ObudaFanhoz...

Talán éppen neked nem kellene elitélned az anyán, meg nem kellene olyasmikre gondolnod, hogy esélyt adsz neki, hogy felülemelkedjen magán stb. Az /akár jogos/ felháborodásodat kellene kissé fékezni szerintem. A bíróság arra való, hogy döntsön a vagyonelosztási ügyben, ha már a két ember maga nem tudta megoldani. A gyermekkel való kapcsolattartási jogot pedig úgyis megkapja az édesapa, ha akarja. Aztán ha az anya akkor is elzárja a gyereket, megvannak a lehetőségek hatósági szankcióra. Nem most és nem neked kell őt leckéztetni. Egy kisgyerek körül a lehető kevesebb legyen a felnőttek indulata.

Talán éppen neked nem kellene elitélned az anyát, - bocs

"Nem most és nem neked kell őt leckéztetni." Ezt írod. Segítesz érteni, hogy mivel leckéztetem? És mégegy, szerinted a kislány az általunk provokált, kreált felhőkből, indulatokból mennyit érzékel?
No és mégegy: szerinted egy felháborodott ember ad mégegy (és mégegy) lehetőséget?
No egyáltalán nem értelek! Szerintem egyik szavaddal agyoncsapod a másikat.

Először is az, hogy párod nem fizet gyerektartást annak ellenére, hogy megegyezés volt 8 ezer forintban, szerintem nem helyes, ráadásul a perben előnytelen helyzetet teremt a számára. Mint mondtam, a gyerek napi ellátása nem függhet össze a vagyonmegosztási vitával, mert a gyereknek naponta ennie kell és a napi költségekhez az apának is hozzá kell járulnia. Ha ezt nem teszi, azt én nem tartom felelős magatartásnak. Persze nem az én véleményem számít,hanem a biróé. Az összeg olyan alacsony,hogy anyagi nehézségek esetén is kifizethető rendszeresen.Engem nem győztél meg ennek ellenkezőjéről a számolásokkal.
Természetesen fel lehet háborodni az anya magatartásán, akár azon is,hogy a vagyoni dolgokat nem úgy rendezte,ahogy az a párodnak megfelelt volna.Azon is fel lehet háborodni,hogy a gyereket elzárja az apjától.
De úgy gondolom,ha nem akarjátok magatok nevelni a gyereket, akkor legjobb tudomásul venni,hogy anyuka ilyen és a perben a lehető legjobb megoldásokra kell törekedni, tehát a vagyoni ügyek rendezésére,méltányos összegű gyerektartásra és természetesen arra,hogy a gyerek rendszeresen és nyugodt körülmények között tarthassa a kapcsolatot az apukájával minél hamarabb, tehát a láthatásra ideiglenes intézkedést kell kérni.
Úgy látom, kissé szereptévesztésben vagy, és azt akarod valahogy elérni, hogy az anya "bűnhödjék". Nem a te dolgod "esélyt adni" neki, főleg akkor nem, ha mint látod, semmi változás nincs, semmit sem érsz vagy értek el a pénzen és a láthatáson való huzakodásokkal. A kicsivel sokat leszel együtt, ezért szerintem jobb lenne, ha az anyját olyannak fogadnád el, amilyen és nem törnél pálcát felette. A gyereknek így sokkal könnyebb lesz ez az egész helyzet.

pappa: a megegyezés tárgya az általad írtakkal szemben a következő volt: a párom hagyta a közel 25milliós ingatlan ráeső részét (50%), amiért ő nem kér gyt-t. Ezt a kicsilány anyja szájából hangzott el. Semmi havi nyolcezres megegyezés nem volt. A párom megegyezésre ösztönző ajánlata az volt az elmúlt hónapokban, hogy havi 10e gyt, és hozza kislányt. A válasza azt volt, hogy úgyis visszaküldöm, mert 20at kérek, és felejtsd el kislányt, majd, ha bíróság megítéli, és majd csak akkor, és csak annyit.
Hogy a számokkal, számolásommal nem győztelek meg? Pedig tény!
"Természetesen fel lehet háborodni az anya magatartásán, akár azon is,hogy a vagyoni dolgokat nem úgy rendezte,ahogy az a párodnak megfelelt volna." A fent leírtakra hivatkozva jelzem, hogy eleinte neki is elég volt, megfelelt a plusz 12milla. Csak meggondolta magát. És mégegyszer: a "felháborodásom", nem célirányosan az anyja ellen irányul: bárki és akárki ellen, aki -szerintem- ily inkorrekt magatartást tanusít. És -magánvélemény-ez az, ami ellen oly sok apa, különélő apa is harcol, hogy ne húzzák már le róla az utolsó utáni bőrt is. Õ is EMBER!!!! De elrugaszkodhatunk a szituációtól, és így megkérdem, kicsit kisarkítva: ha neked valaki tartozik 12 millával, és megy hozzád, hogy adjál még, adsz még??? Mégegyszer: kisarkított kérdés, személyektől, helyzettől független!!!
Megint azt állítod, hogy ha nem akarjuk, nem akarnánk magunk nevelni a kislányt.....Miért? Azért mert keressük a lehetséges megoldások sokasság? Olyat, ami mindenki számára korrekt, elfogadtható. Úgy, hogy figyelembe vesszük a múltat, a jelent és a jövőt? Netán a közös érdekeket? Sőt értékeket? Nem értelek!

Azt írod szereptévesztésben vagyok. Érdekel, hogy melyik szerepemet kevertem össze s hogy melyikkel! És azt is írod, hogy azt akarom elérni, hogy az anyja bűnhődjék.
Erről azt gondolom, hogy egyszer eljön az igazság pillanata, és ebben hiszek is, amikor is az áltad írt "bűnhődés" folyamata elindul. Ez az, amit nem kell provokálni, mert jőni fog, ahogy az a nagykönyvben elő van írva. Sőt! Azt is gondolom, hogy bűnhődik ő jelenben is anélkül, hogy bevallaná magának, sőt saját magát bünteti. Nem kellek én ahhoz!

Hogy mi az én dolgom ebben az ügyben, ahogy azt alább már írtam, szerintem tudom, és nagyon remélem, hogy ez egy elfogadható magatartás is a részemről. Ide jöttem (jogifórumra gondolok), hogy keressem a válaszokat, a lehetőségeket, a hasonló eseteket, az információkat. Azokat, mikkel a bíróságon elő lehet állni, úgy, hogy az valós, megdönthetetlen, elfogadott, és ne csak esetleg elfogadható legyen a próbálkozások helyett. És fura, hogy ezt te felháborodásnak, vagy a bűnhödtetés egy eszközének értékeled.
Hidd el nekem, hogy a kicsinek én az anyját soha nem minősítettem (annak ellenére, hogy ő engem kurvának -és hasonlóknak- nevezett a kislány füle hallatára). Tőlem csak azt tanulta, és ez a jövőben sem lesz másképp, hogy tiszteld anyudat bármit is mond, és bármit is tesz. Véleményed lehet, sőt, legyen is, DE tiszteld, és fogadd el őt! És amit még fontosnak tartok, mindig hallgasd meg a másik felet is. Ezt kértem a kislánytól is, amikor egy alkalommal azt mondta, hgoy "az apa miattad nem jön értem"....Soha nem török pálcát senki felett (pont azért, hogy felettem se törjenek), csak van egy véleményem, ami reményeim szerint, csak szabad!!!!
És mégvalami: azon gondolkodtál már, hogy, ha neked nem úgy hozza az élet a sorsod alakulását, a fiaddal való kapcsolatod, akkor hogy gondolkodnál?

Sajnálom, biztosan az én hibám, hogy nem tudom megértetni magam és nem értem a 8, 10, 20 ezres gyerektartásokat, meg a 8 és 12 milliós tartozásokat, meg azt sem, hogy tulajdonképpen mit akartok, és miről akarjátok majd meggyőzni a birót.
A történeted számomra pénzen-vagyonon való huzakodásról, nem pedig egy kisgyerek sorsának megnyugtató rendezéséről szól.