Megállapodni bármiben meglehet. (Más kérdés, hogy milyen érdeke fűződne a módosításhoz a testvérnek, aki szerinted annyival jobban járt.) De ha már bejegyezték az ingatlanok tulajdonjogát, akkor illetékvonzata lesz az új egyezségnek is.
Üdvözlök mindenkit! Korábban már írtam ide, de csak feltételezéseket, amikre részben kaptam választ, de most konkrét helyzet állt elő, amiben segítségre szorulok:
Édesapám sajnos elhunyt, elvált édesanyánktól már régebben. Két gyermeke van (hugom és én). Apukám anyukája még él. Apukámnak van egy lakása, amihez apukámnak és az ő anyukájának van kulccsa. Igaz, ebbe a lakásba vagyok bejelentve, de nem ott laktam, így kulcsom sincs hozzá. Apukám halála után mindkét lakáskulcs az ő anyukájához került. Tudomásom szerint a törvény által a hugom és én (két gyermeke) lennénk az örökösök (végrendelkezés nincs). Hagyatéki eljárás talán a napokban kezdődik meg és szerintem pár hónap múlva lesz meg a hagyatéki végzés. Mint említettem az örökösök valószínű apukám két gyermeke lesz, azaz hugom és én, de az - ha jól tudom - beletartozik az örökségbe a lakásban lévő összes közüzemi tartozás is (pl.: víz, áram, távfűtés...stb.). Én ennek szeretném az elejét venni, folyamatosan fizetni a közüzemi számlákat a hagyatéki végzésig illetve persze utána is és bejutni a lakásba, ehhez el kell kérnem a kulcsot apukám anyukájától.
Kérdéseim:
Ha elkérem a kulcsot tőle és odaadja, akkor bárkinek az engedélye nélkül kicseréltethetem a zárat, hogy még véletlenül se tudjon a végzésig bemenni és az általam fizetett víz, villanyt...stb. fogyasztani vagy bármilyen ingóságot elvinni a lakásból???
Ha nem adja oda a kulcsot, akkor mint várható örökösök egyike, feltörethetem a zárat, majd zárat cseréltethetek??? Ezzel elkövetek bármilyen törvényellenes dolgot???
Mindkét esetben köteles vagyok kulcsot adni az elhunyt apukám anyukájának, ha kéri???
Hugom - mint várható másik örökös - álláspontja egyezik az enyémmel, így helyette is eljárok.
Hasznos válaszukat előre is köszönöm!
kicsit csavart a történet, de remélem sikerül értelmezni... nagyon várom hasznos válaszukat.
Újabb kérdés merült fel bennem:
Az aláírt megállapodás szvsz (zerencsére)hibás.
Két lapból áll, melyek közül a 2. lap egy kinyomtatott excel-táblázat, melyben egyrészt tételesen fel vannak sorolva a megállapodás tárgyát képező ingatlanok, azok értékei és a bt.-hez tartozó értékek.(ingatlan, anyag...) Ezeken kívül tartalmaz egy csoportosítást, melyben ezeket az értékeket szétosztja 1. és 2. tulajdonos között. És itt van a hiba: nem szerepel a papíron hogy ki az 1. és a 2. tulajdonos!
Az első lap egy formanyomtatvány-szerű, melyben a felek megállapodnak hogy a mellékelt dokumentum (2. lap) szerint osszák meg a vagyont egymás között.
Tehát nem derül ki hogy ki mit is kap. Erre csak szóban tértek ki.
Így ugye már kisebb a baj? Itt szintén az ügyvéd hibázhatott?
apukám édesanyja sajnos eléggé idős és köztudott az ember gondolkodása és felfogása "kicsit" változik ilyenkor és sajnos egy "kis" rosszindulat is van benne és nem valószínű, hogy kiengedi a kulcsot a kezéből (ezt személyesen hallottam), ezért várnék jogi tanácsot, hogy helyesen cselekszem-e.
Nem rocco, semmivel sem kisebb a baj.
Már kaptál választ, leslie; talán kétszer is. Semmi olyan változás nem történt, ami miatt más lenne a felelet.
Úgyhogy csak egy kérdés: mégis, hogyan lehetne jelentős közműszámlat előállítani egy használaton kívüli lakásban? Égve hagyja a villanyt, nyitva a meleg vizes csapot, égve a gáztűzhelyet?
„Nem rocco, semmivel sem kisebb a baj.”
Ezt kifejtenéd nekem egy kicsivel bővebben? A papírról nem tudni, hogy ki az 1. és a 2. tulajdonos. Nem hiszem hogy ebből a papírból bármelyik bíróság is döntést tudna hozni.
KBS!
Sajnos akár azt is el tudom képzelni, hogy égve hagyják a villanyt, megengedik a csapot.... stb., hiszen ha már nem az övé lesz, akkor a másiknak se legyen olyan jó (mondtam, hogy a rossz indulat megvan...sajnos). De akár elképzelhető, hogy a végzésig elvisz néhány ingóságot is, de előtte belakja a lakást és nem fizet utána, hiszen őt nem fogja terhelni a víz, a villany és egyéb költségek, hiszen az is az örökösre száll. Őszintén szólva tegnap temettük (temettem) el apukámat és már így is rengeteget kiadtam. Ahol lehet nem akarok többet fizetni, mint amennyit muszáj, tehát más helyett nem akarok esetleg 100-200.000,- Ft-os számlákat fizetni, ami a közüzemből jön össze a pár hónap alatt. Ha jól tudom már apukám halála előtt is voltak közműtartozások, így már most is valószínű van tartozás. Mindennek szeretném az elejét venni és még gyökerében megállítani ezt a dolgot.
Ezért gondoltam a lent leírtakra és csak az a kérdésem, hogy törvényesen cselekszem-e ha zárat cserélek vagy kulcs hiányában feltöretem és úgy cserélek zárat??? Erre szeretnék választ kapni, amennyiben lehetséges és előre is nagyon köszönöm, ha valaki tudna segíteni.
„Nem hiszem hogy ebből a papírból bármelyik bíróság is döntést tudna hozni.”
A bíróság abból tud - és köteles - döntést hozni, amit a felek szolgáltatnak. Ha ez a "papír" van, akkor ebből.
Nem tudok mit hozzátenni az eddig mondottakhoz. Kaccsoja ki!
Na még egyszer próbálkozok. Van 2 személy Nagy Jóska és Kiss Pista. Elmennek ügyvédhez mert van 3 almájuk és 6 körtéjük. Az ügyvéd ír egy papírt, amire csak ennyit ír: Egyes számú fél kap: 2 almát és 2 körtét, kettes számú fél kap 1 almát és 4 körtét. Mindenki aláírja. Ennyi. De sehová nincs odaírva: az egyes számú fél neve:Kiss Pista, a kettes számú neve Nagy Jóska. Akkor vajon hogy döntik el a "vitt papírból", hogy ki-kicsoda???
sehogy
rosszul lett megírva a szerződés
idióta volt az ügyvéd, aki készítette
(én eddig kb. már 8 ilyen pancserral találkoztam)
Viszont a valóságban Nagy Jóska úgy viselkedett, mint a szerződésben "egyes számú félként" megjelölt személy, Kiss Pista meg olyan magatartást tanúsított, amelyre a szerződés "kettes számú felet" jogosította fel. Így aztán a bíróság aggálymentesen megállapítaná, hogy a felek kit értettek egyik és kit a másik személyen.
A bíróság ugyanis nem hülye (főszabályként), s mivel nem is szereti ha annak nézik, akár meg is rendbírságolhatja azt a felet, aki a perben olyat állít, amiről maga is tudja hogy nem igaz.
a problémám megoldódott segítség nélkül
ÁGI VAGYON ÖRÖKSÉGÉNÉL A HAGYATÉKI TÁRGYALÁST ELINDITHATJUK-E HA AZ ÖZVEGY NEM AKARJA BEJELENTENI A FÉRJ HALÁLÁT?ILYEN ESETBEN MI A TEENDŐ?
A konkrét választ nem tudom, de vélem jogszabály nem tiltja, hogy az önkormányzat jegyzőjét tájékoztassátok az elhalálozás tényéről - kérve a hagyatéki eljárás meginditását. Ha már az özvegy nem akar ez ügyben eljárni...
Monalisa
laikus hozzászóló
Tegnap egyeztettem egy jogi ügyekben nálam kompetensebb személlyel, aki felhívta a figyelmem, hogy egy fontos dolgot figyelmen kívül hagytam, méghozzá azt hogy a hagyatékátadó végzés már jogerőre emelkedett. (tehát minden ingóságnak és ingatlannak az 50%-os tulajdonosa az egyik, és 50%-os tulajdonosa a másik fél) Innentől kezdve az ingatlanokat nem lehet csak úgy, egy egyszerű megállapodás keretében oda-vissza cserélgetni(erre csak a hagyatéki tárgyalás elején lett volna lehetőség), ehhez már adásvételi szerződések szükségesek. Ezek szerint a már aláírt megállapodás semmisnek tekinthető. Erről mi a vélemény?
És hogy ebben mi lehetett a 2 ügyvéd célja? Nem kizárt, hogy annyi, hogy így per nélkül minél előbb pontot tegyenek az ügy végére, mindezt úgy, hogy a 2 örökös előttük írja meg minden ingatlanra az adásvételi szerződést, ezáltal minden érték után az ő zsepükbe vándoroljon az a bizonyos 1%. (mindez egy 100 milliós örökségnél 500 000 Ft/ügyvéd.
rocco:
Te nem olvasod, amit kbs. ír?
Ő is azt írta, hogy ez már nem osztályos egyezség (amikor a hagyatéki tárgyaláson cserélgettek), hanem csere, amihez szerződés kell.
Ettől függetlenül a megállapodás él, hiszen az is egy szerződés.
Az már más kérdés, hogy az ingatlan miatt mindenképpen ügyvéd közreműködése szükséges.
(Szvsz. ha 100 millióról van szó, akkor miért itt kérdezgetsz?)
MÁR FELVETTÜK A KAPCSOLATOTT A KÖZJEGYZŐVEL AKI MONDTA HOGY ELŐBB AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL KELL KEZDENI ÉS SZÜKSÉG LENNE A HALOTTI ANYAKÖNYVRE AMI AZ ÖZVEGYNÉL VAN.
De, természetesen olvasom a válaszokat,de itt olyan sok plusz információ merül fel, amik közül bármelyik befolyásolhatja a megállapodás érvényességét.(és ezeket nehéz egy levélben leírni)
Pl. még egy adásvételi szerződés egy komoly irat, addig ez az aláírt vacak egy légből kapott számokat tartalmazó excel táblán kívül nem tartalmaz semmit. Sem szakértő által készített kimutatásokat az ingatlanok értékét illetően, sem a könyvelés hivatalos dokumentumait a bt.-t illetően.
Azt viszont tartalmazza, hogy a felek egy újabb megbeszélésen ezen hivatalos dokumentumok birtokában fogadják el a megállapodásban foglaltakat. Azaz ott még valamit alá kellene írni. (akkor ez szvsz olyan mint egy előszerződés) Na ez az ami nem fog megtörténni.
Természetesen az ügyben ügyvédek is részt vesznek, de mivel ilyen ügyvédi viselkedés után nem bízok meg bennük, ezért próbálok minél több forrásból információt gyűjteni. És mivel ez a fórum állítólag pont ez miatt indult, úgy gondoltam itt kaphatom a legjobb felvilágosítást.
Én mindezidáig próbáltam kimaradni az ügyből, és rábíztam páromra minden döntést, és ügyintézést. Most azonban úgy érzem kihasználták tájékozatlanságát, és így egy teljesen igazságtalan papír aláírására beszélték rá, elhatároztam, nem hagyom annyiban a dolgot. Ha kell évekig pereskedek, vagy beperelem az ügyvédet, hogy nem védte saját ügyfele érdekeit.
Találtam egy csereszerződés nyomtatványát, de semmiben nem hasonlít az általam említett irathoz. Ezen minden adat szerepel - cserélni kívánt ingatlan értéke, helyrajzi száma, alapterülete...!
Kérdésem az lenne, hogy lehet-e egyáltalán olyan csereszerződést kötni, amiben mindkét félnek, mindkét cserélni kívánt ingatlan 1/2 arányú osztatlan közös tulajdonát képezi, és ezt szeretnék úgy cserélni, hogy egyik ingatlan az egyik, másik ingatlan a másik fél 1/1 arányú tulajdonába kerüljön???
Lehet.
Köszönöm.
Sziasztok! Köszi a hozzászólásokat. Ma voltam ügyvédnél, és a polgármesteriből meg ahonnan kell, kikér pár iratot. Hagyatéki végzés, továbbá hogy kinek a nevén is volt a lakás édesanyám halálakor. Voltam bent a gyámügyön, előkeresték az iratokat, és érdekes módon az eleje hiányzik. '93-ban halt meg anyukám, de 94 közepétől van csak feljegyzésem, és abban csak 380000ft volt úgy, hogy már benne van a jóváírt kamat is. Úgy emlékszem, hogy annak idején faterom azt mondta, 700000ft-ért adta el a lakást, szóval azért nem milliókról van szó. De olyan dolgok lettek elszámolva, és olyan dolgokra kapott ki pénzt, hogy nevetséges. Az a gusztustalan az egészben, hogy az egyik kérvényben az ő írásával ott van, hogy Philips porszívót szeretne, videót és még a vonalas telefon bekötése, ami önmagában 37500ft volt. 110000ft-ot kért ki, és ott van az aláírásom. Ne erre abszolút nem is emlékeztem, de ez ám tényleg a gyerek fejlődését szolgálja, hogy a gyámügy simán kiadta rá a pénzt. Nekem még mindig az a nagy kérdésem, hogy mi lett az örökségem másik felével? Ha 700000-ért adta el, és a fele adósság (ő ezt mondta) volt, akkor a gyámügy tudna róla. De nincsenek meg a papírok... véletlenül
Ja és a számítógép szerint soha nem is szerepelt a nevemen lakás.
Sziasztok!
Megromlott a feleségemmel a kapcsolatunk és elválunk. van egy nagykorú (24 éves gyerekünk). Idáig közös házban laktunk hárman. Úgy döntöttünk, hogy eladjuk a házat és mind a hárman külön külön költözünk. Kérdeznénk, hogy az ingatlanból befolyó pénzt fele-fele (férj-feleség) vagy 1/3 (férj-feleség-nagykorú gyerek) arányban kell szétosztani vagy van ilyen "kötelező" törvény vagy jogszabály?
Választ előre is köszönöm!