öröklés,ingatlan

Elnézést még kifelejtettem az előbbi hozzászólásomból, hogy a nagykorú gyermekünk még egyetemista azaz tanuló.

Ha a gyermek nem örökös, nincs haszonélvezeti joga stb., akkor neki nem jár pénz (csak majd ha megörökli tőletek).
Ettől függetlenül adhattok neki, ha akartok.

„Ha a gyermek nem örökös”

Szóval: ha nem tulajdonos... Picit előre gondolkodtam.

Ki az ingatlan tulajdonosa a tulajdoni lap szerint?

Tulajdoni lapon férj-feleség páros szerepel.

Milyen jogcímen járna a gyereknek a vételárból?
Ennyi erővel nekem is adhatnál belőle. Küldjek számlaszámot?

Öröklés, de ingó. (előre is elnézést, de ezt olvassák legtöbben) :-)

Segítséget, ötleteket várok egy érdekes problémára:
A gépjármű tulajdonosa a tárgyév november 1 és november 30 közötti időszakban válthat – gépjármű kötelező felelősség- biztosítót. Jelen esetben a gépjármű tulajdonosa elhunyt, a hagyatéki eljárás még nem zárult le, így a gépjármű még függő hagyatéki vagyon. Az elhunyt bónusz kategóriás volt, a várományosa viszont, mint új ügyfél, A0-ban kezd. Ezt tudjuk mit jelent, elesik a kedvezményektől és hozzá van „ragadva“ ahhoz a biztosítóhoz, szószerint megörökli a biztosítót a gépjárművel együtt. Tehát elméletileg váltani nem tud biztosítót, ha tulajdonába csak nov. 30 után kerül a gépjármű.
Problémáim / kérdéseim:
A szerződés teljes egészében nem kizárólag a gépjárműhöz kötődik ( tekintve hogy a biztosítási díj a szerződő fél kockázatelemzése után kerül megállapításra) – tehát „köteles“ az új tulajdonos a számára nem kedvező feltételekkel szerződni, átvenni a biztosítót, amely nem az ő igényei szerinti, holott ő új szerződő a megöröklött biztosítónél. Tehát elesik a jogosultságától?
véleményem szerint lyuk van a jogszolgáltatásban, mert előző szerződő fél elhunyt ( elméletileg ez szerződést megszűntető ok)
ugyanez a probléma évközi adásvételnél is előkerülhet.
Van megoldás? Lehet pl. előre nyilatkozni (visszatérve az „alapesethez“ (öröklés), hogy a hagyatéki eljárást követően mely biztosítónál kíván majd szerződést kötni?
Vagy engedményezhetne a jogalkotó egy olyat, hogy halál esetén a tulajdonos bármikor jogosult az öröklést követő 1 évben egyszeri alkalommal váltani (a nov hónapot kivéve).
Szerintetek?
Véleményeket várok!
Köszönöm, hogy megvitatjátok velem. ( ha lesz egyáltalán válaszoló).
Üdv, Ayber

Pár évszázaddal lemaradtál. A hatályos magyar jog szerint nincs "függő hagyatéki vagyon".

Üdvözletem!
Egy kérdésemre keresem a választ. A múlt évben volt egy kapcsolatom, melyben odáig jutottunk, hogy együtt folytatjuk tovább. Az addig életem felszámoltam, és költöztem volna a közös albérletünkbe. A párom a bankszámláján, mint rendelkezőt és kedvezményezettet jelentett be. Ő váratlanul meghalt. A banszámlát zárolták, majd feloldották és a pénzt kifizették a részemre. Ezt az összeget a volt férjem "kifizetésére" szántuk. Így is történt. Most a feleség (akitől felperesként válni készült, közös megegyezéssel, vagyonmegosztással és a halála előtti napon lett volna a "végső" tárgyalás)és a három felnőtt gyerek a köteles részt követeli rajtam.
A kérdésem az lenne, hogy a követelésüknek van-e alapja, mire számíthatok???
Minden segítséget előre is köszönök!

Jó, hogy csak a köteles részt. Szerintem add ki nekik.

(Ha szabad kíváncsiskodnom: a te igazságérzeted mit súg?)

Ayber:
Tulajdonváltozás következik be az örökléssel, ennek következtében az új tulajdonos, a saját kockázati besorolása alapján azzal a biztosítóval köt szerződést, akivel akar. A szerződéskötés időpontja nem releváns.

Kedves Kbs!
A kérdésedre válaszolva, azt kell mondjam, hogy az igazságérzetem mit mond, annak rettentő sok előzménye van, amit kevesen ismernek, így a válaszom, az, hogy nem szívesen tennék eleget a követelésnek. A jog lehet, hogy mást mond.

Itt inkább az az érdekes, hogy csak a kötelesrészt kérik. Talán van végrendelet? MErt ha nincs, akkor gyorsan írjatok egy megállapodást, hogy semmi többre nem tartanak igényt, és boldogan add oda a kötelesrészt ezért.

Üdvözlök mindenkit. Egy számomra bonyolult kérdésben szeretnék tanácsot kérni , öröklés ill. hagyaték témakörben.Nagypapám fél éve hunyt el, és egy kb 12 millió ft értékű házat hagyott fiára ,lányára ,és két unokájára(ugyanis édesapánk már 8 éve elhunyt,így mi ürökölünk fivéremmel).Nagymamám nevén semmi nem volt ,de nem is tart rá igényt . Azt szeretném kérdezni,hogy lehet-e olyat csinálni ,hogy én és fivérem,valamint a másik öröklő fél lemondunk az örökségről ,és így egyetlen örökös maradna. Ő nem szeretné eladni a házat ,ezért gondolta úgy,hogy kifizetné a ránk eső részt(valahogyan el lehet számolni ezzel a pénzzel?) és vállalja a költségeket.Szóval véghez lehet e ilyen módon vinni a dolgot?Köszönöm előre is a választ.

Meg lehet oldani, de lesz illetékvonzata.

Ingóság (gjmű.) utáni banki tartozás kiegyenlítése ügyében kérem segítségüket. Sógorom halála előtt hitelre vásárolt egy gjművet. Halála után a gépjárművet a bank visszavásárolta, mivel az akkor még a két kiskorú gyermeke nem tartott rá igényt. Jogerős hagyatéki végzés értelmében 1/2-1/2 arányban, a két gyermek örökölte a leltárban szereplő ingó- ill. ingatlanvagyont. A hitelösszeg és a bank által értékesített gjmű. eladási értéke között 620 eFt tartozás keletkezett. Mivel a bank is megkapta a jogerős hagyatéki végzést, így a fenti összeg megfizetéséről értesítette is a gyermekeket. Az egyik gyermek időközben nagykorúvá vált, a kisebbik gyermeknek én vagyok a gyámja. Gyámhivatal hozzájárulásával hi.belül kifizettük a rá eső 1/2 rész tartozást (320 eFt-ot). Egy hónap múlva megkeresett bennünket ismét a bank, hogy mivel a másik gyermek nem fizetett, így a fenn maradt tartozást is nekünk kell megfizetni,mert a gyerekek a bank szerint egyetemlegesen felelnek a tartozásért. Amenyiben nem fizetünk jogi útra terelik a követelésüket. Kérdés: Megteheti-e ezt a bank? Valóban egyetemlegesen felelnek a testvérek? Hol van ez leírva?

Tehát az, hogy kedvezményezettnek jelölnek valakit egy bankszámlán, semmit sem számít?
Én azt olvastam ezzel kapcsolatban, hogy nem tartozik az örökhagyó hagyatékához, a kedvezményezett hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül rendelkezhet a bankszámla összegével.

Hogy mást ne mondjak, az örökhagyó halálát megelőző 15 évben adott ajándék sem tartozik a hagyatékhoz, mégis a kötelesrész alapjához már igen.

ildikó65!

Megteheti.

Ptk. 683. § (1) Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind pedig azt követően egyetemlegesen felelnek.

Kérem: aki tud, szíveskedjék véleményezni, megválaszolni a következő kérdésem:
Édesanyám 5 éves koromban meghalt, édesapám újból megnősült, második házasságából született egy lánya, aki nekem így a féltestvérem. Korunkat tekintve én az ötvenen, húgom a negyvenen rég túl vagyunk. Édesapám és nevelőanyám egy háztartásban, közös életvitelben éltek kb. ötven évig egy bp-i társasházi lakás tulajdonosaként. Előttem ismeretlen, hogy amikor vidékről BP-re költöztek, s megvették ezt a bizonyos lakást (amiről a következőkben írok), ki milyen tulajdonjogi címen használta azt. Az utóbbi kb. 15-18 évben húgom férjével együtt vett egy lakást közvetlen szüleink mellett. /A húgomnak van egy nagykorú, tanuló lánya, s talán valamilyen leendő új tulajdonosként jött a "képbe"./ Édesapám életében valamilyen formában egymás között felcserélték a két lakást, azaz egyikből a másikba átköltöztek, átalakították, stb. Ennek a jogi formája ismeretlen előttem. Édesapám három éve meghalt. Ez ideig semmi értesítést nem kaptam sehonnan az elhunyt vagyoni helyzetével-öröklés-kapcsolatosan. Példaként említem: Férjem édesapja egy éve meghalt. Az elhalálozást követő fél éven belül sor került a hagyatéki tárgyalásra, s a férjem, mint egyedüli gyermek már ki is fizette az ingatlan fél tulajdonosi jogának örökösödési illetékét. Az élő édeanyja pedig ugyancsak a fél tulajdonlásról és a ház haszonélvezeti jogcíméről kapott határozatot.
Az én esetemben úgy vélem, valami nincs rendben édesapám halálát követően az öröklés terén.
Meg kell, hogy említsem: közöttünk-édesapám-nevelőanyám- húgom kapcsolatában mindent tökéletesnek vélek, a mai napig családias a viszonyunk, mégis kisemmizettnek érzem, tekintem magam. Elsősorban elvi okokból kérdezem: ez rendben van így ? Lehet olyan megoldás is, hogy amikor még élt az édesapám, akkor valamilyen címen neki adta egy az egyben a maga részét a húgomnak, ezért nem maradt/jár nekem semmi ? Mint említettem, édesapám második házassága mintegy ötven évig tartott-nevelőanyámmal közös háztartásban éltek-, s ezek után nekem (a számon kívül) az elhunyt után semmi sem jár ?
Hol s milyen jogcímen érdeklődhetem az említett -Victor Hugo utcai-ingatlan jogi státuszának megváltoztatásáról ?
Van-e valamilyen betekintési lehetőség, ha igen, hogyan-függetlenül a rokon, gyermeki viszonytól-egy adott ingatlan tulajdoni lapjába ?
A választ, válaszokat előre is köszönöm.

T. Dr. Mohos Gábor,
(hirtelen lett itt több téma is). Köszönöm a szíves választ. Én személyszerint ugyanígy gondolom. Tehát, ha a hagyaték átadó végzés az örökös kezében van, beballag ahhoz a biztosítóhoz akihez akar ( akár dec. 1-én is) és ott köt kötelező gépjárműbiztosítást?

• T. Kbs,

Üdv, Ayber

Érdekmúlás miatt megszűnt a korábbi szerződés, újat meg kell kötni, tehát igen.

tiberius49!

Az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnél érdeklődhetsz arról, volt-e hagyatéki eljárás. Ha volt, akkor arra téged, mint törvényes örököst idézni kellett volna. Ha édesapád az ingatlant a húgodnak ajándékozta, de még halála előtt 15 éven belül, akkor kötelesrészre tarthatsz igényt.

Kedves Hozzáértők!

A következőkben kérném segítségeteket!
Nagybátyám fél éve meghalt, most lesz a hagyatéki tárgyalás. A vagyon 3 felé oszlik: özvegye (a nagynéném) és 2 első házasságából született lánya. A probléma egy hobby telek miatt adódik. A telek, mint nyaraló van bejegyezve és 50-50% tulajdonjoggal a nagynéném és nagybátyám között. Nagybátyám 50%-a oszlik meg hármójuk között. A gond az, hogy nagynéném szeretné eladni, a lányai viszont nem. Özvegyi jogon eladhatja-e vagy mindenképp kell hozzá a 2 (örökléssel tulajdonossá vált) lány aláírása is az eladáshoz? Tudomásom szerint nincs haszonélvezeti joga nagynénémnek a nyaralón. A lányok azt mondják, hogy ha eladják, nekik sokat kellene adózni, ez a nyaraló már kb. 15 éve nagynéném és nagybátyám tulajdonában van! Az adózás így is vonatkozik rájuk?
Köszönöm válaszukat előre is.

Miért is örökölne az özvegy?