öröklés,ingatlan

Tisztelt Fórumozók!

18 éves tanuló vagyok, jövedelemmel nem rendelkezem.
Édesapám 14 évvel ezelőtt hunyt el. A szüleim nem voltak házasok, és nem éltek élettársi kapcsolatban sem.
Az örökségem egy ház 1/6 része. A házban édesapám özvegye él. Meg szeretném kapni a házrész árát (kb. 5 millió Ft-ot). Arra volnék kíváncsi, hogy milyen magasak lehetnek egy esetleges per költségei (mennyit kellene költenem, mielőtt az örökségemhez jutok)?
Valamint tudni szeretném, hogy kb. mennyi ideig tarthat egy ilyen per.

Fel kellene ajánlani az özvegynek a tulajdonrészed megváltását. Ha erre nem hajlandó ill. nincs pénze, akkor próbálj vevőt szerezni az 1/6-od részedre - annyiért amennyiért.

Végső esetben a közös tulajdon megszüntetése iránt bírósághoz lehet fordulni, a pertárgy-érték 6%-a az illeték, valamint az esetleges ügyvédi költség.

Egy megosztási per rossz esetben 2-3 évig is eltarthat, aminek nagy valószínűséggel kényszerárverezés a vége - de abból egyik fél sem jön ki jól.

A lakhely szerint illetékes önkormányzatnál megmondják hol tudsz ingyenes jogsegélyhez jutni, vagy erről a városi bíróság heti egy alkalommal- általában délelőtt tartott panasznapján is tájékoztanak.

Attól az 5 M Ft értékhatártól gondolatban próbálj elválni, mert lehet hogy valójában annyi az értéke a részednek a házból, de végős soron mindig a vevő mondja meg mennyit is hajlandó valamiért adni...

Monalisa
laikus hozzászóló

Az illeték 6%, amit a per végén közösen viseltek, de hogy ne kelljen megelőlegezned, ileltékfeljegyzési jogot kérhetsz. Ügyvéd nélkül nem biztos, hogy célszerű ezt a pert vinni, az ügyvédi munkadíj pedig szabad megállapodás tárgya.

Tisztelt Obudafan!
Nagyon szépen köszönöm a válaszát! Kedden lesz az örökösödési tárgyalás , jelentkezett még egy örökös, sajnos a tudtom nélkül birotkba vették az örökség tárgyát , a lepecsételt ingatlant felnyitották. Nem tudom,milyen ingóságokat tulajdonítottak el onnan.
Sajnos nincs pénzem arra,hogy ügyvédet fogadjak, azért kérem az Önök segítségét. Ezek szerint lehetséges,hogy a gyilkos férj örökrészét,-aki az ingatlanban a tulajdonrészét a feleségétől ajándékozásként kapta, -a Magyar Állam örökli?
Mit tudok tenni,ha a másik örökös már behatolt a lezárt ingatlanba és onnan ismeretlen vagyontárgyakat tulajdnított el?
Mikor lehet az örökséget birtokba venni?
Tisztelettel:
házacska
ui.:Nagyszerű,hogy van egy olyan fórum,ahol jogban kevésbé jártas emberek segítséget kaphatnak a kérdéseikre.

„Sajnos nincs pénzem arra,hogy ügyvédet fogadjak, azért kérem az Önök segítségét.”

Pedig rendszerint az így kifizetett ügyvédi munkadíj nem akkora, mint az a kár, amit az ügyvéd nélkül eljáró felek saját hozzá nem értésükkel saját maguknak okoznak.

„Ezek szerint lehetséges,hogy a gyilkos férj örökrészét,–aki az ingatlanban a tulajdonrészét a feleségétől ajándékozásként kapta, -a Magyar Állam örökli?”

Nem ismerem a tényállást. Lehet, hogy korábban volt már róla szó, de nem emlékszem, így a kérdésre sem tudok válaszolni.

„Mikor lehet az örökséget birtokba venni?”

Az örökhagyó halálát követően.

"Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!

Örököltem tavaly októberben elhunyt Nagymamámtól egy kb. 9-10 millió forint értékű ingatlant és némi készpénzt. A végrendeletben az áll hogy én vagyok az egyetlen örököse a hagyatékának, Édesanyám neve nem szerepel benne.

Ezzel kapcsolatban lenne néhány kérdésem.

Milyen anyagi terhekkel jár ez nekem? (örökösödési adó, APEH adó, illetékek stb...)

Édesanyám arra szeretne rábeszélni, hogy mondjak le az egészről az ő javára, mert őszerinte így kevesebb adó- ill. illetékteherrel megúszhatom a költségeket.

Mi igaz ebből? Van ilyen törvény?

Válaszát előre is köszönöm.

Attila

Szerintem a mamád mondja jól, mert ha az örökölt vagyon egészéről a közjegyző előtt lemondasz az anyukád javára, akkor neked eleve nem lesz mi után fizetni, de a mamádnak sem mert a szülő-gyermek közti közvetlen örökség esetében januártól megszünt az öröklési illeték kötelezettsége 20 M Ft összeghatárig.

Egyidejüleg, biztonság kedvéért kösd ki magadnak a haszonélvezetet az ingatlan egészére - mert előre soha nem lehet tudni mi jöhet még...

Később, amikor majd az anyukád is elmegy (...) a fenti mentesség okán neked sem kell majd öröklési illetéket fizetned, amikor a tulajdonjog "visszajön" neked.

A közjegyzői munkadíj összeget mindentől függetlenül meg kell majd fizetnetek - pár tízezer forinról lesz majd szó.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Üdv!

19 éves fiú vagyok, jelenleg még tanulok.
Egy családi házban élek 78 éves nyugdíjas nagymamámmal és az 58 éves édesanyámmal. Édesanyám rokkantnyugdíjas, 2000-ben volt súlyos autóbalesete. A Nagymamám a gyámja.

Nagymamám anno a házunk tulajdon jogát édesanyámra íratta, már csak a haszonélvezet van a nevén.
Édesanyámnak rajtam kívül még egy fia van, az én féltestvérem. Ő már 30 éves múlt, saját ingatlannal, gépkocsival rendelkezik, ezért édesanyám és nagymamám az én nevemre szeretnék íratni az ingatlanunk. Viszont a féltestvérem mindenképpen követelni szeretné a ház 50%-át. Ez az ingatlan nem édesanyám vagyonából épült fel, hanem nagymamám keze és pénze által. Ő csak átirata lányára, azaz édesanyámra az ingatlana tulajdon jogát.

Kérdésem az lenne, ha édesanyám(tulajdon jog) és nagymamám(haszon élvezet joga) kölcsönös beleegyezéssel rám akarják íratni a ház tulajdon jogát, a féltestvérem követelhet e pénzt a házból ?
Valamint, hogy az átíratás folyamata hogy zajlana ?
Ügyvéd, közjegyző ? Valamint ennek a költségei.

Válaszukat előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: egy nehéz helyzetben lévő fiatal..

( Édesanyám gyámságát, nagymamám már nem tudja vállalni, mivel már segítség nélkül magát sem tudja ellátni, ahogy édesanyám sem. Ezért a közeljövőben én leszek édesanyám gyámja, ezen indok miatt is szeretnék "szüleim" az átíratást. )

Keress fel egy közjegyzőt és kérd meg, hogy a két beteg hozzátartozódra tekintettel keressen fel benneteket a házban - időpontot egyeztetsz a jogásszal. Egy végrendelet szükséges melyben anyukád a ház örököseként téged jelöl meg - a megfelelő okiratot a közjegyző majd elkészíti és a legközelebbi elmenetelekor azt viszi magával. (Azt hogy anyukád helyett te aláírhatsz-e - különös tekintettel, hogy a végrendeleti kezdeményezett te leszel -, azt nem tudom, a jogász majd megmondja. Lehet, hogy a gyámhatóság előzetes hozzájárulására szükség lesz majd.)

A mamid haszonélvezeti joga itt nem oszt nem szoroz, vagyis az változatlanul megmarad.

Mert egy ajándékozás esetén a tesód a kötelesrészre (= 25%) jogosult lenne, ezen kívül neked nem kis összegű illetéket kellene fizetned a vagyoni érték megszerzése okán.

Az adásvételi szerződés eleve kizárt, mert ahhoz banki pénzmozgást kellene igazolni... És az adásvétel okán is vagyonszerzési illetéket kellene fizetni. Valamint mivel bizonyára fiktív lenne a szerződés, a bíróságon megtámadható - és elvesztenéd a pert.

Szóval szerintem a tesód a kötelesrészre mindenképp jogosult lesz, ha csak a jogász ki nem talál valami megoldást...

Azért közjegyző és azért nem ügyvéd, mert anyukád gondokoltságára tekintettel magán-közokiratba kell foglalni a végrendeletet.

Mielőtt felkeresed a közjegyzőt előtte beszélj a gyámhatósággal - információkkal felszerelkezve tudsz menni a jogi szakemberhez.

Édesanyádnak, nagymamádnak ismeretlenül is mielőbbi jobbulást!

"Lisa"
laikus hozzászóló

Néhány tízezer forint lesz egy ilyen közjegyzői végrendelet.

Bocs, akár ajándékozás akár végrendelet, a kötelesrész mindenképpen jár a testvérednek, csak a végrendeleti rendelkezés a költségkimélőbb.

Szerintem sem lehet a kötelesrészt megspórolni itt. Ezzel együtt az a végrendelet nem fog ártani.

Köszönöm Szépen a válaszokat !

Tisztelt obudafan!

A vita tárgya egy telek, melyen 3 gyerekrész van. Az egyik gyereknek a telek árának 1/3-a kellene de a másik két gyerek nem tudja és nem is akarja kifizetni neki a részét.
A telket még a házasságkötés előtt vette az örökhagyó, amikor csak együtt élt a későbbi feleségével (két gyerekük született). Majd elváltak és az újabb házasságból egy gyerek született. Most ő szeretné a telket megszerezni.

Az lenne a kérdésem, hogy hogyan lehet házasság előtti együttélést bizonyítani egy örökösödési perben?

Üdv:
alvaro

Leginkább tanúkkal, ha vannak.

és ha tanúkra azt mondják, hogy elfogultak?

Azt majd a bíró mérlegeli.

milyen más lehetőségek vannak még tanúkon kívül?

Pl. bármely hivatalos irat, amelyen akkoriban a közös címet tüntette fel lakhelyként, számlák, pl. közös nyaralásokról, közösen küldött/kapott képeslapok, közös, időben behatárolható fényképek, stb., stb.

értem, és ha mindez már másodfokon van?

Az baj, mert akkor igazolni kell, hogy miért nem lehetett ezt a bizonyítékot már elsőfokon előterjeszteni.

köszönöm kedves obudafan!

Nincs mit.

Kedves leendő válaszadó! Kérdésem a következő: válok a férjemtől, közös gyerek nálam marad. Sikerült megállapodnunk a férjemmel, hogy a közös ingatlan rá eső tulajdonrészéről lemond és ezért gyerektartást külön nem fizet nekem, hanem az ingatlan értékébe beszámítjuk. Ez ingatlan ajándékozásnak minősül és ajándékozási illetéket kell fizetnem, vagy van valamilyen kedvezmény, hogy a gyerektartás helyett ruházza át a nevemre az ingatlant. Adófizetési kötelezettség keletkezik?
Előre is köszönöm. fk

Ez nem ajándékozás, hanem egy visszterhes jogügylet, véleményem szerint lenne rá visszterhes illeték fizetési kötelezettség, de ilyen ügyben erre jó eséllyel adnak méltányosságból jelentős kedvezményt. Szja-t szerintem nem fog kelleni fizetni.