Kedves Fórumozók!
Ma derült fény arra, hogy miért nem kaptam idézést ...
Az özvegy sürgősségi eljárással kérte a hagyatéki tárgyalást, és egyszemélyben felvállalta, hogy az érintett örökösöket értesíti.
Hogy ezt miért tette, mikor a húgom egyetlen elérhetőségét sem tudja, azt csak sejteni tudom...
Gondolom áthárította volna rám a feladatot.
Egy szónak is száz a vége, mivel a húgom nem tartózkodik itthon, tehát a tárgyaláson nem tud részt venni, így a "sürgősségi" hagyatéki tárgyalás le lett fújva, a következő időpont - előreláthatólag -szeptember végére lesz kitűzve.
A közjegyzői irodában rám akarták testálni, hogy értesítsem az özvegyet, de ezt a nemes feladatot nem vállaltam fel.
Írtam egy levelet, melyet fax-on továbbítottam.
A levélben kértem a hagyatéki leltárba való betekintés lehetőségét még a hagyatéki tárgyalást megelőzően, valamint megadtam az özvegy elérhetőségeit.
Nyugtassatok meg.
Ugye nem feszítettem túl a húrt?
öröklés,ingatlan
A jogaidért álltál ki, megfelelően. Mostantól van egy hónap felkészülni a hagyatéki tárgyalásra. Az özvegy közben pedig elgondolkozhat...
Remélem a közjegyző is ilyen lazán veszi.
Kíváncsi leszek, mikor éretsítenek arról, hogy a hagyatéki leltárba betekinthessek.
Ezek után rettenetesen érdekel a dolog...
Csak nyugalom, az egész örökség/hagyaték dolgában ha közös megegyezésre nem tudtok jutni, a végső szót úgysem a közjegyző mondja majd ki.
Köszi a bíztatást!
Próbálok egy megfelelő ügyvédet keresni azt követően, amikor a hagyatéki leltár már a kezemben lesz.
Kedves fórumosok!
Lehet, hogy nagy hülyeséget kérdezek, de az érdekel, hogy nagyszülő után lehet-e örökölni, ha a (z egyke) szülő is él? (Van-e köteles rész, ami engem illet?)
Háttér: szüleim elváltak. Amikor a nagyapám meghalt, a (nagyanyámmal közös ház) tulajdonrészét apámra íratták, majd nagyanyám eltartási szerződést kötött egyetlen testvéremmel. Ezt a szerzősést később felbontották, majd nagyanyám halála után apám eladta a házat, hogy mi ne örökölhessük majd ha ő is meghal...
Kedves Fórumozók!
Van egy családiház aminek 1/2 arányban tulajdonosa vagyok. A másik fele az ex-férjemé. Szeretném megszűntetni a tulajdonjogomat. Van 5 gyermekem és rájuk akarom iratni az 1/2 részemet.
Milyen módon tehetem meg ezt?
Kell hozzá az ex engedélye?
garari!
Ha ez a szülő éppen a nagyszülő leszármazója, és nem a másik szülő, akkor nem lehet szó öröklésről.
Ozorai!
Az engedélye nem kell, de ha nem ajándékozod, hanem eladod, akkor elővásárlási joga ven. Emellett a közös tulajdon megszüntetése iránt indíthat pert.
Köszönöm, ObudaFan!
Nincs mit.
Panni68!
Mint már bátorkodtam javasolni: ObudaFan vagy ksb.
Köszönöm ObudaFan!
Amennyiben ajándékozom, abban az esetben lehetséges közös tulajdon megszüntetése iránti per indítása az ex részéről?
Elméletben akkor a gyerekek tulajdonát fogja képezni az 1/2 rész.
Lehetséges.
Közös tulajdon megszüntetési pert bárki indíthat, akinek van közös tulajdona, az erről való lemondás is semmis.
Sziasztok!
Családi kertes házunkat nagymamám halála után a fiai(apukám, és testvére) örökölték. A ház közös tulajdon, nincs szétválasztva (közös a víz, gáz, áram). A ház egyik felében mi lakunk, a másikban nagymamám halála óta senki, illetve a testvér néha itt tartózkodik, néha belekezd lakástfelújítani, a számlák egészét azonban mi fizetjük. A kert ráeső részét nem hajlandó gondozni, szépen nő ott a gaz, parlagfű, ha elromlik nála valami, a javításokat sem állja (elromlott a wc tartálya, folyamatosan folyt a víz belőle, apukám kénytelen volt megszereltetni, mert nem akart még nagyobb vízszámlát).
Mi megvennénk tőle az ő házrészét, de egyenlőre nem akarja eladni, viszont beköltözni sem akar, kertet gondozni, számlát fizetni végképp nem. Az egyetlen megoldás a külön közművek beszereltetése, ami megoldaná, hogy ne kelljen tovább az ő fogyasztása utána is nekünk fizetni, de felesleges lépés, ha sikerül megvenni tőle a házrészt.
az a kérdésem, hogy lehet- e valakit arra kötelezni, hogy eladja az ingatlanát, és hogy van-e rá esély, hogy az 5 évnyi közműdíjakat visszaszerezzük/pereljük.
Lehet, van.
Üdv a topikozóknak !
Nem teljesen ide tartozik (de állandó helyemre nem találok vissza) tehát itt szetretném megkérdezni a következőt :
van e különbség a feljelentés és a bejelentés között - a józan logika azt sugalja, hogy igen van, pl. "a szomszédom engedélynélkül ezt és ezt épít" ez egy tipikus feljelentés, de az hogy elöttünk vagy tőlűnk mondjul 50 méterre kidől egy fa leszakadt egy vezeték stb. ez egy bejentés.
Kérdezem ezt azért mert egyes önkormányzatok minden fel -, és bejentésért pénzt (illetéket ) szednek !
Az elsőnél érhető - ne jelentgessenek a polgárok felelegesen, a másodiknál már kevésbé.
Kösz !
SM.
T. zsann !
Egyezkedni kell, de ha nem megy van a kényszer eladás az árverés, de akkor a Tietéket is viszi valaki. Elvileg olyan nincs, hogy csak öt kötelezik az eladásra.
Apropó , milyen árat kináltatok neki ? Nyilván 'bagóért ' a tulajtárs sem akar megválni az ingatlan részétől.
Jó árért minden eladó !!
"illetve a testvér néha itt tartózkodik, néha belekezd lakástfelújítani"
Akkor csak 'ténykedik ' vannak tervei, csak Ti ezt máskép látjátok.
"az a kérdésem, hogy lehet- e valakit arra kötelezni, hogy eladja az ingatlanát, és hogy van-e rá esély, hogy az 5 évnyi közműdíjakat visszaszerezzük/pereljük."
Mint mondtam lehet mind a két felet kötelezni ez az árverés , aztán perelni is lehet, bárki perelhet bárkit, ha vállalja az ódiumát , azaz a költségeit. Mérlegelni kell, hogy megéri e !
Egyébként: kérni kell a tulajdonrész alapján, na meg az ésszerű használat alapján a rá eső közmű költségek kiegyenlítését !
Ha közérdekű a mondanivaló az bejelentés - díjtalan kell hogy legyen -, ellenben ha a szomszédot akarja valaki bemószerolni az feljelentés és mint ilyen pénzdíjas.
És van a névtelen bejelentés (...) ami a 62 Ft levélbélyegen kívül további költséget nem okoz.
T . ObudaFan !
a " 2007.08.22. 18:32:56 e-mail
Közös tulajdon megszüntetési pert bárki indíthat, akinek van közös tulajdona, az erről való lemondás is semmis. "
hozzászólásodhoz.
Az első részét értem, de a másodikat nem !
Ill. amennyiben van a természetbeni megosztás lehetősége, akkor nem az a célszertűbb ?
T. zsann !
Mint korábban írták :
"a közös tulajdon megszüntetése iránt indíthat pert. "
(by OF)
illetve mint mondtam bárki bármilyen ügyben perelhet (lásd politikusainkat), Kérdés megéri e ??
Mi a kérdés?
Egy meglehetősen érdekes ügyben szeretnék tanácsot kérni, és előre is köszönök minden tippet, ötletet.
Novemberben kért meg bennünket ( a feleségemet és engem ) a szomszéd idős házaspár, hogy gondozzuk Õket, a házukért cserébe. Problémát jelentett, hogy eltartási szerződést akkor nem tudtunk kötni, mivel Õk a fiukkal még 2001-ben kötöttek egy életjáradéki szerződést. A srác a megbízhatatlanság mintaképe, 4 válás, 4 gyerek ( természetesen mindegyik házasságból 1-1 ), tipikus életművész. Kiderült, hogy csak azért akarta ezt az életjáradékit, hogy eladhassa az öregek feje felöl a házat, hogy adósságait rendezze, őket pedig egy tanyára akarta költöztetni ( egy meglehetősen nagyértékű, jó állapotú házról van szó ). Ebbe az öregek persze nem mentek bele, majd mivel a srác az égvilágon semmit nem teljesített a szerződésből ( az első 6 hónapban fizette csak a havi 10rugó vállalását, és egyáltalán nem foglalkozott velük, feléjük sem nézett, az utolsó bejelentett lakcíme valahol az ország másik végén volt ), 2 éve peres úton megtámadták a szerződést. Mire a tárgyalásra került a sor, a srác megjelent, ígért fűt-fát, végül az utolsó pillanatban az öregek visszavonták a pert... Az ígéret azonban ígéret maradt, semmi nem változott, és novemberben már mindketten tartós segítségre szorultak. Mi ezt elvállaltuk és közben felkerestünk egy ügyvédet, aki peres eljárást indított az életjáradéki szerződés megszüntetésére. Szerinte ez nyert ügy, mindenképpen elbukja a srác és valóban nem volt olyan körülmény, amely ne ezt vetítette volna előre. Az életjáradéki felbomlik, mi kötünk egymással egy eltartásit, ez volt a terv. Csakhát ez időigényes és a sors közbeszólt.
A bácsi decemberben súlyos műtéten esett át, ezt követően teljes otthoni ápolásra szorult, majd januárban a néni állapota is hirtelen rosszra fordult. Ez azt jelentette, hogy gyakorlatilag januártól mi láttuk el a teljes háztartást. Főzés, mosás, takarítás, bevásárlás, ház körüli munkák, MINDENT. Az idő telt, mi becsülettel csináltuk a dolgunkat, az öregek is elégedettek voltak. Rokonok nem jelentkeztek, még 1 árva levél sem jött. Márciusban lett volna az első tárgyalás, viszont előtte néhány nappal a néni kórházba kényszerült, a bácsi pedig továbbra is fekvőbeteg volt. Persze a tárgyaláson a fiú sem jelent meg, így az teljesen eredménytelenül zárult. A néni 3 hetet töltött kórházban, csak én látogattam. Rokonok sehol ( itt kell megemlíteni, hogy a srácon kívül van egy lányuk is, aki detto annyit foglalkozott velük... ). A néni hazajött a kórházból, de az állapota csak romlott. A következő tárgyalás május elején lett volna, de az azt megelőző héten kétszer ki kellett hívnunk az ügyeletes orvost, majd végül az ügyvédet, hogy csináljon valamit. Azt mondta, hogy írjunk végrendeletet. Ez megtörtént, mindketten meghagytak minket örökösüknek és perbeli jogutódjuknak, hogy ha valami történik, be tudjuk fejezni a pert. A végrendelet aláírása után 2 nappal a néni meghalt, a per pedig "megszakadt". A temetést ( ill.hamvasztást ) én intéztem, a költségeket saját zsebből fizetve. Mivel az öregekkel hosszú ideje rajtunk kívül senki nem foglalkozott, ezért a házban egy rokon címét, elérhetőségét sem találtuk. Tudtuk, hogy vannak testvérek és a 2 gyerek, de hogy hol és hogyan lehet őket elérni, arról fogalmunk sem volt ( a bácsi sem tudott ebben segíteni ). Egyedül a srác utolsó bejelentett lakhelyét tudtuk, oda írtam egy levelet, de reakció semmi. Ahogyan másoktól sem. Se levél nem jött se semmi. A bácsit ezt követően ugyanúgy ápoltuk, gondoskodtunk róla teljes mértékben. Ennek eredményeként az állapota folyamatosan javul, azt lehet mondani, hogy jól van ( 85! éves ). Teltek-múltak a napok, augusztusban elérkezett a hagyatéki tárgyalás és a pofáraesés. A közjegyző elmondta ui., hogy hiába van a végrendelet, a fele rész köteles rész címén az utódokat illeti meg (kitagadás nem történt ). Erről anno az ügyvéd elfelejtett tájékoztatni minket.... A hagyatékin csak mi jelentünk meg, a srác át sem vette az idézést, a lányról pedig nem is tudott a közjegyző, tőlünk viszont megtudta. Hazamentünk és lázas kutatásba fogtam. A nyári konyha egyik eldugott fiókjában találtam egy fecnit, néhány tel.számmal. Megpróbáltam, de azt sem tudtam, hogy kit hívok. A srác 2. felesége volt, akitől megtudtam, hogy a srác már több mint fél éve Angliában dolgozik. Majd megadta az öregek lányának tel.számát, akit felhívtam. Persze nem tudott semmiről és mindjárt elkezdett reklamálni, hogy miért csak most tudja meg a halálhírt. Mondtam neki, hogy miért és persze Õ is tudta ezt nagyon jól, úgyhogy gyorsan csendben maradt. Azt mondta, hogy eljön megnézni az öreget, ez meg is történt. Meglepődött, hogy a bácsi milyen jó állapotban van stb. és mindjárt kezdte a nagy szöveget, hogy akkor Õ nem is viszi sehová ( na persze... ). Ismertettem vele, hogy mi a jogi helyzet, úgy reagált, hogy a köteles részéről nem hajlandó lemondani, de legyen miénk a ház, a felét kifizetjük, amin Õ és a szélhámos öccse majd osztoznak. Közben a srác folyamatosan hívogatta Angliából, hogy ez neki nem jó, ebbe Õ nem megy bele. A lány megnyugtatott, hogy rábeszéli erre az öccsét, nyugodtan be is költözhetünk a házba, az öreg legalább nem lesz egyedül. A napokban megjelent teljesen váratlanul a srác 3.felesége, aki nem tudta előttem leleplezni, hogy szimatolni jött, nyilvánvalóan "megrendelést" teljesített. Folyamatosan az az érzésem, hogy megpróbálnak kijátszani.
A helyzet most úgy áll, hogy van egy perünk a srác ellen, amit ha megnyerünk, akkor van egy fél házunk ( az életjáradéki szerződés szerint havi 10ezret kellett volna fizetnie, plusz gondozni, plusz a temetést vállalni, ebből semmi sem valósult meg, gondolom így csak mi nyerünk... ).
Vagy esetleg ki tudunk többet is hozni a dologból? Mondjuk 3/4-ed házat? Mit javasoltok? Ha próbálnak esetleg fondorlatoskodni, mire figyeljek? Megszereztem a srác angliai e-mail címét időközben, felvenném vele a kapcsolatot egyezkedés miatt, de szeretnék tisztában lenni vele, hogy meddig mehetek el. A bácsi elégedett velünk, nem akar sehová sem menni. A mi helyzetünk jelenleg olyan, hogy jó lenne, ha mondjuk ősszel be tudnánk költözni abba a házba és ez a bácsinak is jó lenne, mert akkor valóban 24órás figyelem alatt lenne és látom rajta, hogy kezdi unni egyedül a banánt.
Még annyit, hogy előreláthatólag a srác csak decemberben tud MO-ra jönni, tehát addig érvényes hagyatéki sem lesz és így a per is húzódik.
Mit szóltok?
Az alábbi öröklési ügyben kérném a segítségüket:
Édesapánk sajnos váratlanul elhunyt. A második feleségével közös tulajdonukban van egy ingatlan, aminek reá, mint örökhagyóra eső részét (50 %) a három gyermeke örököljük. Erre az 50 %-os tulajdoni részre a feleségének (aki kettőnknek nem az édesanyja) özvegyi joga (haszonélvezeti joga) van. Az örökösödési illeték megfizetése esetén, mi az örökhagyó három gyermeke, tulajdonjogot szerzünk háromszor 1/6-od részben. Az ingatlant egyébként az összértékéhez képest nem túl nagy értékü jelzálogjog terheli. (Valószínű, hogy kezességet vállaltak a közös harmadik gyermekük javára)
Kérdésem, hogy az özvegyi jog megváltása kérhető-e úgy is, hogy az ingatlant közösen értékesítjük és az özvegy eképpen váltja meg a haszonélvezetet. Így szerintem mindenki megnyugodna, mert az özvegy kissebb lakást tudna venni (szerintem édesapánk halála után egyedül nem tudná az ingatlant fenntartani) és mi is megszabadulhatnánk a közös tulajdonjoggal járó kellemetlenségektől. Van-e erre lehetőség, kikényszeríthető-e a megváltás, bírói úton, az ingatlan eladásával, ha az özvegy nem akarja eladni, vagy nincs semmi esély, tulajdonosnak kell lennünk. Ha az özvegy az ingatlanban kíván maradni, akkor szerintem pénzbeni megváltásra nincs esély anyagi okok miatt. Hagyatéki tárgyalás még nem volt. Kérdés, hogy erre a halálesettől számítva mennyi időn belül kerül sor ?