Doktori munka-temavalasztas

Ha nem ismered a magyar jogot, inkább ne foglalkozz vele, főleg, ha itthon nincs módod kutatni. Egyébként Meszlényi Artúr még 28 előtt svájci élményeit irodalmi értékű, de jogi témájú levelekben tette közzé.

Tényleg róla el is feledkeztem. Nekem nem volt valami unalmas és "jogmentes" a nyári szünet mert az utóbbi kéthétben "lenyomtam" 2 szigoralatot is és még hátra van egy alkotmányjog is:), azután lehet ünnepelni nálam is a III. évet.

Remélem visszatérnek az eltévedtt báránykák. Gyula III., Józsi V. éves, lehet, hogy még ezt ünneplik. Order nem hiányzik?

Köszönöm, Attila! Komolyan mondom egészen elérzékenyültem:) Sajnos vizsgán ezt ritkán lehet "megcsillogtatni", mert vagy leállítanak és azt mondják, hogy "köszönjük Önnél nincs mibe belekötni", vagy nem is mernek a tk.-k jegyzetszagú sablonain túlmenő kérdéseket feltenni.

Mi újság feléd/felétek? Gyula és Kovács Jozsi merre vannak, tudnak-e arról, hogy megint van Fórum?

Kedves Lejterjakab!
Lenyűgöz a tudásod.

Én is köszönöm a magyarázatot a tv.-ek svájci értelemezésével kapcsolatban, szerintem is elég hazsnos ,ha ua. a jogszabály több nyelven is olvaható, pl. egyszerre igyekszem olvasni a ZGB német meg a francia szövegét is, így hátha ragad rám a franciából is vmi. Úgy veszem észre, hogy franciául tanultad a jogot, ugye?

Kedves Leiterjakab,

Koszonom a kimerito valaszt, meg nem volt idom atbogaraszni, de igy elso olvasasra segithet abban, h. egy kicsit bovebb ralatasom legyen a magyar polgari jogra.
Ami a te kerdesedet illeti, azt tudom mondani, h. a 3 hivatalos nyelvre (nemet/angol/olasz) az egyenloseg elve ervenyesul. A torvenyalkotaskor es a tv. alkalmazasakor ez az elv ervenyesul. A torvenyhozonak es a torveny alkalmazojanak kulonbozo interpretacios eszkozok allnak rendelkezesre, amelyeket alkalmaznia kell, ha ellentmondasos v. nem egyerltelmu a 3 nyelvre leforditott szabaly. Az egyik ilyen eszkoz (amelyet a masik 3 eszkoz kiegeszit) az un. "nyelvi" interpretacio (interprétation littéral), amelyben osszehasonlitjak a 3 nyelven megirt torvenyt es azt veszik iranyadonak, amelyik legjobban megfelel a torveny celjanak (interprétation téléologique), a tv. tortenelmi hatterenek(interprét. historique) es a tv. felepitesenek (pontosabban a tv. helye a tobbi kozott, interprét. systématique). Egy szo mint szaz, a cel az, h. minel jobban tukrozze a tv. azt amit a tvalkoto ma ertene a tven. Ha 2 fel kozott tehat vita keletkezik, akkor a biro merlegelese alapjan (amelyben ezek az interpretacios eszkozok tobbek kozott segitseget nyujthatnak) dol el, h. melyik az a torveny amelyet alkalmazzak. Azt az elvet mindig szem elott kell tartani, h. egyik nyelvnek sincs nagyobb "erteke" a masiknal.

Udvozlettel, lukrecia
ps.:
hozzatennem, h. sokszor meg segitseget is nyujt ez a "tobbnyelvuseg" a tv. megerteseben mert termeszetesen sokszor elofordul, hogy az egyik nyelven megirt tv. "reszletesebb" v. konnyebben megertheto.

Kedves Lukrécia!

Tehát mégegyszer...

A svájci és a magyar polgári jog kapcsolatai egészen "régiek": az 1928-ban elkészült Mtj. (Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének javaslata) főképpen a svájci ZGB-t követi, ez volt ugyanis akkor a polgári jogi kodifikáció legfrissebb eredménye; sajnos ezzel kapcsolatban nem tudok konkrétumkat mondani, hogy miben hasonló, mert egyszer került a kezembe az Mtj. és azóta eltűnt a DE-ÁJK könyvtárának polcai között... Az viszont közismert, hogy az 1959-es Ptk. sok tekinteteben az Mtj.-t követi, pl. a pandektarendszerében, nagy szó ezt mondani mert a szocializmusban (vagy bármi legyen a neve annak a korszaknak, ami 1949-1989 között volt), elvi alapon, politikai-ideológiai alapon támadták a magánjog létezését is, és ehelyett csak ún. "szocialista" polgári jogról lehetett beszélni. A polgári jognak ez a szocialista jellege főképp a dologi jogban érvényesült, ahol az állam nem a tulajdon szabdságából, hanem a kollektív tualjdoni formákból és az állami-társadalmi tulajdoni formák preferálásából indult ki. 1991-ben ugyan módosították a Ptk.-t és eltörölték a tulajdoni formák megkülönböztetését, de a Ptk. tulajdonjogi koncepciója ma sem teljesen tiszta, a Ptk. több helyen még ma is, tulajdonjogot említ, ahol dologi jognak kellene állnia, pl. a Ptk. III. része azt a címet viseli, hogy "Tulajdonjog" és nem azt, hogy "Dologi jog", másrészt pl. a dolog jogi fogalmának meghatározásakor a Ptk. abból indul ki, hogy dolog mindaz, ami a tulajdonjog tárgya lehet, holott a dolog lehet pl. haszonélvezet, zálogjog, vagy egyéb dologi jog tárgya is. Az egyértelmű persze, hogy a tulajdonjog a leghangsúlyosabb dologi jog, de egy piacgazdaságabn a többi dologi jognak legalább annyira fontos szerepe van.
A Ptk. - megintcsak követve a korábbi szemléletet - a korlátolt dologi jogokat "használati jogok" kifejezés alatt fogalalja össze, a jogtudomány viszont a római és korábbi magyar jogi alapakról kiindulva korlátolt dologi jognak vagy idegen dologbeli jognak nevezi azokat. Összességében azt lehet megjegyezni, hogy a mai Ptk. követi a római jogi-pandektisztikai hagyományokat, de 1989/90 után több dologi jogintézmény is hiányzik a magyar jogból, ami megvolt 1945 előtt pl. ilyen a telki teher (Grundlast, charge foncière), de hiányzik a Grundschuld (telekadósság) is ( ez utóbbit nem tudom, hogy ismeri-e a mai svájci jog).
Az viszont szembetűnő különbség, hogy a ZGB a dolgokra vonatkozó szabályokban erősen különböztet aszerint, hogy ingóságról vagy ingatlanról van-e szó, a m. Ptk. viszont ezt az éles megkülönböztetést nem alkalmazza a szabályozásban.
Az inagtlanjoggal kapcsolatban azt érdemes megjegyezni, hogy a magyar jogban a Ptk. mindössze egy egyszakaszosuatlással elintézi az ingatlanjogot és egy különjogszabályban szabályozza a az anyagi és az alaki ingatlanjogot (1997. évi CXLI. tv.) ezzel szemben ha jól vettem észre, akkor a Svájcban a ZGB tartalmazza az anyagi telekkönyvi jogot és a GBV külön az eljárási jogot.
Ami pedig a zálogjogot illeti, itt fedeztem fel a legjelentősebb különbséget: a magyar jog szerint a zálogjog szerződést biztosító mellékkötelezettség, és ezért szabályait is a Ptk. Kötelmi jogi részében lehet olvasni, a ZGB viszont a Sachenrecht/Des droits réels címú részben tárgyalja azokat, vagyis abból indul ki, hogy az dologi jog. Erre a megoldásra hajlik egyébként a mai magyar jogtudomány is, pl. én is a dologi jog keretében tanultam idén a zálogjog szabályait, de a tk.-ben az volt, hogy a zálogjog kétarcú és egyszerre dologi és kötelmi jellegű jogintézmény. A helyzet bizonytalanságát muatatja az is, hogy a Földi-Hamza féle Római jog.tankönyv (ami a legelterjedetbb tankönyv a római jogi oktatásában Mo.-n, és ami erősen igyekszik bizonygatni, hogy a római jogban is már minden úgy volt, ahogy a mai Ptk.-ban) utal rá a dologi jognál és a kötelmi jognál adja meg a szabályait a zálogjognak.
Az is szembetűnő, hogy a ZGB elég részletes szabályokat fogalmaz meg a különböző zálogjogokkal kapcsolatban és úgy vettem észre, hogy nincsenek közös, tehát minden zálogjogi formára vonatkozó szabályok, ezzel szemben a m. jogban a zj. szabályait mindössze 9 szakszban (igaz ezek elég hoszzú szakaszok) tárgyalja a Ptk., és megadja a zálogjog közös szabályait is. A magyar zálogjogot egyébként a rendszerváltás után teljesen megreformálták és 1996 ill. 2001-ben új zálogjogi szabályokat vezettek be.
Ami pedig a szakirodalmat illeti, nos az interneten - ritka kivétel a Jogi Fórum - nem sok mindenhez lehet hozzásférni, a jogszabályok hatályos szövegéhez meg aztán végképp nem, a magyar állam ugyanis nem ismeri fel, hogy a polgárosodás szükségszerű része ez, hogy a(z állam-)polgár ismerje a rávonatkozó szabályokat és a jogot ne valami felsőbbrendű számára ismeretlen és tőle elzárt valaminek tartsa, hanem a jog legalább alapfogalmi ismerete hozzátartozzon a mindennapi életéhez. persze nem csak szemléletről van itt szó, hanem mindenekelőtt arról, hogy egyes cégeknek jó üzlet, hogy CD-n kiadják a jogszabályakat és extraprofitot termelnek (pl. KJK-Kerszöv) és kevesek üzleti érdeke miatt elsikkad az állampolgári öntudat kibontakozása.
szakcikkeket sem nagyon találni, de pl. ingatlanjoggal kpcsolatos a következő: www.im.hu/…atlanreg.pdf .

Ha eszembe jut még valami megírom. Lenne nekem is egy kérdésem, ami régóta fogalalkoztat: Svájc 3 (4) nyelvű ország, ez meglátszik pl. a jogszabályokban is, kiadják őket mindegyik nyelven, De mi van akkor, hogy ha egy németajkú és egy francia fél közötti jogvitában a francia és a német ZGB-szöveg eltérő értelmezésre vezet, egyáltalán mikor melyik nyelvű szöveget használják?

Üdvözlettel,

Leiterjakab

Kedves Lukrécia!

Írtam egy hosszú hozzászólást a témádhoz, de nem jelent meg, mert nem küldte el (ez a valami), pedig engem is érdekel az összehaonlító magánjog...

Holnapra megírom mégegyszer, mert most már nincs kedvem legépelni (mérgemben).

Sziasztok,

Svajcban vegeztem a jogi tanulmanyaimat es ugyancsak ott szeretnek doktori munkat irni. Fo teruletkent a polgari jogot valasztottam, azonbelul a dologi jogot (leginkabb ingatlanjog/zalogjog). Egy osszehasonlito munkaba szeretnem vagni a fejszemet ami azert nem evidens, mert a magyar jogot sajnos nem ismerem (meg) elegge. (Raaadasul Svajcbol nem tul koynnu hozzaferni a jogirodalomhoz). Nem tudom van-e a magyar dologi jognak olyan egyedi szabalyozasa, amely csak a magyar jogban ismert (vagy nagyban elter a francia nemet es svajci polgari jogi rendszertol), vagy olyan terulet amely meg nincs szabalyozva kelloen es esetleg egy svajcban mar letezo szabalyozas jo modellt alkothatna. Tehat barmilyen hozzaszolast szivesen veszek, hatha megkonnyiti az amugy nem egyszeru temakeresest.
Koszonettel, lukrecia