Gyerektartás és láthatás

Segitséget szeretnék kérni.

Egyéni vállalkozónál akinek nagyon jól megy a vállalkozás /de az ő bevallása szerint csak 66.ooo Ft a havi keresete/ hogyan állapitják meg a gyerektartást? Azt fogadják el amit ő mond vagy utána lehet járni, hogy valójában mennyi a bevétele. Igazságtalannak tartanám, ha a több százezres keresete mellett csak a minimálbér után állapitanák meg a gyerektartást. Hogy megy ez valőjában?

Segítséget szeretnék kérni!
A helyzet pedig a következő. 2 éves voltam amikor az apámtól külön váltunk. Most 20 éves vagyok.azóta 18 év telt el. Miután külön váltunk tőle édesanyám feljelentést tett gyerektartás miatt,(nem sok idővel később)mivel már 18 éve egy forintot nem láttunk tőle. Akkor azt mondták neki hogy nem tudnak vele mit kezdeni.Ez volt akkor. Kb 10 évvel ezelőtt megint megpróbálkoztunk a helyzettel,azonban visszautasítottak akkor is mert nem tudnak mit csinálni,mert külföldön van,és fogadjuk el azt ami van. Sajnos a probléma az, hogy már felnőttem és átértékeltem,hogy igazán mi szűkséges az élethez és a jövőre nézve mennyit jelent az amikor az embernek van félre tett akár pénze,akár valami olyan dolog amire számíthat a továbbiakban. Ráadásul van egy testvérem is. A legrosszabb ha mondhatnám így az, hogy az igazi apánk boldogan él,vannak másik saját gyerekei van lakása autója munkahelye márkás cuccai és persze elsősorban PÉNZE! Nem hiszem el, hogy valamilyen módon ezt így ennyibe lehet hagyni. Ha nem is 18 évre visszamenőleg,de a jelenlegi helyzet állása szerint valami megoldást szeretnék kapni,kérni illetve véleményt ,egyáltalán lehet-e bármit is csinálni! Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszokat. Szűkségem lenne a legapróbb véleményekre is! További szép napot!

Alkalmasint szánj rá néhány estét és olvasd vissza a topikot, mások esetéből és a hozzászólásokból sokat lehet tanulni, hasznosítani.

Az baj, ha kihagynak a döntésből. Erre céloztam a jogszabályok szerinti gyámhivatali működéssel kapcsolatban...monalisa szépen, frappánsan leírta a teendőket. Indulj el azon az úton és kitartás! Szükséged lesz rá!!!

... nemigen van oka hogy az apjával ne találkozzon ...

Jut még eszembe: ha a gyermek még óvodás ill. legfeljebb alsó iskolás, általában nemigen van oka hogy az apával találkozzon, ezzel szemben egy felső tagazatosnak ill. középiskolásnak adott esetben már adódhat jobb programja is mint "mindig" az apjánál lenni - ezt szem előtt kell tartanod majd. Egyébként az, hogy "nem akar találkozni", nos az anya dolga/kötelessége hogy a találkozásra megfelelően előkészítse - ráhandolja - a gyermeket.

Az elköltözése miatt uj helyzet állt elő, javaslom kérd a gyámhatóságot szabályozzák le a kapcsolattartás - az ex elzárkózik a veled való kapcsolatfelvételtől. A szabályozás térjen ki a láthatás gyakoriságára és idejére, az átadás/átvétel helyszínére, valamint külön is figyelemmel annak költségvonzatára. Kérd hogy vegyék jegyzőkönybe te mit szeretnél, mit tudsz vállalni. A gyermek közös, a vele kapcsolatos gondok, terhek továbbra is azok...

Írnak majd neki, a két álláspont alapján a kérdésben döntést hoznak.

Ha a továbbiakban valaki nem tartja magát a leírtakhoz szankciózhatják.

A vonat ill. buszjegyet mindig őrizd meg, lehetőleg másodmagaddal menjél - vagy az egyik szomszéd legyen jelen - ha netán nem adná ki a gyermeket.
Másnap készüljön jegyzőkönyv az esetről, azaz ne csínálhasson belőled következmény nélkül bolondot.

Nem könnyű eset...

Kedves antalzsol...

Ahogyan azt monalisa is írta fontos, mi van megjelölve a végzésben átvétel-átadás helyének.
A gyermeket érintő lényeges kérdésekben, így a lakóhelyének kiválasztásában a gondozó szülőnek a kapcsolattartó szülő beleegyezését kell kérnie, abban nem dönthet egyedül, önkényesen. Kivéve ha a kapcsolattartó szülő felügyeletei joga szünetel. Más kérdés, hogy ennek a jogodnak hogyan tudsz érvényt szerezni. Sajnos a gyámhivatalok a gondozó szülő által elkövetett visszaélések esetében nem állnak a helyzet magaslatán. Nagyon nehéz hozzáértő, a munkáját a jogszabályok pontos ismeretével végző részrehajlás nélküli gyámhivatalt találni, de nem lehetetlen. Illetékesség tekintetében kötve vagy, de ez ne vessen vissza.
Szerintem valóban keresd meg a gyámhivatalt, kérdezd meg ebben az esetben mi a teendő. Azt kell mondaniuk, hogy kell a te beleegyezésed is, ha nem tudtok megegyezni, akkor bíróság. Megtiltani valószínűleg nem fogják neki a költözést, de ha az indoka nem méltányolható (pl. csak ott van munka, máshol nem tudja a lakhatást biztosítani, stb.) a láthatás költségei őt terhelik. Jobban jár, ha inkább kompromisszumot köt, mondjuk egyik alkalommal ő hozza a gyermeket, másik alkalommal te mész értük vagy félúton találkozás... Lehet még a költözést is meggondolja...
A láthatások megtagadásáról van határozat amiben elmarasztalták, netalántán meg is bírságolták az anyát? Ugyanis ha ez tendenciózus akkor a gyámügynek már akár hivatalból is eljárást kellett volna indítani az anya ellen kiskorú veszélyeztetése és a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt. Ugyanis ez a magatartás a gyermeknevelésre való alkalmatlanság klasszikus esete.

Laikus fórumlátogató

Az sem mindegy mi a munkád, munkaidő beosztásod, az esetleges új családi helyzeted, jövedelmed, milyen az autód?! Szóval nem mindegy, hogy csak 10-20 km-re költözik-e az anya vagy jóval odébb...

Mondjuk kéthetenkénti láthatás esetén elmenni 100/200+ km-re a gyermekért és hozni/vinni, az bizony komoly pénzbe kerül havi/évi viszonylatban - valamint bírja-e az autó x éven át?! Aztán ha van új feleség és esetleg közös gyermek is már, bizony szóvá teheti, hogy kéthetente a jövés-menés okán alig vagy velük - bármennyire is szeretettel látja az előző gyermekedet.

Az eddigi kapcsolattartás valószínűleg megsinyli.

antalzso...

Szerintem ha írásban le van szabályozva, hogy eddig hol vetted át a gyermeket és azt hová kellett visszavinni, az ezen történő egyoldalú, önkényes változtatás miatt a kérdésben az anya a hunyó.

Volt már itt a topicban olyan írás, hogy a többletköltség minden egyes esetben a gondozó szülőt terheli, volt olyan is, hogy a költséget meg kell felezniük, de volt is, hogy a gyermeket félútra el kell vinni és ott átadni/átvenni.

Szvsz nem mindegy hogy a szomszéd városba/községbe költözik az anya a gyermekkel, netán az ország másik szegletébe...javaslom keresd fel a gyámhivatalt.

A kötelezettségnek jelen esetben van költségvonzata...

Javaslom keresd fel a gyámhivatalt.

.....
laikus hozzászóló

Főszabály szerint a te kötelezettséged.

tth.andrás

„Érdeklődni szeretnék arról ha a úr nem írja alá az apaságot és a gyermekről lemond ebben az esetben lehet kötelezni a gyermektartásdíj megfizetésére?Ugyan akkor írásba foglalja,hogy a későbbi időkben sem állmódjába gyermekkel való kapcsolat létre hozása.”

Természetesen lehet kötelezni.

Főszabály szerint jár.

XXIX. számú Polgári Elvi Döntés a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásáról:

Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §-ának (2) bekezdésében említett szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége; nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az indokolt megszakítás.
Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha

a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan;
a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség);
ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításával a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni.
Indokolás
A törvényes tartási kötelezettség alapja a családjogi kapcsolat, és ez a tartási kötelezettség megfelelő teljesítésének kiemelkedő jelentőséget ad. A tartási kötelezettségre vonatkozó jogi rendelkezések megszegése a közfelfogásban kialakult erkölcsi követelményekkel való szembehelyezkedést is jelent. A tartási kötelezettségnek jogi szankciókkal való kikényszerítésére akkor kerül sor, amikor a családi kapcsolat meglazul vagy felbomlik. A jogalkalmazás fontos feladata a törvényen alapuló tartási kötelezettséggel kapcsolatban a gyermek érdekeinek védelme, a gyermek sorsáért elsősorban felelős szülő felelősségtudatának a fokozása.
A Legfelsőbb Bíróság a tanulmányait folytató gyermek tartási igényének és a tartás mértékének kérdésével már több állásfoglalásában foglalkozott. Ezek az állásfoglalások a továbbtanuló kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdéseket rendezték annak a művelődéspolitikai szempontnak a figyelembevételével, amely szerint indokolt törekvés az általános iskola elvégzése után a középiskola elvégzése, illetőleg az azzal azonos képesítés megszerzése. Minthogy az ezzel kapcsolatos tanulmány végzése általában a gyermek kiskorúságának idejére esik, a tartásra köteles szülőre irányadó a Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdése szerint az a rendelkezés is, hogy a szülő a saját szükséges tartásának a rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami a közös eltartásukra rendelkezésre áll. A kialakult ítélkezési gyakorlat a középiskolai tanulmányok végzésének idejére a tartásra való jogosultságot és kötelezettséget változatlanul fennállónak tekinti az esetben is, ha a kiskorúság idején megkezdett középiskolai tanulmányok befejezése valamilyen okból a gyermek nagykorúságának elérése utáni időre is átnyúlik.
Kérdéses azonban, hogy a munkaképes nagykorú gyermek tanulmányainak folytatása esetén milyen feltételek mellett és milyen mértékben követelhet a szülőjétől tartást.
A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése tartásra jogosultnak tekinti a munkaképes leszármazót is, ha erre szükséges tanulmányainak folytatása érdekében rászorul. Ilyen esetben a gyermek nagykorúságának elérése után is jogosult a tartásra. A továbbtanuláshoz fűződő egyéni érdek összhangban áll a társadalom érdekével, s e kettős érdek érvényesülésének előmozdítását zavartalan családi kapcsolat esetén a szülők maguk is alapvető erkölcsi kötelességüknek tartják. A családi kapcsolat meglazulása vagy felbomlása azonban nem lehet indok arra, hogy az említett érdekek háttérbe kerüljenek, különösen nem abban a vonatkozásban, hogy a családi kapcsolat alapján tartásra kötelezett szülő a gyermeknek és a társadalomnak az érdekét figyelmen kívül hagyja.
A gyermek rendszerint gimnáziumban, szakközépiskolában, szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait. A középiskolai tanulmányok sikeres elvégzése után azonban sor kerülhet valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges további tanfolyamnak a végzésére (pl. gyors- és gépíró, nyelv-, számítástechnikai, menedzserképző tanfolyam stb.), valamint főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatására a főiskola, egyetem nappali tagozatán. A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a szükséges tanulmányok folytatásán általában az életpályára előkészítő szaktanfolyamnak, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányoknak a végzését is érteni kell, ezért e tanulmányok folytatásának idejére az arra rászoruló munkaképes leszármazó is jogosult a tartásra.
Ha a gyermeket a középiskola befejezése után a választott életpályára előkészítő tanfolyamra, főiskola, egyetem nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett s arra képes szülő nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságát elért gyermek munkaviszonyt létesítsen, és tanulmányai költségeiről, valamint megélhetéséről maga gondoskodjék.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerűen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a főiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelőzően megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.
Ha a középiskolai tanulmányok végzését követően hosszabb idő telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a főiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülőtől elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzéséhez szükséges anyagiakat részben vagy egészben maga teremtse elő. E vonatkozásban jelentősége van annak, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kieső időben hogyan alakult. Ha a gyermek a továbbtanulást megelőzően hosszabb idő alatt akkori életkörülményeinek megfelelően választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülőtől, hogy több évi megszakítás után fedezze a továbbtanulás (újabb tanulás) költségét, és erre az időre újból tartásdíjat fizessen. Ilyen esetben kivételesen a tartási kötelezettség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az életpályától eltérő vagy magasabb képzettség megszerzését igénylő újabb életpálya a gyermek összes körülményére, különösen egészségi állapotára tekintettel feltétlenül indokolt, és a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyai alapján a társadalmi felfogás szerint továbbtaníttatása a kötelezettől elvárható (pl. a megszerzett képesítés az időközben bekövetkezett változás folytán megélhetését nem biztosítja).
A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatásához fűződő egyéni és társadalmi érdek a gyermekre is kötelezettséget ró, nevezetesen a tanulmányait köteles a tőle elvárható legjobb eredménnyel végezni annak érdekében is, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj stb.) kiérdemelje, s ezzel a szülő tartási terheit enyhítse. Megfelelően együtt kell működnie a gyermeknek és szülőjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetőségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkenőleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetőségére is vezethet.
A már említett általános művelődéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha főiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik. A magatartás okait, a gyermek körülményeit, a szülőknek vele szemben tanúsított magatartását természetesen igen behatóan vizsgálni kell. E vizsgálódás során a főiskola, egyetem véleményének a beszerzése is szükséges, mert csak valamennyi ok kellő ismeretében bírálható el, hogy a gyermek továbbtaníttatásának anyagi támogatása a társadalmi felfogás szerint a szülőktől elvárható-e.
A családi kapcsolatból eredő jogok és kötelezettségek vonatkozásában - így a tartás jogát és kötelezettségét illetően is - különös jelentősége van az erkölcsi követelményeknek. Erre is tekintettel mondja ki a Csjt. 60. §-ának (3) bekezdése, hogy nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A törvény azonban közelebbről nem határozza meg, hogy milyen körülmények fennállása esetén lehet az érdemtelenséget megállapítani.
Az említett erkölcsi követelmény szem előtt tartásával az összes körülmények beható mérlegelésével kell megítélni a továbbtanuló gyermeknek a tartásra kötelezett szülővel vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szembeni nem megfelelő magatartását is. A nagykorú gyermektől fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelő magatartást tanúsítson, mert e tekintetben már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellően értékelni tudja. A törvényen alapuló tartásra ezért nem méltó a főiskolai, egyetemi tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermek, ha neki felróhatóan a tartásra kötelezett szülőjével vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít. Gondosan vizsgálni kell azonban, hogy a magatartást milyen ok és körülmény váltotta ki, különösen azt, hogy a kötelezett magatartása idézte-e elő, végül, hogy az a gyermeknek a társadalmi felfogás szerint valóban súlyosan felróható-e.
A Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdése szerint a szülő csak a kiskorú gyermekét köteles saját szükséges tartásának rovására eltartani. A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása - legfeljebb pár hónap kivételével - a gyermek nagykorúságának idejére esik, tehát irányadó az az elv, hogy a szülő nem köteles a gyermeket eltartani, ha ez saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyezteti. Erre tekintettel főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása esetén mindig vizsgálni kell - a rászorultság mellett - a tartásra kötelezett szülő teherbíró képességét, figyelemmel kell lenni a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaira és az őt terhelő kötelezettségekre.
A munkaképes nagykorú gyermek részére - szükséges tanulmányai folytatásának idejére - fizetendő tartásdíj mértéke szempontjából a gyermek szükségleteit, a tartásra köteles szülő teherbíró képességét, továbbá azt kell figyelembe venni, hogy a másik szülőtől - vagyoni, jövedelmi, kereseti viszonyaira, családi és személyes körülményeire tekintettel - mennyiben várható el, hogy ő is hozzájáruljon a továbbtanulás költségeinek fedezéséhez. A tartásdíj mértékének megállapításánál egyik tényező a továbbtanuló gyermek indokolt szükséglete. E vonatkozásban figyelemmel kell lenni a gyermeknek a továbbtanulással szükségképpen együttjáró kiadásaira, de számításba kell venni mindazt a támogatást is, amelyet az állam, a társadalom nyújt (állami, társadalmi ösztöndíj, szociális segély, tandíjkedvezmény, az elhelyezés, az étkezés terén nyújtott kedvezmény), a gyermek esetleges rendszeres jövedelmét (korrepetálásból eredő rendszeres jövedelmét stb.) és vagyonát.
A gyermektartásdíj mértékének további tényezője a tartásra kötelezett szülő teherbíró képessége. Amint arra már utalás történt, a szülő a munkaképes nagykorú gyermek tartása érdekében nem köteles saját szükséges tartását és kiskorú gyermekének szükséges tartását megszorítani. A tartásra kötelezett szülő és kiskorú gyermekének szükséges tartását illetően jelentősége van a kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyoknak, a családi és személyes körülményeknek, s ezek gondos mérlegelésével kell elbírálni, hogy adott esetben a nagykorú munkaképes továbbtanuló gyermek részére a szülő tartásdíj fizetésére milyen mértékben képes.

Szép Napot Mindenkinek!
Abban kérném a segítségüket, hogy ha valaki elvált, és a gyereke 22éves( akinek született saját gyereke) de nappali tagozaton tanul közben, utána kell-e még fizetni gyerektartást?
Illetve, mi a jogszabály arra vonatkozóan, hogy meddig jár a gyerektartás( gondolok itt arra, hány éves korig, első szakma megszerzésséig,stb. ) ?

Előre is köszönöm segítségüket!
Köszönettel; Ildikó

Érdeklődni szeretnék arról ha a úr nem írja alá az apaságot és a gyermekről lemond ebben az esetben lehet kötelezni a gyermektartásdíj megfizetésére?Ugyan akkor írásba foglalja,hogy a későbbi időkben sem állmódjába gyermekkel való kapcsolat létre hozása.

Köszönöm

KBS, köszönöm, közben találtam egy olyat, hogy PK.107, ami szintén erről is szól

Viszont amíg az édesanya háztartásában él addig az édesanyának jár a tartás nem a gyereknek...

obi van

Nagykorú gyermek esetében már rokontartásról van szó, jogossult a pénzt saját maga felvenni és azt legjobb belátása szerint (magára) költeni.

Jogi szempontból már vele állsz kapcsolatban, így abban is ő dönt, hogy az esetleges lakcímváltozásról tájékoztatat-e téged. (Az eddigi kapcsolattartásban is újra meg kell állapodni.)

Fordulj bírósághoz és kérd az eddigi tartásdíj összegének felülvizsgálatát, mert egy fiatal felnőttől bizonyos mértékben már elvárható, hogy saját magáról részben- egészében gondoskodjon.

"mona"
laikus hozzászóló

Tisztelt Cím!
Gyerektartást eddig postán küldte a cégem, most viszont bankszámlaszámot kértek.(birosagi végzésben az szerepel, hogy postázza a cég az adott cimre)
A gyerekemét adtam meg, nem az anyjáét,lesz ebből később gond?(nagykorú, de anyjával él.Anya arról sem értesített, hogy elköltöztek, nem jó címre megy a pénz,mert átvette az új lakótól)
köszönöm.

Misi85!

A jogosultnak kérnie kell a bíróságtól, hogy a továbbiakban a tartás összegét a béredből kéri letiltással, hivatkoznia kell a tartást meghatározó bírósági végzésre és meg kell adnia a számlaszámot, amire kéri az utalást. Indokolnia nem szükséges, az átfutási idő sem hosszú. A bíróság értesíti a munkáltatódat közvetlenül és a következő tartásdíj már úgy kerül levonásra.

„miszerint a gytartásdíj alapjául a tartás igénylését megelőző egy év jövedelme számít?”

A végrehajtási rendeletben van, de nem az alapról szól. (Az alapja a mindenkori havi jövedelem.) Ezt kellene figyelembe venni a jövedelmi viszonyok meghatározásakor. De meglehetősen ésszerűtlen szabály, hanyagolják is a bíróságok.

„Meg azt csak akkor lehet ha én nem fizetném 6 hónapig? ”

Nem csak akkor.

Misi85, ez nem neked szólt, hanem egy teljesen független kérdés volt. A Te eseted valóban eléggé faramuci, hogy miért csak akkor lehet az 50%-ot érvényesíteni, ha letiltás van...

Sziasztok!
Szeretnék egy kis segítséget kérni. 6 éve én és az élettársam külön mentünk. Van egy most 13 éves gyermekünk. Volt egy lakásunk, ami az én nevemre lett megvéve, mivel nekem volt munkám és én kaptam csak hitelt. A lakásra az önerőt ő fizette ki. A hitelt az én fizetésemből vonták. Miután különmentünk ő elköltözött és azt akarta, hogy mivel én maradok a gyerekkel a lakásban fizessem ki neki az önerő összegét. Mivel a lakáson is hitel volt, nem akartam több hitelt felvenni, így megbeszéltük, hogy mivel nem tudom neki ezt az összeget kifizetni, ő ennek fejébe nem fizet gyerektartást. Én naiv gondoltam gyerektartást nem fizet, de azért segít gondoskodni a gyerekről. Tévedtem. Azóta sem érdekli, hogy a gyereknek miből fedezem a szükségleteit. Akkor amikor 6 éve megegyeztünk, még jól fizető állásom volt és meg tudtunk élni a gyerekkel. Utána a hitel emelkedése miatt egyre nagyobb nehézségeink lettek és kértem, hogy járuljon hozzá a gyerek szükségleteihez. Neki ehhez sosem volt pénze.
A lakást 5 évig tudtam fizetni, utána végrehajtás miatt elvesztettem, ráadásul még a fizetésemet is vonják, ami azóta még kevesebb is lett. 2 éve van egy élettársam aki gondoskodik rólunk, de neki is megváltozott most az anyagi helyzete, a gyereknek pedig egyre nagyobb a szükséglete.
Kérdésem az lenne, hogy kérhetem-e a gyerektartás fizetését, attól függetlenül, hogy másban egyeztünk meg.
(Sajnos akkor amikor megegyeztünk nem gondoltam, hogy nem fogom tudni egyedül fedezni a gyerek szükségleteit, ahogy arra sem, hogy az apja egyáltalán nem fog foglalkozni vele. Amikor megegyeztünk nem is lett volna miből fizetnie én ezt is figyeltem akkor.)

Valoapa!

Köszönöm a segítséget még annyit kérdeznék ,hogy akkor ha megkapom a bíróságtól az értesítőt akkor kell a bíróság illetékességét firtatnom vagy más útja módja van ennek?