Bersi
2015.07.14. 03:29
ObudaFan!
Köszönöm!
Válás, vagyonmegosztás
pötyike77
#
2015.07.14. 08:57
Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy ha én mint felperes úgy adtam be a válást, hogy a vagyonmegosztás miatt nincs tartásdíj fizetési kötelezettségem (50e ft-al számolva havonta 3,6M lejött a jutómból), és most úgy áll a helyzet, hogy a feleségem nem akar megegyezni a vagyonnal kapcsolatban, akkor hogyan módosul a pernél a gyerektartás?
A 2. tárgyaláson már meg kell lennie az egyezségnek, különben gyerektartásra köteleznek, és csak így válhatok el végleg?
Feleségem él a közös házban melyről lemondanék a gyerektartás fejében, plusz kapott 1 jól menő céget a válással, és még ő tartozna további 3M Ft-al nekem.
Jól sejtem, hogy ebben az esetben neki semmi kötelezettsége nincs velem szemben, nekem viszont kötelességem a gyerektartást fizetni, ha nincs aláírt egyezség?
Azt természetesen tudom, hogy vagyonmegosztási pert lehetne indítani, de ekkor is legalább a felét nekem kellene fizetni a 6%-os perilletéknek, ami ugyancsak több százezer ft lenne.
Ott van nála minden (nem kevés) vagyon, mégis nekem fizetni kell vagy gyerektartást, vagy vagyonmegosztási perilletéket, ha nincs egyezség? Jól sejtem?
Van bármilyen kibújási lehetőség a gyerektartás megfizetése alól a fentiek tükrében?
Köszönöm előre is a választ!
ObudaFan
#
2015.07.14. 13:28
Ha a második tárgyaláson nem lesz egyezség, akkor a bíróság folytatja az eljárást és vagy megegyeztek előbb-utóbb, vagy dönt a bíróság, ha már legalább a gyerekkel kapcsolatos kérdések és a lakáshasználat ügyében tud dönteni.
Ha nem lesz egyezség, akkor a bíróság nem dönthet úgy, hogy a gyermektartás alól mentesít a vagyonjogi kérdésekben való engedményed miatt.
573653
#
2015.08.05. 11:54
Kedves Fórumozók!
A következők kapcsán szeretnék segítséget kérni:
13 éve fennálló, nem bejegyzett élettársi kapcsolatot szeretnénk megszűntetni.
Anyagi kérdésekben és a gyermek elhelyezése kapcsán sikerült megállapodnunk szerencsére.
Hol és milyen eljárásokat kell elindítani, hogy hivatalossá váljon mind a vagyonmegosztás, mind a gyermekelhelyezés?
Köszönettel:
573653
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.08.05. 15:22
Semilyet. Ez az egyetlen előnye az élettársi jogviszonynak.
Ha nagyon akarjátok, akkor kérhettek egy egyezségkísérletre idézést.
Bori Bori
#
2015.08.05. 20:02
A bejegyzett élettársi kapcsolatot amúgy is a buziknak találták ki.
ObudaFan
#
2015.08.06. 06:43
A szuloi felugyelet kerdeset azert mindenkeppen erdemes egy egyezsegi kiserletre idezeses eljarasban birosag elott rendezni. Ha pedig a vagyon rendezese soran ingatlantulajdon is atruhazasra kerul, fel kell kerssni egy ugyvedet.
573653
#
2015.08.06. 10:18
Kedves Kovács_Béla_Sándor és ObudaFan!
Pont erre az információra volt szükségem. :)
Nagyon köszönöm.
573653
MartaNagy
#
2015.08.10. 21:13
Kedves fórumozók!
Kérlek oszlassatok el néhány felhőt nekem:
2010-ben vásároltam fiam részére egy ingatlant, melyet az ő nevére írattunk.
Fiam jelenleg épp házasodni készül, de a leendőbeli feleségével előreláthatólag nem terveznek házassági szerződést kötni.
Mint aggódó szülő, minden eshetőségre felkészülve érdeklődnék:
- Egy esetleges válás esetén, a másik fél igényt tarthat-e a lakásra?
- Igényt tarthat-e abban az esetben is, ha mondjuk az esküvő előtt bejegyezzük az én haszonélvezeti jogomat az ingatlanra (melyhez fiam a hozzájárulását adja)?
- Kell-e ehhez külön szerződést kötni, és ha igen, milyen költséggel jár?
- Amennyiben ez a költség az ingatlan árának X-százaléka, akkor a 2010-es vásárlási áron kerül kiszámításra, vagy az ingatlan jelenkori értéket kell alapul venni? (A vásárlás után teljes felújításra került sor.)
Előre is köszönöm a segítséget!
ObudaFan
#
2015.08.11. 14:16
Tulajdoni hányadra nem tarthat igényt - hacsak nagyobb értékű értéknövelő beruházást nem hajtanak végre. HAsználatra már kivételesen igen, ha a közös gyermek(ek)et nála helyezik el. Ha haszonélvezeted van az ingatlanon, akkor használatra sem a te engedélyed nélkül.
A haszonélvezet alapításához szerződés és annak a földhivatali benyújtása szükséges. A tulajdoni lap és a földhivatali eljárási díj (6250 Ft + 6600 Ft) mellett az ügyvédi munkadíj jelenik meg költségként, ami szabad megállapodás tárgya.
RMZsófi
#
2015.08.25. 09:29
Kedves fórumozók, 2013-ban kezdtünk el építkezni szüleim telkén a férjemmel. Építési engedélyt szüleim házának bővítésére kaptunk. A mi házunk szüleim házának folytatása külön bejárattal. Az engedélyen, mint építtetők szereplünk. A ház most félkész állapotban van, a használatbavételi engedélyig még igen sok tennivaló maradt. Az épületet magunk építettük eddig, csak anyagra költöttünk szinte, ami 4,5 milliót tesz ki. Sajnos időközben férjemmel megromlott kapcsolatom, beadtam a válást. Kérdésem: a félkész ház kinek a tulajdona, férjem milyen igényekkel élhet szüleimmel és velem szemben? Ugyanis 15 milliós követeléssel fenyeget.
ObudaFan
#
2015.08.26. 13:36
Ha az építkezés során egyikőtök különvagyona sem lett felhasználva, akkor a követelését úgy kell kiszámítani, hogy meg kell nézni, hogy az ingatlan teljes értékének hány %-át teszi ki a ti felépítményetek fele, és z ingatlan jelenlegi értékének annyi %-ára jogosult.
klau22
#
2015.08.28. 20:49
Közös megegyezéses válás esetén (mindent megbeszéltünk, ingtlant ki használja tovább stb)
- Az ingóságokkal kapcsolatban elég ez a mondat: Felek az életközösségük idején szerzett ingóságaikat felosztották egymás között és a rá eső részt mondegyikük birtokba vette?
- Jól tudom, hogy bár ez a mondat szerepel a bontóper iránti keresetben, ettől függetlenül egy nyilatkozatot is csatolni kell a keresethez amiben szintén ez szerepel?
köszönöm
klau22
#
2015.08.28. 20:50
Közös mgegyezéses válás estén elegendő ha csak a felperes írja alá a bontóperi keresetet?
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.08.28. 22:51
Persze. Attól lesz ő a felperes.
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.08.28. 22:52
„z ingóságokkal kapcsolatban elég ez a mondat:”
Az se kell. Pláne nem a keresetben.
Ozmara
#
2015.09.06. 20:43
Kedves Fórumozók! Házastársammal az én különvagyonomat képező ingatlanban lakunk. Mivel mindkettőnknek ez az állandó lakcíme, életvitelszerűen is itt lakunk, válás esetén kell-e számára bármilyen lakhatást vagy pénzösszeget biztosítanom? Az ingatlanon értéknövelő beruházást nem végeztünk. Válaszukat előre is köszönöm.
ObudaFan
#
2015.09.07. 08:28
Ozmara
Ha a házastársi közös lakást a házastársak egyikük jogcíme alapján használják, a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a bíróság ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára.
A bíróság az adottságainál fogva arra alkalmas lakás osztott használatát akkor rendelheti el, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlását a másik házastársnak biztosította, vagy a lakás elhagyása a másik házastársra nézve - a házasság időtartama és e házastárs körülményei alapján - súlyosan méltánytalan lenne.
Kivételesen indokolt esetben a bíróság a házastársat a másik házastárs kizárólagos tulajdonában vagy haszonélvezetében álló lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a szülőt illeti meg és a kiskorú gyermek lakhatása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a házastársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlásával szüntethető meg.
Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.
Nem tarthat igényt térítésre az a házastárs,
- aki szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta; vagy
- akitől a bíróság a lakáshasználati jogot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig vonta meg.
A térítés összegének meghatározásánál a gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja.
lackoka2000
#
2015.09.07. 10:31
Tisztelt ObudaFan!
Hallottam, hogy a családjogi törvény megváltozása során lehetővé vált a bíróság által a válás kimondása akkor is, ha a vagyonmegosztásról úgy nyilatkoznak a váló felek, hogy arról később állapodnak meg. Ha később mégsem sikerül megállapodni, az ezt követő pereskedésnek van-e valamiféle hátránya ahhoz képest, ha a felek még házasként kérték volna a bíróságot, hogy ossza meg a meglévő vagyont?
Köszönettel,
lackoka
ObudaFan
#
2015.09.08. 08:45
Annyi, amennyi hátránya a pereskedésnek általában van az egyezségkötéshez képest.
Kovács_Béla_Sándor
#
2015.09.08. 09:52
Az illetékteher jelentősen eltér.
Anikó1974
#
2015.09.08. 11:02
Tisztelt Hölgyem/Uram
Kérdésem lenne Önök felé. 1996-ban külön költöztem férjemtől, két kiskorú gyermekemmel. Akkor sajnos nem sikerült elválnunk, mert ő nem akart. Azóta eltelt majdnem 20 év, gyermekeim felnőttek, nekem 6 éve új párkapcsolatom van. Szeretnék ismét férjhez menni. A bökkenő csak az, hogy férjemet sem a népességnyilvántartóban, sem rendőrségen, sem ismerősök által nem találom. Utolsó információm róla ami kb 10 éve volt hogy hajléktalan lett. Szeretnék férjhez menni de míg nem váltam el nem tudok. Kérem Önöket írják meg milyen úton-módon tudnám ezt az ügyet rendezni. Válaszukat előre is várom
Maradok Tisztelettel Debreczeni Anikó
ObudaFan
#
2015.09.09. 12:24
Anikó1974
Be kell szerezni egy friss igazolást a KEKKH-től, hogy nem ismerik a lakcímét, elindítani a polgári pert, a bíróságtól hirdetményi idézést és ügygondnokot kell kérni.
Anikó1974
#
2015.09.09. 15:36
Köszönöm a választ, így fogok eljárni.
Szép napot
linda1985
#
2015.09.11. 17:25
Kedves Fórumozók,
Házassági vagyonközösség megszüntetésével kapcsolatosan lenne kérdésem.
A bontóper során megegyezés hiányában nem került sor az ingóságok és az ingatlan elosztására. Van egy 75m2-es téglalakásunk, amelyen jelenleg 9 millió forint a teher(forint alapú lakáshitel, a volt férjem az adós, én az adóstárs), valamint 2008-ban 2,4 millió szocpolt vettünk fel rá.(a gyermekek időközben megszülettek). Tulajdoni lapon 1/2-1/2 arányban vagyunk tulajdonosok a volt férjemmel, valamint a volt férjem édesapjának holtig tartó haszonélvezeti joga(visszterhesen alapította) van az ingatlanon. Én és a két kiskorú gyermekem(a szocpol kedvezményezettjei) már egy éve elköltöztünk az ingatlanból, jelenleg a volt férjem lakik az ingatlanban.Szerettem volna a gyermekekkel visszaköltözni az ingatlanba(a teljes törlesztőrészlet átvállalása mellett), de volt férjem nem hajlandó elköltözni, a megosztott használat pedig nem megoldható.A részemet elmondása alapján megváltani nem tudja. Milyen lehetőségeim vannak?
Előre is köszönöm a választ.
