Öröklés - haszonélvezeti jog?

Útvesztő

Mint írtam, én nem vagyok jogász, de azt azért sejtem, hogy ha egyszer lemond a köteles részről a közjegyző előtt a törvényes örökös és a hagyatéki végzés jogerőre emelkedik, akkor ezt később már nem nagyon tudja megváltoztatni. Azonban jobb, ha egy hozzáértő szakos jogász válaszát is megvárod ezzel kapcsolatban.

Útvesztő,

A köteles rész kötelmi jellegű követelés. Főszabályként pénzben kell megfizetni. (Tehát nem a hagyaték tárgyaival, mint általában a hagyatéki terheket, bár kivétel ott is van).

De természetesen megegyezéssel szinte mindent lehet. Nincs kötött formája ennek. Legyen egyértelmű, legyen igazolható, lehetőleg legyen hivatalos. A legcélszerűbb nyilván a közjegyző vagy ügyvéd előtt kötött egyezség.

Én azt mondanám, hogy ha a köteles részi jogosultnak megfelelnek a tárgyak, akkor ne az legyen, hogy lemond a követelésről, hanem egyszerűen annyi, hogy a köteles részi igénye a felsorolt tárgyakkal kielégítésre került. Hogy további követelése nincs, az persze benne lehet, ártani nem árt. Ha ez közokiratban van rögzítve, akkor nincs lehetősége azt megtámadni.

A köteles rész illetékmentes. (Már csak azért is, mert a köteles részre jogosultak kizárólag olyan személyek, akiknek az öröklése is illetékmentes lenne.)

A köteles részt főszabályként pénzben kell kifizetni.

Megegyezni szinte bármiben meg lehet.

(De nehogy már az legyen az egyezség fő szempontja, hogy nem kell illetéket fizetni!)

Köszönöm a válaszokat.Anyagi kifogy,ha valaki kis nyugdíjból 22 évig egyedül támogatja a szülőt.Aztan meg fizeti azt,aki nem tett semmit,csak tartja a márkát.Biztos nem vagyok ezzel egyedül,sokan járunk így mi becsületes emberek.A szabályokat kell betartani,de aki ezeket kitalálja,jobban átgondolhatná.

Na.álljon meg a menet! Egyedül örökölsz - miközben törvényesen ketten örökölnétek, és még te sírsz! Azért ami sok, az sok!

Ha már letegeztél,megírom neked,hogy nem a szubjektív véleményedet kértem,egészen más volt a kérdésem.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A férjem, az anyósom halálakor tudta meg, hogy még életében elajándékozta a sógornőmnek a lakását, egy balatoni nyaraló 50 %-os tulajdonrészét és társtulajdonosa lett a sógornőm egy bankszámlának, amin nem tudjuk pontosan mennyi pénz volt.(több millió forint)
Amíg élt az anyósom, a sógornőmnek teljes meghatalmazást adott a bankszamla felett. A hagyatéki leltárban már semmi nem szerepelt. A férjemet teljesen kisemmizték. Most szeretnénk a kötelesrészt követelni, de a banki titoktartás úgy tudjuk, hogy neki kedvez és nem köteles kiadni sem ő, sem a bank információt a számlán lévő összeggel kapcsolatban. A kérdésem az lenne Önhöz, hogy mit tehetünk ebben a helyzetben? A 2 ingatlan után kaphatja meg a férjem a kötelesrészt vagy azt sem? Az ingatlanok elajándékozása az elhunyt halála előtt kb 1 évvel történt.
Tisztelettel várom válaszát!

Tobika13,

Leírásod alapján feltehetőleg jár a köteles rész a férjednek. Ha örökös lett volna, de az ajándékozás miatt (ha az 10 éven belül volt a haláleset előtt) nem lett az (ez lényegében a bankszámlára is vonatkozik), akkor járhat neki.

A köteles rész nem jár automatikusan, azt kérni kell.

Főszabály szerint a harmada jár annak, amit örökölt volna.

Az ingatlannál ezt ki tudjátok nagyjából számolni, a bankszámlánál nem, nektek nem fognak adatokat kiadni, ez igaz, de ez nem azt jelenti, hogy a bíróságnak sem.

Én a helyetekben azt tenném, hogy írnék egy tértis/ajánlott levelet a sógornőnek, hogy igényt tartanátok az ajándékából és a bankszámlából is a férjedet megillető köteles részre. Ezért kéritek, hogy az ingatlan adatait (pl. ajándékozási szerződés), illetve a bankszámla kivonatait megnézhessétek, és ez alapján megbeszélhessétek, hogy mennyi jár nektek.

Ha nem reagálnak, vagy elutasítanak, nincs más út csak a per. Polgári perben a bíróság kikérhet bármilyen adatot, a bankszámla forgalomhoz is hozzá fogtok jutni. Persze egyszerű akkor sem lesz, bankszámlánál nehéz elkülöníteni, mi volt az elhunyté, és mi a sógornőé.

Érdemes tudni, hogy megegyezni mindig jobb, akár veszteséggel is, mint akár évekig pereskedni, sok költséggel, sok idegeskedéssel.

Próbáljátok meg korrekten, kulturáltan megbeszélni. Neki is jobb lenne, de ha nincs más út, marad a per.

Ha csak meghatalmazott volt a sógornő, a bankszámlán, akkor eléggé más a jogi helyzet. Az örökhagyó halálát megelőző öt évre követelhetik tőle az örökösök, hogy számoljon el az általa felvett összegekkel, és amivel nem tud elszámolni, annak az arányos - ráeső örökrészen felüli - részét meg kell fizetnie.

De ehhez nem elég a havi bankszámlakivonat, mert azon nem látszik, hogy ki vette fel a pénzt.

Én abból indultam ki, hogy be se került a hagyatékba. Vagy csak nem lett bejelentve, de az elég rosszhiszemű mulasztás lett volna a sógornőtől, ráadásul ezt a kérdező korrigálta volna a hagyatéki eljárásban.

Vagy mégse csak meghatalmazott, hanem számlatulajdonos, társtulajdonos, és felvette/elutalta a pénzt.

De a legvalószínűbb, most, hogy mondod, az lehet, hogy ha nem került be a hagyatékba, hogy haláleseti rendelkezés volt a számlán. Ez esetben viszont akkor életbelép az általad írt elszámolási kötelezettség.

De tartok tőle, ez is csak bíróságon lesz kikényszeríthető.

Kedves Uraim!
Köszönöm szépen válaszukat.
Sajnos, azt nem tudjuk, hogy haláleseti rendelkezés volt-e. A hagyatékban felolvasták, hogy van egy számla, aminek a sógornőm a társtulajdonosa és ezáltal semmilyen további információt nem kaphat a férjem.
Ami biztos, hogy az elhunyt még életében aláírási joggal ruházta fel a sógornőmet. Azóta kiment a levél, hogy a kötelesrészre igényt tart a férjem. Azt a választ kaptuk vissza, hogy bizonyítsuk, hogy ha ennyire biztosak vagyunk, hogy neki olyan sok pénze van. Teljesen elzárkózik, beszélő, sőt köszönővidzonyban sem vagyunk. Ő jogosnak tartja, hogy mindent ő kapott és nem érti, hogy a férjem, milyen alapon követel. Megjegyezném, hogy több 10 millió forintról bedzélünk(belérzve a 2 ingatlant is). Tényleg ennyire nincs semmilyen jogi "kiskapu"? Mi vagyunk a sértettek és mégis neki kedveznek az események.

Azt elfelejtettem kérdezni az Ügyvéd Úrtól, hogy honnan kaphatunk arról információt, hogy csak meghatalmazott volt-e? Társtulajdonos is volt, a hagyatéki eljárásban elhangzottak szerint. A banki titoktartás kötelezi a bankot. Csak petes úton tudunk betekintést nyerni és egyéb információt kapni a bankszámlával kapcsolatban?
Nagyon köszönöm válaszát!

„aminek a sógornőm a társtulajdonosa és ezáltal semmilyen további információt nem kaphat a férjem.”

Ez nonszensz. Ha TÁRStulajdonos volt, és a másik társtuajdonos az elhunyt, akkor a számla halálkori értékének felét zárolni kellett volna, annak összegéről nektek tájékoztatást kellett volna kapnotok, és ha a másik tulajdonos ezzel nem ért egyet, neki kellett volna felszólalnia.

Ha nincs megegyezés, akkor csak a per van.

Az örökös a pénzt örökli a bankszámláról, nem pedig a bankszámlát örökli. Ezért a régi kivonatokhoz, a haláleset előtti számlamozgásokról alapesetben nem kap információt. Csak a halálkori összeget.

A számla kifejezetten szerepelt a hagyatéki leltárban, vagy csak "beszéltek róla"?

„Azt a választ kaptuk vissza, hogy bizonyítsuk, hogy ha ennyire biztosak vagyunk, hogy neki olyan sok pénze van.”

Érdemes tájékoztatni a sógornőt, hogy az egy dolog hogy ő mit akar, és egy másik hogy mit kell majd tennie a törvény szerint.

Perelni nektek kell, ti állítotok, de nem feltétlenül ti bizonyítotok - azt annak kell, akinek az adott tény vagy adat elfogadása valósnak az érdeke. Az ingatlannal nem lesz sok kérdés, legfeljebb az értékük, azt meg meghatározza szakértő (jó pénzért). A bankszámla megint nem sok kérdés, mert ha kéritek, a bíróság kikérheti a kivonatokat visszamenőleg sok évre, és megnézhetitek a forgalmat rajta. Abból sok minden kiderülhet. Például, hogy amikor társtulajdonos lett, mennyi pénz volt rajta, mert az biztos az elhunyté kellett legyen. De ha ez előtt meghatalmazott volt, neki kell bizonyítania, hogy az elhunyt érdekében költötte el. Az után meg a beérkezett összegek láthatók honnan jöttek, vagyis kinek.

Ezért érdemes tájékoztatni arról is, hogy ti a korrekt, törvények szerint járó elszámolást akarjátok, megegyezést, közözen áttekinteni az ingatlan és a bankszámla ügyeit. De ha ő erre nem hajlandó, akkor per lesz, a fentiek szerint, neki is bizonyítania kell majd, ha nem ért egyet, és a per sok hónapig tart, és ha csak a jogos igényeteket nyújtjátok be, és azt is ítélik meg, akkor ő lesz a vesztes fél, ő fizeti a perköltséget, a ti ügyvédetek díját, egyéb költségeiteket, és a szakértői díjakat. Vagy megállapodtok, vagy egy vastag hat számjegyű összeget is el fog még bukni. Plusz a saját költségeit. Szóval gondolkozzon el.

Kedves drbjozsef!
Köszönöm szépen válaszát... Igazából dühít, amiket írt, mert én is pont így gondolom/gondoltam a dolgokat, de sem a közjegyző, sem az ügyvédünk nem erősített meg az igazunkban.
A hagyatéki leltárban nem szerepelt ez a számla, aminek társtulajdonosa volt a sógornőm, csak említette a közjegyző.
Szeretnénk peren kívül megegyezni (azt gondolom, lehetetlen lesz) a költségek miatt, de akkor a bankszámlán lévő pénzhez biztosan nem jutunk hozzá.
Nagyon dörzsölt és aljas módon kitervelt dolog volt ez, amivel csak anyósom halála után szembesültünk. És most is csak töredékét követelhetjük annak, ami járna. És azt sem tartja jogosnak. Felháborító, hogy az ember tehetetlen és nincs kiskapu.

„A hagyatéki leltárban nem szerepelt ez a számla”

Ha annak akár csak részben is tulajdonosa volt az elhunyt, akkor ez lehetetlen. Vagy, ha mégis, akkor a sógornő kétség kívűl abszolúte rosszhiszeműen járt el. Neki tudomása volt a társtulajdonosról, nem "felejthette el" bejelenteni azt a hagyatékba. Ez esetben valóban nincs sok esély egy megegyezésre. De ezt is az orra alá lehet dörgölni. Nem értek a büntetőjoghoz, de ez kb. megfelel a csalás tényállásának : „Btk. 373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”

Ha biztosak vagytok abban, hogy a másik tulajdonos az elhunyt volt, akkor amúgy is póthagyatéki eljárást kell indítani. BIZTOS hogy az elhunyt volt a társtulajdonos? Nem tudom elképzelni, hogy a közjegyző ezt elnézte volna.

Azzal, hogy mi "jár" azzal vitatkoznék. Mert az örökhagyó akarata szerint látszólag semmi. Ingatlanát neki ajándékozta, bankszámláját rábízta. Ha akart volna, juttat a fiánal is. De nem akart, úgy látszik, vagy őt is csúnyán megvezették.

Én biztosan perelnék.

Kedves Fòrumozòk!
Azt szeretnèm kèrdezni,hogyha csak a vègrendelet màsolata van meg lehet-e azt hitelesìteni vagy (èrvènyesìteni)?
A közjegyző a màsolatot rögtön elutasìtja,vagy van-e rà mòd valahogy èrvènyesnek tekinteni?
Bìzonyìtani hogy azt valòban az örökhagyò akarata.
Ķöszönöm!

Kedves Fòrumozòk!
Azt szeretnèm kèrdezni,hogyha csak a vègrendelet màsolata van meg lehet-e azt hitelesìteni vagy (èrvènyesìteni)?
A közjegyző a màsolatot rögtön elutasìtja,vagy van-e rà mòd valahogy èrvènyesnek tekinteni?
Bìzonyìtani hogy azt valòban az örökhagyò akarata.
Ķöszönöm!

Kedves Fòrumozòk!
Azt szeretnèm kèrdezni,hogyha csak a vègrendelet màsolata van meg lehet-e azt hitelesìteni vagy (èrvènyesìteni)?
A közjegyző a màsolatot rögtön elutasìtja,vagy van-e rà mòd valahogy èrvènyesnek tekinteni?
Bìzonyìtani hogy azt valòban az örökhagyò akarata.
Ķöszönöm!

Kedves Fòrumozòk!
Azt szeretnèm kèrdezni,hogyha csak a vègrendelet màsolata van meg lehet-e azt hitelesìteni vagy (èrvènyesìteni)?
A közjegyző a màsolatot rögtön elutasìtja,vagy van-e rà mòd valahogy èrvènyesnek tekinteni?
Bìzonyìtani hogy azt valòban az örökhagyò akarata.
Ķöszönöm!

Barackos

Ha máshol nem, hagyatéki perben lehet igazolni, hogy megegyezik a másolattal a fel nem lelhető eredeti végrendelet, de bizonyítani vita esetén annak kell, aki erre hivatkozik.

Nagyon köszönöm a vàlaszàt!

Tisztelt Ügyvédúr/Hölgy!

Apósom idén januárban elhunyt, anyósommal házastársak voltak, közös gyerekük nem született, apósomnak van 2 vér szerinti lánya.
Még a házasság előtt vásárolták a jelenlegi házukat 50-50% tulajdoni hányadban.
Ma volt kint az értékbecslő az ingatlan értékét felbecsülni és azt mondta anyósomnak, hogy két öröklési lehetőség közül választhat:

1. megmarad a jelenlegi 50% tulajdona és haszonélvezetet kér az apósom utáni rész után, de tulajdonjogot nem. Csak a két gyerek örökli a másik részt.
2. apósom utáni 50%-os tulajdon 3 egyenlő részben oszlik meg az örökösök után, de nincs haszonélvezete és ki kell fizetnie a 2 gyereket.

Ez valóban így van? Ha nem akarja eladni az ingatlant és nincs pénze kifizetni a gyerekeket, mit tudnak tenni?

Előre köszönöm a válaszát

Nem is tudtam, hogy az értékbecslők manapság már jogi tanácsadást is nyújtanak fényképezés és méricskélés közben.

Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Persze az örökösök - osztályos egyezséggel- ettől eltérhetnek, feltéve, ha az egyezséget a közjegyző jóvá hagyja.

A kérdésre a válasz: egyezség hiányában semmit.