Láthatás / kapcsolattartás

Nagyon köszönöm a választ.

Ez van a végrehajtási törvényben is, amit olvastam, de nem értem: mit jelent az, hogy a Ha nincs helye fellebbezésnek...Mikor van helye, és miért, vagy mikor nincs és miért nincs??
Ez csak éppen attól függ, hogy az ügyintézőnek milyen napja van ? Mi a külünbség a 2 jogorvoslat között miért alkalamazzák egyszer az egyik máskor a másikat?

30.§. …(9) Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével, illetve a gyermeket gondozó szülőt .......megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartammal részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.

azt jelenti-e, hogy ha Karácsony, Húsvét vagy Pünkösd stb. napjai elmardnak, mint kapcsolattartási napok, akkor ezek a napok egyáltalán nem pótólhatók. (De vajon miért ???), vagy inkább azt, ha ez a nap ünnepnap is és időszakos kapcsolattartási nap is (amit azért nem értek, mert az ünnepnapok eleve időszakos kapcsolattartási napok) akkor, ha már pótolva lett mint ünnepnap, akkor már nem pótolható mint időszakos kapcsolattarási nap is, vagyis hogy ne lehessen két jogcímen is pótolni ugyanazt a napot?

27 §.(5) Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak
1. az időszakos kapcsolattartás ideje alatt,…

Ez azt jelenti-e, hogy mondjuk a tavaszi szünetben van egy hétvége, ami folyamatos kapcsolattartási hétvége, akkor ezekkel a napokkal nem növelhető a szünidei napok száma, hanem akkor ez a hétvége, 2 jogcímen is kapcsolattartási nap. Például: ha a tavaszi szünet összesen 8 nap egy hétvégével együtt, (ami pont folyamatos kapcsolattartási nap is) akkor a szünidő fele-fele azaz 4-4 nap, és nem előbb levonandó a hétvége ami járna a kapcsolattartásra jogosultnak, mint folyamatos kapcsolattartás és így 3-3 napban lenne a szünidő felezve, azaz a kapcsolattartásra jogosultnak 5 nap, a gondozó szülőnek pedig csak 3 nap járna.

Ha a végrehajtási eljárásban hozott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, a közléstől számított nyolc napon belül a kötelezett, a jogosult, továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a végrehajtási kifogásnak nincs halasztó hatálya.
A végrehajtási kifogásról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a végrehajtást foganatosító szerv azonnal, de legkésőbb öt napon belül végzéssel dönt. E végzés ellen fellebbezésnek van helye.

A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a közlésnek, a kézbesítésnek a napja.
Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.

Tisztelt Jogi Fórumozók,

Meg tudná valaki mondani, hogy pontosan hogyan kell értelmezni következő rendeleteket: 149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 30.§. …(9) Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével, illetve a gyermeket gondozó szülőt a 27. § (5) bekezdésének b) pontja alapján megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartammal részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.
Az utolsó mondatot nem értem.
Hasonlóképpen ugyan ez a rendelet, 27 §.
(5) Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak

1. az időszakos kapcsolattartás ideje alatt,…

Ezt sem egészen értem pontosan mit is jelent.

Arról is szeretnék információt, hogy pontosan mi is a végrehajtási kifogás illetve az igazolási kérelem, hakülföldi tartozkodásommiatt nemtudtam átavenni az ajánlott leveleket és ezért határidőket nemtudtam betertani.
„Végzésem ellen fellebbezésnek helye nincs, ellene kézhezvételtől számított 8 napon belül hivatalomhoz benyújtandó végrehatási kifogással élhetnek. A végrehajtási kifogásnak halasztó hatálya nincs.” (elutasított végrehajtási kérelem)

Az tudom, hogy a végrehajtási kifogás egy fajta jogorvoslat, de hogy miben különbözik a fellebbezéstől, azt nem tudom, és azt sem, hogy bizonyos gyámhivatali végzések, (elmaradt kapcsolattartás ügyében) miért nem fellebbezhetők, csak végrehajtási kifogással lehet élni, aminek viszont halasztó hatálya nincs (mi az ????) . Mik az alaki, egyéb követelmények beterjesztéséhez? A fellebbezést azt hiszem 15 napon belül meg kell tenni a végrehajtási, kifogást viszont 8 napon belül. Biztos van még más különbség is.
A határidőknél a munkaszüneti nap beleszámít vagy nem?

Köszönettel

Annyit változott a történet,hogy d.u. 5.-ig nincsenek otthon tehát aztmondta ne is próbáljak előbb menni érte...

A másik topic nem halott, megpróbáltam hozzászólni.

Azt furcsának tartom, hogy a tegnap esti beírásodban feltételezed: nem adja majd ki a gyermeket - és viszel is magaddal két tanút, aztán ugyanezt ma délelőtt megismétled... Egyáltalán voltál-e a kislányért?!

Az egy havi t.díj elmaradást akár részleteiben is teljesítheted, ez is le lett írva.

Azt hogy egymás közt "nézetkülönböztök" bizonyos dolgokban, nos próbáljátok rendezni., más helyettetek senki nem fogja tudni azt megoldani - vagy egyáltalán se.

Monalisa
laikus hozzászóló

Sziasztok!
A barátnőm 6 évvel ezelőtt elvált és három évvel ezelőtt ismét férjhez ment.Második gyermeke 1,5 éves.A volt férje már lassan két éve nem fizeti a gyerektartás díját.Bárátnőm szeretne a családjával külföldre költözni és ott munkát vállalni.A volt férj ezt nem akarja engedni, holott a láthatásokat sem használja ki.A kérdésem az, hogy tudnak -e külföldre költözni vagy sem? Előre is köszönöm a segítségeteket!

Ide is beírom mert a másik topik pillanatnyilag halott!

"Hello Mindenkinek!

Azt hiszem hosszú lesz a levelem kissé, de talán kapok valami jó és biztató tanácsot.

2002.nov.7.-én született egy lányom.
Kb.2 éves koráig voltunk együtt az anyjával (nem volt esküvő).
A kislány az ő nevén van én mint apa szerepelek az anyakönyvi kivonatában.

szakításunk után nemsokkal összejött a mostmár ex barátjával és ezzel egyidőben előállt egy sztorival miszerint a gyermek nem az enyém és jobb lenne ha nem is találkoznánk.Ez igen mélyen érintett és az sem érdekelt ha nem az én vérem de szerettem volna látni.Ő aztmondta csináltassak egy apasági tesztet (természetesen saját költségen és abban az időben munkanélkül) 120e ft.-ért és utána beszélhetünk róla.
Ekkor eltelt 3 hónap mire rendeződött anyagi helyzetem és sikerült az összeget előteremteni.
Természetesen minden rendben sikerült ahogyan ezt éreztem is (99.9% apa-gyermek kapcsolat).
Ezek után megegyeztünk 17e ft. gyermektartásban amit minden hónapban utaltam neki közlemény rovatban szigorúan feltüntetve a jogcímet és 2 hetente hétvégi láthatásban.
Azóta voltak kisebb-nagyobb súrlódások amikor mindig a „most inkább ne gyere a gyerekért“ fenyegetőzés következett, de elsimítottuk az ügyet.
Ha eddig nem derült volna ki bírósági megkeresés nem történt ez ügyben mert úgy gondoltam megoldható e nélkül is!
2007 októbere óta újfent munkanélküli vagyok de ezidáig 1 havi tartásdíj hátralékom van mert ha meg szakadtam is de valahogy kinyögtem neki az összeget.
Most (13.-ától)következne a 2 hét nyári együttlét amit szabotálni látszik ha nem fizetem ki neki az elmaradásomat­.Természetesen az augusztus havi tartásdíjat tegnap elutaltam de kevesellte…
Az egészhez hozzátartozik, hogy a láthatásokat adományként kezeli.Tehát az az érzésem, hogy megtiszteltetésnek kell vennem azt, hogy elmehetek 2 hetente a lányomért, aki nem utolsó sorban imád velünk lenni és remegve várja a hétvégét mikor itt lehet.És ha valamilyen oknál fogva itt alhat még 1 éjszakát akkor madarat lehet fogatni vele.:)
Jelen állás szerint a láthatásért fizetek.Ha nincs pénz nincs láthatás.Szerinte ha nekem nem kötelező fizetnem akkor neki sem kötelező átadni a gyereket! :(
Szóval a „történelem“ megismétlődni látszik de most már nem szeretném annyiban hagyni!
A telefont nem vette fel ma, üzenetekre nem reagált miután megmondtam, hogy nem tudok még 1 hónapot kifizetni per pillanat.
Megírtam neki legvégül, hogy ha holnap reggel nem jöhet el velem a gyerek (biztos ami biztos viszek 2 tanút) akkor azonnal a gyámhivatalhoz fordulok.

Egy-két bátorító szót és útbaigazításért nagyon hálás lennék!

Köszönettel: M.™"

Hidd el nekem, monalisa1, hogy egy ép elméjű szülő ezen van, de sajnos ez nem egyszemélyes játszma.
Egyébként pedig, azért használják sokan eszközként a gyereküket, a másik fél bosszantására, mert minden további nélkül megtehetik.
Én mikor a gyámhivatalhoz fordultam, hogy hívják már be a volt férjemet és segítsenek vele beszélgetni, mert nem áll velem szóba, azt mondták, hogy ez nem az ő feladatuk, a családgondozó is annyit válaszolt, hogy ha az egyik fél nem akarja, akkor nincs mit tenni.
Szóval sokszor nagyon nehéz, sőt olykopr lehetetlen a vitás dolgok rendezése.

Az ez évi nyaralás már megtörtént - ugy ahogy, jövőre remélve másként lesz majd., tanulság van bőven.

Már elnézést, de tele a Fórum az olyan beírásokkal, hogy "utálnak engem"... Szerintem ez nemigen jogi kérdés, vagyis tessék megpróbálni rendezni a családon- rokonságon belüli vitás dolgokat.

A gyermek nem egy esetben csak eszköz az egymással szembeni ellenségeskedésnél.

Monalisa
laikus hozzászóló

Kedves monalisa!

A gyereket szinte kitépték a kezemből, mikor azt mertem mondani, hogy akkor esetleg csréljünk hétvégét, ugyanis az apjuk előre tudta, hogy mikor lesz pár napot kórházban, de ő ragaszkodott ahhoz a hétvégéhez.

Egyébként nem az a gondom, hogy mással van a gyerek - hiszen egy gyereknek a nyár ettől szép, hogy össze-vissza kirándulgathat -, hanem az, hogy tudom, sajnos, ilyenkor az apai rokonok tele beszélik a gyerek fejét, főleg, ha apa nincs jelen. Mindennek lehordanak, és leginkább ez a célja a kapcsolattartáshoz való ragaszkodásuknak ilyen esetben. A szomszéd nénivel semmi gond, de azért jó lenne, ha apa legalább nyáron többet lenne velük - a saját főnöke, jól menő vállalkozással, egyébként.

reker

Bizonyára senki nem az írta, hogy nagyszülő "nem tiltható el", hanem azt, hogy bizonyos esetben eltiltható. Amúgy azt, hogy láthassa az unokáját őneki kell "kiérdemelni azt"., te a láthatást nem akarod, így jelen idő szerint ő vesztésre áll...

Visszaolvasva itt pár hozzászólást, ledöbbentem, hogy nagymama nem tiltható el láthhatástól.
Én pedig abban bízom, hogy én elfogom tiltatni. Kezdettől fogva nem is akarta az unokát, hogy legyen, mondván vegyek be egy pirulát és majd elmegy a gyerek, meg én kis ......... vagyok, aláadtam magam a fia alá stb. fokozhatnám még bőven. ugyan még véget sem ért az apaság megállapítása meg gyerektartás, kitudja még appuka mit fog kérni láthatásban. Remélem nem akar vele élni, hogy lássa. Lassan egy éves a gyerek és látta kétszer.

A gyermeknek is joga van otthonról "szabadságon" lennie - egyrészt, másrészt egy-két nap napközben bizonyára jól elvan megfelelő felügyelet mellett a szomszéd nénivel stb., az estéket meg úgyis az édesapjával tölti.

Nem biztos, hogy az apa a gyermek szabadsága idejére "nyári" szabadságot kapott - általában nem tőle függő.

Egy váratlan kórházi tartózkodás bárkinél bármikor közbejöhet, és aki erre az átmeneti időre átveszi a gyermeket bizonyára kellő felelőséggel bír - és lehet, hogy a gyermek még élvezi is a "máshol is lenni" dolgát...

Ha ennyi a kétkedés benned miért adtad oda?!

Én arra lennék kiváncsi, hogy a nyári kapcsolattartás ideje alatt a gyerekkel az apának kell lennie, vagy az sem gond, ha napokig a szomszéd néni, vagy egy rokon vigyáz rá napközben, mert az apának dolgoznia kell, és csak este van otthon. Van értelme így a kapcsolattartásnak?

És abban az esetben, ha az apa kórházban van, joga van-e bármilyen más rokonnak élni a kapcsolattartással az apa helyett, és ha ez idő alatt történik valami a gyerekkel, ki a felelős?

Köszönöm.

Akkor az jogerőre emelkedett.

kedves hozzáértők!
Ha az I. fokon hozott kapcsolattartásról szóló ítélet ellen fellebbezett apa, de csak a folyamatos kapcsolattartásról szóló része ellen, akkor a rendkívüli kapcsolattartásról szóló döntés jogerőre emelkedett, vagy pedig majd a másodfokú tárgyalás után, "egyben" emelkedik jogerőre a másodfokú döntés szerint???

Csumika!
Nálunk az igüi szakértő is megállapította, hogy nagymama káros hatással van a gyerekre, ellenem hangulja stb, de mégsem kérhetem az eltíltást, ahhoz ez nem elég, mert nincs fenyegetve testileg. Köszi!
Nem vagy egyedül, sajnos sok olyan volt anyós van, aki válás után elfeljti, hogy az unokája anyja a volt menye, és attól kezdve, de még a házasság alatt is, állandóan szidalmazza, bántja, a gyereket az anyja ellen hangolja. Ez a nagymama szégyene! De sajnos, akkor is a gyerek nagyszülője. Nekem a gyámhivatal azt mondta, hogy vigyázzak, mert még plussz kapcsolattartásra is jogot formálhat. Erről ennyit.

A gyámhatóságnál lehet panaszt tenni, ha a megállapodást esetleg nem tart tartaná be.

A biróság az apának itélte a gyerekeket.Mivel a nyáriszünidö fele az enyém,és az apa kért 2 hétvégét,amibe meg is egyeztünk,viszont mi van akkor ha nem hozza vissza őket?!

Köszönöm a választ. Az apa eredetileg is csak az én jelenlétemben láthatja 2 éves koráig. Én ragaszkodtam hozzá gyerekpszichológus véleménye alapján. Viszont a tárgyaláson kiharcolta, hogy délelőttönként (hétvégén) elvihesse, mert akkor addig a nagyszülőn nem táthatják 2 éves koráig. Kénytelen voltam belemenni a gyors válás érdekében. Sajnos. Viszont ilyenkor sosem tartják be amit kérek, egész délelőtt édességgel tömik, persze utána nincs ebéd, nincs nyugodt alvás, csak hiszti. 3 nap mire visszaáll a helyes kerékvágás. Sajnos ők nem tudják felfogni, hogy nem magam miatt kérek dolgokat, hanem a gyerek érdekében. Azt mondják, ha velük van azt csinálnak vele, amit akarnak. Ami persze igaz is, de úgy gondolom normál emberi normák szerint.

?

Ha a gyámhatóság azt állapítja meg, hogy a gyereknek úgy jobb, akkor elérhető, hogy csak felügyelet mellett tarthassa a kapcsolatot az apa, és extrém esetben az is, hogy a nagyszülők pedig ne tarthassák a kapcsolatot.

Helló,

Remélem még nem hangzott el az én kérdésem. Bár, amogy látom én az ellenoldalt képviselem az itteni fórumozók körében. Én vagyok a sokak által jellemzett idegbeteg anya.
A problémám a következő: 3 hónapja váltam el, van egy 18 éves kislányom. A válás azért kellett, mert volt férjem sokszor elvert, persze a kicsi előtt. Még fél éves sem volt, amikor kezdődött. Volt férjem azt mondja azért vert, mert eltiltottam a gyereket a szüleitől. Ami igaz is, de a probléma előtt is vert. Nem volt jó kapcsolatom a szüleivel, mindenbe beleszóltak, irányítani próbáltak, de nem hagytam. Ekkor még a férjem is velem volt.
Közös megegyezéssel elváltunk, megegyeztünk mindenben, de én nem akarom odaadni neki a kicsit. Igazából nem is az apa miatt, hanem azért, mert mindig csak elviszi a nagyszülőkhöz és otthagyja.
Annyi kimaradt a történetből, hogy mikor elhagytam eljárt pszichológushoz/kineziológushoz, ahol azt mondták neki, hogy neveltetési probléma az agresszivitás oka (nem kellett hozzá sem alkohol, sem drog, semmi ... elég volt, ha nem értettem egyet pl abban, hogy a piros szép szín). Egyéves kora körül történt vele valami, ami ilyen hatással volt rá.

Van a történetemben valami kis kapaszkodó, arra, hogy elérjem, hogy a nagyszülők ne láthassák, vagy csak túlaggódom? Úgy érzem ezzel a problémával és felfogással egyedül vagyok kerek e világban.

Előre is köszönöm a választ

Indus # e-mail 07.29. 20:17.

"Gyakorlatilag egy délelőtt felügyelet nélkül maradtak a lakásomban."

Azért az 1-1,5 óra - amit most írtál - és az "egy délelőtt" közt úgy 2-3 óra hibádzik...

Valamint, hogy a volt férjedet hogyan "neveled" pontosságra, valamint 1,5 óra okán miért is kelljen hétfő - csütörtök = 4 napra szabadságot kivenni, az a te dolgod, problémád. (Amúgy eredendő beírásodban óvodáról sem volt szó...)

Én a magam laikusi véleményét kérdésedre megírtam, ha ettől függetlenül jogász is hozzászól fenti dátumú beírásodra, bizonyára könnyebb lesz túltenni magad a történteken.

monalisa1!

Véleményed szerint felelőtlenség volt a részemről, hogy otthon hagytam a gyerekeket 1-1,5 órát (aminek nagyobb részét alvással töltötték)az apa állitólagos megérkezéséig. Szükségszerü volt ezen megoldást választanom,mert aznap nem tudtam volna dolgozni. Vagy azért az 1-1,5 óráért szabadságot kellett volna kivennem hétfőre... Keddre...Szerdára...Csütörtökre...

Nem "herdálhatom" el a szabadságomat napi 1-1,5 óráért, mert akkor augusztusban amikor nincs óvoda, hova teszem őket? Nem beszélve arról, hogy én is szeretnék néhány hetet velük tölteni.

Felelőtlenségnek tartod, hogy 1-1,5 órát magukra hagytam a gyerekeket, de nem felelőtlenség kiengedni őket a közlekedésbe?

Nincs itt ellentmondás???

Ugye, hogy nem olyan egyszerü...

Sajnos, az eredetileg feltett kérdésemre nem kaptam választ!

A nagykorúságodik azt a pár hónapot már mindenképpen ki lehet húzni, onnantól pedig kezdeményezd, hogy az apai gyámság lekerüljön a kislány papírjairól. Addig pedig állapodjatok majd a láthatás/kapcsolatartás dolgában - a lehető legrészletesebben le is írva azt -, és mindketten írjátok alá. Így a későbbiekben senki nem hozhat fel kifogást a másikra ha netán nem tartja be...

A t.díj dolgában is vagy meg tudtok egyezni vagy azt a bíróságtól kell majd kérned.

A t.díj nem a te járandóságod, vagyis kéred-e vagy sem, hanem az apa több-kevesebb kötelező hozzájárulása a gyermek neveléséhez. (Egy eltartott gyermek eseténa mindenkori havi jövedelmének 15-25 százaléka kérhető, általában a 20% az amit megadnak.) Legjobb ha mindenkor a postás hozza és/vagy bankszámládra megy, mert akkor igazolható az esetleges elmaradás...)

Egy egy év körüli kisgyermeknél az esti látogatás mondhatni más késő., a picinek a fürdéshez stb. nyugalomra van szükséges, ergo az apja látogassa őt korábbi időpontban.

Monalisa1!
Nagyon szépen köszönöm!
Februárban töltöm a 18-at.
Az a legnagyobb baj,hogy én eddig sem támasztottam semmiféle akadályt az elé,hogy meglátogassa a picit.Még a hétvégéhez sem ragaszkodtam,csak annyi volt a kikötésem,h lehetőleg szóljon előtte legalább egy nappal,plusz lehetőleg ne este 7után jöjjön,mert akkortájban a kislányom fürdetem,vacsi aztán alvás.
Még egyszer nagyon szépen köszönöm!