Kft. - s kérdések

Van egy kft.-m, amit sajnos nem tudunk tovább működtetni. Az üzlethelységet ahol van béreltük, de nem tudjuk tovább fizetni a bérleti díjat. A berendezést és az árut viszont nem tudom hova tenni, mert otthon nem férne, raktárat bérelni meg nincs miből. Eladni próbáltuk, de eddig nem sikerült. Viszont vannak tartozásaink, amiknek ez lehetne a fedezete. Nem akarok szabálytalanul eljárni és mivel tudomásom szerint az ügyvezető felel a cég dolgaiért, teljesen tanácstalan vagyok.
Mit tehetek, hogy jogilag ne lehessen belőle kellemetlenségem a későbbiekben?

1. Mehet az egész azonnal házipénztárba, csak a cégre fordítsátok.
2. Elméletben kellene az utcafrontra valami.
3. Elég, ha az ügyvéd ellenőrzi, hogy kié az ingatlan.
4. Mindenki annyiért adja el a dolgát, amennyiért akarja, legfeljebb az úgy ajándékozással vegyes adásvétel lesz, és aszerint is kell adózni utána.

Tisztelt Fórumozók!

Ketten egy Kft alapítását tervezzük 500.000 Ft törzstőke befizetésével. Mindkettőnknek van heti 40 órás bejelentett munkahelye máshol, így a kft-nek nem lenne dolgozója. Ügyvezető én lennék egyszemélyben.

Kérdéseim:

1. Az 500e Ft bankszámlára történő befizetés után (azaz megvan az igazolás az APEH felé) kivennénk házipénztárba a maximális összeget, amit a jelenlegi jogszabály megenged. Mekkora lehet ez az összeg? Kell-e még valamire odafigyelni ezzel kapcsolatban?
2. Negyedéves ÁFAbevallók lennénk alapból?
3. Cégtábla: Elég ha a postaládára nagybetűvel (pl. matrica) felírjuk a cég nevét vagy mindenképpen kell valami kiszögelhető tábla pl, társasház bejárati ajtaja felé az utcafrontra?
4. Számlatömb aláíró csak én lehetek (ügyvezető), mivel a társam "csak tag"? Azaz majd én írhatok alá egyedül minden papírt, szerződést, én mehetek a bankba ügyeket intézni stb?
5. Cégalapításkor a székhely tulajdoni lapját ki kell váltanom több ezer Ft-ért, azaz kell a hiteles másolat a cégalapítás miatt?
6. Ha tegyük fel a társaság vagyona 5 év múlva pl. 10 M Ft-ot ért (pl ennyi van a bankszámlán) és az egyik fél el akarja adni az 50%-os tulajdonrészét egy 3. félnek (a másik tag nem tart rá igényt), akkor azt 5MFt-ért kell eladnom, vagy elég eladni azt 250eFT-ért, amennyivel anno beszállt az illető? Ezt az APEH miatt kérdezem, hogy ebbe belekötnek-e vagy sem? (Analógia: nem ajándékozhatok el egy 20M Ft-os családi házat 10eFt-ért, mert akkor egyértelműen látszik/ódhat, hogy az illetéket akarom elcsalni)

Válaszokat előre is köszönöm!

True North: nem lehet.

Érdeklődnék, hogy a Kft. müködését le lehet-e szüneteltetni? Nincs sem alkalmazott, sem bevétel, sem kiadás, várjuk a csodát. De addig sem szeretném a könyvelőt feleslegesen fizetni.

Ok. Ezt értem, csakhogy pillanatnyilag fogalmam sincs, hogy mikor volt a legutóbbi taggyűlés, ugyanis 3 éve nem voltam, méghozzá azért, mert egyszerűen nem hívtak meg. Nem kaptam meghívót, nincs értesítés, nincs semmi.
Régen, mikor még az ügyv. a hozzátartozóm volt, volt taggyűlés, vagy csak aláírtam a jegyzőkönyvet.
Igazából nem foglalkoztam vele, mert be voltam jelentve, és a pénzemet megkaptam.
De most hogy változott a helyzet, se meghívó, se taggyűlés, se beszámoló, se lové.
Hát a ugye a lovén van a hangsúly, mert pénzből élünk és kicsit furcsa, hogy eddig volt a kft-nek bevétele...most meg csak adóssága van, miközben az ügyvezető és egyben tag is, él mint Marci hevesen, és ingatlanokat vásárol. Természetesen nem a havi 120 ezer forintos nyugdíjából...

Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy a társaságnak a tagok, a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok, illetve a társaság választott könyvvizsgálója ellen támasztható követelése érvényesítésre kerüljön, továbbá, ha a társaság legfőbb szerve a szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány tárgyában a határozathozatalt mellőzte, a követelést a társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagjai (részvényesei) a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül - jogvesztés terhe mellett a gazdasági társaság nevében keresettel maguk érvényesíthetik.

...ami kimaradt: 10%-kal rendelkezem, de tudok valamit kezedeni ezzel a 10%-kal, vagy keresztet vethetek az egészre tulajdonrészemre.
Ja, csak úgy mellesleg a cég havi bevétel kb. 3-4 M forint között van, bejelentett dolgozó rajtam kívül 2, természetesen minimálbéren, és én eddig havonta csak a minimálbért kaptam kézhez, oszatalékot még soha. Ha valamit kérdeztem a céggel kapcsolatban, csak a mellébeszélés volt és a sírás, hogy mennyire nincs lové.

Ezen a hangfelvételen az ügyvezető, aki 40%-ban tulaj (is), kijelenti, hogy semmit nem fog tenni azért, hogy ebből a cégből nekem pénzem legyen, és azt is, több dolgozónak a bejelentettnél sokkal nagyobb fizetést adott. A bejelentett munkaviszonyomat most meg akarja szüntetni, mert állítólag nem tud fizetést adni a bevételekből, mert sok az adóság. 50 M-val beterhelte az ingatlan a többi tulaj megkérdezése nélkül, és ezt a pénzt magáncélra fordította...hát ezért nem tud, nem akar munkabért fizetni...

Fel, ha mással nem lehet bizonyítani.

T.Cím!

Fel lehet-e használni bizonyíték erejű hangfelvételt egy kft peres ügyben, akár a bíróságon, akár Apehnél, ahol az ügyvezető beismeri hogy sikkaszt, és elherdálja a tagok pénzét?

Köszi a választ.

Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve, ha a legfőbb szerv szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte, ezt a vizsgálatot a társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagjai (részvényesei) kérelmére a cégbíróság elrendeli.
Ezt a kérelmet - jogvesztés terhe mellett - a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül kell előterjeszteni. A kérelemnek helyt adó döntés esetében a könyvvizsgálót a cégbíróság jelöli ki, ennek költségeit a gazdasági társaság köteles előlegezni. A kérelem alapján a cégbíróság a társaság választott könyvvizsgálóját nem jelölheti ki. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a könyvvizsgáló tevékenységével felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy a vizsgálatot indítványozók viselik-e.

Köszi a választ.

Még egy kérdésem van.
Úgy tudom jogom van felkérni egy könyvizzsgálót, hogy nézze át a könyvelést, de azért feltételezem, hogy annyi eszük van, hogy arra vigyázzanak hogy ne hagyjanak nyomot.
A bérlők a bérleti díj nagyobb részét kp.-ban fizetik és a nem a cég számlájára megy, ráadásul a kp számlán csak egy minimális összeg szerepel.
A többi feketén vándorol a zsebükből az ügyvezető zsebébe.
3 éve nem tudok szinte semmit a cég dolgairól és arról sem hogy hová teszik a pénzt, csak azt tudom, hogy nem forgatják vissza, hanem kiveszik magán célokra.
Az 50 M-ós kölcsönt, amivel beterhelték a cég ingatlanát nem a cégre, vagy az ingatlanra fordították. Nem látni beruházást, felújítást, semmit. Akkor hol van az 50 M? Ez nem elég indok egy hűtlen kezelés feljelentéshez?

Köszi!

A rendőrségen lehet feljelentést tenni, akár jogi képviselő nélkül is, de arra azért nem árt vigyázni, hogy egy hamis vádba ne fuss bele.

T.Cím!

Egy Kft.-ben 4-en vagyunk tulajdonosok, ebből nekem 10%-om van. A Kft-nek az ingatlan vagyona 350-400 M. a törzstóke 25 M.
A másik 3 tag családtag csak én vagyok "kívülálló".
Szeretnének tőlem szabadulni és én is tőlük.
Tudom, hogy eladásnál elővételi joguk van és ha nem veszik meg, akkor le kell mondaniuk az elővételi jogukról.
A probléma az, hogy kb. 3 éve nem volt taggyűlés, vagy legalábbis én nem kaptam meghívót.
Tudom, hogy jelentős bevétele van a Kft-nek, de
nem tudom pontosan mennyi, (csak saccolni tudok), és azt sem tudom mire költik.
Még egy fillért sem láttam belőle.
Az ügyvezetőnek 1 személyben aláírási joga van, és a kikért tulajdoni lap alapján több 10 millióval beterhelte az ingatlant, amit természetesen nem az ingatlanra költött, hanem magán célokra.
Eddig nem szóltam és nem csináltam semmit, de most már szeretném jogi útra terelni a dolgot, mert úgy gondolom anyagilag jelentősen megkárosítanak.
Többen mondták, hogy indítsak pert hűtlen kezelés miatt, de nem tudom hogyan és hol kezdjem?
Hol kell feljelentést tennem és milyen formában?
Kell-e ehhez ügyvéd?
Hibának róható-e fel nekem az eljárás során, hogy eddig nem szóltam sem a taggyűlés, sem más miatt?

Köszöm a segítséget!

Ellenjegyezni elég a társasági szerződést és az aláírás-mintát, a többire elég két tanú is, de bármit ellenjegyezni lehet a két tanú helyett is.

Tisztelt Fórumozók!

Jogi egyetemre járok és társasági jog gyakorlaton egy társaságot kell alapítani ( szerződésmintával és az összes melléklettel ) . ctv- ből utánanéztem a mellékleteknek ,csak azt nem tudom h melyiket jegyzi ellen ügyvéd?? pl. egy székhelyhasználati hozzájárulást vagy egy tagjegyzéket? vagy célszerű mindet ellenjegyeztetni???
üdv.

Tisztelt Szakértők!

Lehet, hogy a kérdésem butának tűnik, de inkább megkérdezem, mivel nem tudom a választ.
Kft-t átvesznek, új tulajdonosi kör lesz, ezzel együtt új székhely és új a fő tevékenységi kör.
Ennek következtében változik az adószám utolsó két számjegye, ezt tudom. De a többi része nem változik az új főtevékenység felvétele miatt?
Köszi a válaszokat.

Sziasztok! Ti mi alapján választotok ügyvédet? Végzünk egy kutatást az ügyvédválasztási szokásokról. Kérlek, segítsetek a kérdőív kitöltésével! http://internetstrategia.hu/felmeres/ Köszönöm!

Alapító tag lehet. Ügyvezetőként elveszíti a járadékot.

Kedves Fórumozók!
Az lenne a kérdésem, hogy regisztrált munkanélküliként (álláskeresési járadékot kapja) lehet-e valaki kft. alapító tagja? Illetve betölthet-e ügyvezetői posztot szívességi alapon, fizetés nélkül? Elveszíti-e a járadékát?
Előre is köszönöm.

Gt. 114. § (1) A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál.

(2) A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll.
(3) Az egyes tagok nem pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg és azt a tagok fogadják el. Ha a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításánál nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértőt, úgy meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése. Ezen nyilatkozatukat az ügyvezető 117. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatához kell csatolni.
(4) A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.
(5) Minden tagnak egy törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban - a közös tulajdon szabályai szerint - több tulajdonosa is lehet.
115. § (1) A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették.
(2) Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összegek befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni.
116. § (1) A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani.
(2) Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
(3) Ha a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.
167. § (3) Egyszemélyes társaság alapítása esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság rendelkezésére kell bocsátani, illetve a pénzbeli hozzájárulás tekintetében a 115. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az alapító okirat ilyen rendelkezése esetén elegendő százezer forint pénzbeli hozzájárulásnak a cég javára történő befizetése.

@vevike80

Persze, egszemélyes KFT-nél is lehet nem pénzbelit, sőt, lehet akár csak azt is.

Az alkalmazottnak elég, neked nem kell bizonyítvány.

Tisztelt Mindenki!

Szeretném tudni, hogy egyszemélyes kft. alapításakor a min. befizetendő betét csak készpénz lehet, vagy apport is, esetleg csak apport? Valamint, hogy építőipari tevékenység végzéséhez kell-e az alapítónak megfelelő bizonyítvánnyal rendelkeznie, vagy elég, ha az alkalmazottnak van?
A válaszokat előre is köszönöm.

Ez meg elsősorban a te felelősséged, hogy találj valakit.