Láthatás / kapcsolattartás

Sőt, én úgy fogalmaznék, egy majdnem 14 éves gyerek kívánságának már döntő jelentősége van gyermekelhelyezési ügyben. Főleg, ha a többi körülmény tekintetében (lakhatás, testvér közelsége) is pozitívumok vannak.
De tudok olyan esetről is, ahol a 13 éves kislányt megváltozott érzelmi viszonyulása miatt úgy is az apának ítélték, hogy pedig a lakhatási körülményei kimutathatóan szerényebbek voltak az apának.
Úgyhogy ha a kislány is veletek szeretne élni, akkor nagyon jó esélyeitek vannak az elhelyezés megváltoztatására. 12 éves gyermeket személyesen is meghallgathat a bíróság, de pszichológus szakértőn keresztül is.

A GY az GYH lett volna, csak sajna ellopták a H betűt :)

Nem tud az anya egykönnyen lemondatni Titeket a láthatásról. Ha kitalál valamit, azonnal tegyetek feljelentést hamistanúzásért, hamis vádért, becsületsértésért, rágalmazásért, kiskorú veszélyeztetéséért, stb (amiért épp lehet. Hogy melyik a nyerő, azt az eset ismeretében egy ügyvéd ismerősötök biztos megmondja majd). Le fog szokni hazudozásról rövid úton, főleg, ha szembesül azzal, hogy elvehetik tőle a gyereket is. Ha mond valamit, azt majd bizonyítania is kell. Ha visz hamistanúkat, hamis okiratokat, miegyebet, akkor ügyvéd nélkül bajba kerülhettek. Ha nem visz, akkor nehéz dolga lesz. Ha visz: kis szerencsével többet ülhet, mint a Monte Christo.

A gyermekelhelyezés tekintetében például figyelembe veszik a gyermek akaratát is, szóval semmiképpen nem állítanám, hogy a kislánynak nincs szava.

Természetesen nem szabad összekeverni a szerepeket, az anya, aki az együttélő szülő, a férjed csak a kapcsolattartásra jogosult, de ezt a jogot érvényesíteni is tudjátok.

A vonatkozó jogforrások (többek között)

a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• 1978 évi IV. Tv, azaz a Btk

és sok más.
(a www . fn . hu weboldalon ha jól körülnézel, megtalálod a jogszabálykeresőt, és abban lehet keresgélni. De ha van egy Complex jogtáratok, az még jobb. De a legjobb, ha az ügyvédetek megmondja a tutit.)

A legegyszerűbb és a legolcsóbb (továbbá nagyon célravezető) viszont az lenne, ha kérnétek egy időpontot, és a Gyámhatóság ügyintőzőjének elmondanátok a panaszaitokat, átbeszélnétek a teendőket, és a félelmeiteket.

Köszönöm a választ, sokat segített.
Még arról szeretnék kérdezni, hogy ha az anya kitalált történettel előáll a GY-hez, azzal a céllal hogy szüneteltesse ill. megszüntesse a láthatást, akkor kell e bizonyatania az állítását vagy minket meg sem hallgatnak csak jön a papír hogy nem láthatjuk a kislányt? ugyanis szokása kitalálni "szép" történeteket! Mert mi nem követtünk el semmi olyat ami miatt ezt érdemelnénk, de ő azt állítja hogy ő bármit megtehet! Ez igaz? Hogyan lehetne kivédeni, esetleg bizonyítani hogy félelemben tartja a kislányt és zsarolja, mivel a kislánynak a kora miatt "nincs szava"? Hol tudnék ezzel kapcsolatos konkrét jogszabályoknak utánna nézni?Köszönöm ismét előre is a segítséget!

1. A nyári-téli szünet ügyében kérjetek újraszabályozást a Gyámhatóságtól.
2. A láthatáson kívüli időpontban természetesen beoszthatja a gyermek idejét, így ezzel megakadályozhatja, hogy elmenjen hozzátok, de ez egy 12 éves gyereknél rövid időn belül visszaüt majd rá. A telefonálást, levelezést, ajándékozást csak nagyon nyomós okkal korlátozhatná.
3. Nem köteles hozzátok elküldeni a gyermeket a láthatás alatt. Az átadás helye általában a gyermek lakóhelye, és oda kell menni érte.

Javaslom, hogy az iskolai szünetre valami hasonló formulával állapodjatok meg:
"Az időszakos nyári kapcsolattartás - ha a szülők május 31-ig írásban másképp nem állapodnak meg: Július első két hete, hétfő 10 órától vasárnap 18 óráig. E láthatás pótlása augusztus első két hete"
A folyamatos kapcsolattartás is legyen pótlással együtt szabályozva.

Menjetek el minden kapcsolattartásra, hacsak IRÁSOS értesítést nem kaptok arról, hogy ilyen vagy olyan okból nem kapjátok meg a kislányt. Ha a kapcsolattartás elmarad, valamint annak pótlása is elmarad, vagy a kapcsolattartás elmaradásához kapcsolódó értesítési kötelességét az anya megszegi, akkor kérjétek a gyámhatóságot, hogy hajtsa végre a kapcsolattartást szabályozó egyezséget, illetve határozatot. A GY kijelöli a pótlást, vagy megbünteti a kapcsolattartásra kötelezettet.

Ha a gyermekelhelyezés megváltoztatására törekedtek, akkor gyüjtsetek össze ezekből a papírokból egy paksamétát, és ha a kislány is akarja, akkor van egy kis esélyetek.

Sziasztok!
Nekünk is szükségünk volna néhány tanácsra vagy esetleg ötletre, amiket előre is köszönök! Elég bonyolult a történet, ezért csak nagyvonalakban írnám le:
a párom már 1,5 éve elvált a feleségétől de már 2,5 éve külön élnek. Van egy kislányuk aki 12 éves és az anyánál lett elhelyezve. A végzés szerint minden hónapban az 1., 2. és 4. hétvégén a kislányt megkapja az apa láthatásra. Az iskolai szünetek nincsenek szabályozva. Tehát az a probléma hogy az édesanya el akarja tiltani tőlünk a gyermeket, mert nálunk jobban érzi magát és velem mindent meg tud beszélni. Azt mondja mi befolyásoljuk, pedig csak odafigyelünk rá és törődünk vele, ő pedig egyedül hagyja éjszakára és elmegy bulizni stb. Nem szereti a kislányt, dobálja, veri és kiabál vele, csak azért kellett neki a gyermek hogy kapja utánna a pénzt és ezt a kislány is tudja. Most ott tart a dolog, hogy a gyereknek megígérte hogy vesz neki egy-két dolgot (persze sokszor ígért már neki és nem teljesített), de nem jöhet hozzánk. A láthatáson kívül megtilthatja a lánynak hogy eljöjjön hozzánk látogatóba? A láthatáskor köteles elküldeni hozzánk ha jól tudom, vagy azt is megtilthatja? Iskolai szünetekben hogyan működik a láthatás?
Az is hozzá tartozik a dologhoz hogy született egy közös kislányunk, aki a párom lányának a húga. Tehát a húgától is eltilthatja, mert szeretik egymást?

A gyh eljárás keretén belül is kérheti az igazolt költségei megtérítését.

Ha a meghatalmazással bíró jogi képviselője ott volt a tárgyaláson, akkor az anya erre sikerrel nem hivatkozhat. Oda kell adnia a gyereket.

Az más kérdés, hogy a GYH az esetleges büntetés tekintetében (ha nem adja oda mégsem) mennyire lesz szigorú.

A javaslatom: a megadott időpontban menj oda a helyszínre pl. taxival, kérj számlát!!!, és ha nem adja oda a gyereket, akkor a GYH eljáráson kívül bocsáss ki munkadíjjal megnövelt fizetési meghagyást.
Az első ilyen után leszokik ezekről a trükközésekről.

______________________
elvált

hát de ott volt a jogi képviselője.

minden olyan határidő azonban, amelyet a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozat közlésétől számítandó.

ha a gyámhatóság ilyen határidő számítására köteles, akkor be kell várja az ítélet kézbesítését. amúgy nem. az más persze, ha a gyámhatóság azt mondja, hogy ő (és nem az anya) nem látta még az ítéletet, és bemondásos alapon nem hiszi el, hogy mi van benne, ezt el is tudom képzelni a gyakorlatban.

vadalma: köszönöm a választ...
ezek szerint ha a másodfokú bíróság kihírdette szóban mondjuk a kapcsolattartás szabályait, de az egyik pereskedő fél nem volt ott, csak az ügyvédje, míg a másik fél ott volt, akkor az, aki nem volt ott, nem hivatkozhat arra, hogy ő ne tudja, mert nem volt ott és csak akkor válik jogerőssé, ha ő már átvette? Illetve a gyámhatóság sem hivatkozhat arra, hogy mondjuk az anya azért nem köteles odaadni a gyermeket kapcsolattartásra az apának, mert még az anya (aki nem, csak az ügyvédje volt jelent a másodfokú tárgyaláson) nem kapta meg az ítéletet kézbe?

Pp. 228. § (1) Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével emelkedik jogerőre

de pl. a felülvizsgálat benyújtására nyitva álló 60 nap onnantól kezdődik, hogy a határozatnot a féllel közölték = azt neki kézbesítették.

tehát valójában a bíróság a Pp. 218. § alapján meghozza és kihírdeti az ítéletet aki bújt aki nem és azt a meghozatalt követően kézbesítés útján közli azzal, akit illet a Pp. 219. § alapján

sziasztok. tud-e nekem segíteni valaki jogszabályi hivatkozással abban, hogy mikortól érvényes egy másodfokú ítélet? Van-e más jogszabály akkor, ha ott van-e a fellebbező fél vagy az ellenfele, vagy csak az ügyvédje van ott a fellebbezőnek, és az ellenfele személyesen? Esetleg más vonatkozik-e akkor, ha nincs ott a fellebbező fél és az ügyvédje sem?
Köszönöm, Hejt

nem kell aggódni... a Gyámhatóságon segítőkész emberek ülnek (többnyire), akik, ha látják, hogy az apuka tényleg a gyermek érdekét nézi, és kapcsolattartásra törekszik, akkor nem lehet gond

Köszönöm mindenkinek a tanácsokat! Fél éve tart ez a huzavona, hogy elkerüljük a GYH-t vagy akár a bíróságot, de ezek szerint másképp nem megy. Bízom benne, hogy jól alakulnak a dolgaink, legfőképp a kislány miatt, aki a leginkább szenvedő alanya ennek az egésznek (páromról nem is beszélve). Köszönöm!

ObudaFan, igen igazad van. Engem azt tévesztett meg, hogy az általam ismert történetekben a gyámhivatal el szokta hajtani az apákat azzal, hogy forduljanak bírósághoz.
Odorági, igen, mihamarabb GYH! Bármilyen kínos, vetessétek ott jegyzôkönyvbe a történteket és ragaszkodjatok hozzá, hogy az anyát nagyon sürgôsen idézzék be.
Valóban érthetetlen, ha egy anya igy viselkedik, nagyon árt a gyereknek. Minden jót, kívánom, mihamarabb vihessétek el a kicsit!

Ezzel még sokat fogtok szenvedni... (remélem tévedek, de félek, hogy mégse)

az ilyen hölgyek (és urak) csak erőteljes hatósági nyomásra adják láthatásra a gyereket.

GYH-ra menni AZONNAL!!!

(hacsak nem akar a párod olyan vádakkal is szembenézni, hogy a gyerek már x (7) éves, és még nem vitte el magához (sic!) és nem fizet gyerektartást, stb. Szóval ha jót akartok a gyereknek, akkor azt a kört, amit Obudafan is ajánlott, mielőbb le kell futni)

Köszönöm szépen a válaszokat!
Azóta történtek dolgok: próbáltam beszélni telefonon az ex nővel, mint anya az anyával, de nem sikerült. Az lett a vége, hogy eltiltott a kislánytól. Az édesapja találkozhat vele, de továbbra sem hozhatjuk el, velem meg egyáltalán nem találkozhat a kislány. "Erre varrjunk gombot!" Azért nem értem, mert végülis én is ebben a cipőben járok, csak én a 8 éves fiamat bármikor elengedem az édesapjához, és nem korlátozom a láthatást. Pedig nálunk sincs bírósági végzés, gyámhatósági intézkedés, semmi. Értelmes emberek úgy látszik meg tudják ezt beszélni, csak sajnos vannak másképpen gondolkodó emberek is (és még szépen fogalmaztam.) Milyen anya az olyan, aki azt mondja, hogy inkább a vonat elé ugrik a kislánnyal együtt, minthogy elengedje hozzánk a kislányt??? Na, de ne ítélkezzünk, az nem a mi dolgunk, csak egyszerűen nem értem. Még egyszer köszönöm a válaszokat, valami csak lesz!

Dehogynem.
A kapcsolattartásról - a szülôk megegyezésének hiányában, illetôleg a szülôk és a gyám közötti vita esetében - a gyámhatóság dönt. Ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülôk megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. A gyámhatóság, illetôleg a házassági vagy gyermekelhelyezési perben a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülô kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja, illetôleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el.
Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerôre emelkedésétôl számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni.

Odoragi, a gyámhivatal addig nem tehet semmit, amíg nincs bírósági ítélet vagy végzés a gyerek elhelyezéséről és a kapcsolattartás szabályozásáról. Szerintem mihamarabb bírósághoz kell fordulnotok és már a keresetben ideiglenes intézkedést kell kérnetek, hogy a gyereket mihamarabb elvihessétek. Várható, hogy a bíró az első tárgyaláson meghozza az ideiglenes intézkedést, és a így a rákövetkező hétvégét már együtt tölthetitek a gyerekkel. Ha az anya akkor sem engedi el, azonnal fordulhattok a gyámhivatalhoz az ideigleines intézkedés végrehajtatásáért.
Vigyázzatok, hogy a gyerektartást a párod sose kézbe adja,legyen róla elismervényetek, mert ezzel is visszaélhet az anya.

A legegyszerűbb a gyermek lakóhelye szerinti polgármesteri hivatal gyámhivatalához fordulni, és ugyanezt elmondani.

Üdv Mindenkinek!
Tanácsot szeretnék kérni, mint általában mindenki, aki jelentkezik erre az oldalra.
Fél éve különélek páromtól, nem voltunk házasok, van egy 8 éves közös gyermekünk, aki nálam van, de természetesen úgy egyeztünk meg (szóban), hogy az édesapja bármikor láthatja, havi 20.000 Ft-ot fizet, nincs tehát semmi probléma.
A gondom az alábbi: van új párom, aki szintén egy élettársi kapcsolatból lépett ki 1 éve, 6 éves kislánya az ex nőnél maradt. Viszont ott az ex nővel nem igazán tudunk dűlőre jutni. Párom havonta fizet 38.000 Ft-ot neki, bírósági ítélet nélkül, szóbeli megegyezés alapján (mint én az exemmel). Nem is ez a probléma, hanem az, hogy korlátozza a láthatást. Nem hozhatjuk el a kislányt, csak úgy találkozhat vele az édesapja, ha elmegy hozzájuk, nem engedi meg az anyja, hogy hétvégére elvigyük magunkkal a kislányt, most itt a nyár, nyaralni, strandra, sehova nem vihetjük el, mert az anyja nem engedi. Mit lehet ilyenkor tenni? Én úgy tudom, hogy a családjogi törvény kimondja, hogy nem korlátozhatja a láthatást, biztosítania kell(ene) a kapcsolattartást apa és gyermeke között. Jól tudom? Mit tegyünk? Párom szenved, de veszekedni nem akarunk az ex-szel, csak azt, hogy velünk is legyen a kislány, aki nagyon ragaszkodik az apjához is, engem is ismer, úgy érzem, szeret; természetesen én is nagyon szeretem. (Kisfiam és párom kislánya még nem találkozhattak, mert azt sem engedte meg az ex nő.) Valaki segítsen, mit tegyünk??? Rossz nézni, ahogy párom szenved! Próbáltunk beszélni az ex-szel, de nem hajlandó egyezkedni! Gyors választ, segítséget előre is nagyon köszönöm!