Öröklés - haszonélvezeti jog?

„de mintha választhatna a házastárs, haszonélvezet, vagy egy gyerekrész.”

Gyakorlatilag így van, hiszen kérheti a haszonélvezet megváltását, akkor pedig pont egy gyerekrész jár neki. Ez nem egyezség, ezt egyoldalú nyilatkozattal megteheti. (Szerintem a közjegyzőnek erről nem kell nyilatkoztatni, ha magától nem jut eszébe.)

„(Szerintem a közjegyzőnek erről nem kell nyilatkoztatni, ha magától nem jut eszébe.)”

Nem tudom, ez nyilatkoztatás volt, inkább csak felvetette, hogy választhat. Lehet másokkal nem ennyire beszédes.

Witch87

Már írtam ...

TISZTÁZD egy leltárban a tulajdoni és örökségi viszonyokat.
A vázlatát is megadtam.

A nélkül nem fogsz tudni tisztán látni!

Tisztelt drbjozsef!

Ezt ön irta:
Persze, az öröklésnek feltétele, hogy tényleges tulajdonjoggal rendelkezett édesanyátok az adott ingatlanokban. Nem lehet,hogy csak a férje nevén volt papíron?

1.Kérdésem:
Ezt még nem tudom hogy csak a férje nevén volt !
De mi van ha csak a férje nevén volt?
Tudomásom szerint a házasság után szerzett vagyon közös tulajdonnak számit!
Akkor nem örökölnek a gyerekek?
Több mint 30 éve házasok és azóta is éltek együtt!

2.Kérdésem:Ha eltitkoltak ingatlant és autót 3 hónap után hogy lehet megtámadni a hagyatéki eljárást?
Nagyon megköszönném a válaszát!

1. De igen, örökölnek, de ez esetben nem a hagyatéki eljárás keretei között, hanem az örökösnek kell kérnie a házastársat, hogy örökölje azt a részt, ami nem az örökhagyó nevén van, ha nincs megegyezés, akkor pedig az örökösnek kell pert indítania.
Lehetséges, hogy a férj különvagyonából lett vásárolva az ingatlan(ok), esetleg van házassági vagyonjogi szerződés, úgyhogy ezért érdemes per előtt megpróbálni egy közös megegyezést, és kideríteni, mik voltak a vagyoni viszonyok.

2. Ha a hagyatékba tartozó vagyon kerül elő, akkor lehet utólag póthagyatéki eljárást indítani. De ez pont arra a vagyonra vonatkozik, ami nem képezi vita tárgyát, mert a házastárs elismeri az örökhagyó tulajdonjogát, vagy pl. be van jegyezve nyilvántartásba. Olyan vagyon, ami a házassági vagyonközösség alapján járna, de vitatott, azt csak perrel lehet megszerezni.

1.Lehetséges, hogy a férj különvagyonából lett vásárolva az ingatlan(ok), esetleg van házassági vagyonjogi szerződés!
Válasz:
Erről tudnék!Nem volt különvagyona!

2.Mit takar az hogy vagyoni viszonyok?

3.Szóval ha 30 éve házasok voltak és nem különvagyonból lett vásárolva és nincs házassági vagyonjogi szerződés annak ellenére hogy a mostoha apám nevén van a 2 nem emlitett ingatlan biztosra öröklünk!Ilyenkor hány százalékba oszklik el az örökség a házastárs és a 4 gyerek között?

4.Ön elválallná a pereskedést,mert szerintem a megeggyezés kizárt?!

Tényleg nagyon köszönöm a gyors válaszát!

Nonolet!
Köszönöm szépen a segítséget! Sajnos 600 km választ el az apa mostani lakhelyétől. (Tudom ez nem táv,de egy 3 és 1 éves gyerekkel nem tudok elmenni leltárazni.)
A válaszokból sokkal jobban ismerem, hogy ha meg jött a közjegyzői hagyatéki leltár,mit kell még néznem,ez is sokat jelent!
Még egyszer köszönöm szépen!

norbertox,

1. Akkor jó. Te tudod.
2. Pardon?
3. Ha nincs a főszabálytól eltérő ok, akkor a férjé a közös vagyon 50%-a, a másik, édesanyádat illető rész pedig a normál, már leírtak szerint öröklődik : egy gyerekrész a házastársnak, kivéve az utolsó lakott lakáson, ott ehelyt csak haszonélvezet. Tehát ha 4 gyerek van, akkor a két NEM lakott lakásban a férjnek lesz 6/10 része, a gyerekeknek meg fejenként 1/10 része.
4. Mint az aláírásomnál itt alant is olvasható : nem vagyok ügyvéd. De ha nincs megegyezés, akkor a pereskedéshez okvetlenül ajánlott, de még a per előtt is célszerű az adatokkal felkeresni egy ügyvédet, hogy megszakértse pontosan a kérdést.

norbertox

Örökölni csak ez elhalt SAJÁT vagyonát lehet!!!!
Házassági közös tulajdonú lakás esetén épp ezért
pl. CSAK a FÉL lakás a hagyaték és nem az egész.

- -

Tehát: HA a halálkor a házasság fennállt.

Akkor

Mivel vannak leszármazók,

1.
Az örökhagyóval UTOLJÁRA KÖZÖSEN LAKOTT!!! lakásból
és a hozzátartozó tárgyakból az özvegy ALAPBAN NEM örököl.
Ezt csak a gyermek(ek) örökli(k).
Így az özveggyel közös tulajdon nyilván nem jön létre.

Az öröklés helyett ALAPBAN az özvegy CSAK holtig tartó haszonélvezeti jogot kap az UTOLJÁRA KÖZÖSEN LAKOTT lakáson és a hozzá tartozó tárgyakon.
Ez a joga nem korlátozható és a megváltás sem követelhető tőle.
pl. 5 gyermek esetén 1/5 részt örököl minden gyermek.
DE!!! azt az özvegy haszonélvezetével terhelten.

Az özvegy azonban kérheti, hogy
a haszonélvezete helyett inkább
ebből is egy gyerek részt kapjon!
Ekkor 5+1=6 részre kell osztani és 1/6 jut mindenkinek.
Haszonélvezet nélkül ugyan, de viszont az özveggyel KÖZÖS tulajdonban!

2.
A többi vagyonból viszont egy gyermekrésznyit örököl.
pl. 5 örökös esetén 5+1=6 részre kell osztani és 1/6-ot örököl mindenki ebből a részből.

Az özveggyel közös tulajdonban, de az özvegy haszonélvezeti joga nélkül.

• -

A hagyaték tartalma az elhalt MINDEN SAJÁT

• ingatlana
• ingósága, pénze
• tartozása

A pénz alól kivétel az a takarék betét,
amire "Haláleseti rendelkezés" volt.
Mert az azé, akinek a rendelkezés adta.

A halál miatt kapott biztosítási összeg is azé lesz akinek a javára szólt biztosítás, ha van ilyen megnevezve a szerződésben!
Ha nincs megnevezve senki, akkor a hagyaték része lesz.

• -

A hagyaték tartalma

a házassági KÖZÖS vagyon fele

és

az elhalt saját különvagyona

FELESBEN KÖZÖS házassági vagyon mindaz,
amit az együttélés+házasság alatt szereztek
vagy amivel közösen tartoznak.

Azonban...
Vita esetén a házasság közös vagyon
felesben KÖZÖS vagyon LÉTÉT perképesen!
annak kell bizonyítania, aki ezt állítja.

Külön vagyona a házas feleknek

• a személyes tárgyak, emlékek
• amit valaki örökölt
• amit kifejezetten CSAK egyedül az egyik fél kapott ajándékba
• ami csak az egyik fél tartozása még az együttélés+házasság előttről

A 10 éven belül adott ajándék után köteles rész kérhető.
Attól, aki azt kapta az elhalttól.

• -

Nos, csinálj vagyon leltárt!
Döntsd el, hogy abból

• mi másé eleve (betét, biztosítás, kölcsön dolgok)
• mi a felesben közös házassági vagyon
• mi az elhalt különvagyona
• mi az özvegy különvagyona

Jelöld meg azt, ami az utolsó közös lakás és annak a tartozéka.

Írd össze a 10 éven belüli az elhalt által adott nagy értékű ajándékokat is.
(150 eFt fölött mondjuk)

A leltár alapján már látod, hogy

mi is a hagyaték tartalma valójában
abból mi juthat majd neked várhatóan

• -

Ne feledd, hogy...

A hagyatéki tartozásokért az örökös az örökségével felel.
Ebbe a temetési költség is beletartozik első helyen!

A hagyaték visszautasítható, ekkor a sorban következő örökös kerül képbe.

Az örökösök köthetnek osztályos egyezséget egymással!!!
Azaz eloszthatják egymást között a hagyatékot saját alkujuk-megegyezésük szerint.
DE!! valamit mindenkinek kell kapnia belőle...

Megjegyzem: az ingóságok/pénz létének bizonyítása nehézkes utólag.
Ezek főleg azokhoz szoktak "keveredni" aki előbb magához veszi őket a hagyatékból.

Köszi nonolet!
Még lenne egy pár kérdésem!

A hagyatéki eljárás megtörtént viszont 2 ingatlan és 2 autó nem lett felsorolva!Meghatalmazást adtam hogy eljárjon helyettem egy rokon,de nem voltam ott (június elején)!

1.Mivel megszeretnénk vétózni és perre vinni az ügyet mi ennek az eljárása,elévülése és milyen iratok szükségesek?

Mégis mit vétóznál és mit perelnél?!

Hisz NEM volt törvény sértő az eljárás...

Amiről a közjegyző akkor tudott annak a sorsát rendezte.
ANNAK az eljárásnak jogszerűen vége, hisz nem történt törvény sértés.

Ennyi.

- -

A fellelt/hiányzó hagyatékra kérj PÓTHAGYATÉKi eljárást.
Ez a megoldás.

Persze neked kell igazolni, hogy az HAGYATÉK !!!
és nem csak a te elképzelésed, vágyad.

- -

"eljárjon helyettem egy rokon"

Aztán azt is mondtad-e neki,
hogy
jelentsen be 2 ingatlant és 2 autót, mert az is van a hagyatékban és nincs listában.

Vagy netán gondolat olvasást vársz el tőle?!

Tudod: aki mást küld oda az adjon neki precíz útmutatást is.

Ha nem teszi, akkor meg utólag ne csodálkozzon és ne keressen bűnbakot!

Mert ő maga a volt a hülye... aki nem gondolkodott előre.
Nem mérte fel, hogy mi minden történhet nélküle és a konkrét utasításai híján.

A rokon a kishúgom volt csak biztam benne!Tudott a dolgokról!Eddig jóba voltunk!

norbertox,

én azt tenném, hogy első körben írnék egy levelet - vagy meglátogatnám személyesen - a házastársnak, hogy kimaradt vagyon a hagyatékból, elismeri-e a közös vagyonba tartozást, nyilatkozzon róla.

Ha igen, akkor a közjegyzőnél kezdeményeznék egy póthagyatéki eljárást. Ha ott is elismeri, akkor gond nélkül megkapjátok, átadja a közjegyző öröklés jogcímmel.

Ha nem, akkor pert kell indítani. Ezt, ilyen nagyobb értéknél ahol ingatlanok is vannak, nem célszerű ügyvéd nélkül intézni, és amúgy is érdemes neki is megmutatni a papírokat, adatokat (lakcím és rendszám ismeretében az ingatlanról és járműről is lekérhetőek adatok, igaz, anonim módon elég alap adatok), és ha ő is úgy gondolja mint mi az itteni mekkmesterek, akkor el is indítja neked a pert.

Értem!Lenne még egy kérdésem!
A hagyatéki eljáráson aláírtuk hogy elfogadtuk hogy tulajdonosok lettünk egy ingatlanba és
2-2%-ban örököltünk cégrészt papíron!
Lemondtunk a fellebbezési jogról!
Kérdésem:
A cégbe apámnak 90% és az elhúnyt édesanyámnak 10% volt!Mivel 4 gyerek van 2-2%ot örököltünk,de mivel házastársak voltak 30 éve és együtt is éltek így az elosztott örökség nem 50% lenne? minden
Mivel aláirtuk hogy nem fellebezhetünk ezzel a hagyatéki eljárás után kérhetjük a 10-10%ot vagy lemondtunk róla azzal hogy a hagyatéki végzést aláírtuk ahol 2-2% volt papíron?
Vagy akkor hagyjuk jogerősen jóvá automatikusan ha az új társasági szerződésbe ott van a 2-2% és azt beküldik a cégbiróságra?

A házassági közös vagyonra alapozott nyilvántartáson kívüli szerzést a közjegyző nem veszi, nem is veheti figyelembe. Azt perben lehet érvényesíteni.

Tisztelt Szakértők,

szeretném megtudni, hogy haszonélvezeti jog végrendeletben örökíthető-e, bárkinek?
Ha igen, vannak-e ennek feltételei? Élethosszig tartó, 1/2 tulajdoni hányadon lévő haszonélvezeti jogról van szó, tulajdonjog NÉLKÜL. Köszönöm!

Hogy érted? Hogy a haszonélvező rendelkezhet-e a jogáról a halála esetére? Vagy úgy, hogy a tulajdonos hagyhat-e valakinek haszonélvezetet örökül?

Úgy értendő, hogy igen, már adott valakinek a haszonélvezeti joga, 1/2 tulajdonrészre (szülő), maga a tulajdonjog 1/1 részben más személyé (fiú). A szülő meglévő haszonélvezeti jogát halála esetén örökítheti-e végrendeletben - bárkire (unoka, vagy akár az utcáról betévedőre...)? Köszönöm!

NEM, mivel nem tulajdonos.

De bentlakót hagyhat ott, akit majd ki kell tenni, ha nem OKÉ a tulajdonosnak, hogy ott van.

Claudia075

Senki nem végrendelkezhet olyasmiről ami nem az övé.
Az az ingatlan márpedig nem az övé...

Az mit jelent, hogy hagyhat ott a haszonélvezettel bíró / nem tulaj egy bentlakót? Egy példát szeretnék kérni, köszönöm!

Tehát csak akkor örökítheti valaki a haszonélvezeti jogát másra végrendeletében, ha egyben ő tulajdonos is? Köszönöm!

(Nem lehet valaki ugyanannak az illetőségnek haszonélvezője és tulajdonosa.)

Claudia,

a tulajdonos a végrendeletében alapíthat haszonélvezeti jogot bárkinek.

De a haszonélvezô nem, az pont csak addig tart, amíg él. Nem rendelkezhet vele.

Az "ott hagy bennlakót" azt jelenti, hogy a haszonélvezō átengedheti másnak a használatot, bérbe is adhatja, de ezek a személyek magát a haszonélvezeti jogot nem szerzik meg, csak a haszonélvezõ engedélyével lakhatnak ott. Ha megszûnik a haszonélvezet (jellemzôen a haszonélvezô halálakor, de le is mondhatvróla elöbb is akár), akkor a tulajdonos felszólíthatja a lakót a kikõltõzésre, ha az nem trszi meg, akkor lakáskiürítési pert indíthat. Na ez elhùzódhat (jó)pár hónapig is (persze a lakó viseli a költségeket utólag).

"Az mit jelent, hogy hagyhat ott a haszonélvezettel bíró / nem tulaj egy bentlakót? "

• bérlőt, ha bérbe adta

vagy

• akit engedett ott lakni, ha befogadta

Tisztelt Fórumtársak!

A következőben kérném a segítségeteket. Édesapám évekkel ez előtt örökölt egy házat, amelynek az öröklése a következőképpen történt:

• Édesapám része: 4/9 rész
• Édesapám testvérének a része: 1/9
• Édesapám másik testvérének a része: 1/9 rész
• Illetve egy harmadik félé a másik 3/9 rész.

Hozzáteszem, hogy a harmadik fél a ház körül sem járt 20 éve...

Szeretném ezt a családi házat megvásárolni, édesapám részére eső összeget nem kell majd kifizetnem, mondhatni ő lemond a tulajdoni jogról (már ha létezik ilyen).
A kérdésem arra irányulna, hogy van arra lehetőségem, hogy az egész család lemondjon a tulajdoni jogról az én javamra? Szeretném megúszni az új ház vásárlása után járó adót, nem tudom, hogy ez ebben a helyzetben mennyire lehetséges vagy mekkora összegre csökkenthető.

Köszönöm a válaszokat!