Társasházi jog

Azaz létrejött, de nem lépett MÉG hatályba.
Tehát MÉG nem alkalmazható.

Így értendő?

Elnézést kérek, az új Ptk. szövegezése jelentősen eltér a korábbiétól, így most a harmadik személy beleegyezéséhez kötött szerződés hatálytalan. (Dogmatikailag ez a helyes.)

Köszönöm, Kovács_Béla_Sándor,
az álláspontja tehát az, hogy amíg a harmadik személy nem adja a szükséges hozzájárulását, az egységes aláírás ellenére az alapító okirat módosítás nem hatályos.
Az ügyvéd szerint az, ennek alapján hívták össze a közgyűlést, ennek alapján készült költségvetés és közö költség megállapítás - érzésem szerint nem szabályosan.

„Itt nem módosítás történt”
De.

„Nyilván minden albetét megváltozott”
Dehogy változott. Legfeljebb egyik-másik adata - de nem az "albetét".

„de nem alkalmas az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésre”
Tulajdonképpen létre sem jött, mert harmadik személy hozzájárulása szükséges hozzá, az pedig ne adta meg.

Még valamit: bizonyára ügyvéd készítette azt a módosítást. Miért nem őt kérdezitek?

Üdvözlet!

Számomra nem nyilvánvaló, hogy az alapító okirat mikor válik hatályossá.
Társasházunk még a régi THt alapján létesült, de az akkori alapító okirat számos pontatlanságot - leginkább alapterülettel és tulajdon hányad számolással kapcsolatos - tartalmazott.
A valóságos helyzetnek megfelelően új felmérés készült, néhány albetét összevonásra került, ennek megfelelően aláírásra került valamennyi tulajdonos általa az új alapító okirat. Itt nem módosítás történt, új készült!
Nyilván minden albetét megváltozott, ha más okból nem, a korrekt módon kiszámolt tulajdoni hányad tekintetében. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés azonban nem történt meg: az egyik albetéten szereplő jelzálog jogosultjának jóváhagyását nem sikerült beszerezni, tekintettel arra, hogy ennek az albetétnek az alapterülete is megváltozott (lecsökkent néhány négyzetméterrel) a valóságnak megfelelő felmérés által.
A kérdés tehát: pillanatnyilag melyik alapító okirat hatályos? Az, amelyiket mindenki aláírt, jól tartalmazza az alapterületeket és a tulajdoni hányadokat, de nem alkalmas az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzésre, vagy a régi. Praktikusan: a napokban megtartandó közgyűlésen milyen tulajdoni hányadok alapján szavazunk?
Köszönettel!

... és természetesen az írásbeli szavazásra minden tulajdonost fel kell hívni szintén írásban, hogy szavazatát ide és ide, ekkora küldje meg. Ezért lehetséges a törvényben megállapított szavazás eredményes.

Szavazni írásban nem lehet közgyűlésen.
Az írásbeli szavazás közgyűlésen kívül, meghatározott időpontra történő visszaküldéssel történik.

Ha közgyűlésen nem akarnak nyílt jelentkezéses szavazást, akkor tarthatnak titkosat, de az nem minősül írásbelinek.

Az írásbeli szavazás egy társasházi közgyűlésen, és nem a Tht-ben van szabályozva? Na erre nem tudom használni a józan eszemet.
(mást amúgy sem, hiszen nincsenek jogi ismereeteim)

„Márpedig, ha a törvény nem ír elő semmit, ” :D

Dehogynem rendelkezik erről a törvény! Legfeljebb nem a társasházi törvény.

(Nem mindenkinek merem ajánlani, de neked igen: használd a józan eszedet, és az igazságérzetedet. Ha jók, akkor többnyire ugyanarra jutsz velük, mint a tételes joggal. Ha mégsem, akkor lehet, hogy a tételes joggal van a probléma.)

A 4.2 alapesetet és kivételeket? A 4.2-ben nincsen alapeset és kivétel, csak alapeset (vagy csak kivétel, nézőpont kérdése). Nem az van, hogy szavaztok fele VAGY amit a törvény előír. Csak az, hogy amit a törvény előír. Márpedig, ha a törvény nem ír elő semmit, akkor nincs is feltétel.

Közgyűlési határozatról is lehet írásban szavazni, nem?

Nem értem, milyen alapon akarod ráhúzni az érvénytelenség miatt megismételt közgyűlési határozathozatal szabályait az írásbeli szavazásra. Az analógia erre nem jó.

Mikor mondtam, hogy a 4.1. a 4.2 főszabálya? A 4.2. maga állít fel egy alapesetet, és maga deklarál az alól kivételeket.

„A 4.2. nem megengedőbb, hanem szigorúbb, mint a 4.1. A lényege, hogy minden másban a főszabály az összes szavazat több, mint fele, de ha a témára ennél magasabb arányt ((pl. 2/3-ot) ír elő a törvény, akkor legalább annyi.”

Én idéztem a 4.1 és 4.2 passzust. A 4.1 NEM lehet a főszabály, hiszen feketén fehéren oda van írva : "szervezeti működési szabályzat tekintetében". Erre vonatkozik, és csak erre.

A 4.2 a főszabály, mert oda van írva, hogy "minden más esetben". A 4.1 nem alkalmazható egy sima közgyűlési határozat írásbeli megszavazására. Mert az nem SZMSZ. Arra a 4.2 vonatkozik, márpedig a törvény csak néhány - valóban szigorúbb, 2/3, 4/5, 1/1 - esetre ír elő eredményességi szabályt. Ergo amire nem ír elő, arra nincs eredményességi küszöb.

Nagyon szépen köszönöm!

Hapciusz: Ptk. A jogi személyek döntéshozataláról szóló részben keresd.

„akkor minek minősül?”
Írásbeli szavazással meghozott határozatnak.

Tisztelt hozzáértők!

Társasházi közgyűlési meghivban a napirendi pontok mellé csatolnibkell a határozatibjavaslatokat? Ha igen, melyik jogszabály rendelkkezik erről?
Nálunk sosincsbilyen, az időseket kész helyzet elé állitják, megszavazzák amit a közösképviselő mond, tehát a közgyűlés ig nincs idő átgondolni, mérlegelni.

Köszönöm a válaszakot! Nagy segítség!

Van esetleg valamilyen Kúria vagy más Bírósági határozat, ami ezt kimondja, azaz hogy az írásbeli szavazat eredménye attól függ, hogy az 50%+1 ugyanazt kell szavaznia? Nagy segítség lenne!

Az írásbeli szavazat eredménye, ha nem közgyűlési határozat, akkor minek minősül?

Köszönöm, hogy velem gondolkoztok :)

Ott tévedtél el, hogy az írásbeli szavazás nem közgyűlési határozat.

A 4.2. nem megengedőbb, hanem szigorúbb, mint a 4.1. A lényege, hogy minden másban a főszabály az összes szavazat több, mint fele, de ha a témára ennél magasabb arányt ((pl. 2/3-ot) ír elő a törvény, akkor legalább annyi.

Hol található a törvényben a "meghatározott mérték" a sima közgyűlési határozatra?

„Hogy a kvázi jelenlévők döntenek (ez esetben a szavazat leadók) egyszerű többséggel az általános szabály szerint, azaz 50%+1? Vagy 50%+1 "azonos" szavazatot kell hogy leadjon?”

Az első közgyűlésnek van érvényességi küszöbe, ez a határozatképesség.
A megismételt közgyűlésen nincs érvényességi küszöb, a jelenlevők döntenek. Ez lesz az eredményesség, ha az lesz. DE egy döntéshez egyszerű többség kell, ami azt jelenti, hogy a JELENLÉVŐK 50%+1 szavazatának kell IGEN szavazatnak lennie, hogy elfogadják a napirendi pontot.
Pratikusan : 20 jelenlévő, 11 igen, 4 nem, 3 tartózkodik. Ekkor nincs elfogadva, mert relatív többség van az igen mellett, de egyszerű többség nincs.

Már ha jól értem a kérdést továbbra is.

Ahogy Immaculata mondta: a tulajdonostársakat megillető összes szavazat felénél több igen vagy nem kell. Ha ez nincs meg, akkor eredménytelen a szavazás. Egyértelmű a szabályozás.

Hát valójában a törvény általánosan azt mondja ki, hogy 50%+1 jelenlévő szükséges, ahhoz, hogy tudjon határozni a közgyűlés egyszerű többséggel. Ez az általános törvényi megfogalmazás. De mivel ez teljesen ellehetetlenítené a határozat hozatalt, így kisegítő szabályt alkottak, megismétlő KGY-en nem kell az 50%+1 jelenlét és a jelenlévők szavazatának az egyszerűtöbbsége dönt.

Tehát általános szabály, az egyszerű többség. Ez alól pedig taxatíve kimondja a törvény, melyek a kívételek, pl. Alapító okirat módosítás, SZMSZ módosítás/elfogadás, gazdálkodáskörét meghaladó kiadás stb stb, de az nevesítve van.

Nekem itt ugye az a nagy kérdés, hogy a 4.2., azaz minden más téma, az megfelel vajon az általános szabálynak? Hogy a kvázi jelenlévők döntenek (ez esetben a szavazat leadók) egyszerű többséggel az általános szabály szerint, azaz 50%+1? Vagy 50%+1 "azonos" szavazatot kell hogy leadjon? És itt most nem gondolok a kívételekre.

Volt valakinek ilyennel tapasztalata?

Köszönöm!

Imma,

biztos én tévedek, de akkor egyértelműbben : a 4.2 az SZMSZ-nél is szigorúbbakra szól. Mondjuk a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokra vonatkozó határozatoknál. Erre VAN a törvényben külön passzus. Ezzel szemben a normál határozatokra nincs semmilyen törvényben külön meghatározva semmilyen érvényességi küszöb. Én legalábbis nem tudok róla, és hát ugye minden társasházban így is szavaznak.
Az írásbeli szavazás külön szabályait, ha vannak, nem ismerem. Úgyhogy akár tévedhetek is.