öröklés,ingatlan

Tisztelt Jogdoktor úr/hölgy!

Öröklési illeték fizetésével kapcsolatosan lenne kérdésem.
Édesanyám 2007. júliusában halálozott el. Az adóhatóság csak 2008. novemberében szabta ki az illetéket (209.000.-Ft) az öröklött ingatlan után. Én akkor (15 napon belül)fizetési könnyítést kértem, amire az Apeh érdemben még nem reagált, a mai napon viszont kiküldött 2200 Ft eljárási költségről szóló átutalási megbízást.
Többek között hivatkozva valami késedelmi kamatra is.
Megjegyzem, az akkor feladott ajánlott-, tértivevényes levél úgy íródott, hogy akivel akkor beszéltem, az semmilyen előzetesen befizetni való díjról nem tájékoztatott.
Valamint említést tettek a fellebbezési díjjal kapcsolatban is. Én nem fellebbeztem, hanem fizetési könnyítést kértem.
Érdeklődni szeretnék, hogy az öröklési ügyem folyamatosságára való tekintettel vonatkozhat e rám az a Kormány által hozott mentességi rendelet? (Az öröklött ingatlan 20 millión belüli.)
Én úgy hallottam, hogy a megfellebbezett ügyek esetén igen, csak itt nem egészen arról van szó.
Továbbá érdekelne, ha rám vonatkozik a 15 napos határidő, akkor az Apeh-re vajon a 30 napos válaszidő nem vonatkozik?

Válaszát előre is köszönöm!

Ha fellebbeztél, akkor vonatkozik. Látni kellene azt az iratot, amit beadtál, hogy az tekintehtő-e fellebbezésnek.

Köszönöm a gyors választ!
Sajnos -mivel akkor még nem tudtam, hogy a fellebbezés ez esetben jelenheti a mentességet is, ezért CSAK fizetési könnyítést kértem.

"November 28.-án kaptam kézhez elhalálozott édesanyám után örökölt ingatlan adóterhének kifizetésére fizetési meghagyást.
Ezúton szeretném Önöket kérni, hogy ez összeg (202.243.-Ft), részletfizetésben történő kifizetését engedélyezzék nekem."

Az indokok..., majd:

"Ezen indokokra tekintettel kérem méltányosságukat- valamint, hogy a remélhetőleg Önök által engedélyezett részletfizetés ideje hosszabb lejáratú legyen, mert a magasabb törlesztő-részlet kifizetése is nehézségeket okozna."

A lényeg ennyi.
Sajnos ez egy érdekes szituáció. Mert ez esetben egy "engedelmes" állampolgárról van szó, az meg ezek szerint nem számít, hogy rossz anyagi körülmények között él, ráadásul első megszerzett saját tulajdonú ingatlanként (már a haláleset előtt is) ott laktam -lakom a gyermekemmel.

Az APEH a kérvényre érdemben eddig (három hónap...) nem reagált.
Csekket viszont küld...

Mire számíthatok? Vannak pozitívabb megoldási lehetőségeim is így? Tehetek még valamit a mentesség eléréséhez?

Még egyszer köszönöm az előbbi válasz!

Üdv: Gabi

Tisztelt Ügyvéd!

Van egy ingatlanunk ami az édesapám tulajdona 3/4 részben.
Az ingatlanról azt kell tudni hogy a nagyapámé és a testvéréé volt 1/2-1/2 arányban.
Az ingatlanról még nagyapám készítettet egy örökségről lemondó nyilatkozatot(ami most került elő, hogy nagyanyám is meghalt), amin a nővére gyerekei lemondtak az örökségről(akkor már nagyapám nővére nem élt),amit minden fél aláírt és ügyvéd általi száraz pecsét van rajt, ez egy 2000-es dokumentum, ezután sajnos nem történt meg a földhivatali bejegyzés.
A nagyapám 2002-ben halt meg. Halála után az egyik fél aki lemondott a tulajdonáról meggondolta magát bejegyeztette magát az ingatlanra, mint tulajdonos,gondolom a hagyatéki tárgyaláson készült papírral(de ez csak feltételezés), a másik fél pedig egy ajándékozási szerződéssel ténylegesen lemondott az ingatlanról, ő be sem lett jegyezve.
A kérdésem az lenne, hogy ezzel a lemondó nyilatkozattal érünk-e valamit, így jó pár év távlatából? Esetleg földhivatlba is bemehetünk ezzel a nyilatkozattal a tulajdont töröltetni? Vagy ügyvédhez forduljunk? Mik az esélyeink ha polgári peres útra kerül a sor?

A földhivatalba hiába mentek, annak eljárásában főszabályként kötelező a jogi képviselő.
Egyébként pedig látni kellene azt a bizonyos "lemondó nyilatkozatot", anélkül nemigen lehet mit mondani.

Nem muszáj továbbolvasni, unalmas szakmai fejtegetés következik!
A tényállásod kissé zavaros. Azt mondod, a nagyapád és a testvére 1/2-1/2 hányadban voltak tulajdonosok. Ha így volt, akkor a testvér örökösei az nyjuk halálával szerezték meg az ingatlant Az öröklés ugyanis nyilvántartáson kívüli szerzésmód, az örökös tulajdonjoga a hagyaték megnyíltával keletkezik, nem a bejegyzéssel.
Ha az örökösök valamilyen módon - adásvétel, ajándékozás - átruházták a tulajdoni hányadukat a nagyapádra, akkor neki be kellett volna jegyeztetnie a tulajdonjogát, mert az viszont csak így keletkezik. Bejegyzés nélkül tulajdonjog nem illette meg, csak kötelmi igényként köevetlhette volna a bejegyzéshez való hozzájárulást. Ez az igény viszont 5 év alatt valószínűleg elévült.

Apropos: miért lett volna szükség a nagyapád halála után egy újabb ajándékozási szerződésre olyan tulajdoni hányad vonatkozásában, amelyet már korábban átruháztak rá?

Köszönöm gyors válaszodat!
Az örökösök a tulajdonukról az örökségről lemondó nyilatkozatban mondtak le a nagyapám javára.
Az ajándékozási szerződés pedig azért született meg, mert az egyik fél így mondott le "véglesen" tulajdonáról ami a földhivatalban bejegyzésre is került, de sajnos a másik fél még most is a tulajdoni lapon szerepel.
Akkor az örökségről lemondó nyilatkozattal már nincs esélyünk mit kezdeni?
Vagy keressünk meg azt az ügyvédet aki ellenjegyezte, hogy igazából miért nem intézte el anno a földhivatalba?

A nagyszüleim három hónap különbséggel haltak megtavaly és az egyikük tárgyalása már meg is volt, de a másikukét egy másik jegyzőhöz adták. Pedig volt örökösödési szerződés is és azt mondták régen mikor írtuk a szerződést, hogy ahhoz a jegyzőhöz kell mennünkmind a két esetben. A nagyapám tárgyalását az a közjegyző tartotta akinél a papírt írtuk, de a nagyanyámé elkerült egy másik jegyzőhöz...
Kértük, hogy tartsuk egybe annál a közjegyzőnél akinél írtuk az örökösödési szerződést, de elutasítottak.
Ezután mikor az első tárgyalást lefolytatták, egyszer csak kaptunk egy levelt, hogy vigyük be a papírjainkat, mert elhagyták azt a papírt amin mindenkinek az eredeti aláírása szerepelt.
Majd eltelt fél év vagy több... Felhívtam ezt a másik jegyzőt, hogy lassan eltelt egy év mikor lesz a másik tárgyalás?
Fél órát tartottam a telefont mire megtalálta a papírt és további két hónap után végre mára kitűzte a tárgyalást.
Elmentünk és nem volt ott. Elhalasztotta áprilisra.
Az igazság az, hogy már elegem van ebből a huzavonából.

Az lenne a kérdésem, hogyha nem szeretnék a hagyatéki tárgyaláson részt venni és az ez irányú kérésem közlöm a jegyzővel ő visszautasíthat-e?
Már több mint egy éve húzza a tárgyalás lebonyolítását és valami papírt is elhagyott, és még neki áll feljebb hogy nem akarunk ott lenni a tárgyaláson.Lehet - e panaszt tennem a jegyzőre és hol? Vagy kérhetek e másikat?
Fizetnem kell az ilyen ügyintézésért is?

Előre is köszönöm a választ!

Egy elkeseredett örökös...

Nem kötelező megjelenni.
A kamaránál tehetsz bejelentést. www.mokk.hu

Az örökösödési szerződéskor választott közjegyzőhöz mentek - ez tiszta.

Ellenben halálozáskor mindig "ügyeletes" közjegyző van., az egyik nagyszülő elhunytakor éppen őhozzá került az ügy, míg a másik nagyszülő elhunytakor meg nem - ilyen egyszerű.

Aztán hogy az egyiknél miért van meg egy ügy rövid pár hónap alatt míg a másiknál miért hózódik már közel egy éve is - sok tényezőtől függ.

A közjegyzőnél mindig fizetni kell - semmi sincs ingyen.

Természetesen meg lehet bírni közeli hozzátartozót, hogy egy bizonyos ügyben az Ön nevében és Ön helyett eljárjon, és aláírjon - tehát képviselje Önt.

A magánokirat legjobb ha közjegyző által készített...

Monalisa
laikus hozzászóló

Tisztelt Fórumozók!

Arra a kérdésre szeretnék válasz kapni, hogy féltestvérem(apai ágon) novemberben meghalt, a feleségén kívül nincs senki örököse, nem született gyermekük. Ma volt a hagyatéki tárgyalás, mindent a feleség örökölt. Ha a feleség is meghal, akkor az ő rokonsága örököl-e mindent attól függetlenül, hogy közösen szerezték a vagyont? A féltestvérem részét is a feleség rokonsága örökli, vagy mindkét fél rokonsága fele-fele arányban örököl? Van-e arra lehetőség, hogy bátyám vagyonrésze a későbbiekben a saját rokonaihoz visszakerüljön?

Köszönettel: edimaxi

Az ági vagyont nem örökli a házastárs. De ha nincs ági vagyon a hagyatékban, akkor mindent ő örököl, és az ő halála után természetesen az ő örökösei. A sógorok, sógornők pedig nem tartoznak közéjük.

Köszönöm a gyors választ, sajnos nem tartom igazságosnak ezt a jogszabályt,hogy végülis a túlélő házastárs rokonságához kerül az is amihez eredetileg semmi közük nem volt (mert ebben benne van apánk által szerzett vagyon is).

Köszönettel: edimaxi

Hogy érted azt, hogy "apánk által szerzett vagyon"?

Az a családi ház, amit apánk halála után közösen adtunk el(fele-fele arányban).

edimaxi

Mondtam, hogy az ági vagyont nem örökli a túlélő házastárs. Az, amit az örökhagyó a felmenőjétől örökség vagy ajándék címén szerzett, ági vagyon. Az ági jellegre azonban hivatkozni kell, azt a közjegyző hivatalból nem veszi figyelembe.

De mielőtt hiú reményeket keltenék: a bírósági gyakorlat csak a természetben meglévő örökölt dolgokat tekinti ági vagyonnak. Tehát az eladott ingatlan vételára már nem az.

Bocs az értetlenkedésért, de a bátyám(70éves korában halt meg) a ház felét még 15 éves korában örökölte az édesanyja halála után, ezért a fele az ő nevén volt, fele az apánkén. Akkor most így is ági vagyonnak számít a testvérem része?

Köszi:edimaxi

Akkor sajnos már tárgytalan az előző kérdésem.

Köszönöm a válaszokat:edimaxi

Tisztelt Fórumozok!

Az édesanyám 3 évvel ezelőtt meghalt. 2 testvérem, édesapám és én örököltünk tölle egy családi házat. Én a ház 1/6 részét örököltem. Sajnos az elmúlt 3 évben az édesapámmal a viszonyom megromlott. Kb fél éve már nem lakom otthon. Azt szeretném megtudni, hogy hogyan kérhetem ki az örökségemet. Milyen úton tudnék elindulni?

Köszönöm a segítséget!

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Édesanyám tavaly halt meg, egyedüli leszármazottként én örököltem a lakását. Örökösödési illetéket, az új jogszabályok szerint már nem kellett fizetnem. Kérdésem lenne, hogy eladhatom e a lakást /árát egy másik ingatlanba fektetném/, vagy van valami jogi megkötés?
Köszönöm a választ!

Milyen megkötés lenne? A tulajdonos azt csinál a tulajdonával, amit akar.

v.tia

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Tisztelt fórumozók,

Nagyszüleim 2005-ben a tulajdonukban lévő ingatlanokat elajándékozták lányuknak és lányuk fiának (unoka).

Majd 2007-ben meghaltak mindketten.
Két gyermekük volt, a fentebb hivatkozott lányuk (még él) és az édesapám, aki viszont már korábban meghalt.

Kérdésem, hogy unokaként (egy testvérem is van) követelhetem-e a kötelesrész rám jutó hányadát és hogy ebbe a kötelesrészbe bele kell-e számítani a fenti ingatlanokat.
Ha igen, mi módon és milyen feltételekkel.

Segítségüket köszönöm,
sbarb

A nagyszülők halála után volt-e hagyatéki tárgyalás? Mert ha vagyon és/vagy vagyoni érték nélkül távoztak az élők sorából, akkor...

Monalisa
laikus hozzászóló

„Kérdésem, hogy unokaként (egy testvérem is van) követelhetem-e a kötelesrész rám jutó hányadát és hogy ebbe a kötelesrészbe bele kell-e számítani a fenti ingatlanokat.”
Most még igen. Függetlenül attól, hogy volt-e hagyatéki tárgyalás vagy nem.