öröklés,ingatlan

Kedves Hector!

A gyermekednek semmilyen jogalapon sem jár a nagypapa hagyatékából, ha az apja él, és elfogadja az örökséget.

Jó reggelt Mindenkinek!

Ismét egy kérdéssel fordulok Hozzátok:
Szitu a következő: Legnagyobb lányom (15 éves) édesapja nem igazán foglalkozik a gyermekkel, nagyszülei 1 éves születésnapján érdeklődtek róla utoljára…
Apukának van 3 testvére és egy anyukája. Apja (nagypapa) nemrég elhalálozott, maradt utána egy fél lakás amit ugye a 3 testvér és anyuka örököl (azt hiszem) most árulják a lakást, hogy eloszthassák az örökséget.
Az én kérdésem az, hogy az én lányomnak (és egyben a többi unokának, van még néhány elszórva…) van-e köteles része ebből az örökségből, és ha van, milyen úton tudom érvényesíteni a dolgokat???
Nekem nem kell a pénzük, lakásuk, de azt gondolom a lányom, aki egész életében egy jó szót sem kapott a kedves nagyszüleitől ennyit igazán megérdemelne…
Előre is köszönöm a segítséget!

Zsuzsa

Ha te akarsz végrendelkezni, akkor miért nem mindegy az neked? Az alapítvány meg nagyon jól tudja, hogy alanyi illetékmentes. [Itv. 5. § (1) f)]

Ha pedig esetleg azt hiszed, hogy ezen az úton megúszhatod az öröklési illetéket, úgy hogy közben mégis hozzájutsz az ingatlanhoz, akkor sürgősen felejtsd el.

Üdv!
A köv. kérdezném: Ha végrendeletben vki vmilyen alapítványra hagy egy ingatlant, akkor lesznek e költségei az alapítványnak a hagyaték elfogadása után? Kell pl. örökösödési illetéket fizetnie? +vmit a földhivatalnál?

Köszönöm a gyors választ,nem lettem nyugodtabb!Mit lehet ilyenkor tenni? Lejárt a 15 nap,az ügyvéd hiteget mindennap,hogy holnapra már többet tud,ez megy már 1 hete.

„Kinek higgyek?!”

Azt ennyiből nem fogjuk tudni megmondani.
Önmagában az, hogy nem jelentették be az igényüket a hagyatéki tárgyalásig, még nem jogvesztő.

Tisztelt Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni.
Édesapám 2007.-ben meghalt,én vagyok az egyedüli örököse.A hagyatéki tárgyalás tavaly szeptemberben megtörtént, örököltem 1.350.000 ft értékben egy zártkerti szántót, valamint egy 323.000 ft-os tartozást az egyik banktól(ezt a tartozást már kifizettem),357.000 ft-os tartozást a másik banktól,amit végülis nem kellet kifizetnem,mert volt rá fedezeti biztosítás.Most júliusban megkaptam az öröklési illeték csekkjét is,amit már szintén befizettem.Fellélegeztem, hogy végre kifizettem mindent,de nem sokáig tartott az örömöm,mert most kaptam annak a banknak a behajtó cégétől felszólító levelet,amelyiknek a tartozást nem kellett vissza fizetnem.Ebből a levélből megtudtam,hogy van még egy tartozása apukámnak(illetve nekem)370.000 ft,amit 15 napon belül fizessek be.Azt szeretném megtudni,hogy kötelezhetnek-e engem a tartozás megfizetésére, ha a hagyatéki végzésen nem szerepel?Nem értem,hol voltak eddig,miért nem kaptam egy felszólító levelet sem.Egy bankon belül,hogy létezik,hogy az egyik tartozást jelzik a közjegyző felé,a másikról hallgatnak,majd egy év után megtalálnak és kamatostól követelik rajtam az összeget.Voltam már két ügyvédnél,de az egyik azt mondta fizessek,a másik azt,hogy ne.Kinek higgyek?!A segítséget előre is köszönöm!

Valóban,de sajnos a testvéri szeretetből mára egy elmérgesedett viszony lett!Mindenesetre még egyszer nagyon köszönöm a választ!

Kellemes hétvégét!

Bocs, tényleg. Alperessel és felperessel jobban ment volna. A nevek megzavartak :-).

Igen, ha akarna, Gabi be is költözhetne. Egyébként a használati jog gyakorlásáról már régen meg kellett volna állapodni. Mondjuk úgy anyuka halála óta.

Majdnem jól,csak forditva!:)Ági lakik a házban,és Gabié az 1/4rész!
Egyébként nagyon köszönöm a választ!
...................mivel Gabié az 1/4rész,akkor esetleg ha akarna,be is költözhetne?(vagy albérlőt költöztethetne be?)

Ha jól értem, akkor Ági most a ház 1/4-ének tulajdonosa. Fogalmam sincs, hogy hol van ez a ház, de 500ezer forint biztosan kevés érte.

Ha Ági a bíróságon kéri a közös tulajdon megszüntetését, amihez joga van, akkor Gabinak bizony a mai értékén kell majd magához váltania Ági tulajdoni hányadát. Ha ez nem sikerül, akkorszóba jöhet még a ház eladása, esetleg árverése.

Ha felújítási költségeket esetleg el lehet számolni vele, de ha jó ügyvédet talál, akkor Gabinak négyévi túlhasználati díjat is kell majd fizetnie, ami a bérleti díj arányos részével egyenlő, hiszen a testvére házában lakik.

Segitséget szeretnék kérni egy ismerősömnek(Gabinak)!
Édesapja 11 éve elhalálozott.Megvolt a hagyatéki eljárás, az apai rész után kifizette az illetéket.(ketten vannak testvérek)A házban tovább ott élt az édesanyja és a testvére(Ági),igy akkor természetesen nem jutott hozzá az örökségéhez.4 éve meghalt az édesanyja is,aki időközben eltartási szerződést kötött a vele együtt élő lányával.A hagyatéki eljáráson Gabi lemondott a köteles részről is Ági javára.Az apai részre viszont igényt tartana,de Ági mindösszesen 500000 forintot adott volna,amit Gabi kevesselt és nem fogadott el,mivel szerinte jóval többet ért a szülői ház.
A házat kb 5 éve(még az anyja halála elött) ujitották fel.Ági és családja azóta is ott él.Gabi biróságra akar menni,hogy végre hozzájusson az örökségéhez.
A kérésem az lenne,hogy mi alapján tudják felértékelni a házat(ugye közben eltelt 11 év),és Ági tartozik-e a kamatokkal,és ha igen akkor hány évivel(4 vagy 11)
Előre is köszönöm a választ!

Így van, adót azért nem kell, mert eltelt az 5 év, illetékkedvezméyt pedig azért nem érdemes figyelembe venni, mert sokkal többe lenne, a 12 hónap pedig nem is biztos, mert csúszhat az eladás.

Köszönöm Kriszta!

Korrekcióra azt hiszem nem lesz szükség, mert amit idén szeretne megvenni, az kevesebb értékű, mint a sajátja. Tehát most idén kifizeti a vételár utáni illetéket.
Mostmár tiszta számomra, hogy nyugodtan megveheti a mi 4 Mft-os ingatlanunkat idén, és ha jövőre eladja 11MFt-ért az övét, adót és illetéket már nem kell fizetnie, mert felhasználtnak tekinthető az összeg. Remélem. Senki nem írta ennek ellenkezőjét.
Köszi mégegyszer.

Most a vételnél teljes illetéket kell fizetnie, az eladás után meg kérni kell a korrekciót.

Köszönöm eddigi válaszát, de hogy tényleg tiszta legyen számomra: nem mi szeretnénk a házát megvenni. Tehát idén megveheti a mi ingatlanunkat anélkül, hogy jövőre az ő házának eladása után fizetnie kellene? (Mert nem az eladás után vásárol másik házat, hanem előtte).
Az apósom egyébként többért szeretné eladni a házát, mint amennyiért megvette.
Köszönöm! És elnézést az értetlenkedésért

Nem a földhivatal feladata. Az Itv. ezt cserét pótló vétel címén megadott illeték kedvezménynek nevezi. Ha az eladástól számított 1 éven belül új lakóingatlant vásárol az eladó, akkor a két lakás forgalmi értékének különbsége után kell az illetéket leróni. Az illeték mértéke 4 millióig 2 %, afeletti részre 6%.

Sziasztok!

Elnézést, ha ez egy gyakori kérdés, de a földhivatalnál nem tudtak választ adni. Lehet, hogy bonyolult? Légyszi segítsetek!
Kérdésem a következő: apósomnak van egy háza, amit ha jól tudom 5 év tulajdonjog után mindenféle adó meg illeték mentesen eladhat. Ez az idő csak jövő májusba telik le, de addig nem is szándékozik eladni, de venni már idén szeretne egy kisebb értékűt (ráadásul a miénket). Ha megveszi a mi házunkat idén, akkor neki csak az illetéket (2%, 4M feletti részre 4%) kell befizetnie? Ha jövőre (5 év letelte után) eladja az övét, akkor már semmit sem kell fizetnie, ugye?
Köszönöm előre is a segítséget!

Sztagi

Köszi a válaszokat!
Akkor jól gondolom?: vISSZAutasítjuk az örökséget, aztán viszlát, nekünk nincs több gondunk vele? Az meg hogy ki kapja, minket már nem érint?

Lotti 55!

603. § (1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben egészben vagy részben lemondhat az öröklésről.

Ptk. 604. § (1) A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés fejében történt.
(2) A meghatározott személy javára való lemondás kétség esetében csak arra az esetre szól, ha e meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása kétség esetében csak a többi leszármazó javára szolgál.

Ptk. 605. § (1) Az öröklésről való lemondás - ellenkező megállapodás hiányában - a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás azonban nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.

(2) A lemondás ellenkező megállapodás hiányában kiterjed arra is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik, úgyszintén arra a vagyonra, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve ha a szerzés az örökhagyó vagyonában olyan rendkívüli növekedést idézett elő, amelynek ismeretében a lemondó nyilatkozatát nem tette volna meg.
______________
Ptk. 674. § (1) Az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasíthatja.

(3) A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett, valamint a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen.

Ptk. 675. § (1) Ha az örökös az öröklés megnyílta után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza.
(2) A visszautasítás jogáról való lemondás a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel történik.
(3) A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokba vételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt is, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki.
Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által bármely érdekelt kérelmére kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.

Mona!

„Ha esetleg az alanti hozzászólásom megtévesztő lenne, a kérdezőtől elnézést kérek.”

Ez most sajna az volt, az örökösnek jogosan jár a lakás.
A bérlő nem tarthat igényt cserelakásra. Kérhet a volt munkáltatójától, de nem jár neki.

Azt meg végképp ne felejtsd el, hogy állami vagyon lett "hasznosítva", nem tévesztendő össze az önkormányzati tulajdonnal.

Valóban, akár ekként is el lehet járni.
Egy ajánlott-tértivevényes és "Nyílatkozat" c. tárgy megjelzésű levélben közölni kell majd a megkereső közjegyzővel, hogy ti lemondotok az örökségről., vélem egy levélben meg lehet ezt majd írni, de fontos, hogy az öröklési sorrend be legyen tartva + tanúk, dátum stb.

A csekket azért megkapjátok (...), mert függetlenül az esetleges meg nem jelenéstől, az az ő munkadíja az eljárásban - számlát küld.

Vagy el se kell menni a hagyatéki tárgyalásra !

Jó kis dolga lesz majd a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek - terebélyes a családfa, igaz minden egyes eljárás során x tízezer forint munkadíjat kell fizetni.

Az örökségről elég a hagyatéki eljáráson lemondani - azt visszautasítani -, így a hagyatéki jogosultság tovább és tovább vizsgálandó majd.

Végső soron, ha nincs örökös, a hagyaték az államra száll.

Ha elutasítjátok, onnantól nincs vele gondotok.

Üdvözlet!
A következő lenne a kérdésem: Nagyapám(ő már özvegy) nevén van egy ingatlan, amit nem szeretnénk megörökölni. Visszautasíthatjuk-e ezt? Mikor kell ezt megtennünk? Biztosan lesz hagyatéki tárgyalás?
Ha édesanyám(neki nincs tesója), én és testvérem is visszautasítjuk, úgy tudom nagyapám testvérei következnek, (ők sem élnek már)aztán azok leszármazottai. Ha ezek a leszármazottak +az ő nagykorú gyerekeik is visszautasítják az örökséget előfordulhat e hogy a köv. generáció kiskorúinak nyakába varrják az örökséget? Tehát: tulajdonképpen lehetséges e , hogy nagyapám ingatlanát az ő testvérének a dédunokái fogják megörökölni? Vagy az öröklés nem megy ilyen messze, hanem megáll a testvérének a gyerekeinél? Mikor száll az államra?
Ha mi visszautasítjuk, nem vagyunk kötelezhetők semmiképpen sem az örökség elfogadására?
A választ előre is köszönöm!
Lotti