Élettársi kapcsolat megszűnése

Bocsánat egy utolsó kérdés, mivel a fél ház már eleve a mi nevünkön volt a testvéremmel, mint apai örökség a másik fele édesanyám nevén így a felajánlott összegnek a ház értékéhez vagy a kincstárjegyen levő pénz értékéhez vagy az otthon végzett kókányolásokhoz kell arányosnak lenni ?

Bocsánat de hál istennek még nem volt ilyenben részem, remélem nem is lesz soha többet !

Köszönettel:

Editkee

A MOKK.hu oldalon meg tudod nézni ki az illetékes közjegyző, a haláleset napja és az utolsó lakóhely kell hozzá.
Hívd fel, és kérdezd meg, eljutott-e már bármi hozzá.

Kérjétek el a halotti anyakönyvi kivonatot, ha nem adja, kérjetek egyet egy Kormányhivatalban.
http://kormanyablak.hu/…2/ANYKV00010

A lelépési pénze semmivel nem korrelál. Ez egy szabad megállapodás közöttetek. De ha igényekkel lépne fel, az, mint írtam is, rengeteg körülménytől függ. Azt írtad, hogy sok évig élettársak voltak. Akkor a jövedelme arányában járHAT neki a megtakarításokból, az ingatlanból, mindenből. Ezeket önálló vagyonszerzőként, de élettársi együttélés alatt szerezték. Bíróságon akár 30 évre visszamenőleg is lehet piszmogni a jövedelmekkel, kiadásokkal, meg mindenfélével. Erre nincs válasz. Annyit kell adnotok, amennyiért elmegy. Ha sokmilliót akar - márpedig, ha valahol lakni akar, akkor az is kevés lesz -, akkor nektek kell mérlegelni, hogy inkább neki adjátok, vagy befektetitek egy perbe, ami évekig eltart, és esetleg meg is ítélnek neki egy csomó pénzt.

Kedves Fórumozók és Jogi szakemberek!
Segítséget szeretnék kérni élettársi kapcsolat megszűnésével kapcsolatos jogaimról, kötelezettségeimről,lehetőségeimről.
Nevelőszülőknél nevelkedtem, ezért az állam támogatta a lakásvásárlásomat. Miután megvettem a házat szépen berendeztem. Ezután ismerkedtem meg a jelenlegi élettársammal.17 éve vagyunk együtt, született két kisfiunk. Közben a lakásba berendeztünk egy fűrdőszobát, cseréltünk három ablakot,lepadlóztuk a szobákat és különböző berendezési tárgyakat vásároltunk. Az ő fizetéséből éltünk, én a gyerekekkel voltam otthon. Mióta a kicsi betöltötte a harmadik életévét közfoglalkoztatott vagyok, én kapom a családi pótlékot s én veszem igénybe a családi adókedvezményt is. Pár éve nagyon megromlott a kapcsolatunk, előfordult, hogy kezet is emelt rám. Én tűrtem, mert csak a gyerekekre gondoltam, hogy rendes családi körülmények közt tudjanak felnőni.Sajnos a helyzet nem változott. Igaz kezet az utóbbi két évben nem emelt rám, de parancsolgatott és próbált irányítgatni. Pár hónappal ezelőtt már nem bírtam tovább, s közöltem vele, hogy érzelmeim elmúltak, s a továbbiakban nem kívánok vele együtt élni.Ezt mintha nem is neki mondtam volna semmi reakciót nem váltott ki belőle. Két héttel ezelőtt írásban szólítottam fel arra, hogy az 1/1 tulajdonomban lévő családi házamat hagyja el és keressen albérletet. Ő a gyerekekre hivatkozva azt mondta nem megy el, ne is álmodjak ilyenekről. aztán pár nap múlva újra feljött a téma s elkezdett követelőzni, hogy addig tuti nem megy sehova,amíg a lakásfelújításra fordított összeget meg a szülői házának értékesítéséből származó 1,2 millió forintott ki nem fizetem neki, plussz a közös berendezések felét adjam át neki. Az örökséget közösen feléltük a mindennapi kiadásokra mert akkor neki sem volt munkája. Semmi jelenleg meglévő vagyontárgyra nem lett fordítva.A lakásfelújításra fordított összeg értéknövelő hatását tudomásom szerint el kell felezni mert a törvény a gyermeket nevelő anyák védelmében ezt előírja.A felszólító levelemben adott határidő hamarosan letelik. Milyen jogszerű eszközökhöz folyamodhatok, hogy ne kelljen elviselnem minden hétvégén a veszekedéseket s ne lakjon a házamban. Ráadásul a gyerekek is látják, hallják ezt, amit már nagyon szeretnék elkerülni. Segítségüket köszönöm.

Kedves ügyvédek!
Lehet, hogy hasonló kérdések már felmerültek a fórumban, s önök meg is válaszolták azokat, de nem tudom kiolvasni konkrétan az én ügyemhez mérvadókat. A vagyonmegosztással kapcsolatban jól értelmeztem a jogszabályokat? Amennyiben gyermekelhelyezési per lesz számít-e az ő jobb jövedelmi viszonya vagy az én lakáshelyzetem vagy csak a pszihológiai tesztet és az életvitelünket veszi számításba a bíróság?Segítsenek kérem.

Minden számít! Csak az a kérdés, hogy milyen súllyal.

Köszönőm szépen a választ. Esetleg a többi kérdésemben is tudna segíteni?

Bea8207

Hogv el kell-e felezni a felújítás összegét, az attól függ, hogy miből volt finanszírozva. Ha közös vagyonból (és ide tartozik bármelyik fél együttélés alatti keresménye is), akkor igen, ha különvagyonból, akkor nem.
A lakáshasználat ismét más kérdés. Azt megalapozhatja, ha esetleg olyan mértékű lett volna a felújítás, ami tulajdont keletkeztet (nem úgy tűnik), de az is, ha a közös kiskorú gyermeket esetleg nála helyezik el és nincs hova mennie.

Köszönöm. Akkor a lakásfelújítás neki járó részét felajálhatom eszközökben is? Közmunkabérből nem hiszem, hogy záros határidőn belül ki tudnék neki fizetni kB 400000 forintot. Amennyiben a felszólításban szereplő hataridőt nem tartja be lecserélhetem a zárat? Van jogom kizárni a házamból? Persze a gyerekeket nem zárom el előle. Bármikor elviheti őket pár órára.

Felajánlani fel lehet, de nem kell, hogy elfogadja.
Nem zárhatod ki. Vagy megegyeztek a lakáshasználatról, vagy bíróságtól kell döntést kérni.

Dr Gombklai Éva írását idézem:
Ilyen esetben gyakorlatilag szívességi lakáshasználatról van szó, az élettársi jogviszony pedig annak hosszától függetlenül nem keletkeztet semmi többletjogosultságot annál, mintha egy teljesen idegent jogosítana fel a tulajdonos arra, hogy a lakásában élhessen.

Ez azt jelenti, hogy 15 napos határidővel a szívességi lakáshasználat felmondható, ennek megtörténte esetén a volt élettársnak az ingatlant el kell hagynia. Kivételes esetben kérelemre a bíróság a volt élettársat feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.

Ahhoz tehát, hogy a volt élettárs annak ellenére a másik fél lakásában maradhasson, hogy a kapcsolat már véget ért, az szükséges, hogy a bíróság az ő kérelmére erre feljogosítsa, ami csak akkor következhet be, ha a legalább 1 éves élettársi kapcsolatból gyermek is született, és az ő lakhatásának biztosítása érdekében ez szükséges.

Ezek szerint ha a kijelolt határidőre nem hagyja el a lakást jogosan cserélek zárat. Ezt maximum a gyermekelhelyezes után vetozhatja meg ha a bírósági végzés öt jogosítja fel a felügyeleti jogok gyakorlására s nem tud megfelelő lakhatast biztosítani gyermekeink számára. Jól értelmezem?

Bea,

„Ezek szerint ha a kijelolt határidőre nem hagyja el a lakást jogosan cserélek zárat.”

Nem jól érted. A jogszerű az, ha a jogszerű felszólításra határidőben elhagyja az ingatlant. De, ha a felmondás jogszerűségén vita van, akkor annak eldöntése bíróságra tartozik. Ez esetben annak döntéséig a felmondásod nem hatályosulhat - hiszen lehet, hogy neki lesz igaza. Addig a fennálló állapot önhatalmúlag nem változtatható meg.

Egyszóval neked kell lakáskiürítési pert indítanod, és ott bizonyítani, hogy jogszerűen mondtál fel neki.

80 éves Édesapám 40+ éve tartó élettársi (nincs róla dokumentum) az elmúlt 2-3 évben megromlott. Az élettársa tulajdonában lévő lakásban lakik, és bizonyos összeggel havonta hozzájárul a rezsihez. 2 hónapja infarktusa volt, még mindig kórházban van, és valószínűleg nem is megy vissza a lakásba az egészségi állapota miatt, hanem idősek otthonában vagy más ápolási intézménybe kerül. Tehát nem önszántából hagyta el, költözik el a lakásból, hanem a megromlott egészségi állapota miatt. Milyen jogai vannak a 40+ éves élettársi viszony alapján pl. a lakáshoz, lakhatáshoz egyéb vagyonhoz (neki nincs semmilyen önálló tulajdona)? Igényt tarthat valamilyen összegre az élettárstól? Ha az élettárs nem akarja visszafogadni, visszaengedni a lakásba (mert örül a szabadságának), amikor az egészsége helyrejönne, mit tehetünk? Köszönöm.

Laki1,

„Milyen jogai vannak a 40+ éves élettársi viszony alapján pl. a lakáshoz, lakhatáshoz egyéb vagyonhoz (neki nincs semmilyen önálló tulajdona)? Igényt tarthat valamilyen összegre az élettárstól?”

Ha az élettársi életközösség megszakad, akkor az élettársaknak el kell számolniuk a vagyonszaporulattal, főszabály szerint a hozzájárulásuk arányában.
Ha a 40+ év alatt szereztek vagyont, akkor abból járhat, vagy ha csináltak nagyobb beruházást a lakáson, abból lehet megtérítési igénye. De ez elég bonyolult, és a konkrét körülmények ismerete nélkül nem mondható sokkal több, mint hogy : "járhat".

„Ha az élettárs nem akarja visszafogadni, visszaengedni a lakásba (mert örül a szabadságának), amikor az egészsége helyrejönne, mit tehetünk?”
Befogadjátok.

Szeretném megkérdezni hogy milyen jogom van 9 év élettársi viszony után ha hazudtak nekem meg csaltak és a két közös kutyáról lemondva elküldtek. A kellemetlen az hogy a tartalékaim is el költöttem javarészt az egyik kutyus orvosi kezelésére. A kilenc év alatt a parkettát kivéve mindent lecseréltünk felujjítottunk. A lakás egyedül az ő tulajdonában van. Azt mondta vigyék amit akarok. De nekem nyilván készpénzre van szükségem hogy 0-ról kezdjek mindent a két kutyával. Van bármilyen jogi vagy nem jogi lehetőségem arra hogy pénzt kapjak tőle?

Alattad lévő hozzászólás?

Tisztelt fórumozók,

2017 szeptemberében véget vetettem egy nem bejegyzett élettársi kapcsolatnak.
Volt párom másfél nap alatt eldöntötte, hogy elköltözik a 2008-ban közösen CHF hitelre vásárolt családi házunkból.
Ennek 1/2-1/2 arányában vagyunk tulajdonosai. A hitelügyletekben(két hitel, egyik CHF alapú, azóta átalakított lakáshitel, a másik szintén az ingatlanra terhelt szabadfelh. hitel) egyetemleges adóstársam.
Elköltözése óta nem fizeti a hitelek törlesztőrészleteit.
A hitelek törlesztőszámlájaként az ő tulajdonában lévő"közös" folyószámlánk lett megnevezve a szerződésben, és az okiratban.
Az én fizetésem egy ideig erre a számlára érkezett, akkor még rendelkezőként voltam nyilvántartva a folyószámlán.
Neki jövedelme nem érkezett a számlára, mivel másik banknál újat nyitott.
Egy ideig így fizettem egyedül a törlesztőket, aztán eltávolított a számláról, mint rendelkezőt, azóta folyamatos késlekedésben kerülő úton technikai számlára történő befizetéssel teljesítem a törlesztéseket.
A ház egy részében én maradtam, nem használom az egészet, bár nem nagy alapterületű.
Történt kísérlet az értékesítésre, de a felkínált vételár, a vevőktől, akiket ő hozott, 7 millió forinttal elmaradt az akkor éppen esedékes tőketartozás összegétől, ezért nem járultam hozzá az eladáshoz.
Kérdéseim:

• FMH alapját képezheti-e az általam megfizetett törlesztőrészletek összegének fele?
• Ha ellentmond az FMH-nak, és perre kerül az ügy, hivatkozhat-e arra, hogy azért nem akar fizetni, mert én meghiúsítottam az adásvételt?
• Illetve ezáltal születhet-e olyan ítélet, hogy nem kell kifizetnie számomra azokat az összegeket?
• Előtörlesztéssel éltem, cafeteria formájában, adómentes béren kívüli juttatásom részeként OTP AD-LAK rendszeren keresztül. Ennek az összegnek felét is követelhetem tőle?

Összességében tapasztalatotok szerint mire számíthatok? Ellent fog mondani, és perre kerül a dolog? Ez esetben mennyi idő alatt zajlik le egy ilyen per?
Üdvözlettel:
L.

Igen, lehet érvényesíteni fmh-ban is ezt a követelést.
Az nem volt jogellenes, hogy nem adtad el a részed, tehát erre hivatkozva aligha lehet igénye.

„Előtörlesztéssel éltem, cafeteria formájában, adómentes béren kívüli juttatásom részeként OTP AD-LAK rendszeren keresztül. Ennek az összegnek felét is követelhetem tőle?”

Szerintem igen.

„Előtörlesztéssel éltem, cafeteria formájában, adómentes béren kívüli juttatásom részeként OTP AD-LAK rendszeren keresztül. Ennek az összegnek felét is követelhetem tőle?”

Én azért ezt véleményesnek érzem. Önként vállalt előtörlesztést MOST nehezen követelhet. Ha kifizették a tartozást, a végén el kell számolniuk egymással, akkor minden további nélkül. De menet közben, ami nem kötelező az adósnak, az nem kötelező az adóstárnak sem szerintem.

Úgy van. Csak a szerződésszerűen fizetendő részletek felének a megtérítését követelheti, az önkéntes előtörlesztését nem.

Tisztelt Fórum!
Jelenleg még nem bejegyzett élettársi viszonyban élek, amit szeretnék megszüntetni! 12.éve élünk együtt, de párom úgy döntött hogy már nem vagyok elég, és félrelép! (bizonyítható!) Kérdésem az volna, hogy mivel a ház az ő tulajdona, de már együtt élésünk alatt szerezte.Mikor össze kerültem vele, már rokk.nyugdijas voltam, de az utóbbi időben az állapotom sokat romlott, és újabb betegségei lettek. Most jelenleg nincs hova menjek, de már az idegrendszeremmel nem bírja ezt a megalázást amit tesz velem! (hazudik, megcsal, hitelt hitelre vesz fel és nem tudni hova tűnik, stb.) Mit tudok tenni jelen esetben?
Köszönöm a választ!

„a ház az ő tulajdona, de már együtt élésünk alatt szerezte”

Nem igazán ez számít, inkább az, hogy miből. Kinek a vagyonából. Ha bizonyítani tudja, hogy külön vagyonából akkor az övé.

„jelenleg nincs hova menjek” Erre nem nagyon van jogi megoldás.

Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.

Tehát: az együttélés alatt szerzett vagyon, ha nem különvagyonból (jellemzően: örökölt, ajándékba kapott, vagy az együttélés előtt megvolt vagyonból) keletkezett, akkor a szerzésben való közreműködése arányában kell osztozni. Ha megegyezéssel nem lehet, akkor perben.

Tisztelt Tagok,

Egy közeli ismerősöm nevében szeretnék érdeklődni, mert személy szerint a jogi fogalmakban laikus vagyok, de mindenképp informálódni szeretnék jelenlegi helyzetéről.

Az egyetemista ismerősöm be nem jegyzett élettársi viszonyban élt barátnőjével. 2 évig voltak együtt. Ezalatt az idő alatt mindketten kollegisták voltak. Mindketten jogosultak lettek ösztöndíjra.
A fiú az ösztöndíjból autót vásárolt 480.000 forint értékben. A párja pedig saját ösztöndíjának egy részéből, önként, semmi kérés ellenére ismerősöm tandíjába fektette meg, ez 80.000 forint körül lehetett.

Nemrégiben munkát kaptak mindketten ugyanabban a létesítményben, egy új városban, de ez lett a kapcsolatuk vége is, mivel a lány pár nap után megcsalta és elhagyta. A lány erre a nyolcvanezres összegre hitvatkozva perrel fenyegeti ismerősöm, megszűnt élettársi viszonyukra alapozva, mert az ismerősöm nem hajlandó az autót, ami teljesmértékben az ő tulajdona, eladni illetve kölcsön adni neki.

Ezen barátom jelenleg egy nővérszállón lakik, egymagában, hamarosan bútorzatlan lakásban (mivel az a lány tulajdona), amíg a lány és az új párja pedig az új szerető örökölt lakásán.

Jó barátom nevében szeretnék tanácsot kérni, illetve azt, hogy kicsit megértessék velem mire számíthat, mivel az autóján és a laptopján kívül más már nem maradt neki egyáltalán, amit elveszíthet. Nyílván konzultációról lesz szó később, de ha valakinek már volt hasonló tapasztalata vagy ügye, azt nagyon szívesen meghallgatnám.

Előre is köszönöm,
Szaki1

Előző posztomhoz hozzá fűzném még, hogy az autót, mivel barátomnak nincs jogosítványa, a párja használta az esetek 90%-ban.

Mármint saját, célre a 90%-ban, 10%ban ismerősöm fuvarozására. Elnézést, a sok külön posztért, már késő van eléggé.