hagyatéki tárgyalás


gagi # 2009.11.10. 14:47

Elnézést, az előző üzenet véletlenül kétszer ment el. Ha van moderátor, kérem, hogy az egyiket törölje.

ObudaFan # 2009.11.10. 14:49

A kötelesrészre jogosult az kötelesrészre jogosult, és nem örökös. Egyébként szerintem ez a kioktatás nem helytálló, szerintem nem mondanál le ezzel az igényedről, de a biztonság kedvéért menj el, vagy írj erről egy levelet. Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.

gagi # 2009.11.10. 15:11

Nagyon szépen köszönöm a gyors választ!

Már csak egy kérdésem van (elnézést, jogban nagyon nem vagyok járatos). Ön azt írja, hogy "házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg" Mi a törvényes örökrész? (A végrendeletben csak az egyik gyereke van megjelölve örökösnek).
Köszönettel.

gagi # 2009.11.10. 20:32

Még egy dologban szeretnék tisztán látni (tényleg nem ugrálni meg követelőzni szeretnék, hiszem nem kötelező örökséget hagyni, csak azt szeretném tudni, hogy át vagyok-e b.-va). Apukánk életében házakat gyűjtött (mint más bélyeget). De azt nem nagyon akarta, hogy az első házasságából született gyerekei örököljenek. Ezért eléggé valószínű, hogy a házakat vagy a felesége vagy a második házasságából született gyereke nevére vette, vagy eladta nekik, vagy elajándékozta nekik (az özvegy egyébként háztartásbeli, tehát önálló keresete nem volt soha). Ez így korrekt? Vagy van különbség aközött, hogy eladta, vagy a nevükre vette, vagy odaajándékozta?

Az igazság az, hogy itt a fórumban visszaolvasva találtam a közjegyzői díjakról egy postot, és abból visszakövetkeztetve úgy tűnik, hogy apukánknak szinte semmije se volt.

Köszönettel.

ObudaFan # 2009.11.10. 21:27

A kötelesrész szempontjából az ingyenes és a visszterhes elidegenítés között igen nagy különbség van.

gagi # 2009.11.11. 11:28

Ez azt jelenti, hogy ha eladta vagy eleve neki vette, akkor nem számít bele a hagyatékba, és így a köteles rész alapjába sem, ha viszont ajándékozta, akkor 15 éven belül igen (ez utóbbit, a korábbi bejegyzésekből vontam le)?
És nagyon köszönöm az eddigi segítségeket is!

Kovács_Béla_Sándor # 2009.11.11. 12:33

A hagyatékba semmiképpen nem számít bele. De a köteles rész alapjába beleszámít, ha a halálát megelőző 15 évben ingyenesen juttatta valakinek. Az már mindegy, hogy előbb megvette, és aztán ajándékozta neki, vagy eleve neki vette. (Utóbbi esetben, persze, a bizonyítás nehezebb.)

gagi # 2009.11.11. 12:56

Köszönöm!

mexen # 2010.03.12. 20:00

Üdvözlöm a fórumozókat!

Édesanyám halála után a volt munkáltatójától ki nem fizetett munkabér maradt hátra. A hagyatéki letárba bekerült a munkabér követelés hagyaték, aminek következtében a közjegyző írásban megkereste a volt munkáltatót, hogy nyilatkozzon az ügyben.
Már több mint 3 hóap eltelt a megkeresés átvétele óta, de a volt munkáltató a mai napig nem nyilatkozott.
Milyen jogi eljárást kezdeményezhetek (kezdeményezhetek-e én), amivel a nyilatkozatot kikényszeríthetem a volt munkáltatótól?

Büntetendő-e a hagyatéki eljárás lefolytatásának hátráltatása és ebből követekezően egy adóhatósági eljárás hátráltatása?

Előre is köszönöm a segítséget.

ObudaFan # 2010.03.13. 08:25

Pert lehet indítani az elmaradt munkabér kifizetése iránt.

Audrey77 # 2010.06.16. 19:30

Egy hagyatéki ügy körüli bonyodalmak miatt írok. Az elhalálozottnak nem voltak törvényes örökösei, és utólag sem sikerült egyenes ági leszármazottak nyomára bukkanni. Családunk csak oldalágon kapcsolódik az elhalálozotthoz (a korábban elhalálozott feleség révén), így nem örökölhet semmit.
Valamilyen módon előkerült egy magánvégrendelet is, amelynek eredetisége azonban kétséges.

A kérdésem a következő:

Milyen esetben vesz részt hagyatéki tárgyaláson a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és egyben a Magyar Állam nevében eljáró ügyvéd? Őt a hagyatéki eljárást levezető közjegyző kéri fel olyan esetben is, ha az örökhagyó után saját kézzel írt magánvégrendelet maradt hátra?
Vagy csak abban az esetben, ha magánokirat-hamisítás gyanúja merül fel?

ObudaFan # 2010.06.16. 21:44

Nem feltétlenül csak akkor merülhet fel az Állam, mint örökös, hanem akkor is, ha formahibás a végrendelet.

Tüni21 # 2010.09.02. 06:51

Szeretném kérdezni, hogy a hagyatéki leltárt az önkormányzat indítja automatikusan vagy be kell jelenteni?
Kötelező-e a leltár vagy édesanyám megteheti-e, hogy csak bediktál 1 ingatlant 12 millió forintért a többi ingatlant és autót nem jelenti be, ki mennek-e ellenőrizni? hivatalos adatokat bekérnek-e?
Megteheti-e édesanyám, hogy nem jelenti be a gyerekeket és azok elérhetőségeit?

köszönöm a válaszát

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.02. 06:59

Az ingatlanokta nemigen lehet eltitkolni, mert megnézik a telekkönyvben. A gyerekeket meg az anykönyvben.

Megjegyzem, ha mégis sikeresen tenne bárki olyan nyilatkozatot, amelynem eredmnyeképp a hagytaéki leltár nem a valóságot tükrözné, akkor az alaposan gyanúsítható lenne közokirathamisítással.

Egyébként nem vagytok anyáddal beszélő viszonyban? Adott rá okot, hogy előre ilyen szándékkal gyanúsítsd?

Tüni21 # 2010.09.02. 07:04

Sajnos igen azzal fenyegetőzik, hogy csak 12 milliót vall be és hogy csak ő van meghívva a hagyatéki tárgyalásra. És hogy Ő rendelkezik minden felett Ő dönt arról hogy mit csinál a házakkal majd ő eladja és nem ad belőle semmit. Mivel Ő haszonélvező neki van joga mindenhez. Ezért szeretném tudni milyen jogaim vannak.

köszönöm a válaszát

Tüni21 # 2010.09.02. 07:09

Az ingatlanban lévő dolgokat hangcuccokat stb. el akarja adni. Meg tudom valahogy akadályozni, hogy mivel édesapám meghalt az ő cuccait ne herdálja el?

Törvényileg erre van valami megoldás?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.02. 07:14

Szerintem egyszer már válaszoltunk neked. Vagy manapság mindenkinek ugyanaz a problémája az özvegy anyjával.

Tüni21 # 2010.09.02. 07:37

Életbiztosítás kapcsán már kérdeztem sajnos ebből indul az egész probléma.

ObudaFan # 2010.09.02. 09:59

A haszonélvező nem tudja eladni az ingatlant.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.02. 12:43

Ha pedig az ingóságokat adja el, akkor azok még a vevőtől is visszakövetelhetők.

Gyulabá # 2010.09.06. 19:27

Tisztelt Szakértők!

Idős édesanyánk nemrég halt meg, és most kaptuk az értesítést a hagyatéki eljárás megindításáról.
Ő fele részben tulajdonosa (volt) egy lakóháznak, melyben a másik tulajdonos, édesapánk lakik tovább.
Másrészt van egy közös bankszámlájuk (külön rendelkezéssel).

Testvérek vagyunk, vita köztünk, mint örökösök közt nincs - éppenhogy idős édesapánkat szeretnénk megóvni a procedúráktól. Szeretnénk, ha most számára a napi gyakorlatban változatlanok maradnának a dolgok, de nem tudjuk, hogy a hivatalos eljárás milyen következményekkel jár. Édesapánk

  • egyrészt fizikailag nem tud hagyatéki eljárásra járni, se bankban intézkedni,
  • másrészt lelkileg megviselné (vagy éppen tiltakozna ellene).

Kérdéseink:

  1. Részt kell-e vennie hagyatéki tárgyaláson?
  2. Az ingatlanrész átírásához kell-e valamilyen közreműködése, vagy csak megkapja az értesítést?
  3. A bankszámla bevonása az eljárásba feltétlenül zárolással, vagy átírásokkal, új számla nyitással jár-e?
  • Mi szeretnénk a számlát változatlanul tartani, hogy továbbra is láthassa,
  • másrészt rendelkezési jogunknál fogva eddig mi intéztük az ügyeiket, akciós lekötésekkel. Megtehetjük-e ezt továbbra is?

Válaszukat előre is köszönjük.

hunfrakk # 2010.09.06. 19:40

A hagyatéki tárgyaláson (polgármesteri hivatali leltárelőadó, közjegyző) nem kötelező személyesen megjelenni.

Az érdekeltek személyes jelenléte nélkül is zajlik az eljárás, és le is zárható az.

Jelen esetben (ha nem volt végrendelet) a két leszármazó örököl fele-fele arányban.

A házastárs haszonélvezeti jogot kap mindenre.

Tehát örökösnek csak a leszármazó gyermekek minősülnek - nekik kell a közjegyző előtt megjelenni, temetésről szóló számlákat bemutatni, stb.

Ha a bankszámla (betétkönyv) két néven volt (két tulajdonosa volt), úgy, hogy pl. leszármazóknak kedvezményezetti joga is volt (halál esetére), akkor nem is kell bevonni azt a hagyatéki eljárásba.

Gyulabá # 2010.09.07. 04:40

Köszönjük a választ, jól érthető.

A bankszámlára vonatkozó kérdést kell pontosítanom:
Ez egy lakossági folyószámla (ismétlődő lekötésekkel), két néven (édesapánk, édesanyánk) külön rendelkezéssel.
Két éve mi is (szerződésben rögzített) rendelkezési jogot kaptunk, hogy intézni tudjuk ügyeiket.
Haláleseti kedvezményzetti jog nem került felvezetésre!

Olyanokat hallunk, hogy ilyenkor zárolják a számlát.

  • A hagyatéki végzésig senki nem tud hozzányúlni (pl. még újra lekötés intézésére sem)?
  • A végzés után módosítani kell a szerződést (mindnyájunk jelenlétében)? Meg kell bontani a számlát, külön neveken új számlát nyitni?

Mi azt szeretnénk, ha úgy maradna, ahogy van! (Nem akarunk kivenni.)

Be kell egyáltalán jelenteni?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.07. 05:17
  • Sem.
  • Azt hiszem, megszünteti a bank a szerződést.
ObudaFan # 2010.09.07. 11:25

Be kell jelenteni.