alapítvány

köszönöm Obudafan.

l

Folytatnám. Adott egy cég, amely jelezte, nagyobb összegű adományt utalna. Mi jeleztük, hogy visszavonták a közhasznúsági minősítésünket. Azt mondták, nem probléma, a következőt javasolják:

1. Az adományozási szerződés neve legyen támogatási szerződés.
2. Írjuk bele a szerződésbe, hogy a támogató cég tudomásul veszi, hogy az alapítvány nem tud adókedvezményre feljogosító igazolást kiadni.
3. A támogatás után állítsunk ki szoros elszámolású bevételi pénztárbizonylatot.

A kérdésem hogy erre miért van szükség. Hiszen ha tudomásul veszi a cég, hogy nem jár adókedvezmény a támogatása után, akkor utal és kész. Vagy ő ezt kiadásként el akarja számolni? El tudja? Szabályos ez így?

köszönöm

Gondolom, kiadásként. Majd megmondja egy könyvelő, hogy szabályos-e.

Alapítványunktól megvonták a közhasznúsági minősítést.
Nem akarjuk visszaszerezni a közhasznú státuszt.

1. Jól tudom, hogy az Alapító okiratot a 2011. évi civil trv. valamint az új Ptk. előírásai szerint 2016. márciusáig vagyunk kötelesek módosítani?
2. A jelenlegi kuratórium (3 fős)2 tagja írásban lemond, az alapító úgy véli, a harmadik tag is ezt tenné, ő viszont elérhetetlen, lakcímén, telefonján stb. Mit tehet az alapító?
3. Nem lesz új kuratórium, hanem egyszemélyes ügyvezető kurátor. Az új Ptk. szerint a kurátor mielőtt önállóan döntést hozna az alapítvánnyal kapcsolatban, azt véleményeztetnie kell. De kivel? Nincs felügyelő bizottság, emiatt létre kell hozni FB.t? Vagy az alapítóval? De az alapítónak nem lehet befolyása az alapítvány ügymenetébe.

köszönöm.

Ez az új ptk-ban szerepel:

"Az egyesület és az alapítvány a létesítő okiratát a Ptk.-val összefüggésben nem köteles módosítani, ha az csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek a Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni."

Tehát ha kuratóriumcserét akarok most bejelenteni, emellett nem lehet várnom 2016-ig, hanem módosítanom kell az alapító okiratot abból a szempontból is, hogy az megfeleljen az új Ptk-nak?

köszönöm

Igen!
drhalasz

drhalasz, köszönöm a választ.

Már feltett kérdéseim:

Alapítványunktól megvonták a közhasznúsági minősítést.
Nem akarjuk visszaszerezni a közhasznú státuszt.

1.
A jelenlegi kuratórium (3 fős)2 tagja írásban lemond, az alapító úgy véli, a harmadik tag is ezt tenné, ő viszont elérhetetlen, lakcímén, telefonján stb. Mit tehet az alapító?
2.Nem lesz új kuratórium, hanem egyszemélyes ügyvezető kurátor. Az új Ptk. szerint a kurátor mielőtt önállóan döntést hozna az alapítvánnyal kapcsolatban, azt véleményeztetnie kell. De kivel? Nincs felügyelő bizottság, emiatt létre kell hozni FB.t? Vagy az alapítóval? De az alapítónak nem lehet befolyása az alapítvány ügymenetébe.
köszönöm.

Szerintem a két kuratóriumi tag írásos lemondása mellé az alapító becsatolja a 3. tag elérhetetlenségét és emiatti visszahívását és így csatoljátok be a Törvényszékhez. Mellé a 3 új tag nyilatkozatát, a bíróság el fogja fogadni!
drhalasz

köszönöm a választ.

Még egy korábbi kérdés:

Nem lesz új kuratórium, hanem egyszemélyes ügyvezető kurátor. Az új Ptk. szerint a kurátor mielőtt önállóan döntést hozna az alapítvánnyal kapcsolatban, azt véleményeztetnie kell. De kivel? Nincs felügyelő bizottság, emiatt létre kell hozni FB.t? Vagy az alapítóval? De az alapítónak nem lehet befolyása az alapítvány ügymenetébe.
köszönöm.

Nincs ilyen szabály a Ptk.-ban.

Tisztelt ObudaFan és Fórumtársak!

Segítséget szeretnék kérni annak értelmezésében, hogy az 1%-os szja támogatás megszerzéséhez magának az alapítványnak is közhasznúvá kell válnia (alapító okirat módosítással, bírósági nyvt. kérelmmel) vagy elég csak "a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényben meghatározott feltételek igazolásához kitöltendő NAV adatlapon" az adóhatóságnak nyilatkozni erről a tényről?
Köszönöm.

Nem kell közhasznúnak lenni, de az alapító okiratnak tartalmaznia kell a törvényben írt rendelkezéseket.

Kulturális célú alapítványt tervezünk létrehozni, három kuratóriumi taggal.
Az világos, hogy ha én vagyok az alapító, akkor is lehetek kuratóriumi tag, csak ne legyek többségben. Ez megvalósul, mert a másik két tag tőlem független.

Mivel én leszek a munka nagy részét végző titkár is, ha a munka sűrűsödne, előfordulhat, hogy tiszteletdíjat kellene felvennem, vagy munkaviszonyt kellene létesítenem az alapítvánnyal. Megengedhető-e ez nekem, mint kuratóriumi tagnak?

Nem ajánlanám.

A nem ajánlás melyik szereppel való konfliktuson alapul?
Az alapító szereppel nem fér össze, vagy a kuratóriumi tag szereppel? Vagy az együttes szereppel?
Necces, vagy tilos?

Muszáj lesz valakinek érdemben napi szinten dolgozni az alapítvány céljaiért, s ez csak én lehetek majd. A másik két kuratóriumi tagot nem mozgósíthatom, hogy utaljon, levelezzen, telefonáljon, utazzon.

Ne én legyek az alapító? Ezt még megoldhatom valahogy
Vagy ne én legyek kuratóriumi tag? Ez nehézkesebb

Pontosítanék a kérdésen, mer tisztult a kép.

Az alapító nem lehet az alaíptvány képviselője, ez több helyen megtaláltam. Azzal, hogy a képviselő leginkább a szerződések aílárását és a számla feletti rendelkezést jelenti. Nem napi munkát.
Vagyis újrafogalmazva a felállást.
Ha alapító vagyok, de nem én vagyok a kuratórium elnöke, csak egy tagja, és a kuratúrium elnöke az alapítvány képviselője a fentiek szerint, akkor én, mint a napi tényleges munka végzője, lehetek e titkár, vagy egyéb titulussal az alapítány alkalmazottja? Vagy vehetek-e fel tiszteletdíjat a munkámért?

Egyértelmű törvényi tilalom nincs, de ha az alapító az alapítványból pénzhez jut, akkor szerintem felmerül, hogy nem az alapítvány visszavonása tilalmának kijátszása történik-e.

Értem, köszönöm.

Az alapítvány visszavonásának gyanúja akkor is felmerül, hogy ha alapítványként az alapítótól veszek igénybe szolgáltatást?

Tehát ha ingatlanja van, nem bérelhetek tőle termet?
Ha hangtechnikája van nem bérelhetek tőle hangtechnikát?
Ha étterme van, nem tarthatok ott rendezvényt?
Ha számítástechnikai boltja van, nem vehetem ott az alapítvány laptopját?
stb?

Ez talán nem így van, de hogyan vagyok szabályos ha ilyenbe találok? Vagy elég, ha bizonyítottan nem tértem el a piaci ártól?

Ha a kuratórium megszavazza és nincs eltérés a piaci ártól, akkor szerintem éppen szabályos, de hogy ezt minden NAV vizsgálatnál magyarázni kell majd, az is biztos.

T. Hozzáértők!

Az alapítványunktól 2014.06.01-től visszavonták a közhasznú státuszt, a mérleg+ közhasznúsági jelentés késedelmes letétbe helyezése miatt.

1. Mit kell tennünk, hogy visszakapjuk a közhasznúsági minősítést? Milyen feltételeknek kell megfelelnünk?
2. 2013-as mérlegünk 0-ás, nem végzett érdemi tevékenységet az alapítvány. 2014-ben már jelentős változás történt, több milliós bevétellel (támogatások), karitatív munkával. Számít-e majd az elbíráláskor, hogy a 2013-as mérlegünk nullás?

köszönöm

1. Be kell adni a mérlegeket és a közhasznúsági jelentéseket és megfelelően módosítani az alapító okiratot.
Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.
Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

1. az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
2. a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

1. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
2. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
3. közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

2. A fenti feltételekből látod, hogy a megelőző két évnek van jelentősége.

ObudaFan, nagyon köszönöm.

Kedves Felhasználók!

Egy olyan kérdésben szeretném a véleményeteket kérni, hogy Alapítvány esetében alkalmazottat, illetve esetlegesen nem kuratóriumi tagot az alapító az alapítói okiratban képviseli jogosultsággal felruházhat-e?

Ptk.- alapján én azt gondolnám, hogy az alapítvány képviselői a kuratóriumi tagok (3:397§), és nem igazán látok a Ptk.-ban olyan rendelkezést ami lehetővé tenné, hogy képviseleti joggal nem kuratóriumi tag is rendelkezzen (azon felül hogy esetleg meghatalmazáson alapuló képviseleti jogosultságot kap vki a kuratóriumi tagtól/elnöktől). De akkar tilos ilyenről az alapító okiratban rendelkezni? Ptk. kommentárok nem szólnak róla, BH-t sem találtam.

Ezen cikk (http://www.nonprofit.hu/…-kepviseloje) szerint viszont akár elvileg alkalmazott is lehet képviselő.

Nektek mi a véleményetek?