CSJT - kérdés

Én szoktam, és még senki nem fordult ellenem gyermektartás iránti keresettel. Nem tudom, hogy új-e, ha valaki kockáztat, az vállalja a kockázatot. Az apa saját szükséges tartásánál is fontosabb, hogy a gyermek tartása megoldott legyen. Ha az apa munkaképes, akkor elvárható, hogy a gyermekei érdekében is olyan munkát vállaljon, amely biztosít olyan keresményt, amiből a gyermekeket is el lehet tartani.

Csakhogy itt nem jól élésről van szó, hanem ALAPVETÕ SZÜKSÉGLETEKRÕL!

Általában ha a nő tablettát szed, nem nagyon szoktak még óvszerrel is védekezni. Ez új?

Nem mindegy, de egy 6 éves gyerek felnevelése fontosabb, mint hogy az apja jól éljen.

Csak olyat tudsz visszaidézni, amit magamra vonatkozóan írtam. Hogy én abban a helyzetben nem tartottam volna meg a gyereket... inkább hagyd abba a személyeskedést, mert ez nem vezet semmire, a vitát ez nem viszi előbbre. Az előzőekhez meg csak annyit, hogy az én apám és anyám egyaránt akartak engem és nem egy véletlen folytán ülök itt. A párom anyagi helyzete meg Rá tartozik, csak tudod, rossz látni, hogy küszködik. Itt nem arról van szó, hogy ezzel én hátrányos helyzetbe kerülök ( mert nem vesz nekem minden hónapban új ruhát... ), hanem hogy sajnálom ők. Érted ezt, vagy Neked mindegy, hogy hogyan él az akit szeretsz?!

Egy felnőtt férfi általában tisztában van azzal, hogy az óvszer nélküli aktus terhességhez vezethet.
Akkor mondok egyszerűt: apa összehozott egy gyermeket, mert egy teljesen megbízhatatlan nővel tartott fenn kapcsolatot, és nem használt óvszert. Apa egy marha volt tehát. Helyzet adott: gyerek 6 éves, eltartásához pénz kell. Gyerek dolgozni 6 évesen nem fog tudni elmenni. Itt az ideje, hogy ezt apa tegye meg.

Senkinek nem ment tönkre az élete, azt ne felejtsd el.
Persze aki nem vállalja a gyerekek körüli teendőket, az azzal járó örömöket és nehézségeket, érezheti nagyon rosszul magát és még akár azt is mondhatja, hogy tönkrement az élete. Csak hát ez nem hiteles.
Sajna a gyerekcsinálás aktusa maga egy döntés, és annak a következményeit a férfinak is ugyanúgy vállalnia kell, mint a nőnek.

Az apának be lett adva, hogy gyógyszert szed. Erre mondtam, hogy szánt szándékkal esett teherbe (amit olyan aranyoan elbagatellizáltatok), mivel az apa tudta nélkül elhagyta a fogamzásgátló szedését, mert GYEREKET AKART! Õ egyedül. Tehetett volna valamit az apa? Persze, húzhatott volna gumit. Csakhogy egy kapcsolat ugye a bizalmon alapul és a férfiak általában nem úgy szeretkeznek egy nővel, hogy közben azon gondolkoznak, vajon most akar - e gyereket tőlem, vagy nem...

Most tényleg idézzem vissza azokat a mondatokat, amikor kifejezetten azt mondtad, hogy el kellett volna vetetni őket? Meg azokat is, amikből egyértelmű, hogy azért gondolod ezt, mert az apuka anyagi helyzete nem jó jelenleg?

És az apa saját felelőtlenségével mi a helyzet?

Egy szóval nem mondtam, hogy el kellett volna vetetni őket. De ha egy nő EGYEDÜL dönt a gyermek megtartásáról, akkor gondoskodjon róla egyedül! A saját felelőtlensége miatt ( mert akkor úgy gondolta, hogy menni fog ) ne más élete menjen tönkre. Biztos ez is egyszerű...

Szerintem az is épp elég, ha valaki mondjuk fogamzásgátló tabletta szedése mellett esik teherbe, még akkor is, ha a magzat egészséges. Ha valaki nem akar gyereket szülni, ne az orvos mondja meg, hogy márpedig szülni fog. Akkor hol vannak a gyermek normális élethez való jogai? Pl. én sem vagyok most abban a helyzetben, hogy gyermeket vállaljak. Tablettát szedek. Ha mégis teherbe esnék, csak tönkretenném a gyermekem életét, mert nem tudok neki normális feltételeket biztosítani.

Az egy jóindulatú megjegyzés a gyermekekkel szemben, hogy annak idején el kellett volna vetetni őket?
Bizonyos erkölcsi minimum alatt nehéz jóindulatúnak maradni.

Az abortusz, mint olyan nincs rendben.

ObudaFan, nem muszáj mindig rosszindulattal közelíteni a másik emberhez. Vagy Te mindenkivel így csinálod? Igenis léteznek olyan emberek, akiknek problémáik vannak és szeretnének kilábalni belőle. De az empátia azt hiszem itt enyhén hiányos... hagyjuk is. Nem a rosszindulatú megjegyzésekre vagyok kiváncsi.

Akkor a kapcsolattartás szabályozását kell kérni, és lehet menni korcsolyázni.

Nincs rendben, szerintem jóval szigorúbb feltételeket kellene szabni egy magzat megöléséhez, véleményem szerint egyedül az orvosi indikáció a mindenképp elfogadható, és a bűncselekmény folytán fogant magzat vitára érdemes. Ugyanakkor ha a szüleid is úgy gondolkodtak volna, ahogy te, és meg is valósíthatták volna az elképzeléseiket, akkor nem biztos, hogy lenne itt kivel vitatkozni.

Te azt gondolod, hogy az anya csak úgy hagyná, hogy elvigye az apa a gyerekeket egy idegen nővel korcsolyázgatni? Hát Te tényleg naiv vagy... ezért mondtam, hogy ez hosszú történet. Itt az ő részéről csakis pénzről van szó, nem pedig arról, hogy apát akar a gyerekeknek. Különben nem vállalta volna őket egyedül.

Nem, nem ilyesmire gondoltam. Mint már mondtam, bár látom, nehezen hiszed el, nem vagyok ilyen egyszerű! Viszont törvényalkotó sem vagyok, így ennek a kérdésnek a tisztázása nem az én feladatom. De hogy ne bántsa az önérzetét senkinek a dolog, fordítsuk meg, mindjárt másképp fogsz hozzáálni Te is: az igazságos, hogy a magzat elvételéről is csak az anya dönt egyedül?! Vegyünk mondjuk egy borzasztóan karrierista nőt, aki házasságban él, "becsúszik" egy gyerek, de ő nem akarja, mert úgy ítéli meg, nincs itt az ideje, miközben az apa mondjuk már szíves - örömest babázna. De őt sajnos senki nem kérdezi. Volt baba, nincs baba. Ez így szerinted rendben van?!

Biztosan nem egyszerű sem a te helyzeted, sem a párodé. De mindjárt egyszerűbb lenne, ha hétvégenként jó nagyokat kirándulnátok az ikrekkel, megtanítanátok őket korcsolyázni, mittudomén. Ha igy tennétek, rögtön nem néznétek olyan egyoldalúan a helyzetet és jobban át tudnátok gondolni, igazából mi fontos és mi nem.

Hát én - személyes ismeretség hiányában - csak az ide beírtakból tudom megítélni, ki mennyire egyszerű , vagy bonyolult.

Kopogna két markos rendőr és az anyát és bezsuppolnák a kórházba? - bocs

„ Itt kisemberekről van szó, akiket a markában tart egy - szerintem - hibás törvény.” -irtad. Arra gondolsz ugye, hogy a nők döntenek maguk arról, hogy megtartják-e a magzatot vagy nem, ebbe jogilag az apának nincs beleszólása.
Hogyan is gondolnád annak bizonyos "hibás" törvénynek a korrigálását? Indíthasson pert az apa az anya ellen, a biróság pedig kötelezze az anyát abortuszra, ha az apa nem óhajtja a gyereket? Hogy is menne a végrehajtás? Kopogna két markos rendőr az anyát és bezsuppolnák a kórházba? És mi lenne, ha az anya a végrehajtás elől elbújna? Le kellene csukni, mert gyereket hozott világra az apa akarata ellenére?

Tehát szerintem szó sincs kisemberekről, se nagyemberekről, se hibás törvényekről. Emberekről van szó, akiknek vállalniuk kell a cselekedeteik következményeit és kész. El nem tudok képzelni olyan helyzetet, hogy egy apa ne törődjön az ikreivel, ne találjon bennük örömet. Ha mégis van ilyen, akkor ott valami nagyon nem stimmel.

Ha olyan egyszerűek lennénk, mint gondoljátok ( ahogy pl. ObudaFan hozzászólásaiból kitűnik ) rég nem gondolkoznánk más megoldásokon, hanem összekalapáltunk volna gyorsan két - három gyereket, ami nyilván csökkentené pl. a gyt. - t. Nem gondoljátok, hogy kicsit egyoldalúan nézitek a helyzetet? Ítélkeztek csak, de nem gondoljátok át, amit mondtok.

Igen, valóban szomorú. Tudom, hogy így hülyén hangzik, de kénytelen volt ezt a döntést hozni. És itt nem ( csak ) a gyerektartásról van szó. Ez tényleg egy nagyon hosszú történet és nagyon szomorú is. Mint mondtam, nekem a párom a legfontosabb a világon. Ha Õ ezt akarja, ebben is Mellette vagyok. Elhiheted, hogy nekem sem egyszerű. De Neki sokkal nehezebb. Már 6 hosszú éve.