Gyermektartásdíj végrehajtása

Sziasztok!

Eddig is sokat segítettetek, ha tudtok, kérlek most is lássatok el néhány okos és szakszerű tanáccsal!

Az előzmény: volt férjem több mint egy éve falhalmozódott különbözeti gyermektartásdíj hátralékát nem óhajtja kiegyenlíteni, végrehajtást kezdeményeztem, van a nevén ingatlan.

Most kaptam a bíróságtól (a végrehajtási ügyintézőtől) egy levelet, melyben azt írja, hogy egyeztessek "az adós munkahelyével a hátralék tekintetében".
Ettől azonban van egy kis gyomorgörcsöm, hiszen a bátyja, a volt sógorom cégénél dolgozik, és vele meg végképp nem voltam soha sem jó viszonyban.
Hivatalos megkeresésnek szerintetek jó, ha a végzésre és annak számára, valamint a Csjt. nem tudom, hogy kell írni, de talán Vr. 17. § (2)-re hivatkozom? ("Ha a kifizetett díjazás olyan összegű, hogy - a tartásdíj levonására vonatkozó szabályok alapján - még az alapösszeg levonása sem lehetséges, azt, illetőleg annak le nem vont részét a munkáltató hátralékként nyilvántartja és - amint erre lehetőség nyílik - a hátralékot folyamatosan levonja.")

Kérdésem még az is, hogy (kicsit lejjebb a Csjt-ben) hogyan kaphatok tájékoztatást a munkabéréről?
Ennek most azért van jelentősége, mert a Bíróság által is ismert munkahelyén hivatalosan valószínűleg valóban annyit keres, amennyi után tartásdíjat fizet, viszont egy régi közös ismerősünknek adott névjegykártyán egy, általam eddig nem ismert cég alkalmazottjaként van feltüntetve.

Mit javasoltok, mit tegyek?

Segítségeteket előre is köszönöm!

Kriszta

Nincs mit.

Értem, vagy legalább is azt hiszem :)
Köszi

B

bootm.!
Az a korlátozás szint, amikor a bíróság az ítélet rendelkező részébe is beleírja, hogy korlátozza. :) Nem akkor, ha csak így érzed.

ObdaFan
Ez nekem nagyon "magas"
Akkor mi is vagyok én ? :)

Kifejtenéd, hogy mit értesz azon hogy a biróság korlázozza a szülői jogokat?
Ha azt nézzük szinte minden elvált apának korlátozva van, mert azért valljuk be még kevés az ahol a válás után megmarad a közös felügyeleti jog. Főleg mert olyankor az anyuka nem mondhatná hogy egyedül neveli a gyermeket és nem kapna + támogatást.
Tehát melyik az a korlátozási szint ahol nem kell a elvált apuka hozzájárulása?

Köszi

B

Én a mindennapi iskolai gyakorlatot írtam le: se általános-, se középiskolából nem küldik haza a beiratkozót azzal, hogy hol a másik szülő.

A különélô szülôk a gyermek sorsát érintô lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követôen - közös szülôi felügyelet hiányában is - együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélô szülô felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.
A gyermek sorsát érintô lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.
Ha a különélô szülôk a közösen gyakorolt szülôi felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik.

Ez igaz, viszont ha megbeszélik a dolgot, akkor illő lenne a papirt is azzal aláiratni akinek joga van hozzá.
És ez az egyik fél hozzáállását is jól tükrözi :)

V

Azt hogy egy iskolában mennyire nézik át: mindkét szülő aláírta-e a jelentkezési lapot, fogalmam sincs.

Vélem nem "dolgozatírási" alaposságú a kérdés hanem a két szülő közti kapcsolat a közös gyerekük "közös" nevelése dolgában.

Úgy egy hónapja az egyik topicban hasonló volt a téma, és ott végül is azzal zárult a beszélgetés, hogy a külön élő szülőnek igen is beleszólási joga van abba, hogy a gyereke hová legyen beiratva vagy hová ne. (Természetesen messzemenően a gyerek érdeit figyelembe véve: legjobb iskola, megfelelő tagozat stb.)

Tehát ott az jött le a dologból: az apával is alá kell íratni a jelentkezési lapot.

Csak mint egy laikus emkékszek vissza.

No akkor mi az igazság, alá kellene csak az iskola nem törödik vele?

B

Én úgy todom, hogy mindkettőjüknek alá kell írnia, ha netán tévednék bocs.

Bár pl. az útlevél kiváltásához is mindekettőjük aláírása szükséges.

Pl. hogy ha nem ért vele egyet nem írja alá az iskolaválasztási jelentkezési űrlapot, amit tudtommal mindkét szülőnek láttamoznia kell.

Nem? köszi az infót.
Akkor viszont nem értem hogyan valósul meg a különélő szülő azon joga, hogy beleszólhat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekbe, pl. az iskolaválasztásba.

B

Beíratáskor sehol nem kérik mindkét szülő aláírását.

ObudaFan
"Azért ez alighanem bele van számolva az eredeti tartásdíjba. Ezért felemelést kérni reménytelen"

3 éve közös magállapodás volt 15000 ft ról amit a biróság jóváhagyott.
Most az ex többet kér, mondjuk 18, legyen.
De ez mellett még külön kér a beiskolázásra + arra hogy sok volt a kiesése a táppénz miatt.
Mondjuk olyan tételek amit külön fizet az ember, pl. ovodai uszás, angol, kirándulások, amit mondjuk én azaz a kötelezett fizet.
Az azért beszámitható a gyerek tartásába?
Na nem úgy hogy azt levonja az ember a köv, hónapban, hanem mint hivatkozási alap arra hogy az ember nem csak a szigoruan megállapodott összeggel járul hozzá a gyerek tartásához.

Másik kérdés, iskolai beiratáskor kell a kölönélő szülő aláirása?
Az anyuka szerint nem, de mintha úgy rémlene hogy igen.
Akkor ha kell, hogyan lehetett beiratni?
Na jó ez csak költöi kérdés volt, el tudom képzelni hogyan.

B

Az követi el, aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban elôírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti. Azért ebbe beletartozik az is, aki huzamosan jóval kevesebbet fizet.

Kedves pocak!
Először is, ki mondta Neked, hogy nőszemély volnék? Másodszor!
Mivel keresztülmentem ezeken a dolgokon, talán tudhatom, hogy miről szól ez az egész. De Te csak élj abban a hiszemben, hogy mindenkinél mindent jobban tudsz

Méhecske, hogy te milyen rosszindulatú nőszemély vagy!
És ráadásul még nincs is igazad.
A tartásdíj nemfizetés, illetve hátralék elsősorban polgári jogi, azon belül végrehajtási dolog, nem pedig büntető.
Hosszan tartó nemfizetés esetén lehet csak büntető feljelentést tenni érvényesen, akkor is csak akkor, ha a mulasztás bizonyíthatóan felróható a kötelezettnek.
Így sem az ideiglenes nemfizetés esetén nem állja meg a helyét a büntető feljelentés, sem pedig akkor, ha rendszeres fizetés történik, csak a megállapítottnál kevesebb összegekben.
A mulasztás pedig nem róható fel a kötelezettnek, ha a keresőképtelensége vagy jövedelemcsökkenése tőle független, objektív ok miatt következett be, illetve mindaddig nem róható fel neki, amíg a jogosult nem tesz lépéseket jogosultságának érvényesítésére.
Tehát ha végrehajtási eljárás elindítása nélkül/ helyett egyből feljelentést akar tenni, jogilag nem lesz eredményes, és erkölcsileg is meglehetősen kifogásolható.
Pláne az erre való buzdítás!

Azért ez alighanem bele van számolva az eredeti tartásdíjba. Ezért felemelést kérni reménytelen.

Köszi az infót.

Persze az a betegség nem tartós fogyatékosság, csak mondjuk havonta megfázik a gyerek és nem mehet közösségbe.

B

Még külön pénzt a végrehajtási eljárásban nem lehet kérni, mert ott a már megszületett ítélet végrehajtása történik. Ha beiskolázás, beteg a gyerek sok a gyógyszer, sokat volt az anya tápénzen kevés a fizetése, és mindezek a körülmények az ítélet óta következtek be bizonyíthatóan, akkor pert lehet indítani a tartásdíj felemelése iránt - legfeljebb 6 hónapra vissza, illetve a jövőre nézve.
Arra nézve is az ítélet rendelkezései az irányadók, hogy olyan külön juttatásból, mint a végkielégítés, kell-e külön %-ot vonni, de általában nem, csak az alapilletményből. Azt meg az ítéleten megállapított fix összeg garantálja, hogy a következő hónapokban is legyen tartásdíj.

Üdv
Én is feltennék pár kérdést a gyermektartással kapcsolatban.
Mi van abban az esetben, mondjuk ha egy köztisztviselőnek, közalkalmazottnak pl. a fizetéséből tiltanak le X% gyermektartást.
Tegyükl fel hogy felmondanak neki, megkapja az X havi végkielégitést, ami tk. arra van, hogy egy darabig a megélhetése biztositva legyen.
Amikor ezt a pénzt számfejtik neki gondolom ebből is levonják a megfelelő %-nyi gyermektartást, azaz a jogosult előre megkapja X havi pénzt.
Na de mi van akövekező hónapban amikor nem érkezik hozzá a gyerektarás, mert nincs munkahely?
Kérheti e az anya ezt a biróságon, hogy neki abba a hónapokba is járna amig a kötelezett nem dolgozik, tehát az előre kifizettett hónapokra duplán kaphatja-e meg a pénzt.
A másik kérdés: Hogyan áll a biróság az olyan kérelmekhez, hogy mivel beiskolázás, beteg a gyerek sok a gyógyszer, sokat volt az anya tápénzen kevés a fizetése, ilyen alkalmakra az elvál gyermektartásra kötelezett adjon még külön pénzt a megegyezett havi fix mellé.

Köszi
B

Végső soron azért is hatni fog rá, mert ha bármikor is el akarja adni az ingatlant, a vételárból KÖTELES lesz rendeznia tartozását.

Sőt, mível nem per- és terhelés nélküli lesz az az ingatlan (...) addig vevő sem akad majd rá amíg a bíróságtól a zárlati feloldást meg nem kapja.

Kellemetlen lesz ez neki...

Ha semmiképpen nem akarja rendezni a tartásdíj elmaradását, kérni kell a bíróságot hogy vagy a különbözetet arányosan elosztva tiltassa le a fizetéséből - bármennyire is kevéske (...), vagy a tárgyalás napjára FRISSEN beszerzett tulajdoni lappal igazolva a nevén szereplő ingatlant, az elmaradt összeggel terheljék meg azt.

Meglásd az utóbbi hatni fog rá...