Öröklés - haszonélvezeti jog?

Ti itt már nem lesztek törvényes örökösök.

Leszármazó és szülők hiányában a házastárs az egyedüli törvényes örökös. (Ha házastárs sincs, akkor jönnek a távolabbi felmenők, és az ő helyükön a leszármazóik.)

Tisztelt Fórumozók!
Apukám idén hirtelen hunyt el, hagyatéki tárgyalás még nem volt. A lehetőségeimre lennék kíváncsi,felkészült szeretnék lenni. Tehát a helyzet: a szüleim 20 éve váltak el,egyedüli gyerek vagyok. Anyukám a közös házból kifizette apumat,aki ebből vett egy házat. (Végig 1/1-es tulajdonos apukám) Ezt követően nem tudom mikor (nem tudtam róla) megnősült (hosszas együttélés előzte meg,maga a házasság volt váratlan). Közös gyermekük nincs. Tehát ketten vagyunk örökösök (végrendeletről nem tudok).
4 évvel ezelőtt elköltöztek az ország másik végébe a nő egyik lányához. Apa háza ki lett adva albérletbe,ahonnan jelentős tartozást hagyva maguk után távoztak májusban a kedveskék. A ház tök üres,így is hagyták itt apuék anno.
A feleség anyai örökségéből vettek egy házat (hogy mikor örökölt, házasság előtt vagy alatt,azt nem tudom). Apukám hitelfedezeti biztosítással hitelt vett fel, hogy felújítsák ezt a házat. Az anyagok egy része nincs beépítve. Ezzel kapcsolatban lehet igényem valamire? Ha ne adj Isten valamiért nem fizet a biztosító,mire számíthatok?
Nagymamám fűnek fának meséli, hogy az özvegy apukám után 1 milliót fog kapni,mert a cég életbiztosítást kötött rá. Hogy van-e,és ki a kedvezményezett,sajnos nem tudom. Innen számíthatok valamire? Köteles rész erre vonatkozik?
Volt egy 10 éven belüli ajándékozás az özvegy lányának,konkrétan egy 120-as Skoda. Sajnos nem sokkal később totál károsra törték. Ezzel gondolom már nem kezdhetek semmit,ugye?
Apa temetését a cége állta. (Ha ez számít valamit).
Az özvegy mai napig apa házába van bejelentve állandóra,pedig életvitelszerűen nem itt laktak. Azt sem tudom, hogy apa hová volt bejelentve...
Az apai házon és az azon lévő tartozásokon kívül számíthatok valamire? Tudom,sok az ismeretlen... Szeretném úgy lezárni, hogy az özvegy többé ne legyen az életem része. Köszönöm a válaszokat és a tanácsokat.

Az örökhagyó halálával a teljes vagyona egységes egészként száll át az örököseire. Első soron a törvényes örökösök a gyerekek és az özvegy házastárs. A házastárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon (berendezési és felszerelési tárgyain) haszonélvezetet kap, a hagyaték többi részéből pedig egy gyerekrésznyi állagot. (A haszonélvezet megváltását az özvegy kérheti, a megváltás értéke egy gyermekrész.)

Az örökhagyó halálára szóló biztosítási összeg nem része a hagyatéknak, de ha a kötvényben nincs megjelölve a kedvezményezett, akkor az örökösök kapják meg.

(Nemigen jelentősége egy kisértékű ajándéknak, ha jelentős értékű a megkapott hagyaték.)

Tehát: a halálkor a házasság fennállt.

Ez esetben...

Mivel vannak leszármazók,

1.
A házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot
örököl
az örökhagyóval közösen lakott lakáson és
a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.
Ez a joga nem korlátozható és a megváltása sem követelhető tőle.

2.
Továbbá a többi vagyonból pedig egy gyermekrésznyit örököl.
Ez esetben a 2+1=3 részre kell osztani a és 1/3-ot örököl mindenki.

- -

A hagyaték tartalma az elhalt MINDEN SAJÁT

• ingatlana
• ingósága, pénze
• tartozása

A pénz alól kivétel az a takarék betét,
amire "Halálestei rendelkezés" volt.
Mert az azé akinek rendelkezés adta.

A halál miatt kapott biztosítási összeg is azé akinek a javára szólt biztosítás.

- -

A hagyaték tartalma

• a KÖZÖS vagyon fele

és

• az apád különvagyona

FELESBEN KÖZÖS vagyon mindaz, (ez esetben)
amit az együttélés+házasság alatt szereztek
vagy amivel tartoznak.

Külön vagyon

• a személyes tárgyak, emlékek
• amit apád örökölt
• amit kifejezetten CSAK egyedül apád kapott ajándékba
• ami csak az ö tartozása még az együttélés előttről

A 10 éven belül adott ajándék után köteles rész kérhető.
Attól aki kapta.

- -

Nos, csinálj vagyon leltárt!
Döntsd el, hogy abból

• mi másé (betét, biztosítás) eleve
• mi a felesben közös vagyon
• mi apád különvagyona
• mi a felség különvagyona

Jelöld meg azt, ami az utolsó közös lakás és tartozéka.

Írd össze a 10 éven belüli ajándékokat is.

A leltár alapján már látod, hogy

• mi a hagyaték valójában
• abból mi jut neked várhatóan

- -

Ne feledd, hogy...

A hagyatéki tartozásokért az örökös az örökségével felel.
Ebbe a temetési költség is beletartozik első helyen!

A hagyaték visszautasítható, ekkor a sorban következő örökös kerül képbe.

Az örökösök köthetnek osztályos egyezséget egymással!
Azaz eloszthatják egymást között a hagyatékot alkujuk szerint.
DE!! valamit mindenkinek kell kapnia belőle...

Megjegyzem: az ingóságok/pénz létének bizonyítása nehézkes utólag.
Ezek főleg azokhoz szoktak "keveredni" aki előbb magához veszi őket a hagyatékból.

Tehát a saját ingatlanán szerez haszonélvezet,hiszen ott éltek,az apukám házának meg a felét kapja,ha jól értem? Erről lemondhat a javamra? (Mármint a fél házról)
A hitelből vett be nem épített anyag felé az enyém? Ezt kérhetem pénzben? Ha el akarja adni a házat az anyaggal együtt, akkor ki kell fizetnie engem is?
Elnézést az értetlenkedésemért!

„Tehát a saját ingatlanán szerez haszonélvezet,hiszen ott éltek”
Ugye, érzed, hogy ez egy buta kérdés volt?

Rávezető kérdés: szerinted a közjegyző, akinek a dolga a hagyaték átadása, honnan tudja, hogy mi volt az örökhagyóval közösen lakott lakás?

Vágtam is egy fejet megíráskor és inkább költőinek szántam.... (Ezt külön jelezhettem volna, elnézést.)
Mondjuk onnan tudhatná, hogy leellenőrzi a lakcímét. De ha ezt mondjuk külön jelzem a hagyaték átadásakor, hogy máshol éltek,akkor nem vezetik rá esetleg a haszonélvezetet? Van erre esély? (Bár hogy tulajdonos lesz egy olyan ingatlanon,amihez semmi köze,nekem elég szomorú.)
Újabb buta kérdés,és nem költői:
Hogy jön ki az 1/3-ad? Ha ketten vagyunk örökösök,akkor fele-fele,nem? (Ketten vagyunk örökösök,és plusz 1 gyerekrész az özvegyé, vagyis én 1/3-ot kapok,ő még 2/3-ot?)
Köszönöm szépen az eddigi válaszokat!

„amihez semmi köze”
Neked pont annyi közöd van hozzá: törvényes örökösök vagytok.

Igen,jogilag teljesen így van.
Csak 20 évnyi szomorúsággal és haraggal az ember nem lát tisztán. Ezért is írtam ide. Köszönöm szépen!
Az 1/3-ad értelmezésem helytálló vagy azt is benéztem?

Fele-fele.

Kovács_Béla_Sándor

Köszönöm, nagyon sokat segített!
Közben kiderült, hogy az említett változtatáskor a néni és a bácsi is közjegyzőnél letétbe helyezett végrendeletet készítettett, mindkét részről én vagyok a kedvezményezett így a néni további sorsa megnyugtatóan rendeződni fog.

A halálkor!!! lakóhelyként közösen használt lakásra szerez haszonélvezetet.

Ja hogy egyedüli gyerek vagy... (2 rémlett)
Akkor nem 2+1=3 az osztozkodás a többi vagyonon, hanem 1+1=2 csak.

Az utolsó közös lakásból pedig csak te öröklöd az apád részét, de az özvegy haszonélvezetével terhelten.

"tulajdonos lesz egy olyan ingatlanon,amihez semmi köze,"

Köze van hozzá, hisz együtt éltek, majd házasodtak is.
Csak az apád különvagyonához nincs köze...

Még azt is megteheti, hogy egyet és kéri, hogy:
Fizesd meg neki a haszonélvezetét pénzben.
Mert ő nem akar haszonélvezni.

„Csak az apád különvagyonához nincs köze...”
Már hogyne lenne. Abból is örököl.

A megszerzés a téma...
Hisz nyilván úgy értette, hogy nem az özvegy szerezte anno.

Nonolet
Az gondolhattál kettőre,mert az asszonynak van gyereke az előző házasságból (az egyikhez költöztek oda 4 éve),de ők nincsenek képben (remélem),mert apa ne fogadta őket örökbe,nem is nevelte őket (tőlem idősebbek).
Igen,a megszerzésre gondoltam,mivel apa az összeköltözés előtt vette a házat saját pénzén,azt reméltem,ehhez nem nyúlhat. Hisz nekem sincs közöm az általa később eladott lakásához. (Hogy a pénz hová ment,nem tudni)

Az apai házon ha nem is szerez haszonélvezetet,mivel nem itt laktak,akkor felé tulajdonos lesz...A lényeg a lényeg,én akárhogy nézem rosszul járok. (Apa elvesztésével már így is...) Mindent visz,ami pozitív,én meg adósságot kapok (ha csak nem mond le a fele apai házról,mert ugye akkor felesek a tartozások). És amiről még nem tudok....

„Az utolsó közös lakásból pedig csak te öröklöd az apád részét, de az özvegy haszonélvezetével terhelten”

Ez az özvegy (ha minden igaz) örökségből vett háza,ami az özvegy nevén van. Ebből én szerzek most apa után? (Mégha haszonélvezettel terhelten is) Váratlan fordulat lenne.

Édesanyám halála után házasság ( több mint 20 éve házasok ) után szerzett 3 ingatlanból csak egyet tüntettek fel a hagyatéki eljárásba viszont ezen kivül van még egy külföldön és egy itthon!4en vagyunk testvérek!Egy a házasságból közös gyerek és mi hárman meg másik apától,de a mostoha apánk gyerekkorunk óta nevelt!Kérdésem hogy édesanyánk halála után mit öröklünk a 3 ingatlanból?

norbertox,

az örökösök a gyermekek és a házastárs, ha 4 gyermeke volt, akkor a hagyaték 5 részre oszlik, egy gyereknyit örököl a házastárs is, kivéve az utolsó közösen lakott lakást, abból nem örököl tulajdonrészt, de holtig tartó haszonélvezetet kap rá.

Hogy miért nincs a hagyatékban a két ingatlan? A közjegyzőnek általában a lakóhely szerinti önkormányzat állítja össze a hagyatéki leltárt, az pedig gyakran a halálesetet bejelentőtől kérdezik.

Ha nem került be valami a hagyatéki leltárba, a közjegyzőnek (MOKK oldalán megnézhető ki a kijelölt), vagy az önkormányzatnak is szólhattok.

Persze, az öröklésnek feltétele, hogy tényleges tulajdonjoggal rendelkezett édesanyátok az adott ingatlanokban. Nem lehet,hogy csak a férje nevén volt papíron?

Egyébként, ha édesanyád Magyarországon élt, akkor az itteni, kijelölt közjegyző lesz az illetékes minden bizonnyal a külföldi ingatlan tekintetében is.
Nézd meg, ki az, és hívd fel, kérdezz tőle.

„kivéve az utolsó közösen lakott lakást, abból nem örököl tulajdonrészt, de holtig tartó haszonélvezetet kap rá.”

Bocsi, de mintha választhatna a házastárs, haszonélvezet, vagy egy gyerekrész.

Nem egészen.

„7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]
(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

1. a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
2. egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.
(3) Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.”

Ok, én hiszek neked, de anyukámtól ezt kérdezte a hagyatékin a közjegyző, a többi ingatlant pedig haszonélvezet nélkül a gyerekek örökölték.

Ha a gyerekeket is megkérdezte, akkor rendben, egyezséggel bármit IS lehet.

Ott voltunk mi is persze, egyezséggel a két másik ingatlanról nyilatkoztunk, mármint nem 1/2, 1/2 tulajdont kaptunk mindkettőből, hanem egyiket én örököltem a másikat a testvérem, és az autóról, hogy az 1/1 a testvéremé legyen.

Szerintem a közjegyző gyakran nem erőlteti, hogy az ügyfelek értsék is mi történik, ha közös akarattal megegyeznek valamiben, és az a törvényben is megfelel az osztályos egyezségnek, akkor azt írásba foglalja, és kész, nem magyarázgat.

Ez a közjegyző éppenséggel mindent elmagyarázott. Kb. fél év múlva másikkal hozott össze a sors, az tényleg nagyon tuskó volt.