Hagyaték


nonolet # 2018.04.03. 18:37

drbjozsef

Tudtommal már csak jogerősítés után lehet jelzáloggá tenni a tartozást.

Azaz végig kell, vinni, hogy

  • felszólítás
  • FMH
  • per

...és, ha közben nem, fizet, akkor lehet jelzáloggá tenni.

bubble # 2018.04.03. 21:43

Kedves Válaszadók!
Nagyon szépen köszönöm a gyors válaszokat! Nagyon nagy segítség számomra!
Igen kicsit hiányos a történetem eleje. Az apám életvitele nem volt alkalmas a nevelésemre. Így a nevelőanyámhoz kerültem születésemtől fogva. A vérszerinti anyám soha nem mondott le a szülői felügyeleti jogról, ezért nem tudtak örökbe fogadni. A nevelőanyámmal beszéltünk az örökségről, de sajnos életében nem történt semmi. Nem készültünk fel a hitelen halálára. Mivel nevelőanyámmal éltem itt és a halála után én, így a rezsi illetve bármilyen felmerő költéseket, mint ház felújítás, karbantartás, bővítés, bármi. Eddig is mi fizettük, fizetem. Ezzel eddig sem volt semmilyen probléma. A testvérének, aki örökölt utána természetesen megfelelt, számara semmilyen költséget nem jelentet az ingatlan.
A mai napon beszéltem az örökösökkel, az egyik kirakna, a másik nem. Ebben az estben mi a helyzet?

drbjozsef # 2018.04.04. 05:08

bubble,

Nem egyszerű. A legjobb, ha meg tudsz egyezni mindkettejükkel. Mondjuk hogy egy méltányos lakbért fizetsz, vagy ilyesmi.

Mivel a két testvér osztatlan közös tulajdonos, ezért az egyik engedélye is elég a jogcímhez, de megállapodás hiányában ez elég sok problémát okozhat. Csak annyiban használhatod az ingatlant, amennyiben nem korlátozod jogos érdekeiben a másik tulajdonostársat. Az, hogy csak Te laksz ott, és a másik testvér nem tudja hasznosítani, az korlátozás. Ennek feloldására pert indíthat bármelyik testvér a közös tulajdon megszüntetésére, ez alatt elvileg lakhatsz ott, de többlethasználati díjat követelhet az a testvér, aki nem enged elvileg ott lakni.

Mindenesetre, amíg az egyik testvér engedi, hogy ott lakj, addig megillet a birtokvédelem. A per hónapokig is tarthat. De ha megszüntetik a közös tulajdont, akkor elképzelhető, hogy menned kell.

Sajnos ez a tipikus eső után köpönyeg. Még nevelőanyád életében el kellett volna rendezni ezt, de ez a hajó már elment.

drbjozsef # 2018.04.04. 05:19

KBS,

valóban. Ha nem tudnak szerezni egy tartozáselismerést, akkor esetleg egy FMH-val viszonylag gyorsan célt érhetnek, hogy végrehajtható okiratuk legyen - ha nem mond ellent persze.

Szerintem ez egy felesleges szívatás a társasházaknak. Jobb volt a régi rendszer, nem hinném, hogy olyan tömegesen visszaéltek volna a jelzálog bejegyzésével.

Csucsu12 # 2018.04.07. 14:24

Tisztelt Szakértők és Fórumozók!

Szeretném a válaszukat kérni arra, hogy jogos-e az alábbi eljárás:
Hagyatéki tárgyaláson megegyeztünk az örökösökkel, hogy részünkre hagyatéki igény címén egy összeget kifizetnek. Az eljáró közjegyző azonban nem járult hozzá a megegyezéshez, és nem zárta le az ügyet. ("Most nem írom alá.") Kérdésünkre hogy miért, egy ideig hebegett-habogott, majd azt válaszolta, hátha hirtelen felindulásból mentek bele az örökösök a megegyezésbe. Az örökösök állították, hogy alaposan átgondolták a dolgot. Igaz, alacsonyabb összeget kívántak fizetni, de elfogadják a magasabbat is. Ez többször elhangzott, ennek ellenére nem járult hozzá a megegyezéshez a közjegyző, sőt, figyelmeztette az örökösöket, hogy ez olyan komoly követelés, melyet akár a rokkant nyugdíjából is levonhatnak. Tudjuk, hogy a tárgyalás során az érintetteket mindenről tájékoztatnia kell, mégis inkább védőbeszédnek hatott a figyelmeztetése, hiszen a hagyatéki igény kb. 20-szorosa az örökség értéke. A tárgyalást aztán egy mondvacsinált okra hivatkozva befejezte, jelenleg várjuk a következőt.
Nehezményezzük azt is, hogy a tárgyalás során nem készült jegyzőkönyv, az előző tárgyalás jegyzőkönyvét is utólag íratta alá. Ez vajon elfogadható-e?

Válaszukat előre is köszönöm!

Immaculata # 2018.04.07. 17:39

A közjegyző a hagyaték átadásának az ura. Tisztességtelen megegyezés esetén megtagadhatja a közreműködést.

Csucsu12 # 2018.04.07. 20:40

Tisztelt Immaculata!

Köszönöm a válaszát.
Kérdésem: ha ő tisztességtelennek tartja, nem köteles ezt a meglátását közölni és megindokolni a tárgyaláson?

ObudaFan # 2018.04.08. 09:04

Véleményem szerint erről indokolt végzést kell hoznia, ami ellen a Törvényszékhez fellebbezni lehet.

Csucsu12 # 2018.04.08. 09:49

Tisztelt Obudafan!

Köszönöm szépen a megnyugtató válaszát! (Laikusként is furcsállanám, ha demokráciában nem jogszabályok,törvények, valamint határozatok és jogorvoslati lehetőségek lennének az "urak" bármilyen eljárásban.)

SaireyVMK # 2018.04.08. 12:35

Hagyatéki eljárás során örökséget átadni(lemondani róla más javára) csak másik örökös javára lehet.
Szóval ha ön kívülálló,akkor nem a közjegyző dolga az ön tartozásigényléses megegyezéses dolga(vagy mi a szösz). Azt a hagyatéki eljárás után az örökösökkel külön kell lerendezni. Annak jogosságának vizsgálatáról már ne is beszéljünk.

SaireyVMK # 2018.04.08. 12:37

"hagyatéki igény"- Mi alapján?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.04.08. 14:19

A törvény kifejezetten megengedi, hogy az örökös a hagyatéki eljárás keretében egyezséget kössön valamely hagyatéki hitelezővel, és ezen egyezség tartalma az is lehet, hogy a hitelező elismert igényét valamely hagyatéki vagyontárggyal, természetben egyenlíti ki. [Hetv. 12. § (1); 94. §]

nonolet # 2018.04.08. 14:38

D-MON

Jááájj!

Miből gondolod?!
hogy
csak az az egyféle
eset-lehetőség van a világon,
ami veled éppen megtörtént...

Csucsu12 # 2018.04.08. 18:43

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a válaszát!

A helyzet most más képet mutat: előfordulhat, hogy azért utasította el a megegyezést a közjegyző, mert nem volt biztos abban, hogy a hagyatéki hitelezői igényt mivel lehet bizonyítani. Az eljárás kezdetekor azt mondta, csak számlákkal lehet. Miután megbeszéltük, ez miért problémás, (talán jóindulatból) azt mondta, hogy félreértettük egymást, van más módja is. Írjuk össze, mire alapozzuk, pl.így: ápolási költség, gyógyszerköltség, szállítási költség, stb... Legutóbb kérte, hogy a következő tárgyalásra ezt vigyük el neki. Nemrég pedig az örökösökkel közölte (tárgyaláson kívül), hogy számla vagy egyéb bizonylat nélkül mégsem ítélheti meg a hagyatéki hitelezés jogosságát, tehát nem kötelesek megegyezni velünk.
A következő tárgyaláson meghozza a végzést.

Tisztelt D-MON!

Elnézést kérek, ha félreérthetően írtam! Az örökség a lényegesen nagyobb összeg, ezért nem értettük azt, hogy a rokkant nyugdíj hogyan kerül képbe.

Tisztelt SaireyVMK!

Öntől is elnézést kérek a pontatlan fogalmazásárt!

gesztenye77 # 2018.04.09. 10:40

Üdvözlöm a szakértőket
Kinek áll jogában az eltüntet halottá nyilvánítani, a feleségnek, a gyermekeinek, oldalági leszármazottnak testvérnek?
Ha én mint feleség, sem a gyermekeim nem indítottunk kérelmet!!
Mégis halottá nyilvánította testvére, a tudtunk nélkül!

oligaliga # 2018.04.09. 11:14

gesztenye77

Ha a holtnak nyilvánítási eljárás 2014. március 15. után indult, akkor azt kérhette a testvér, mint közeli hozzátartozó.

Szmuti # 2018.04.09. 14:47

Kedves Szakértők!
Édesapám halála után hárman testvérek örököltük meg a lakást. Az egyik testvérem lemondott a javamra a közjegyző előtt, mivel édesapámat az utolsó években én ápoltam. Ha jól tudom egyeneságon örökölni adómentes. Ilyen esetben is, ha a testvérem részét is én örököltem? Köszönöm a segítséget!

drbjozsef # 2018.04.09. 18:35

Szmuti,

a közjegyző előtt az örökösök egymás között tetszőlegesen megosztozhatnak a hagyatékon, egy feltétellel : minden örökösnek részesülnie kell a hagyatékból. Erről a közjegyzőnek illett volna tájékoztatni. Ha a testvéred örökölt valami ingóságot, vagy pénzt, akkor illetékmentes az öröklésetek. Ha semmit sem örökölt, mindenről lemondott, akkor esélyes, hogy az osztályos egyezség helyett ajándékozásnak fog minősülni, és mivel testvérek vagytok, tehát nem egyenesági örökösök, akkor ajándékozási illetéket kell fizetned.

Anya2018 # 2018.04.17. 16:16

Tisztelt Szakértők!
Testvéremmel ketten örököltünk vidéken családi házat, hozzá tartozó telekkel. Öcsém a családjával jelenleg is ott él, ők használják az ingatlant. Nekem nincs gyermekem, sem férjem. Külön élek a fővárosban. Ha Öcsém két lányának (16 és 12 éves) ajándékozom a saját 50 %-os tulajdonom, hogy megmaradjon a haszonélvezetem, akkor mennyi illetékkötelezettség keletkezik? Kinek kell kifizetni? Halálom esetén a haszonélvezet megszűnése miatt keletkezik illetékfizetési kötelezettség? Ha haszonélvezet nélkül ajándékozom az ingatlant, mi a különbség?
Ha én halok meg "örökös nélkül", és nem ajándékozom el a részem, akkor azt ki örökli, öcsém? és milyen illetékkötelezettséggel a jelenlegi szabályok szerint? Nagyon köszönöm a segítséget. Szép napot Mindenkinek!

nonolet # 2018.04.17. 20:59

Miért akarsz velük KISZÚRNI a haszonélvezeted fenntartásával?
Ha már egyszer ajándékot adsz nekik.

Haszonélvezettel terhelten ajándékozni
az totális kibaszás az ajándékozottal!

Úgy lesz ingatlana, hogy nem tehet vele semmit nélküled.

Valóban ezt akarod?

- -

Avagy:

1.
Mit szeretnél VALÓJÁBAN elérni, mi a célod?

2.
Mi célból akarsz rá haszonélvezetet tenni?

drbjozsef # 2018.04.18. 05:36

Anya,

Ha Te ajándékozod az unokahúgaidnak, akkor 9% ajándékozási illetéket fizet az ajándékot szerző, itt a gyerekek (ha kiskorúak, a szülők írják alá a szerződést), illetve helyettük ugye a szülők.

Ha saját magadnak tartasz fenn haszonélvezetet, akkor az illetékmentes.

Haszonélvezet megszűnésének nincs illetéke.

Ha haszonélvezet nélkül ajándékozol, nincs különbség, ugyanúgy 9% az illeték.

Ha nem ajándékozol és meghalsz, akkor (feltéve hogy egyik szülőtök sem él már), az öcséd fog örökölni. Ez esetben ugyanúgy 9% az illeték az ingatlanra, a többi hagyatékra 18%. Utóbbi ugye akkor is, ha már elajándékoztad az ingatlant.

Pöttöm27 # 2018.04.18. 09:20

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A segítségét szeretném kérni. Szegény testvérem idén 38 éves korában elhunyt. Van egy volt felesége és a kisfia. A volt felesége félévente mással él. A halotti bizonyítványon én vagyok megjelölve, mint legközelebbi hozzátartozó. El is intéztem a temetést és az árvaellátást. A hagyatéki tárgyalásra nem lettem meghívva. A kiskorú gyermek örökölt autót. Kérdésem egyrészt az, hogy mi ilyenkor az autó sorsa?
Másrészt a problémám az, hogy a volt felesége hírtelen megjelent a 85 éves nagymamámnál az új párjával egy vad idegennel, 3 hónappal a haláleset után (de amig a testvérem élt nem mehetett be a nagymamám portájára, mert cserbenhagyta és kihasználta a nagyimat). Tehetnék-e valamit jogi szempontból, hogy ne tudják kihasználni a nagymamámat? Azért engedi be őket, mert jóhiszemű és a dédunokáját nézi, viszont őt ritkán viszik hozzá. A gyermek nagyon fontos Nekem, van esetleg valami jogszabály, hogy láthassam vagy vigyázhassak rá, illetve ha a kicsapongás miatt veszélybe kerül mit tehetek? Nagyon szépen köszönöm a segítségét! Tisztelettel: Pöttöm27

Kovács_Béla_Sándor # 2018.04.18. 09:46

Tulajdonképpen mi a kérdés?

Anya2018 # 2018.04.19. 16:00

Kedves Nonolet!
Köszönöm Neked is és drbjózsefnek is a segítséget az Anya2018-al kapcsolatosan.
Még gondolkodom, hogy mit is csináljak és azért "ötleteltem" hogy az anyagi vonzatát is lássam. Persze, hogy nem szeretnék az unoka húgaimmal kiszúrni, csak nem tudtam, hogy ha a javukra mondok le most a hagyatéki eljárásban, az így is úgyis illetékköteles.
A haszonélvezet csak azért jutott eszembe, mert a dolgok idővel változ(hat)nak, az én élethelyzetem is, vagy a közöttünk lévő viszony is, így azt gondoltam, hogy a haszonélvezetről később is lemondhatok, de most a hagyatékban illetékmentesen a nevükre írathatom... de most már látom, hogy ez így nem jó.(ezzel nem spórolnék sajnos)
Azért köszi

drbjozsef # 2018.04.20. 05:47

Anya,

mivel csak fele tulajdonod van, és nyilván legfeljebb csak arra tudnál haszonélvezetet alapítani, de a testvéredék laknak ott, ezért ennek nem igazán lenne értelme. Ha, esetleg, összevesztek, akkor sem tudnál oda költözni, ha akarnál se nagyon, és akár tulajdonod, akár haszonélvezeted van, kérhetnél többlethasználati díjat esetleg, de ez sem ilyen egyszerű.

Egyszóval, mindegy, hogy tulajdonod, vagy haszonélvezeted van ilyen szempontból.

És igen, sajnos illeték szempontból sincs jó megoldás, ha ajándékozod, ha öröklik, ugyanannyi az illeték. Nemigen lehet kikerülni úgy, hogy az ne irányuljon a törvény kikerülésére.