Öröklés

Karoly1981,

„mert addig nem lehet eladni nem?”
De. Az örökhagyó halálával megszerezték az örökösök a tulajdonjogot, csak ezek személyét állapítja meg a hagyatéki eljárás. Lehet szerződést kötni, csak nem olyan simán, mint a bejegyzés után.

„ezek személyét állapítja meg a hagyatéki eljárás. ”
Egészen precízen: konstatálja - de nem deklarálja.

Pedig eddig a hagyatéki eljárásra úgy hivatkoztunk, mint egy "deklaratív eljárás"...

Kedves Fórumozók,

a következő ügyben kérnék segitséget.
A kiskorú gyermekeim örököltek egy összeget, melyhez 4 éve nem jutnak hozzá. Van jogerős hagyatéki végzés, amiben minden egyértelműen le van irva, kik örökösek. Az örökséget az örökhagyó fia elsikkasztotta, megvolt a feljelentés, de valami "véletlen" folytán már harmadszorra "tévednek" a nyomozó szervek. Most éppen azt hozták ki, hogy az 50%-os részre megállapitható a sikkasztás, de mivel nincs magáninditvány, igy megszüntették ezt a részt. A másik 50%-ra kihozták - a jogerős hagyatéki végzés ellenére ahol le van irva az örökösök NEVE!!! - hogy a sikkasztó az örökös (nem ő, különben fel sem jelenthettem volna). Komolyan ennyire gáz ahogy működnek a szervek? Panaszt tettem, várom az eredményt.
Polgári pert inditanék az összegre, kérdésem arra vonatkozik: miután egyértelmű ki kezelte az összeget utoljára (a rendőrségi papirokból), a sikkasztót perlem, kérdés, milyen cimszó alatt? Hagyatéki per nem lehet.

Köszönöm aki tud segiteni

Kedves Fórumozók,

a következő ügyben kérnék segitséget.
A kiskorú gyermekeim örököltek egy összeget, melyhez 4 éve nem jutnak hozzá. Van jogerős hagyatéki végzés, amiben minden egyértelműen le van irva, kik örökösek. Az örökséget az örökhagyó fia elsikkasztotta, megvolt a feljelentés, de valami "véletlen" folytán már harmadszorra "tévednek" a nyomozó szervek. Most éppen azt hozták ki, hogy az 50%-os részre megállapitható a sikkasztás, de mivel nincs magáninditvány, igy megszüntették ezt a részt. A másik 50%-ra kihozták - a jogerős hagyatéki végzés ellenére ahol le van irva az örökösök NEVE!!! - hogy a sikkasztó az örökös (nem ő, különben fel sem jelenthettem volna). Komolyan ennyire gáz ahogy működnek a szervek? Panaszt tettem, várom az eredményt.
Polgári pert inditanék az összegre, kérdésem arra vonatkozik: miután egyértelmű ki kezelte az összeget utoljára (a rendőrségi papirokból), a sikkasztót perlem, kérdés, milyen cimszó alatt? Hagyatéki per nem lehet.

Köszönöm aki tud segiteni

Erdeklodo31,

Túlbonyolítod, a jogi képviselő nélkül eljáró felperesnek az érvényesíteni kívánt jogot nem kötelező megadnia a keresetlevélben, elég a kérelmét és a tényeket leírni. Címkézni meg pláne nem kell.

De mivel ez pénzkövetelés, fizetési meghagyást adhatsz ki 30 mFt-ig, ami a leggyorsabb és legegyszerűbb. Afölött kell csak egyből per, de az meg ügyvédkényszeres, mert az összeg nagysága miatt törvényszék előtt menne.

Osztap,

köszönöm. Fmh volt, ami vitatással visszajött, viszont nem kaptam meg az ügyvéd levelét erről (ezt most nem fejtem ki, nálam volt gond és lényegtelen már) igy kicsúsztunk a perré alakulásból.
De igy értem, akkor csak leirom a tényállást és a kérelmet és beadom a biróságra.

Erdeklodo31,

Olvasgasd a nyomtatvány végén a kommentárokat. Megelőzhetsz vele jó pár hiánypótlási felhívást:
https://birosag.hu/…setlevel-pdf

Ugye tudod, hogy csak 3 mFt pertárgyérték felett lehet egyből pert indítani? Azalatt muszáj FMH-val indulni (újra).

Igen, tudom (sajnos). Köszönöm a linket!

Ha egyszer már perré alakult az eljárás, csak megszüntették, akkor lehet közvetlenül peresíteni értéktől függetlenül.

Tisztelt Szakértők!
Két kérdésem lenne.
Adva van két idősebb ember, akik házasságot kötnek.
Mindkettőnek van saját vagyona (ingatlan, megtakarítás, gépjármű).
Az egyik félnek van egy nagykorú gyermeke, a másik gyermektelen.
Ha a házasságkötés után pár hónapon-éven belül meghal a gyermektelen házastárs, akkor a házasság előtt szerzett vagyonát a túlélő házastárs örökli?

Fordított esetben, ha az a házastárs hal meg akinek van gyermeke, akkor hogy lesz az öröklés?
Mindent örököl a túlélő házastárs, vagy az elhunyt gyermekének is jár az örökségből?

Köszönöm.

Kenderice,

1. Attól függ, a szülő él-e. Olvasgasd a Ptk. 7:60-61. §-t
2. Ptk. 7:58. §

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Ha nem tetszik, írjanak a házastársak végrendeletet.

Kedves Fórum tagok!
Az apuka nemrég hunyt el, végrendelet elvileg nem készített. Törvényes örökösként 3 gyereke van, illetve a házastársa akivel külön vagyonszerzodest is kötöttek. A házastársnak vannak gyerekei de az apával nem születt közös gyerek. Kérdésem itt az lenne hogy amennyiben a házastárs visszautasítja az örökséget, az ő gyerekei valamilyen módon számításba jöhetnek-e a hagyatéki eljárás során az öröklés tekintetében? A közjegyző értesíti-e a házastársa gyerekeit mint a házastársa egyenes ági leszármazottait, akiknek azonban semmilyen vérszerinti kapcsolata nincs az örökhagyó apával? Vagy a házastárs saját gyerekei, szóba se jöhetnek az öröklésnél a törvény szerint?
Ezzel kapcsolatban hol találok információt a Ptk-ban?
Előre is köszönöm.

Tke,

„Ptk.7:4. §(1) Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót. A közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunyt személyek az egymás után történő öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek tekintendők.
(2) Kiesik az öröklésből az is,
...

4. aki az örökséget visszautasította.”

Tehát a házastárs kiesik az öröklésből, ha visszautasít.

Házastárs esetén szerintem nincsen helyettesítési elv.
A Ptk.7:55.§, - 7:66.§ közötti paragrafusokat megnézed, az örökhagyó leszármazói és távolabbi rokonai, illetve a parentéláris rend szerint a felmenőkön keresztül az oldalági rokonok örökölhetnek a helyettesítési elv szerint a kiesett örökös helyén. De ilyen a házastárs esetén nincsen, annak gyermekei nem örökölnek a helyén. Ha a házastárs visszautasít, akkor helyettesítés nélkül kiesik, az örökrésze a törvényes rend szerint oszlik szét a nem kieső örökösök között.

Köszönöm szépen a gyors és egyértelmű választ.

Üdvözletem!
Egy kis segítséget kèrnèk.
Èdesapa elhunyt akinek volt egy 1/2 rèsz ingatlanja.Kèt gyermek az örökös.A közjegyző tárgyalás nèlkül hozott határozatot.Így akkor emelkedik jogerőre mikor mindkèt fèl átvette ès letelik a fellebbezési idő.Az egyik fél külföldön (EU ország)él és nem veszi át a határozatot amit a közjegyző küldött neki.
Meddig tudja húzni a levél nem átvételét?

A "kézbesítési fikció" szócikknél keresd!

Tisztelt Jogászok! A történet, amelyhez a kérdésem kapcsolódik:
Házastársak lakásvásárlási hitellel a másik fél lakásán telekkönyvön kívüli tulajdonrészt szereznek, eltelik 20-25 év, ingatlan nyilvántartásban nem rögzítik.
Közben a férj a feleség gondnokává válik és eladja a saját ingatlanát. (Amelyet a feleségével közösen szereztek, a felesége telekkönyvön kívüli tulajdonos).
A gondnok az adásvételi szerződést nem jelenti be se előtte se utána a gyámhatóságnál, a pénzt feléli, költekezik. A feleség meghal, a gondnok ekkor sem jelenti be a felesége sem az ági, sem a különvagyoni részét csak azokat amelyekre igényt tarthat.
Kérdésem: a gondnok mindent megtehet? Folyamatosan elvonhatja a gondnokoltja vagyonàt, nem az érdekeit képviselve, a vagyonelemeket elvonja a hatóságok figyelme/védelme elől, a hagyatéki leltár felvételénél "szűkkörűen" nyilatkozik?
Büntetőjogi felelősség?
Öröklésre érdemtelenség?
Mik jöhetnek szóba?
Házastárs sikkasztása (még a gondnokság előtti időszakban) utólag perelhető-e a leszármazó örökös által?
Válaszukat előre is köszönöm!

sarkany567,

Nem.
Nem, de hát így megy ez, ha van érdekelt, az is megteheti a bejelentést.
Lehet.
Nem valószínű.
Hát ez egy kicsit tág kérdés.
Nem tilos pert indítani. (gondnokság előtti sikkasztás? Hiszen a gondokság előtt a feleség cselekvőképes volt, felszólalhatott volna, és törvényi vélelem is áll amellett, hogy az akkori ügyletekbe beleegyezett. Ezt megdönteni utólag? Hát, sok sikert hozzá.)

Egyébként : a másik fél lakásán? Ezek szerint a túlélő házastárs eladta a lakását, de az elhunyt nevén lévő lakás a hagyatékban van, nem? Akkor annak a fele meg a házastársat illeti. Igényt nyújtott be rá?
Az ingóságok meg olyanok, hogy nem is érdemes rá nagyon próbálkozni, mert túl sok mindent kellene bizonyítani (létezett, örökhagyóé volt, az vitte akit perelnél, satöbbi).

A gondnokság alatt a saját ingatlanát pedig eladhatta, azt nem kellett bejelentenie a gyámhivatalnak. Hiszen a vevő a közhiteles ingatlannyilvántartásban bízva szerzett. Ahogy főszabályként a hagyatékba se került volna be, hiszen nem tulajdonosa az elhunyt - papíron. Persze igényt be lehet rá nyújtani, és pereskedni is lehet érte, kérdés, hogyan bizonyítod mindezen állításodat.

Te értetted?! Nem semmi.

Túlélő házastárs igényt nyújtott be az ingatlan 1/4-ére, már a gondnokság elején jelezte a környezettanulmányban, hogy felesége csak 3/4-ed tulajdonos. Ugyanakkor azokat a vagyonelemeket nem jelezte amiben felesége érdekelt és ő a kötelezett. (A házasság idején hitelből vásárolt ingatlanokat, dolgokat, és felesege különvagyoni ingóságait (nagy értékű antik tárgyak).

A leszármazót a gyámhivatal nem tartotta ügyfélnek így például sem a gondnok kirendeléséről, sem a vagyongazdálkodásáról, sem édesanyja cselekvőképességét kizáró perről sem értesült hivatali úton. A leszármazó folyamatosan tartotta a kapcsolatot édesanyjával de a jogi ügyleteket csak részben ismerte.

A gondnokság elején a gondnokolt nem volt cselekvőképtelen csak védekezésre képtelen állapotban volt (agyvérzést kapott). A gondnok abban az időben "csak" hiteleket vett fel illetve a felesége meglévő vállalkozásából vett ki pénzt.

Házasságuk alatt egy folyamatos elvonás mutatkozik.

Nem az ingatlan nyilvántartás közhitelessége a problémánk hanem a gondnok nyilatkozatai, "képvázolása" a hatóságok felé.

A gondnok a "közös vagyon"-ból (amelyet a feleségével vásárolt 30 éve) eladta és vásárolt egy autót. Ez az autó közös vagyon részévé vált?

Még egy kérdésem lenne, hogy ha a túlélő házastárs sem ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, akkor az örökhagyó ingatlana sem a hagyaték része.
A túlélő házastárs már a közjegyző előtt kérheti a hagyaték átadását (bemutatja a jelzálog dokumentumokat) ezt az örökös vitathatja vagy a közjegyző a benyújtott iratok alapján átadja a hagyaték 1/4-ét a túlélő házastársnak? Vagy csak per útján érvényesítheti? Valószínűleg nem jutnak osztályos egyezségre.

„Ez az autó közös vagyon részévé vált?”
Nem.
De ettől még a gondnokolt vagyonával el kell számolnia.

A közjegyző vitás kérdésben nem dönt, nem is dönthet, nincs rá hatásköre.
Ha a felek között már az eljárás alatt vita van, és azt nem tudják rendezni, akkor vagy felfüggeszti az eljárást, vagy ideiglenes jelleggel adja át a hagyatékot az örökösnek azzal, hogy az azt vitató félnek 15 napja van, hogy pert indítson, és ezt 8 napon belül igazolja nála. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, akkor az átadott hagyaték véglegessé és jogerőssé válik.

„ideiglenes jelleggel adja át a hagyatékot az örökösnek”
Amennyire értem - nem könnyű - nem az örökös személye itt a vitás, hanem a hagyaték.

Nekem is úgy tűnik.
Ezért ha azon vita van, az örökösnek ideiglenesen adja át a közjegyző, és vagy perben a bíróság, vagy annak elmaradása esetén ő véglegesíti és jogerősíti.