 év hitel van még rá, és egyedül nem merném bevállalni.

Köszönöm előre is a válaszát.

Márta

halott embernek nincs öröklési képessége. ha nem törvényes örökös, hanem csak végrendeleti, akkor nem jár nektek semmi. Ez alól kivétel, ha egyúttal törvényes örökös is, mert akkor a törvény feltételezi, hogy helyette az örököseit nevezték volna.

akkor törvényes örökös, ha az örökhagyónak sem leszármazója, sem házastársa vagy bejegyzett élettársa, sem szülei nem örökölhetnek - pl mert nem élnek, vagy mert érvényesen kitagadták őket.

de ha ezt a választ egy ismeretlen fórumozónak elhiszed egy 250 milliós kérdésben, akkor nagy butaságot csinálsz.... honnan tudod, hogy nem csak egy fagylaltárus vagyok?

menj el ügyvédhez.

(és kérlek, le ne írd többet, hogy "eszármazolya", mert ez olyan, mintha kést forgatnának az agyamban)

___________________
http://wasp.hu/…lyenlap.html

póker és jogi problémák ingyenes és felesleges megoldása

Privát e-mail-ekre általában nem válaszolok! A jogi fórumban viszont elbeszélgethetünk bármilyen témáról.

Köszönöm a válaszát. hétfön megyek ügyvédhez. csak adig is megprobáltam tájékozodni hogy mik az esélyeim.Amugy meg egyetlen egy ügyvéd sem tudott érdemlegest választ adni a kérdésemre mivel olaszországban lesz a hagyatéki tárgyalás, és az olasz jog-hoz nem értenek. 20- ügyvédböl 20-lerázott ezzel a szövegel hogy az olasz jogot nem ismerik.Eddig ezért nem is irtam hogy olasz-ba lesz a tárgyalás.Kiváncsi voltam hogy a Magyar jog szerint mik az esélyeim. Mivel ugy tudom hogy az olasz jog-ban is a Romai-jog a mérvado,mint a mi jogrendszerünkben.Sajnálkozva tapasztaltam hogy több ügyvéd véleménye teljesen megütközött egymással szenben.Egy hete olvasgatom a törvényeket a neten , de meg merem kockáztatni hogy némelyik ügyvédnél már többet tudok.Persze ez nem mindegyikre vonatkozik.Visza térve az ügyhöz. Még azt nem értem hogy a törvény azt mondja ki hogy : az örökhagyo végakaratát teljes mértékben ki kell elégiteni . vagyis ha csak az apám volt megjelölve a végrendeletben és senki más, akkor nyilván mást nem akart örökösévé tenni.És ha az apám örököl akkor nyilván valahol én is öröklök ö utána egyszer, nem?.. Nem tudom hogy az nem e minösül kizárásnak ha nem emliti meg a végakaratban mondjuk a gyerekét. Erröl elég kevés feljegyzést találtam.

megemlíthetted volna, hogy olasz öröklési jogi a kérdés - az olasz öröklési jogban ugyanis csak alig valamivel vagyok kevésbé otthon, mint a nagybőgőzésben.

ezzel szerintem a többi fórumozó is így van, javaslom tehát a ptk lapozgatásának a felfüggesztését, mert azon ügyfelek körét gyarapíthatod vele általa, akik nagyon értékesek, hiszen sokba kerülnek - maguknak.

Magyar jog szerint pedig viszonylag korrektül megadtuk a választ: akkor lenne nagyon jó esélyed, ha az örökhagyónak nem élne a gyermeke, szülője, házas és élettársa.

___________________
http://wasp.hu/nekeress

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

Privát e-mail-ekre általában nem válaszolok!
A jogi fórumban elbeszélgethetünk bármilyen témáról.

Jó napot!
Választ szeretnék kapni pár kérdésre ha lehet.
A férjemtől hivatalosan nem váltam még el,de 2 éve külön éltünk.Sajnos a közelmúltban meghalt.Kiskorú gyermekünk már nincs.Azt szeretném tudni,hogy ilyen esetben ugye nem jár özvegységi nyugdíj?Aztán..Öröklés..Pontosan ezt sem tudom hogyan van..Van egy családi ház,ami az ő nevén volt mindig is,de 21 évig voltunk házasok,jár-e onnan jogilag valami nekem és ha igen,hogyan mondhatok le erről a gyerekeim javára?Előre is köszönöm a segítséget!

Üdvözlöm!

2hete szereztem tudomást arról, hogy a soha nem látott édesapám(szüleim elváltak, és sosem keresett minket)meghalt.
Ma kaptam kézhez az örökösödési bionyítványt.
Újra nem nősült, élettársa volt, nem bejegyzett, ill.született tőle egy lánya aki most felvette velem a kapcsolatot.
Az mondja az életbiztosítása 350.eft amit szétosztanak a testvérek között de kéri mondjunk le róla a javára.
Ingó, ingatlan nem maradt utánna csak a tak.szvnél 50ft-os tartozás.
kérdésem, mit örökölhetek, kell e bármi után illetékelnem, érintenek e a tartozásai ha lemondok a biztosítási összeg engem megillető részéről, vagy mi ilyenkor a jó megoldás?
mire kell figyelnem?
Segítségét köszönöm.
Üdv:Bea

Plankagi: a hatóság nem fogja különösebben firtatni, hogy a jogilag bfennállt házasság tényleges életközösséget jelentett-e. Ugyanígy a másik oldlaról: azt az ingatlant, amely az elhunyt kizárólagos tulajdonaként van nyilvántartva, a leszármazóknak adja át a közjegyző - ha te magad nem firtatod a tulajdonjogodat.
Ha gondolod, a haszonélvezetről is lemondhatsz.

A hagyaték egy gyermekrészét öröklöd - ha nem utasítod vissza. 50 Ft-os tartozásból azért túl sok nem jut rád.

Megkérek mindenkit, az élettársi kapcsoltaról nem írja oda, hoyg "nem volt bejegyezve". Ennek az információtartalma annyi, mint annak, hogy a Nam ma is keleten kelt fel.

Köszönöm!
Akkor ha jól értem,nyugdíjat kaphatnék ha igényelném..A házban meg csak haszonélvezetem van..

1996-ban elhunyt Édesapám aki élettársi kapcsolatban élt Édesanyámmal.Mikor elhunyt a apai nagyszüleimmel éltünk közös háztartásban. Azután 1997-ben elköltöztünk mert édesanyám férjhez ment. 2002-ben elhunyt az apai nagyapám és akkor az egyharmad részt megörököltem az elhunyt édesapám után, mivel akkor én még kiskoru voltam édesanyám volt a gyámom és a hagyatéki tárgyaláson kérte hogy váltsák meg a részemet a másik két testvér; ezt meg is kaptam és a Gyámügyön lett letétbe helyezve és utánna édesanyám hol ilyen hol olyan ürüggyel a részemre is és az uj házasságából született hugomnak is ebböl az összegből vásárolt több tartós dolgokat. 2008. decemberében nagykorúvá váltam és megkaptam a Gyámügytől a letétbe helyezett pénzemet, de közben megromlott a kapcsolatunk és én elköltöztem a szülői háztól és vittem magammal a pénzemet és most követeli tőlem a fele összeget azzal az indokkal hogy ő harcolta ki a pénzt a részemre (nem kis összegről van szó). Édesanyám azt állítja hogy ő is örökölt ebböl a házrészből de ezt nem tudja papírokkal alátámasztani ez ügyben kérem a tanácsokat. tisztelettel.

Édesanyádnak egyáltalán nem jár abból a pénzből, ami a te gyámi fenntartásos számládon volt. A gyámhivatal ugyanis csak és kizárólag a gyerek pénzét felügyelheti, tehát ami esetleg az anyukádnak járt volna akkor, ahhoz semmi köze nem lett volna a gyámhatóságnak. Az meg, hogy ő harcolta ki neked, kész röhej. Ha a hagyatéki eljárásban kiskorú van (volt)), a gyámhatóságot hivatalból kell(ett) értesíteni, tehát akkor is a tiéd lett volna az a pénz, ha édesanyád a kisujját sem mozdítja. A gyámhatóságnak ugyanis az a feladata, hogy a kiskorú vagyonát megvédje - ha kell még a saját szülőjétől is.
Édesanyád egyébként sem örökölhetett édesapád után, még akkor sem, ha házasok lettek volna, de így meg végképp nem. A szülő után ugyanis, ha van leszármazó, mindig az örököl (ő az állagörökös). Ha túőélő házastárs van, ő csupán a haszonélvezeti jogot kapja. Itt tehát még erről sem lehet szó!
Ne hagyd magad!!!

köszönöm a megnyugtató választ

Annyit még hozzátennék, hogy nem az édesanyja harcolta ki Önnek, hanem Önnek a Polgári Törvénykönyv öröklésjogi szabályai szerint járt. Ugyanis - leegyszerűsítve- az elhunyt személy leszármazói a törvény alapján egyenként öröklik azt amit az elhunyt örökölt volna. Ezen semmit nem kellett kiharcolni, mert ez járt. Menjen el a közjegyzőhöz aki a hagyatéki eljárást intézte és kérjen egy példányt a hagyatéki végzésből, abból minden kiderül. A "kedves mama" orra alá kell dörgölni. Persze neki is van egy példánya, mert mint az örökösödéskori törvényes képviselője megkapta. Egyébként az édesanyja nem volt gyámja, mert gyám csak szülő nélkül maradt gyermek esetében lehetséges. Az hogy a gyámhivatal kezelte az Ön örökölt vagyonát és ezzel bizonyos mértékig rendelkezhetett az édesanyja- de csak is az ön kiadásait fedezhette volna belőle- nem azt jelenzti, hogy a gyámja volt.

Óbudafan

Köszönöm

Tisztelt Fórumozók!
Segítségre van szükségem.
Apámat, szüleim válása miatt gyermekkoromban láttam utoljára.
Nemrégiben elhunyt. Van egy féltestvérem, akivel részben örökösei vagyunk. A többi örökösök a testvérei. Apánk az ő apjával tartási szerződést kötött, ingatlan átruházás fejében, így az ő része tartási szerződésből 3/6 (1998), öröklés címén 1/6, testvéreinek 1/6, 1/6 rész. Az eltartó halála esetén, annak örökösei öröklik az eltartást? Lemondhatnak róla? Örökségünk része egy zártkert is, ami 1/1 arányban apánk tulajdona volt. Ez kivétel lehet a lemondás alól?
Mi a jó megoldás?
A választ előre is köszönöm.

A tartási szerződés a jogosult haláláig áll fenn; a tartási kötelezettség - az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint - annyiban száll át, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi.
Az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasíthatja.
Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Minden egyéb esetben csak az örökség egésze utasítható vissza.

Kedves Fórumozók!
Nemrég meghalt anyukám édesapja, és valószínűleg lassan itt lesz a hagyatéki tárgyalás ideje, ez ügyben kérném a segítségeteket.
1)Anyukám és szülei 50-50%-os tulajdoni hányaddal egy telken, egy régi parasztházban élnek, két külön lakás egymás mögött, közös az udvar, de az egyéb építmények miatt oszthatatlan az egész. Most a szülök tulajdonának 50%-a fog 3 felé öröklődni ha jól gondolom, mivel hárman vannak testvérek. Lemondhat-e anyukám az örökségről részemre vagy fiam részére? És ez milyen kötelezettségekkel jár?

2. Már több mint egy éve jeleztük a testvérek felé, hogy a szülőknek nem teljesen tiszta a tudatuk, ezért jobb lenne, ha a spórolt pénzüket bankszámlára helyeznénk, és a nyujdíjuk is oda jönne (mármint nyitni nekik egy bankszámlát) Tudtunkon kívül az egyik testvér eljött, összeszedte a spórolt pénzüket, majd berakta a saját bankszámlájára. Mikor ezt nehezményeztük, anyukámat megverték. Erről készült látlelet is, rendőrség is kijött, de nem tettek semmit, mert nem 8 napon túli sérülés. Azóta ők veszik fel a két öreg nyugdíját is. Most, hogy a papa meghalt, számon lehet-e kérni a hagyatékin a pénzt és a felvett nyugdíjat? Gondolom az elvitt pénzt vagy letagadják vagy azt mondják, hogy ajándékba kapták, viszont a nyugdíj átvételét nem tagadhatják. Kérhetünk-e pl. tételes és számlákkal alátámasztott elszámolást a nyugdíjjal kapcsolatban tőlük? Valamint hogy a megmaradt nyugdíj összegét mutassák fel? Nem lenne semmi gond, ha a mamát megfelelően gondoznák cserébe,de ez sajnos nem így történik.

Ez sajnos egy nagyon nem szép ügy, de valahogy szeretnénk ha anyukámat minnél kevesebb rossz dolog érné. Így is nehéz lesz, ha a másik két testvér tulajdonos lesz egy oszthatatlan közös ingatlanban.
Várom hozzászólásaitokat.

Kedves Kiara9!

1. Igen, anyukád lemondhat a te javadra, vagy a te gyermeked javára is. Azonban, ha a gyermeked még kiskorú, nem javaslom, mert azt követően mindenhez a gyámhivatal kell majd.
2. A hagyatéki eljárásban a felvett és valószínűleg elköltött pénzt nem fogjátok tudni számon kérni, a közjegyzőnek ugyanis nem az a feladata, hogy elszámoltassa az örökösöket. Meg lehet próbálni esetleg mint hagyatékot bejelenteni a megspórolt pénzüket, de nem sok reményt fűznék hozzá. A hagyaték: az örökhagyónak a halála pillanatában meglévő vagyona. Ergo ami nincs meg, az nem hagyaték.

Azt írod azonban, hogy a nagymamának nem teljesen tiszta a tudata. Amennyiben valóban így van, érdemes lenne a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezését kezdeményezni, hogy legalább őt a további vagyoni károsodástól megóvjátok. A gondnokság alá helyezés iránti pert édesanyád és akár te is, mint egyenesági leszármazók közvetlenül megtehetitek a bíróságon (a per költség- és illetékmentes), de elindulhattok a gyámhivatalnál is, ez esetben picit hosszabb, mert a pert megelőzi egy közigazgatási eljárás is, ami azért nem annyira hosszú, pár hét az egész. Ne ijedj meg a bíróságtól, azért ez nem olyan per! Csupán arról van szó, hogy a Ptk. (Polgári törvénykönyv) szerint a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljes mértékben, véglegesen hiányzik, illetőleg nagy mértékben csökkent. Ez azonban olyan mértékű beavatkozás az ember személyi állapotába, hogy erről csak és kizárólag bíróság dönthet. Amennyiben azonban kizáró gondnokság látszik indokoltnak és a gondnokság alá helyezendő személy érdekei úgy kívánják, a gyámhivatal rendelhet ideiglenes gondnokot, aki a per ideje alatt is már ellátja a gondnokolt törvényes képviseletét.
Ilyenkor a gondnokolt személy jövedelmét a gondnok (ideiglenes gondnok) kezeli.