Társasházi jog

Köszönöm a választ! :-)

A födém szigetelése közös tulajdonba tartozik. A többi szerintem külön tulajdon, tehát azokat a lakás tulajdonosának kellene finanszíroznia.

Tisztelt Kollégák! Kérnék segítséget az alábbiakban. 5 lakásos társasházunk egyik lakásának a terasza alatt egy másik lakás konyhája található, aminek a plafonja a terasz felől beázik. A műszaki szakértő szerint a födém szigetelését és a terasz burkolását, valamint a terasz kőkorlátját is ki kell cserélni a beázás megszüntetése érdekében. Úgy hallottam, hogy a födém szigetelésének a költsége a ház közös költségét terheli, a terasz burkolásának költsége a tulajdonosának a költsége lenne. A kőkorlát megszüntetése és a javasolt rozsdamentes acélkorlát létesítésének a költsége pedig? Szóval kérdésem a következő:
Kinek kell fizetnie a födémszigetelés, a terasz burkolás és a korlát bontás és új létesítés költségeit és milyen arányban? Előre is köszönöm, ha valaki segíteni tudna. Üdv: Csizmadia János

3. Könyv, III. cím, V: fejezet A jogi személy tagjainak vagy alapítóinak döntéshozatala.

A társasházakra pedig a 3:3. § (3) miatt kell alkalmazni: „Ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel, e jogalanyokra a jogi személyek általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

...éspedig? Nagyon megtisztel egy jogszabályhely hivatkozással. Köszönettel!

„Amelyek a jogszabályban példálózó jelleggel nem szerepelnek, azokra nem jogi jellegű elvárás az írásos előterjesztés, hanem kultúra kérdése…”
Ez nem így van. A Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályait alkalmazni kell megfelelően a társasházakra is. Ott pedig meglehetősen szigorú rendelkezések vannak a testületi döntéshozatalra.

Természetesen az eljárás nem jogszerű, ugyanakkor ez nem az előterjesztésen és a határozati javaslat közlésén múlik. Amennyiben az SzmSz eltérően nem rendelkezik, sajnálatos módon a társasházi tv. meglehetősen szűkszavúan rendelkezik az írásos előterjesztések kötelező elkészítéséről. Amelyek a jogszabályban példálózó jelleggel nem szerepelnek, azokra nem jogi jellegű elvárás az írásos előterjesztés, hanem kultúra kérdése… Ebben az eljárásban a jogi elvárás az előzetes megküldésre korlátozódik, ugyanakkor annak nem teljesülése önmagában is olyan mértékű törvénysértés, ami elegendő az elfogadott határozat hatályon kívül helyezéséhez. A társasházi tv. 34. § (4) bekezdésben lévő meghirdetett napirend fogalma kimondja, hogy a napirendet meg kell hirdetni, ami az előzetesen megküldött meghívóban szereplő tárgysorozat közlésével fog megvalósulni. Ebből következik, hogy az ülésen egy új napirend felvétele, vagy egy meglévő napirendbe egy szavazást igénylő téma „belebújtatása”, nem biztosítja az előzetes meghirdetés elvárását…

Nem hozható. Minden tulajdonossal közölni kell a szavazásra bocsátott napirendi pontokat.

Tisztelt Fórumlakók!
Kérdésem, hogy társasház közgyűlése érvényesen hozhat-e határozatot olyan ügyben, mely napirend pont a közgyűlési meghívóban nem került mehgírdetésre. Van ugyan egy olyan napirendi pont, hogy "vegyes ügyek", de ugyebár ebben konrét témában nem készült előterjesztés és határozati javaslat.
A közgyűlés ugyan a napirendi pontok elfogadásánál határozott arról, hogy a vegyes ügyek keretében milyen témák megtárgyalását kérték közgyűlési meghívó kiküldését követően a tulajdonosok, ugyanakkor ezekben a témákban álláspontom szerint nem születhet meg jogszerűen határozat.
Köszönettel: Csonti

Tisztelt KKK121!

Kérdés:

A lakáshasználaton túl mennyi a gondnok díjazása? A lakóhely bejelentkezés fontos-e?

Adjátok neki piaci áron...

A gondnoki díjat is fizessétek meg neki szintén piaci áron.

Üdvözletem.

Szeretném a fórum segítségét kérni. Társasház közös tulajdonában van egy lakás. Abban lakik a ház gondnoka, aki megbízási szerződéssel és szívességi lakáshasználattal lakik ott. NAV állásfoglalás szerint ez így nem jó, adót kéne fizetni a lakhatás és az átvállalt rezsi után is. A KK most azt szeretné megszavaztatni, hogy jelképes összegért kössön a gondnokkal a társasház bérleti szerződést, ennek megemelkedett költségeit a megemelt munkabérben érvényesíteni. Ennek a lakásnak a piaci bérleti díjja jelenleg min. 100.000ft/hó+rezs+közös költség. Ha a KK javaslatát megszavazza a közgyűlés, a kisebbség jogainak sérülése miatt a bíróságon megtámadva van esély arra, hogy a kisebbségnek adnak igazat, vagyis hogy piaci alapon kell hasznosítani a lakást?

Ez a közös tulajdon megszűntethető bírói úton?

Választ előre is nagyon köszönöm!

Így aztán, ha nem engedtek, akkor inkább az 5+5 év ugrik, gondolom.

Ezek jogi kérdések?

T. Fórum tagok!

Társasházunk levelet kapott a Telenor-tól, amelyben a cég azt kéri, hogy a jelenleg az épületünk tetején álló állomásért fizetendő éves bérleti dij összegét csökkentsük 10%-kal a részükre. A jelenlegi bérleti szerződés 2018. dec. 31-én lejár. A dijcsökkentésért cserébe 5 + 5 éves hosszútávú szerződést igérnek.

A kérdéseim:

1. Mi lehet a legvalószinűbb oka, hogy a Telenor 10%-os fizetéscsökkentést kér?
2. Valószinű-e, hogy ha esetleg nemet mondunk a kérésre, a Telenor átviszi az antennát egy szomszédos ház tetejére (és igy elesünk ettől a bevételtől)?
3. Lehetséges, hogy a Telenor csak költséget próbál csökkenteni, és ha nemet mondunk, ugyanúgy meghagyja a tetőre szerelt antennát?
4. Más társasházaknál mi a tipikus bérleti dij a Telenor állomásokra?

Minden javaslatot, segitő hozzászólást megköszönök. Ha valamelyikük társasházának volt hasonló ügye mobilszolgáltatóval, megköszönöm a történet megosztását és a jótanácsot.

Szomorú örökös

A lényeg, hogy ma már NINCS ÁLTALÁNOS tiltás...

Csak bizonyos autók, bizonyos helyeken nem parkolhatnak.
Aminek a tudása és betartása a

• vezetőjének a felelőssége

(PB gázosnál, gagyi szelep, bár kétlem, hogy van még ilyen forgalomban)

vagy

• a parkoló üzemeltetője kell, hogy tájékoztasson

(nem megfelelő szellőző rendszer, ami nyilvános parkolónál megintcsak aligha van már)

"Ámde ha a TŰZOLTÓSÁG előírja az általuk kibocsájtott Tűzrendészeti Házirendjében"

Ezzel a mondattal nem vagyok hajlandó vitatkozni...

Nagyon fontos, hogy udvarról beszélünk! ;-)

És az is, hogy az álláspontok tűzvédelmi előírások megszegésére vonatkoznak, ugyanakkor az eljárásra vonatkozó tanácsok már nem a tűzvédelmi hatóságok irányába terelik a megoldás ügyét. :-)

„egész pontosan a PB gáz üzemű VOLT csak (tudtommal) kitiltva, de a CNG-s nem.
Mivel a PB gáz nehezebb a levegőnél.”

Hogy mi nehezebb a levegőnél és mi nem, az egy dolog, de azt kétlem, hogy csak a PB gázüzemű (LPG) autókra vonatkozott a tiltás. Mellesleg kicsit én is utána olvastam és egyértelműen speciális biztonsági szeleppel ellátott gázos autónak kell lennie - és erről megfelelő igazolásnak is lennie kell - ha parkolni akar mélygarázsban.

És a CNG autókra is létezik tiltás:

"zárt térben CNG üzemű autókkal csak akkor nem lehet parkolni, ha az nagy forgalmú épülethez kapcsolódik és nem átszellőztetett, illetve az átszellőzés elzárható."

Viszont miközben keresgéltem, egy érdekes kérdés-feltevésre is bukkantam :-)

https://www.gyakorikerdesek.hu/…a-levegoenel

F.Laca

Naaaaaaa..... csak ésszel.

"hogy pl. gázüzemű járművel szigorúan tilos egy mélygarázs használata? Nem véletlen, elhiheted."

Nos, egész pontosan a PB gáz üzemű VOLT csak (tudtommal) kitiltva, de a CNG-s nem.
Mivel a PB gáz nehezebb a levegőnél.

A mélygarázsok szellőző rendszere pedig nem volt rá kötelezően felkészítve.

De egy ideje már kötelezően fel van, azóta nem tilos, tudtommal.

Bástya

F.Laca mondja jól, mivel éghető anyag az üzemanyaga, így előfordulhat, hogy igenis tűzvédelmi szabályokat sért. Bár egy belső udvaron kétlem, hogy így van, ez maximum többnyire zárt térre szokott vonatkozni, az udvar meg nem az. Mellesleg vajon miért is van az is leszabályozva, hogy pl. gázüzemű járművel szigorúan tilos egy mélygarázs használata? Nem véletlen, elhiheted.

A motor esetében én nem látom be a tűzvédelmi szabályok megsértését, sem a központi jogszabályok sem a belső szabályzat vonatkozásában. Viszont nagyon tetszik Dobos úr javaslata, azaz a tulajdonostársak előzetes tájékoztatása a dologgal kapcsolatosan. Ebben az esetben teljesen lényegtelen, hogy egy elektromos üzemű vagy egy robbanómotoros kerékpárról volna szó. A lényeg, hogy az értéket képvisel, ami a tulajdonostársakhoz semmilyen formában sem köthető, így az idegen dolog a közös birtokon.

Befejezésül elegánsabb a dolgot talált tárgyként kezelni, és a határidő lejárat után az illetékes hatósághoz valakinek eltolni a bringát.
:-)

"...a vendég meg gyalogolhat? Szerintem itt bukik meg a jogszerűsége a dolognak."

A vendégjog inkább az etikett témakörébe esik, nem a tulajdonosi jogok gyakorlásába. :-D

Így van! Erős behajtás / végrehajtás kell, ami az esetek többségében eredményes.

Ez a lift korlátozós dolog nagyon nem javasolt. Akkor sem, ha azt a közösség közgyűlésen megszavazza.