Gyerektartás és láthatás

kismaa87

Én csak örülni tudok, hogy ennyi mindent állni tudsz, és még a 15 ezret is ki tudod fizetni. Hát csak osszál, szorozzál, mire telik 15 ezer forintból. Talán akkorra kell, amikor nem nálatok van a gyerek és valamit enni kell neki adni. És a 35 éves anyuka, úgy gondolod bújjon el a pincébe, mert a párod elhagyta, neki is joga van az élethez. Mindenki annyi segélyt kap, hogy az csak na, az én lányom bement az önkormányzathoz, hogy segélyt kérjen, mert párja elhagyta, kisbabája született, és még nem kapott sem gyest, sem más összeget (gyerektartás sem). Nos nincs segély, adnak egyszerit, egy pár ezer forintot, és ha nem elég halj éhen. Ezért gondolom a 15 ezer forintos gyerektartás nem sok, bár ha nincs kereset sokat jelent. Ezért kellene az apukának, félretenni amikor van, hogy ne szoruljon meg, amikor nincs. Mert egy gyermeket nemcsak meg kell csinálni, érte felelősséget is kell vállalni anyagilag is hiába jön a másik "igazigyerek". Talán más szemmel kellene látnod a világot, te is kerülhetsz ilyen helyzetbe.

jah és ha én lennék ebben ahelyzetben akkor nem erre költeném azt a 15000ft-ot hanem a gyerekre.akinek telefont,mindent mi veszünk meg,mert anyának nincs rá.akkor szórakozni egy héten 2szer miből van ha munkanélküli????????????és juttatást onnan már nem kap?ebből akar megélni?nem dolgoznia kellene ennyi idősen?milyen példát mutat?

A párom saját hibáján kívűl,sajnos betegség miatt nem dolgozhat.én a saját fizetésemből eltudom tartani az enyémet de arra nem vagyok képes hogy én fizessek a másik gyermeke után is.amit persze az anyuka természetesnek tart!!!!az anyukája 35 évesen nem tud felmutatni 3 év munkaviszonyt,és akárhányszor segélyt kap,vagy gyerektartást egyből lepasszolja hozzánk a gyereket.(ami nem baj mert imádjuk és ő is sokkal többet szeretne még így is nálunk lenni)és különböző szórakozó helyeken veri el a pénzt!!!fotókkal lehet bizonyítani.a gyermek beiskolázását mi álljuk,a táborokat mi álljuk,ha ruha kell csak telefonálnak és megvesszük.ezen kívűl követeli a 15000ft-ot!!!CSAK HOGY TISZTÁN LÁSS,MIELÖTT ELÍTÉLSZ!!!nem mindig az a jó aki neveli a gyermeket!

A párom saját hibáján kívűl,sajnos betegség miatt nem dolgozhat.én a saját fizetésemből eltudom tartani az enyémet de arra nem vagyok képes hogy én fizessek a másik gyermeke után is.amit persze az anyuka természetesnek tart!!!!az anyukája 35 évesen nem tud felmutatni 3 év munkaviszonyt,és akárhányszor segélyt kap,vagy gyerektartást egyből lepasszolja hozzánk a gyereket.(ami nem baj mert imádjuk és ő is sokkal többet szeretne még így is nálunk lenni)és különböző szórakozó helyeken veri el a pénzt!!!fotókkal lehet bizonyítani.a gyermek beiskolázását mi álljuk,a táborokat mi álljuk,ha ruha kell csak telefonálnak és megvesszük.ezen kívűl követeli a 15000ft-ot!!!CSAK HOGY TISZTÁN LÁSS,MIELÖTT ELÍTÉLSZ!!!nem mindig az a jó aki neveli a gyermeket!

kismama87
Csak annyit tudok mondani, kapj te 15 ezer forint gyerektartást. Talán azt kellett volna megfontolni, hogy ha párod alkalmi munkákból él, akkor miért vállaltál gyermeket. De ha már vállaltál, akkor miért nem te tartod el. Mi van akkor, ha mostani párod lelép, akkor te boldog lennél 15 ezer forintos gyerektartással? El tudnád tartani a gyermekedet? Meg tudnál neki adni valamit 15 ezer forintos gyermektartásból? Hát én csak annyit mondok, hogy gondolkozz egy kicsit.

kismama87
Csak annyit tudok mondani, kapj te 15 ezer forint gyerektartást. Talán azt kellett volna megfontolni, hogy ha párod alkalmi munkákból él, akkor miért vállaltál gyermeket. De ha már vállaltál, akkor miért nem te tartod el. Mi van akkor, ha mostani párod lelép, akkor te boldog lennél 15 ezer forintos gyerektartással? El tudnád tartani a gyermekedet? Meg tudnál neki adni valamit 15 ezer forintos gyermektartásból? Hát én csak annyit mondok, hogy gondolkozz egy kicsit.

„"
Az érdemtelenséget, szinte lehetetlen bebizonyítani.
Mondjuk a bíró megkérdezi Kovács Pistikét hogy ugye nem köszönsz apádnak, vagy ugye nem tekinted az apádnak. Pistike erre nyilván olyan választ fog adni, hogy ne kapjon egy fillért sem. ”"

:) Elképzeltem Pistikét, amint vörös fejjel hazudozik a bíróságon. Abban igazad van, hogy szinte lehetetlen bizonyítani. Nem kötözködni akartam, csak az érdemtelenség mint fogalom létezik. Az igaz, hogy ez nem így hangzott el, hanem "nem méltó a tartásra" kezdetű mondat...

XXIX. számú Polgári Elvi Döntés
a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásáról
Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §-ának (2) bekezdésében említett szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége; nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az indokolt megszakítás.
Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha

1. a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan;
2. a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség);
3. ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításával a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni.

• Az érdemtelenséget, szinte lehetetlen bebizonyítani.

sziasztok!
6 éve van egy élettársam,akinek az előző kapcsolatából van egy 11 éves gyermeke.amikor a gyermektartás összegét meghatározták 130.000f-os fizetése volt.15000ft gyerektartást állapitottak meg.de sajnos több mint egy éve alkalmi munkákból él,ráadásúl most nyáron fog megszületni a közös babánk akit nagyon várunk.mit tehetünk ilyenkor?csökkenthető valahogy ez az összeg?vagy majd akkor ha meg lesz a babánk?tudom hogy kell annak a gyereknek is de az én kisbabámnak is!első gyermekem lesz.
köszönöm

Sió,

Magdee-nek igaza van.

"1. §

(1) Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani (rászorultság), és akinek tartásra kötelezhető házastársa (volt házastársa) vagy volt élettársa nincs.
(2) Nem jogosult tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, illetve életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére, valamint a kötelezett magatartására is - nem várható el (érdemtelenség).

ObudaFan!
Még a láthatással kapcsolatban azt kérdezném tőled, hogy ki lehet kötni a védőnő, a sógor jelenlétét a láthatásnál? A nagyszülői láthatással kapcsolatban, mi van olyankor, ha a nagyszülő labilis (rossz idegi állapotban van)?

jo napot!az elettarsammal van egy kozos gyerekunk es azt szeretnem megkerdezni ha vege a kapcsolatunknak akkor mijen lathatasi jogai vannak en nem szeretnem ha mindig lathassa esetleg egy heten egyszer par orat ezt megtehetem onkenyesen vagy fordujak birosaghoz?a birosagon ezt a dontesemet elfogadhatjak vagy nem.koszonom

Mägdee

Nem méltó a tartásdíjra? Ezt nem ismeri a jog. Ez nem méltányossággal összefüggő kötelezettség.
A szülő köteles eltartani a saját gyermekét. Akár ő neveli, akár nem. Ez viszont ismert. Ha úgy jobban tetszik köteles a tartásáról gondoskodni.

Tartásdíj a gyerek tartását szolgálja addig, amíg arra jogosult a gyerek. 18 éveskor felett, ennek fizetési kötelezettsége sok dologtól függhet.
• tanulmányok
• saját eltartására alkalmas szakma,
• súlyos fogyatékosság/ betegség stb.

Ez mindenkor adott körülményektől függ. Minden eset más és más.

liza56

Meg lehet próbálni.

Kedves Sió!
Egy kicsit fals tanácsot adtál gyermektartásdij fizetése tárgyában.
Tévedés, hogy nem függ össze a gyermektartásdij fizetési kötelezettség a gyermeknek szülőjéhez való kapcsolatával.
Egyszóval, a kiskorú gyermeket a szülő saját megélhetésének rovására is köteles eltartani.....,
míg a nagykorú gyermek nem tart becsületes kapcsolatot a szülőjével, nem méltó a gyermektartásdíjra. Felnőtt gyermekét a szülő már nem köteles ilyen esetben eltartani.
Nem úgy van ám, hogy ha pénz kell, akkor ismerem apámat, vagy anyámat, de egyébként rá sem nézek.

Köszönöm a válaszát, ha jól értelmeztem meglehet próbálni

Kedves "Sió"!
Azt szeretném kérdezni, hogy Te elváltál és van-e kiskorú gyermeked?

kissev

Van.

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
28. § (1) A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.

liza56

Ha az elfogadó nyilatkozatod óta még nem telt el egy év, pert indíthatsz az apaság vélelmének megdöntése iránt. Ha eltelt, az ügyészséget kérheted, hogy a nevedben indítson pert, de semmi nem kötelezi őket, hogy megtegyék.

PK 100. szám
Az apaság vélelmét a Csjt. 43. §-a alapján az a vélelmezett apa is megtámadhatja, aki annak tudatában tett az apaságot elismerő nyilatkozatot [Csjt. 37. § ], illetőleg a gyermek anyjával való házasságkötése esetén, annak tudatában tett az apaság vélelmének beállását eredményező nyilatkozatot [Csjt. 39. § (1) bek. c) pontja], hogy a gyermek nem tőle származik. Az apaság vélelmét az említett esetekben a vélelem beálltától számított egy év alatt támadhatja meg.

1. A Csjt. 36. §-ának a) pontja szerint abban az esetben, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt (35. §) nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el (37. §).

A Csjt. 37. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a) törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó. E § (3) és (4) bekezdése az elismerő nyilatkozat érvényességének, illetőleg "teljes hatályának" további feltételeit is megállapítja.
A törvény tehát azt a férfit jogosítja fel az apaság teljes hatályú nyilatkozattal való elismerésére, akitől a gyermek származik. A Csjt. 37. §-a azonban nem kívánja meg annak az elismerő nyilatkozat megtételekor történő igazolását, hogy a gyermeknek valóban az apaságot elismerő férfi az apja. A törvény ugyanis azt tartja szem előtt, hogy az apaságot az a férfi ismeri el, akitől a gyermek valóban származik. Ebből következően az apaság vélelme az elismerő nyilatkozat alapján akkor is beáll, ha a gyermeknek valójában nem az az apja, aki az elismerő nyilatkozatot tette.
A Csjt. rendelkezései alapján beállott apasági vélelem megtámadásának feltételeit a törvény ugyancsak meghatározza. A Csjt. 43. §-ának (1) bekezdése szerint az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes előfeltételek hiányában nincs teljes hatálya.
A törvény tehát általánosságban úgy rendelkezik, hogy az apaság vélelme megtámadható, s e tekintetben nem különböztet aszerint, hogy a vélelem a Csjt. melyik rendelkezésen alapul. Megengedi tehát a megtámadást annak is, akire nézve az apaság vélelem azért állott be, mert teljes hatályú elismerő nyilatkozatot tett (Csjt. 37. §). Az elismerő nyilatkozat alapján beállt apasági vélelem megtámadását lehetővé teszi - a Csjt. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eseteken túlmenően - azon a címen is, hogy a nyilatkozat törvényes előfeltételei hiányoztak, és ezért a nyilatkozatnak nincs teljes hatálya [Csjt. 43. § (2) bek.].
Mindebből következően tehát a ténybeli alap nélküli elismerésen alapuló vélelmet akkor sem lehet megdönthetetlennek tekinteni, ha az elismerő a nyilatkozata megtételekor tudatában volt annak, hogy a gyermeknek a tőle való származása lehetetlen. Az elismerés - figyelemmel a családjogi viszonyok sajátos jellegére is - a szóban levő esetben sem tekinthető egyben a megtámadás jogáról való lemondásnak. A megtámadási jog el nem ismerése elmérgesedett családi helyzetek erőszakos fenntartására vezethetne, ami pedig sem a gyermek, sem pedig a társadalom érdekének nem felelne meg. A családi jogállásnak a valósággal egyező módon való rendezéséhez fűződik elsősorban érdeke mind a gyermeknek, mind pedig a társadalomnak.
A teljes hatályú elismerő nyilatkozaton alapuló apasági vélelem azonban nem támadható meg azon a címen, hogy megdőlt az elismerő nyilatkozat megtételének alapjául szolgáló feltevés (pl. az elismerés az anyával kötött házasságra tekintettel történt, de a házasság felbontása folytán megdőlt az a feltevés, hogy az apaságot elismerő férfi a feleségével és annak nem tőle származott gyermekével egész életen át családi közösségben fog élni). Az apaság vélelme egységes, s a Csjt. a megtámadás feltételeit és határidejét szabályozza. A vélelem megtámadásának csak a Csjt. 43. §-a alapján lehet helye.

2. A Csjt. 36. §-ának c) pontja szerint abban az esetben, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt (35. §) nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni a törvényben meghatározott előfeltételek (39. §) esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött.

A Csjt. 39. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy ha az anya a gyermek születése után házasságot köt [36. § c) pont], férjét - az egyéb [a 39. § a) és b) [pontjában meghatározott] feltételeknek is a megléte esetén - a gyermek apjának kell tekinteni, ha a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvezető előtt a gyermeket a magáénak ismerte el.
A szóban levő apasági vélelem is megtámadható a Csjt. 43. §-ában foglalt rendelkezések alapján. Az a) pontban kifejtettekből következik, hogy a megtámadás joga megilleti azt a férjet is, aki annak tudatában tette meg a Csjt. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatot, hogy a gyermek tőle való származása lehetetlen [Csjt. 43. § (1) bek.].

3. A Csjt. 43. §-ának (5) bekezdése szerint az apaság vélelmét a gyermek nagykorúsága elérésétől, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg; az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesülés időpontjától számított egy év alatt léphet fel.

Vélelem megtámadásáról csak akkor lehet szó, ha a vélelem már beállott. Minthogy pedig a törvény (Csjt. 43. §) az apaság vélelmének megtámadására állapít meg egyéves határidőt, ebből következik, hogy e határidő folyása legkorábban az apaság védelmének beállásától veheti kezdetét.
Olyan esetben is tehát, amikor a vélelmezett apa annak tudatában tett a Csjt. 37. §-a alapján elismerő nyilatkozatot, illetőleg házasságkötés esetén annak tudatában tette meg a Csjt. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatot, hogy a gyermeknek tőle való származása lehetetlen [Csjt. 43. § (1) bek.], az apaság vélelme a beállásának időpontjától számított egy év alatt támadható meg.
Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló keresetindítástól különbözik az az eset, amikor a kereset annak megállapítása iránt indítják, hogy az anya utólagos házasságának hatálya a gyermekre kiterjed, illetőleg az apaság vélelme a törvényes feltételek hiányában az anya utólagos házassága alapján [Csjt. 39. § (3) bek.] nem is állott be. A nem a Csjt. 43. §-án alapuló ilyen per indítására jogszabály nem állapít meg határidőt, tehát nem kerül alkalmazásra az említett § (5) bekezdésében meghatározott egyéves határidő sem.

Kedves fórumozok!

Szeretnék segítséget,tanácsot kérni, a következő probléma miatt:A volt élettársam gyermektartás­díjat szeretne kérni tölem és nem tudom hogy mit tegyek a gyermek nem az enyém hathonapos terhes volt amikor megismertem,nem esküttünk meg de a gyermeket kérésére nevemre vettem és írt egy olyan papirt hogy nem fog gyerek tartást kérni. A kereszt anya házába laktunk kétéve felvetettet velem kettőmilliót hogy alakást rendbe tegyük én belementem de utána megcsalt és ugy viselkedet hogy eljőttem, rá jőttem hogy a pénzem kellet azota megint szűlt egy gyereket
A kölcsönt én fizettem a 100.000-ezer forintos fizetésem felét vonják kértem hogy nem tudok igy élni az új kapcsolatomba szinte a család tart el.Kértem felezük meg a kölcsönt de azzal fenyeget hogy gyerektartást kér tölem, még 4-év van, a fizetni valóból minden nálla maradt én meg élni nem tudok van ebből kiut.

Tovább: http://www.jogiforum.hu/forum/31/18424#…

folyt...
met azt mondták, szó nélkül idejönnek, ha nem engedem, hogy láthassák a csecsemőt. Eddig még nem is láttam őket, most ahelyett, hogy fiúkkal beszélnének, hogy tisztességesen küldje a gyerektartást, engem fenyegetnek (rendőrséggel, stb.) A fiúk bezzeg sem gyerektartás nem küld, sem láthatást nem akar.
Nekem a gyámhatóságon, ahol lakok, azt mondták nincs láthatási joguk, viszont a településen, ahol ők laknak azt mondták van láthatási joguk. Van ilyen?
Ha lehet, ügyvédi választ is szeretnék.
köszönöm

Sziasztok, én azt szeretném tudni, hogy a nagyszülőknek van-e láthatási joga?

külfödiapa

Ezek szerint az apa nem is akarja magához "perelni" a gyerekeket, egyszerűen annyit szeretne, ha az anya nevelné őket, nem?

Ebbe meg neki nincs beleszólása, mert vagy kéri a bíróságot, hogy nála helyezzék el őket, vagy "beletörődik", hogy az anya más nevelésébe adja őket.

Ilyen esetekben az a baj hogy mire a gyermek eléri a nagykorúságot már olyan szintű "agymosáson" esett át hogy mikor "önálló" döntést kell hoznia akkor is csak a vele együtt élő akaratát nyílvánítja ki. Hiszen 18 évig csak ilyeneket hallott. Nem látja saknos a különbséget tettek és tettek között. Nem veszi észre - miért is venné - hiszen 18 évig ez volt a "trend" kevesen vannak akik ezt észreveszik és ki tudnak a 21-es csapdájából törni. Hiszen ezzel azt kockáztatják hogy másik szülejüket is elveszítik...
Ezek ellenére úgy gondolom ha egy fiatal fenőtt ilyen döntést hoz hogy nem tartja apjának az apját holott az apa támogatta őt (gyt) tisztességesen akkor számoljon azzal hogy a támogatás megvonható tőle - Ne csak a pénze kelljen már a szülőnek....

szalma=szakma

A 19 éves gyerek már nemigen gyerek.
Van joga eldönteni azt, hogy akar –e kapcsolatot az apjával, vagy nem.
/kb. 13-14 éves kortól meg is hallgatják a kiskorúakat/.

Ez az életkor már más megvilágítást tesz lehetővé. Amíg egy 10 év körüli gyereknek nincs beleszólása, és előveszik a gondozó szülőt ha nem akar menni a gyerek, itt már semmilyen retorzió sincsen.

A tartásdíj fizetése nem függ össze, és nem is függhet össze azzal hogy akar e menni a gyerek, akar e kapcsolatot tartani.
Tartásdíj a gyerek tartását szolgálja addig, amíg arra jogosult a gyerek. Ennyi idős korban, ennek fizetési kötelezettsége sok dologtól függhet.

• tanulmányok
• saját eltartására alkalmas szalma, stb

Szubjektív: ha egy 19 éves ember nem akar menni a szülőjéhez, ott bizony nagy felelőssége van a gondozó szülőnek is.
Hogy mi és hol romlott el a kapcsolattartás gyakorlásában szerintem lehetetlen megmondani.
18 éves korig mindenesetre a gondozó szülő felelőssége, és kötelessége hogy a gyerek a kapcsolattartásra akarjon menni, elmenjen, és egyáltalán létrejöjjön a kapcsolattartás.

Más kérdés hogy maga a szó is / kapcsolattartás/ degradáló a különélő szülőre nézve.
Megint más kérdés hogy sok különélő szülő inkább lemond a gyerekéről lélekben is, mintsem 18 évig hallgassa a gondozó szülő aljasságait.